Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-30 / 146. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekf unqntuli anlo ■ 1 Kádár ?«ános fogcdío Truong Chinh-t »Imm XXXI. évfolyam, 146. szóm 1974. május 30., csütörtök Ara 80 fillér >-*<£. iviozLIVit-* ba ci.iya megyei Bizottságának lapja Értelmiség és közművelődés A magyar értelmiség legjobbjai mindig kötelességüknek érezték, hogy közreműködjenek a nép műveltségi színvonalának emelésében. A múlt század haladó gondolkodóiról, íróiról éppúgy elmondható ez, mint a tőkés korszak munkásmozgalmában résztvevő, vagy a népi írók mozgalmához csatlakozó értelmiségiekről. Ami azonban akkor kevesek — olykor téveszmékkel, illúziókkal is párosuló — hitvallása volt, az ma már az egész réteg társadalmi hivatásává vált. Korunk társadalomkutatói az értelmiség, mint jelentős társadalmi réteg alapvető ismertető jegyeit úgy fogalmazzák meg, hogy tagjai főhivatású tevékenységüket csak úgy tudják ellátni, ha meghatározott meny- nyiségű általános és szakmai ismerettel rendelkeznek, közvetve vagy közvetlenül bekapcsolódnak az emberi tevékenységek szabályozásába, a társadalom által felhalmozott ismeretmennyiség megőrzésébe, alkotó alkalmazásába és más rétegeknek való továbbadásába. Emeljük most ki e meghatározás utolsó részét, az ismeretekkel kapcsolatos tevékenységet, melybe szervesen beletartozik azoknak nemcsak felhasználása, hanem továbbadása is. Korunkban ez lényegi funkciója az értelmiségi munkának, s ez távolról sem csupán a pedagógusokra, a hivatásos közművelőkre érvényes. Jól megfigyelhető, mint válik egyre fontosabbá az orvosi munkában a betegségek megelőzése, s e tevékenységnek nélkülözhetetlen eleme az egészségügyi ismeretek terjesztése. Ugyanez mondható el a jogászi tevékenységről is. De az ipari, vagy mezőgazdasági üzem mérnöke is mind gyakrabban találja magát szemben azzal a feladattal, hogy a műszaki-technológiai folyamatok irányítását és szabályozását párosítani kell azok megmagyarázásával, megvilágításával. Egyre több az olyan munkafolyamat, ahol nem elég a mechanikus végrehajtás, s a szakember elgondolásai csak akkor válnak "valóra, ha a dolgozókkal megérteti ezek lényegét. A tapasztalatok szerint az értelmiség mind világosabban ismeri fel ezt a társadalmi szükségletet A vidéki értelmiség körében végzett szociológiai felmérés során a megkérdezettek egyharmada a szellemi értékek létrehozásával és továbbadásával kapcsolatos tevékenységben jelölte meg az értelmiség társadalmi hivatását. Gyakori eset sok-sok községben, hogy az orvos rendszeresen tart egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat, az agronómusok és más mezőgazdasági szakemberek pedig különféle szakmai tanfolyamokat, köröket vezetnek. Az üzemekben a műszakiak egész sora segíti szakismeretek átadásával az általa patronált szocialista brigádot, s jó néhány helyen a komplex brigádokban végzett együttes munka során is bővítik a munkások szakismereteit, műveltségét. A szocialista közművelődés azonban nem szűkíthető le a szakmai ismeretek átadására. Szélesebb, átfogóbb a tartalma: magában foglalja az általános és politikai műveltség terjesztését, a múlt és a jelen művészi értékeinek közvetítését, a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításának segítését, a közösségi szellem fejlesztését is. E tekintetben azonban még nem kielégítő a helyzet, az értelmiség ez irányú aktivitása helyenként elmaiad a kívánatostól. íme egy felmérés tapasztalatainak részlete: „Az értelmiségiek ismeretei olyan szellemi tartalékot jelentenek, amelyet a közművelődésben eddig nem hasznosítottunk eléggé. Az értelmiségiek egy részének kulturális igényei magas szintűek, ugyanakkor gyakran tapasztalható közömbösség az önművelés és p közművelődés iránt, van bizonyos bezárkózottság, s a speciális szakmai ismeretek fetisizálása is előfordul.” Megfelelő vizsgálódás után sok helyen tehetnének hasonló megállapítást. A művelődés falusi munkásaitól nemegyszer hallani olyan panaszt, hogy magukra hagya- tottan küszködnek a műveltség terjesztésének feladataival. Nincs támaszuk, hiányoznak a segítőtársak, pedig a községben jó néhány értelmiségi él és dolgozik. S ahol jobb a helyzet, ott is főleg a pedagógusok vállalnak részt a közművelődési munkából. A műszakiak, az agrárszakemberek, a közgazdászok, az orvosok, jogászok jobbára távol maradnak ettől, illetve megállnak az említett határnál, a szaktudós továbbadásánál. Felvetődhet a kérdés: vajon hiányzik belőlük a közművelő szándék és a közművelődési munka általános lebecsülésével kell számolnunk? Egyes vizsgálódások adatai a feltételezés e!len szólnak. Ezernél több értelmiségire kiterjedő általános felmérés során a megkérdezettek hot különböző társadalmi tevékenység közül a művelődési élet szervezésében való részvételt nevezték a legfontosabbnak. Héttől egyig terjedő osztályzattal kellett értékelniük a társadalmi fontosságot, s a megkérdezettek harminc százaléka a legmagasabb pontszámot, a hetest adta ennek a társadalmi tevékenységnek, további húsz százalék pedig hatost. A szociológiai felmérésben résztvevő értelmiségiek fele tehát igen magasra értékelte e közéleti tevékenységet, s csunán minden ötvenedik becsülte 1-es osztályzattal — nagyon kevésre. E z az utóbbi adat is jelzi azért - akárcsak az előbb idézett összegező megállapítás —, hogy előfordul még e munka lebecsülése. De a nem kielégítő részvételnek ennél lényegesebb összetevője, hogy gyakran nem is igénylik az értelmiségiek részvételét a műveltség terjesztésében, a közművelődésben. Akik illetékesek lennének erre, nem hasznosítják a hozzáértő szakemberek tudását, műveltségét a szakmájukon túl terjedő művelődési területeken. Az is előfordul, hogy kezdetben nagy ambíciókkal rendelkező fiatal értelmiségiek hiába kezdeményeznek, törekvésük nem talál megértésre, nem lel támogatókra, s ez érthetően kedvüket szegi. A legutóbbi párthatározat minden eddiginél jobb feltételeket, körülményeket teremt ennek az „élesztő” szerepnek a betöltéséhez. Azzal is, hogy célul tűzi, követelményként szabja: „A különböző szakterületeken dolgozó értelmiség kapjon több közművelődési megbízatást. Az értelmiség közművelődési tevékenységét fontos társadalmi munkának kell tekinteni, s ennek megfelelően elismerni és megbecsülni”. Ennek hangsúlyozása maqában véve is nagyon jelentős. De nem kevésbé fontos, hogy a határozat egészében véve tisztázza a közművelődés helyét, jelentőségét, szerepét, a társadalomátalakító, fejlesztő munkában, s világos és egyértelmű célokat jelöl meg mindazok számára, akik tenni akarnak a nép szocialista műveltségének gyarapításáért. Gr. l Komlón autószerviz épül Jobb ivóvízellátás, önkiszolgáló bisztró Bővül a Gyermekkórház ambulanciája Szentlőrinc, Boly, Hird, Turony községek az első helyen Már korábban jóváhagyta a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizoUságo a mohácsi Kisegítő Iskola és Nevelőotthon megépítését — az új létesítmény két ütemben épül majd meg. Az első ütem kivitelezése folyama'ban van, hat osztályterem és hatvan férőhely létesül. A második ütem beruházási programját hagyták jóvá a tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen. A második ütem megépítése után — amelyben további három osztályterem és harminchat férőhely létesül — összesen kilenc osztályteremmel és kilencvenhat férőhellyel a megye második legnagyobb gyógypedagógiai intézménye készül el. A háromszintes, korszerű épület első szintjén az otthonvezetés és a tantestület, a másodikon az osztálytermek, a harmadikon pedia a hálótermek kapnak helyet Az új intézmény teljes egészében a tervek szerint 1976. negyedik negyedében készül el. Átvétele után megoldható lesz Baranyában a kevésbé, illetve súlyosabban fogyatékos gyermekek szelektálása — a pécsváradi és máriagyűdi intézetek tiszta- profilú foglalkoztató iskolák, nevelőotthonok lehetnek. Nem Szigetvárott — Komlón kezdik meg az AFIT szervizállomás építését méq ebben az ötéves tervben. Várhatóan mintegy harmincötmillió forintos beruházásnak ígérkezik a Sásd— Kaposvár útvonal mellett építendő autójavító állomás, amelyhez — szolgáltatás-fejlesztés címén — támogatást is ad a Baranya megyei Tanács. Az autószerviz megépítése Komlón indokolt, hiszen ebben a városban igen nagy a személygépkocsik száma, javítási kapacitás pedig nem áll az autótulajdonosok rendelkezésére. A tegnapi ülésen módosították a Baranya megyei Tanács ezévi salát fejlesztési tervét is. E módosítások között sok örven- de'es újdonság szerepel. Orfű ivóvízellátását javítják, a Baranya megyei Vízmű Vállalat négymillió forint értékben végez majd munkát, a „Toplica” völgyben fúrt kút vizét emelik J át a kalaphegyi tározóba, ame- | lyet szükséq szerint bővítenék. I Dunaszekcsőn is víztározót épí- I tenek, omelyhez háromszázezer j forint támogatást koptak. Az i új, kétszáz köbméteres tározó az egyenletes vízellátást biztosítja a községben. Az orfűi üdülőtelepen, a nyugati oldalon önkiszolgáló bisztrót építenek — könnyűszerkezetes megoldással. Ez valamelyest megdrágította a beruházási költségeket, de a hiányzó másfél millió forintot a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megkapta. Jóváhagyták a Baranya megyei Tanács Gyermekkórháza ambulanciájának bővítését is. Terveit a Műszaki Főiskola készítette, kivitelezését a Pécsi Építőipari Szövetkezet vállalta. A bővítés teljes költségigénye valamivel meghaladja a hárommillió forintot. A bővítés során új helyiségeket kap a qyermek- szívgondozó, kialakíthatják az eddig hiányzó szociális helyiségeket, az ambulancia fölött pe- diq helyet kaphat a qazdasági hivatal. Az ezáltal felszabadult helyiségekben helyezik el a fejlődési rendellenességgel született csecsemőket. Aj új ambulancián alakítják ki a pécsi járás gyermekszakorvosi rendelőjét is. Bővítik o harkányi iskolát, két ütemben építkeznek, az idén és jövőre négy új tanterem é$ a kazánház kialakítását tervezik. 1976-ban pedia a tornaterem megépítését. A teljes költség hétmillió forint, ehhez néaymillió áll a siklósiak rendelkezésére A hiányzó hárommilliót a végrehajtó bizottság megszavazta. Ér'ékelték a „Baranya megye legtisztább, legkulturóltabb települése” versenymozgalom eredményeit. A kiemelt települések kategóriájában Szentlőrinc nagyközség bizonyult a legjobbnak, mögötte Szigetvár város végzett. Itt az első helyezett százhúszezer, a második hetvenezer forint jutalmat kapott. Az ,,A” kategóriában Boly közséa végzett az élen, a második Dencsháza lett. A jutalom összege száz-, illetve ötvenezer forint, A „B” kategóriában Hird község lett az első, nyolcvanezer forint jutalmat kapott, a második pedig Felső- mindszent közséq lett, negyvenezer forint jutalmat kaptak, A „C” kategóriában Turony közséq lett az első, második Sza- tino község lett, a jutalmak összege hetven-, illetve harmincezer forint. Kádár János szerdán fogadta Truong Chinh-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a VDK nemzetgyüjese küldöttségének vezetőjét. * Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, szerdán az Országházban ugyancsak fogadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttséget, amely Truong Chinh-nek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a nemzetgyűlés állandó bizottsága elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Focit Jenő a Csepel Vas- és Fémművekben Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke szerdán a Csepel Vas- és Fémművekben tett látogatást. Elkísérte Katona Imre, a Központi Bizottsáq tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. A vendégeket a gyár politikai, társadalmi és qazdasági vezetői, köztük Borbély Sándor, a KB tagja, a Csepel Művek pártbizottságának első titkára és Csató László vezérigazgató megtekinthettek több olyan gyáregységet, amely ’a X. párt- kongresszus óta létesült. így ellátogattak az új acélhuzalhengerműbe, megtekintették az elektromos csőhegesztőgépsort, az új fém-szalaghengerdét, a Csepel Művek víztisztítóművét, a Finomkohászati öntöde II. üzemét és más gyáregységeket, s elbeszélgettek a munkásokkal, szocialista brigádvezetőkkel. Fölkeresték az irányítás- és számítástechnikai intézetet, s az Fock Jenő szerdán látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben. Képünk: a Minisztertanács elnöke beírja nevét a transzformátort gyártó üzemegység egyik szocialista brigádjának naplójába. fogadta. A pártbizottságon Borbély Sándor tájékoztatást adott a X. pártkongresszus határozatainak helyi végrehajtásáról, többek között a Csepel Vos- és Fémművek gazdasági egységének erősítéséről és fejlesztéséről, a vezetés és irányítás korszerűsítéséről, a munka és élet- körülmények javításáról, továbbá a XI. pártkonqresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára való felkészülésről. A vendégek ezt követően öntőipori tanműhelyt is. A látogatás további részében jártak a Csepel Művek üzemi lokóte- j lepén: a Szentmiklósi úton épülő új telepen, ahol év végéig 200 munkáslakást adnak át, a Vasmunkás téri 150 személyes óvodában és a Bajcsy-Zsilinszky úti lakótelepen. Fock Jenő megtekintette a Csepel Müvek munkásmozgalmi és gyártörténeti múzeumát, majd eszmecserét I folytatott a Csepel Művek pórt- ; véqrehajtóbizottságónak tagjai- i val. Görcseny, a városiasodó község Űj szövetkezeti lakótelepet létesítenek Görcsönyben. Az első ütemben harmincnyo!'" lakást építenek, melvhől '•>ur,i—’'~”glca ez év végén, a hátralévő tizet pedig jövő év végén adják át. A lakásokat a helyi termelőszövetkezet cpi.:-ni -úti — Szokclai lelv. —
