Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-05 / 121. szám

A magyar cserfa Karrierje Viszkózagyár épül Mohácson? Vizlépcső-viia Titkok poros dossziékba zárva Magánkereskedők Mit tud a legújabb magyar tűzoltókocsi? Kedden megkezdik a III. békekölcsön kötvények beváltását Kiemelkedő eredményekkel, mindig az élen Átadták a Kiváló Vállalat kitüntetést a Bikali Állami Gazdaságnak XXXI. évfolyam, 121. szóm 1974. május 5., vasárnap Ara; 1 forint Az állami gazdaságok fenn­állásának negyedszázados évfor- d.lóját ailglia ünnepalnetiik volna méit'óbagn a Bikaii Állami -Gazdaság do.gozói, mint azzal, ho-v 1973. évi kiemeíkedgsn jó mulatójukkal elnyerték a ME- DOSZ Elnöksége és a MÉM ál­tal adomán' oso'i Kiváló Válla­ló: ki':’!;V.i:i 'anyánk egyik levmos lohább araitságú mező- gp’t'nsá-H táró!síin, ahol ez a gazdaság fekszik, valóban két- s . éli doinoznl, a icot­ni, v adatni a kiváló cím elnye­rés Sh ez, mint gazdagabb Lá'arn- kon. Ezt a többlet erc'e. í 1st kel, -1 hannsú ózni'd .Bűvöli Ál­lati: .Qsftd«« Jj '• morns' id.lige­tére c'.'ia'mábó', amikor imfnjr évek ó:a szinte eayonrá írjjan ke!1 Bízol nevét 'c mii lenünk a másik 'kiVáiá válfp'avjokkaí a ríá 1- náf. I Ínyener.en ip-bb termé­szeti q.dod'r'gú Bó'yi Á''ami Gozdasá.-itjo!. A Bikali Ál ami Gazdasási sokszoros élezem, most másodszo- nyerie el ,a Ki- vú'ó vállalat kitüntetést, s rossz cdotísáqai ellenére fe ■>nói.ása óta mindia ott van az élen,, az utóbbi tíz évben.pedig a megye és az ország egyik legjelentő­sebb hústermelő nagyüzemévé fejlődött. Halhús hozamait és nagvazemi nyúlhús termelési eredményeit Európa-szerte isme­rik és tisztelik. Fennállása óta eddigi legkie­melkedőbb gazdálkodási ered­ményeit 1973-ban érte el a gaz­daság. Ezeket a szép eredmé­nyeket méltatták a tegnap este 18 órakor Bikaion, az Állami Gazdaság központjában megtar­tott avató ünnepségen, erről adott számot ünnepi beszédében Zámbó István, a gazdaság igaz­gatója. Tavaly, egy év leforgá­sa alatt a gazdaságbon létre­hozott új érték 36 százalékkal emelkedett. Az akkor még lénye­gesen kisebb területű, 5 ezer hektáros gazdaság — amely az ez év január 1-én történt fúzió­val lett 8290 hektáros, ebből 960 hektár a halastó — 162 mil­lió forint termelési értéket állí­tott elő, s ebből 25 millió volt a tiszta nyereség, 75 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Megyei rekordot értek el az egy főre eső termelési értékben, mely 245 ezer forintot tett ki, s ez magasabb, mint a Bólyi Állami Gazdaságban. Az egy főre jutó éves személyes jövedelem 32 500 forint, annyi, mint Bolyban. A bikali gazdaságban tavaly 5 szá­zalékkal növelték a dolgozók személyes jövedelmét, ebben azonban a nyereségrészesedés még nincs is benn. A gazdaság o maga keretei között nagy dinamizmussal hajtja végre a kormány hús­programját. Elmúlt évi bevéte­leik 78 százaléka az állatte­nyésztésből származott, Halból 44 vagon, nyálból 4ó vagon, sertésből 110 vagon húst állítot­tak elő. Ez évi tervük, mint ar­ra ünnepi beszédében Zámbó István rámutatott, 400 vagon élőhús előállítása és az ipar- szerű állattenyésztés továbbfej­lesztésével három éven belül el akarják érni az évi 500 vagon élőhús termelést. Erre rajtuk kí­vül kevés üzem képes az or­szágban. Bikql a nagyüzemi nyúlhús termelésnek és a hal­hús előállításnak az országos rendszer gazdája. A halhús ter­melés zárt rendszerét most dol­gozza ki e gazdaság, az ága­K. Nagy Sándor átnyújtja Zámbó István igazgatónak a Kiváló Vállalat kitüntető oklevelét. — Fotó: Szokolai — zat komplex .gépesítésére orszá­gos pályázatot hirdettek meg, a pályázatok beérkezését augusztusra várják. Céljuk a hal­hús előállításában is megvaló­sítani az iparszerű termejést. Az úgynevezett dunántúli núsmar- ha kialakítása érdekében, ez év májusában 100 darab hústípu- . sú Limousine tehenet vásárol­nak Franciaországból, s a bük- kösdi részen, Ligetpusztán ala- | kítják ki tiszta vérben azt a Li­mousine törzstenyészetet, amit I aztán a magyar tarkával keresz- í feznek. Az ország legnagyobb : Limousine tenyészete lesz ez, amely egész Dunántúl részére j ad majd tenyészállatokat, I Szép tervek ezek, s ha telje­sítik, amit a gazdaságban ki­bontakozó •szocialista munka­verseny 'és a bikálfak eddig ! is tanúsított nagy szorgalma, ; odaadása garantál — jövőre r ismét pályázhatnak a kiváló cím elnyerésére. A tegnap esti ünnepségen a MÉM javaslatá­ra a MEDOSZ elnöksége, által adományozott Kiváló Vállalat I kitüntetést K. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium pártbizottsá­gának titkára nyújtotta át Zám­bó Istvánnak, a gazdaság igaz­gatójának, s jelképesen a gaz­daság dolgozóinak. Az ünnepi átadási aktuson jelen voltak a megye és a járás párt-, álla­mi és társadalmi szerveinek,. a társgazdaságoknak vezetői, képviselői. Az elnökségben he­•! iyét foglalt Ciégény. József, o ■Megyei, pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Megyéi Tanács ..általános eJaökhe]ye_t- tese. Szili Jázsel, az SZMT tit­kára, Lukics József, a MEDOSZ megyei titkára, Benedek And­rás, a Megyei Tanács Sásdi Jó rási Hivatalának vezetője. Be­fejezésül K. Nagy Sándor mi­niszteri kitüntetéseket adott át a gazdaság élenjáró dolgozói­nak. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták Abonyl Pál, a gazdaság mű­szaki,' gazdasági tanácsadója, Szolga Imre ágazatvezető és Hild Gáspár, a gazdaság gépi kocsivezetője. . ' Negyedszázados a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés A közeljövőben ünnepli meg­alakulásának 25. évfordulóját a magyar—szovjet műszaki tudo­mányos együttműködési bizott­ság. A magyar ipar műszaki szín­vonalának gyorsütemű fejlesz­tésében döntő szerepet játszot­tak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, doku­mentációk, műszaki leírások, liccncek és know-how-ok. Néhány évvel az első gazda­sági műszaki-tudományos együttműködési megállapodá­sok megkötése után, 1964-ben létrehozták ra két ország közti gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottságot, s az 1949-ben létrejött magyar—szovjet mű­szaki tudományos együttműkö­dési bizottság átalakult a kor­mányközi bizottság albizottsá­gává. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem három­ezer ipari, mezögardasági do­kumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyanakkor több mint 1700-at adott át. 1961-ben kiterjesztették pz együttműködést az építőiparra, a közlekedésre, a mezőgazda­ságra, a vízgazdálkodásra, -r- a népgazdaság szinte minden ágára. Megkezdődött a terme­lővállalatok közötti közvetlen együttműködés is. Példamutató eredmények hatására a kutató­intézetek, tervező-szerkesztő vállalatok között is sorra létre­jöttek a közvetlen együttműkö­dési formák, megállapodások. A Szovjetunió műszaki segítsé­gével hazánkban számos új, nagy jelentőségű létesítmény született. Az energiaellátásunkban je­lentős szerepet betöltő Duna- menti Erőmű berendezéseit, automatikait ugyancsak szovjet partnereink szállították ' és sze­relték fel. Szovjet tervezőinté­zetekben dolgozták ki például a Tiszamenti Vegyiművek és Borsodi Vegyikombinát gyártási technológiáit is. Hatékony kooperáció alakult ki a textil­ipar területén, a hazánkban gyártott alkatrészek ellenérté­kéként 1970—75 között 650, a következő ötéves tervidőszak­ban .már 1300 korszerű textil­ipari, gépet kaptunk a szovjet partnerektől. Néhány területen már folynak az előkészítő tárqyalások, meg­kezdődött a tervek kidolgozása a következő évek együttműködé­sének kialakítására, megszerve­zésére. így például lehetőség van új, egységes városi és vá- losközi autóbusztípusok közös tervezésére és gyártására. A nagyobb hatásfokú és tisz­tább üzemű járműmotorok (350— 400 lóerős közúti gázturbinák) közös fejlesztése a közelmúltban kezdődött meg. Nagyjelentőségű a két ország közötti együttmű­ködés egy távközlési mestersé­ges holdat követő földi állomás manvarorszáqi létesítésére is. Ez lehetővé teszi majd, hogy ha­zánk bekapcsolódjon az inter- szputnyik nemzetközi műholdas távközlési sze-vezet hálózatába és a távközlési összeköttetésbe. Jelenleg a műszaki tudomá­nyos irányító szervek az 1976— 1980-as évekre vonatkozó fej­lesztési terveket vitatják meg, Az anyák vállukon tartják a világot. Gyermekek és- felnőtté vált fiaik, lányaik gondját. Fáradhaiatlanok, ha dolgozni, tenni ; kell értünk valamit, örörntélefiek, ha szomorúak vagyunk, s si- I kérünk számukra a legnagyobb öröm. Éjszakákat virrasztva ül- I nek betegágyunk mehett, oggódva figyelik első lépteinket. És mi legfeljebb azt mondjuk: köszönöm. S legtöbbször ezt is elfe- i lejtjük, mert ők, csendben, látványosság nélkül teszik, amit — i úgy érzik — tenniük kell. Tíz nappal ezelőtt az országgyűlés tavaszi ülésszaka eifo- : gadta a családjogi törvény módosítását. És amikor a tisztelt Ház a törvényt megszavazta, szívével, eszével — mint már any- nyiszor — ismét az anyák védelmére gondolt. A családi élet tartósságát és biztonságát, amennyire ezt jogszabályokkal biz­tosítani lehet, biztosítja ez a rendelkezés. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a családot, az anyákat védő nagyszerű törvényt. Jól ismerjük a családban, társadal­munkban az anyák szerepét. Az anyák fedezik fel gyermekeik számára a-világot és nagy-nagy szeretettel, türelemmel, anyai szuggesztív hatással átadják ismereteiket gyermekeiknek, cse­csemőkoruktól felnőtt korukig szépre-jóra tanítják. Persze, szép dolog, hogy a kormány, az országgyűlés, a társadalom méltá­nyolja és hálából törvényes jogokba iktatja az anyák szerepét a családban és a társadalomban. De most az egyszer nem ár­tana, hg a kormányt, a Parlamentet is felülmúlnánk. Gondolom, senki, egyetlen parlamenti képviselő, egyetlen miniszter sem sértődne meg, ha gondolataikat, érzéseiket, törvénybe iktatott gondoskodásukat a magyar családok minden tagja továbbfej­lesztené. ötven éve elmúlt már, hogy minden év május első vasár­napján emberi tisztelettel, gyermeki szeretettel, csókkal és me­leg szavakkal, virágerdővel és könnyekkel köszöntjúk az édes­anyákat. ünnepen, különösen az édesanyák ünnepén áhítattal beszélünk és írunk. E sorok szerzője is most átnyújtja a virágot és köszöntő­ként állampolgári minőségében szintén — reményei szerint — egy elfogadható javaslattal is élne. Legyen az év mind a há­romszázhatvanöt napja az anyáké. Legyen az év minden napja önfeláldozásuk egyszerű hétköznapi tettekkel történő elisme­rése. Részünkről, gyermekek és felnőttek részéről egyaránt ez a legkevesebb, amit megtehetünk értük. A virág csupán hálánk többlete legyen, amiért világra hoztak bennünket, szívük me­legéért, féltő jó szavukért a hajnali reggelikért, a tiszta, vasalt ruhákért, gyengeségükben is a miénknél sokkal nagyobb ere­jükért. (S ki tudja, honnét ez az erő, miből merítik, hogyan bír­ják egy életen át?) Tegyük könnyebbé életüket. Tulajdonképpen a kormány is erre gondolt, amikor bevezette az anyasági segélyt, törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyákat segítő határozatokat, soron kívül napköziket, óvodákat teremtett és teremt, olcsóbbá tette a gyermekholmik árát, könnyítette a ferhesmamák munká­ját, felemelte az iparban dolgozó nők bérét, orvossal és or­vossággal védi egészségüket, a szülő nő és az új ember szü­letését. Az édesanyák ünnepén hangsúlyozzuk; holnap és holnap­után is köszöntsük őket, asszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, terhe-kböl, amennyit lehet. Hiszen gyenge vállai-’ kon tartják az egész világot, újjászülik az emberiséget. i Suha Andor ÉDESANYÁK

Next

/
Oldalképek
Tartalom