Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-04 / 120. szám

6 DUNANTOLI NAPLÓ 1974. május 4. I GCaaátcdí. áaííűttuá A Magyar Hírlap május 1-i számában terjedelmes riportban foglalkozik két ba­ranyai termelőszövetkezet, a pogányi Tavasz és a re­ménypusztai Üj Élet egyesü­lésével. A különböző juttatások összege Pogányban maga­sabb volt, ezt most általá­nossá teszik. Az ipari dol­gozókéval azonos színvonal­ra emelik a családi pótlé­kot, a gyermekgondozási segélyt, határozatba foglal­ták a nyugdíjasok és jára­dékosok fokozottabb támo­gatását. A reménypusztaiak elsősorban a háztáji gazda­ságokat támogatják. Ezt Po­gányban is helyeslik, hisz évi 150 hízott bikát és 1500 sertést adtak el eddig is a Tavasz tagjai. Nyílván az ebbéli szor­galomnak is következménye, hogy 90 új ház épülhetett az elmúlt években a Po­gányhoz tartozó községek­ben, és hogy további 100 házhelyet értékesítenek. Városiasodnak a környe­ző falvak és cserébe víkend- I telkek, kerti földek értékesí­tésére gondolnak a pécsi munkások számára, * „A fiatalok és a szabad idő" címmel Gombár János és Várkonyi Balázs készített riportot Mohács-szigetről. A Petőfi Rádió április 25-én sugárzott műsorából meg­ismerkedhetünk a mohács­szigeti tanyavilág fiataljai­nak életével, gondjaival, többen nyilatkoznak szabad idejük eltöltéséről, a szige­ten lévő szórakozási lehető­ségekről. Kevés a rendez- I vény és színvonaluk nem fe­lel meg a fiatalok igényei­nek. Klubok létrehozásáról csak elképzelések vannak. Marad tehát egyiknek a Rejtő-regény, másiknak .nyulászkodás" vagy egy I mohácsi éjszaka. Tettekre volna szükség, hisz a felté- i telek megvannak. * Kiss Sándor 48 éves gyó­gyíthatatlan mohácsi beteg meleghangú köszönő levelét olvastuk a Képes Újság áp­rilis 13-i számában. AzAFIT mohácsi kirendeltségének ifjúsági brigádja teljesen díjmentesen „Simson" mo­tort szerelt rokkantkocsijára. * Gusa Pál egyházaskozári népművésszel készített ze­nés interjút Szokolai Gyula. Gusa Pál 53 éves, furulyá­zik, önállóan zenésíti meg az általa felkutatott mesé­ket Megelégedéssel és nagy i büszkeséggel mondja el, ! j hogy minden népművészeti találkozóra meghívják, bóra termelőszövetkezetben is ckad bőven elfoglaltság. Hogy indult a népművé­szet útján? 1945—46-ban is­kolás gyerekekkel járta a baranyai településeket, ké­sőbb alakult a faluban egy felnőtt tánccsoport és őket kísérte elmaradhatatlan fu­rulyájával. Rádiófelvételt is készítettek vele, melynek cí­me: „Gusa Pál furulyá­zik". * A Magyar Horgász című szaklap orfűi üdülési lehe­tőségekről tájékoztat. A Pé- csi-tó partján 17 férőhelyes tanyával rendelkezik a Ba­ranya megyei Területi Bizott­ság, ahol a folyó víz mellett a főzési lehetőséget is biz­tosították. Szemünk fénye a kiskert Kardvirág termesztése Ellenségünk: a rozsda A virág nemcsak a kert dísze, hanem egész nyáron kedves színfoltja lehet — vágott álla­potban — lakásunknak is. Ál­landó utánpótlásáról néhány m2 felületen kis házikertünkben is gondoskodhatunk. Erre a célra igen közkedvelt a már tárgyalt Dáhlia mellett — a Kardvirág vagy Glaudió- lusz cultorum. Őshazája Dél-Afrika. Az em­berek régóta ismerik — az ókorban virágát gyógyszerként használták, díszítő szépségét a 16. századtól kezdték értékelni. Nemesítésével intenzíven másfél évszázada foglalkoznak. Ennek eredményeképpen ma már a fajták széles skálájából válogat­hatunk. Hazánkban js népszerű hagy­más növény. A virágzás rövid időtartama, fagyérzékenysége miatt közparkokban nem ültet­jük, de magas díszítőértéke miatt házíkerti alkalmazása mél­tán indokolt. A sikeres termesz­téshez néhány szaktanács: IGÉNYE: A Glaudiólusz gondosan mű­velt tápdús talajt, napos fekvést kíván, vízigényes növény — ezért a kertünkben árnyékmen­tes, könnyen öntözhető területet válasszunk kj termesztésére, TALAIELÖKESZIT ÉS: Szerves trágyázásra kerti ta­lajon a Kardvirág érdekében ritkán van szükség. Közvetlen ültetés előtt istállótrágyát ada­golni nem is szabad. A talaj szervesanyagtartalma, ha szük­séges, zöldnövény aláforgatásá- val fokozható. A három fő táp- anyaq közül a foszfort és a ká­liumot ősszel juttatjuk a talaj­ba : szuperfoszfátból 5 dkg/m2 kénsavas káliból 2 dkg/m2 ada­golásban. A kiszórt műtrágyát a zöldtrágyával együtt 35—40 cm mélységbe forgatjuk alá, ugyanis a Glaudiólusz mélyen gyökerező. » OLTETÉS: A felásott területen gereblyé- zés után kijelöljük a sorokat. A sortávolság 25—30 cjm, tőtá­volság — mérettől függően ~ 8—12 cm. ültetéshez a puha talajba kiskapával 10 cm mély ültetőbarázdát húzunk, ahova megfelelő távolságra a hagy­magumókat gyökérkoszorújuk­kal lefordítva nyomjuk be. ül­tetés után a barázdákat ge­relyével behúzzuk, majd a fe­lületet elegyengetjük, az ágyat beöntözzük. A helyesen elülte­tett hagymagumón rövid idő alatt 20—70 db sajátságos fo­nalszerű gyökér képződik. Ez szívja fel a talajból a raktáro­zott tartalék-tápanyag lebontá­sához szükséges vizet,-A kiülte­tés után 4—6 hét alatt kifejlő­dik az új gyökér, a lombozat, ezt a folyamatot a régi hagyma összeszáradása kíséri. ÁPOLÁSI MUNKÁK: A gumók kihajtása után nit­rogén oldatos műtrágyázást adunk 0,4 %-ban. (10 liter víz­hez 4 dkq pétisót adunk. Az ol­datot egyenletesen 3 m2 felü­letre juttatjuk.) A tápoldatozást a bimbó kifejlődése idején megismételjük. A szükséges vízmennyiséget időjárástól függően 3—5 alka­lommal 30 mm-es vízadaggal biztosítjuk, öntözés után na­gyon fontos a talajárnyékolás. Erre a célra használhatunk 3 —4 cm vtg-ban elterített tőze­get vagy istállótrágyát. Az ár­nyékoló meggátolja a talaj ki­száradását, cserepesedését, megnehezíti a gyomnövények kifejlődését. Fontos az, állandó növényvédelem is. A ki nem bújt hagymákat, beteges külse­jű barnás elszíneződésű növé­nyeket ültetőkanállal eltávolít­juk. A fertőzött növényeket égessük el. A hagymagumók beszerzésénél betegségekkel szemben ellenálló fajtákat ke­ressünk. (Részletes növényvéde­lemtől a házikertek minimális Glaudiólusz területe miatt elte­kintünk.) VIRÁGVÁGÁS: A Glaudelust virágzata füzér, mely ültetés után 4—6 héttel — óz utolsó lomblevél „meajelenéi, se után _ fejlődik ki. A füzéren mindig az alsó'virágok alakul­nak ki először. A vágást ekkor lehet elkezdeni, hosszú szárral. A vágásnál lehetőleg 3—4 le­velet még a növényen hagyunk, így fokozott ápolással a hagy- mogumó még használható mé­retűvé fejlődik. Ezek természe­tesen kisebbek a kereskedelmi méretnél, de a házikertben szaporítóanyagként mégegyszer felhasználhatók. Minden máso­dik évben a hagymagumókat feltétlenül cseréljük le. A beérett gumókat ősszel fel­szedjük, a napon megszárítjuk. Szárítás után — az egészséges borítólevelek meghagyásával — szellős helyen tároljuk. A növény tenyészterületét a maradványoktól tisztítsuk meg, mert leforgatva a következő év­ben a fertőzés gócai lehetnek. Ajánlatos a Kdrdviráq kiülte- tésj helyét évenként váltogatni, így a fertőzést lényegesen le- csökkenthetjük, ezzel a virág dekoratív hatását fokozzuk. Szatóry Gizella Má;us 12-én nyit a Zsolnay Múzeum A Pécsre látogató hazai és külföldi turisták ezrei ke­resik fel évente az európai nírű Zsolnay Múzeumot. A városunkba érkezők első út­ja nemegyszer a múzeumhoz vezet. Sajnos, a kapuk már hosszú ideje zárva vannak. A Káptalan utcai műemléki épület belső padlózata, fo­lyosóburkolata, vitrinjei fel­újításra szorultak. Időszerű­vé vált a födémcsere is. A nyugati oldal egyik falán jókora repedés tátongott még a minap. A műemléki lekonstrukció a belső falfe­lületekre is kiterjedt. A ti­zennyolcadik századi par­kettát újra cserélték. Ki kel­lett cserélni a bejárati fa­kocka-burkolatot is. A kiállí­tást 1955-ben nyitották meg, azóta 1973-ig többször át­rendezték. A felújításba eredetileg nem terveztek íő- ’ démcserét, ennek lehetősé­ge munka közben vetődött fel. A hosszas zárvatartóst is ez okozta. A mostani ki­állítás anyagát szintén fel­újították, modern — a kor­szerű kiállítási követelmé­nyeknek megfelelő — vitri­nekben helyezték el. A műemléki rekonstrukció összköltsége egymillió-kettő- százötvenezer forint. A költ­ségekhez a Baranya me­gyei Tanács 600 ezer forint­tal járult hozzá. Tekintélyes részt vállalt a költségek biz­tosításában a Művelődés- ügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya. Jelentős az az összeg is, amelyet az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség saját hitelkerete terhé­re vállalt. A felújított Zsolnay Mú­zeumot 12-én 11 órakor nyit­ják meg ünnepélyesen a közönséq előtt. Megnyitót mond Gönyei Antal, a Mű­velődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának ve­zetője. i Hat évet nyerhet A tavasszal megélénkülő autóforgalomban gyakrabban látunk a gépkocsi lemezein át- t ütő rozsdafoltokat. A tulajdono- í sok pedig bosszúsan veszik tu­domásul, hogy az alig három­éves kocsijukon egy sárvédő cseréje több, mint ezer forint­ba kerül. Sokan gondolkoztak már azon, hogyan lehetne megelőz­ni ezeket a korróziós károkat. Ma már egyre gyakrabban em- I legetett téma a gépkocsik kor­rózióvédelme. Jelentősége egy­re nagyobb lesz, hiszen már napjainkban csaknem félmillió személygépkocsi fut a magyar utakon és ez a szám a követ­kező 6—8 év alatt megkétsze­reződik. Félmillió — átlagosan 80 ezer forint értékű — gépko­csinál a korrózióból keletkezett - kár hat év alatt kb. 8—10 ezer forint, vagyis megközelítően a gépkocsi árának 10 százaléka. Ez éves szinten mintegy 5—6 Hutás-motoros vetélkedő A múlt év őszén zajlott I« Pécsett az első olyan autós-motoros vetélkedő* * amely feladatainál fogva és gyakor­lati képzettséget igénylő és rutint biz­tosító jellegénél fogva országos vissz­hangot váltott ki. Az autósok és a motorosok igen széles táborát moz­gatta meg ez a vetélkedő. Ezért hatá­rozta el a Baranya megyei Közleke­désbiztonsági Tanács és a Volán 12. sz. Vállalat, hogy a tavaly Pécsett lezajlott vetélkedőt idén is megren­dezik, de orz útvonal hosszát illetve @ vetélkedő területét egész Baranyára kiterjesztik. Május 12-én négy géposztályban rendezik meg ezt a vetélkedőt: mo­torkerékpár, személygépkocsi 1000 köb- centiméter alatt, személygépkocsi 1000 köbcentiméter felett, valamint teher­autó. Baranya megye idegenforgalmi gó­cain található ellenőrző állomásokon teljesítendő különböző elméleti étt gyakorlati feladatok elvégzése után érkeznek a Széchenyi téri célba, ahol ügyességi pálya jelenti az utolsó pró­batételt. Mivel feltehetően a vetélkedő Iránt az autósok és motorosok táborában igen nagy lesz az érdeklődés, a ren­dezőség előzetes nevezést fogad el a Bolgár Néphadsereg útja 33. sz. fsz. 4. alatt, de a vetélkedő napján reggel 7 órakor a Bőrgyár előtti rajtnál is lehet neverni. Nevezési dijak: motor- kerékpár 20 forint, személygépkocsi mindkét kategóriában 40 forint, teher­autó 100 forint. A rendező szervek ezúton hívják fel a nagyvállalatok vezetőit, akik nagy gépjármű-parkkal rendelkeznek, hogy minél nagyobb számban neveztessék be gépkocsivezetőiket és tegyék lehe­tővé a részvételüket. Valamennyi géposztály első hárem helyezettje tárgyjutalomban részesül, ezen kívül a géposztályok első helye­zettjeinek a Baranya megyei Közleke­désbiztonsági Tanács külön díjat is ad. milliárd forint kárt jelent a népgazdaságnak. A gépkocsik rozsdásodáso csökkentésének legjobb módsze­re, ha a korróziónak leginkább kitett alvázat és a belső üreges felületeket ellátják korróziógát­ló bevonattal. Ilyen korróziós kezelést több helyen is végez­nek ma már Budapesten és vi­déken egyaránt. A korrózióvédelem az új ko­csiknál a leghatásosabb. Ekkor ugyanis az üregekben még nem indult meg a rozsdásodás, így még a tiszta felület vonha­tó be a védő anyaggal. A bel­ső felületek qyári védelme cse­kély, mindössze egy-két réteg alapozó fedi a felületeket. Ez a gyenge bevonat is sok he­lyen megsérül az összeszere­lésnél, például a kötőelemek meghúzásánál, Négy-Hat évvel meghosszabbíthatjuk a gépko- fcocsi élettartamát, ha időben végeztetjük el a korrózióvédel­met. Befejezték az 57-es számú, pécs— mohácsi út felújítását, el­készült az utolsó szakasz is. Mo­hács térségében. Május 8-án viszont újabb munkához kezde­nek az 57-esen: átépítik a lány- csóki hidat. A hídépítés időtar­tamára az útnak ezt a szakaszát teljes egészében lezárják a for­galom elől, a terelőutat Lány­csókon át jelölik ki a helyszínen kitett táblák szerint ♦ Megkezdődött az 56-os, szek­szárd—mohács—udvari útnak a sátorhelyi elágazástól Udvarig tartó felújítása. Hot méteresre szélesítik a határátkelőhöz veze­tő utat, s új aszfaltszőnyeget húznak érre a fontos,- forgalmas szakaszra. A befejezést május 18-ra ígérik. * Az idegenforgalmi szezonná valamelyest megjavul a Pécset a Balatonnal összekötő út minő­sége. A kaposvári Közúti Építő Vállalat most Gödre községben dolgozik, s a tervek szerint két hét múlva a megyehatárig jut­nak. Később artán a somogyi szakaszra kerül sor, melyet a dombóvár—kaposvári út elágazá­sáig újítanak fel, ♦ Otjavítók dolgoznak a kővá- gószöllős—hetvehelyi összekötő úton is. A MÉV beruházásában a túlsúlyos járművek nagy for­galma miatt megerősítik az út­nak eqy szakaszát, 0-tól a 2-es kilométerkőig. * Túra Gemencre. A Magyar Autóklub Baranya megyei szer­vezete május 12-én egésznapos gemenci autós túrát indít. Gyü­lekezés reggel 8-kor a Citrom utcában, majd idegenvezetővel a gemenci rezervátum megtekin­tése. Édes kicsi karcsú bogom... Székely hagyományok Szekszárdon A Magyar Népra|zl Társaság, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Haza­fias Népfront honismereti bizott- -ága és a Népművelési Intézet 1-imogatosával megrendezi má­jus 4—5-én a Bukovinából haza­telepedett székelység hagyomá­nyainak kutatásával foglalkozók tanácskozását és művészeti együt­teseinek műsoros bemutatóját Szekszárdon, a .Babits Mihály megyei Művelődési Központban. A történelemből ismert má- défalvi veszedelem (1764. 1.7.) évében és azt követően Erdély­ből, Csík megyéből menekülni kényszerülő székely magyarok Moldva északi részében, Buko­vinában telepedtek le. öt falu nőtt ki itt a földből szorgos ke­zük nyomán: Fogadjisten (1776-tól), Istensegíts (1777- től), Hadikfalva (1784-től), Jó- zseffalva (1785-től) és András­iéivá (1786-tól). Másfél száz évig éltek ezen a vidéken. 1941-ben Bácská­ban telepedtek le, majd a dél- dunántúli Völgységben, Bony­hád környékén leltek otthonra. Baranyában, Hidason andrás- falviak és istensegítsiek, Vé- ménden, Palotabozsokon, Som­berekén és Himesházán hadik- falviak élnek. Vándorlásuk szo­morú emlékein kívül magukkal hozták ősi szokásaikat is. Egy- egy település belső életének régi törvényeit és a paraszti kultúra alkatát az ünneplő szo­kások tárják fel. A szokásokban és az ünnep magas hevében egyszerre nyilatkoznak meg a társadalmi és műveltségi, vala­mint az etnikumra jellemző vo­nások. A székely falvakban az év el­ső táncos rendezvénye a vizke- reszti ingyentánc volt, és „ame- jik lejárt elment az ingyen­táncba — ahogy székelyesen mondták —, az má köteles vót elmenni a húshagyó tánc­ba es", amely a farsang utolsó vasárnapján kezdődött és hús­hagyó kedden az éjféli harang­szóig, tehát három napig tar­tott. A húshagyati táncnak ne­vezett mulatságba azonban csak azok a leányok mehettek el, az előbbi mondás ellenére, akiket a legények karácsony­kor megénekeltek. A táncot meghatározott idő­pontban kezdték el. Az a le­gény, aki elkésett, azt társai a kezénél és a lábánál megfog­ták, felemelték és bottal elnás­pángolták. Ezen az elsőnapi, húshagyó­vasárnapi bálon egy igen régi, kedves szokás járta. Székely tájszólással ekképpen: „Az a leján, amejiknek szereteje vót, vett a szeretejinek egy erőst szép rózsabingós bokrétát s keszkenyőt. Tánc közben elkér­te, de legtöbbször ellopta a vá­lasztottja kalapját. A bokrétát rejávarrta a kalapra, aztán il­ledelmesen visszavitte a legény­nek. A keszkenyőt rejátüzte a legény mejjire. Ekkor a legény megölelte — némelyik meg es csókolta — a lejánt,1 s akkor táncraperdültek, A leján az egész falu szemeláttyára béval- lotta a legénnek, hogy ót sze­reti. A legény má húshagyó- hétfőn a lejánnál, hushagyó- kedden pedig a leján a legén- nél ebédelt." Sokféle táncot roptak ilyen­kor a fiatalok. Amikor a zené­szek pihentek, a legények nóta­szóra táncoltak. A bálokból nem hiányoztak a kurjongatós rigmusok sem. Ilyenek röpköd­tek a levegőbe: Hó, te Gyurka, hó, te hói Ne szökjél úgy, mint a ló! * Édes kicsi karcsú bogom, Derekadat öllel logoml Érdekes módon, az öregeb­bek nem mehettek el a húsha­gyati táncba. Otthon mulattak, ettek, ittak, „csiszláltak", amo­lyan batyúbálos formában, ro­koni körben. A dalolásnak, az fvós-evés- rtek az éjféli harangszó vetett véget. „Meghattuk a húst, s beállt a böjt" — mondogatták, és hazaballagtak a vendégek. A rend betartására a falu bí­rája ügyelt. Amikor éjfélkor megjelent a táncolok között és bírói botjával megveregette a mestergerendát, ezt mondta: „Lejárt a larsang, itt a nagy­böjt, menjen mindenki haza!" És hamarosan kiürült az alkal­mi tánchelyiség, a kibérelt ház. Várnai Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom