Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-29 / 145. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkások a vezetésben A Központi Bizottság leg- utóbbi ülésén irányelve­iét fogadott el o munkásosztály vzrsadalmi szerepének fejleszté­séről, helyzetének további javí­tásáról. Ez a határozat több éven ót tartó vizsgálódások ta­pasztalatai alapján állást foglal a már megoldásra érett kérdé­sekben éppúgy, mint a hosszabb távú feladatokban. A többi kö­zött abban, mit kell tennünk a munkásosztály vezető szerepé­nek további erősítéséért, az üze­mi demokrácia fejlesztéséért, a munkásosztály közéleti aktivitá­sának, ‘wladílfjiS Itóerepénelt növeléséért. A Központi Bizottság állásfog­lalásából egyértelműen kitűnik, hogy pusztán jelszavak hangoz­tatásával, intézkedések, akciók leinevezésével, statisztikai adato­kat szépítő lépésekkel az irány­elvekben röqzített célokat nem lehet teljesíteni. Minden terüle­ten nagyon megfontolt, tervsze­rű munka szükséqes. Azért fon­tos ezt hanqsúlyozni, mert a munkások már csaknem három évtizede vesznek részt az állam ügyeinek intézésében, a válla­latok, üzemek irányító munkájá­ban. Mögöttük van tehát egy sor hasznos, jó tapasztalat, de figyelmeztető tanulság is, me­lyeket csak tervszerű, átgondolt munkával lehet hasznosítani. Minden korábbi tevékenysé­günk — kimondva és kimondat­lanul is.— a munkáshatalom erősítését célozta és szolgálta, így ez a mostani határozat csak annyiban úi és más, mint mond­juk az 1958-ban hozott, hogy a bekövetkezett fejlődés következ­tében ma sok tekintetben más a helyzet gazdasági, politikai téren egyaránt, mint tizenöt év­vel ezelőtt. Nem ez a határo­zat hozta létre a munkáspoliti­kát, nem most kell megteremte­ni a munkásosztály vezető sze­repét, hanem az eddigi eredmé­nyekre építve tovább kell azt erősíteni, fejleszteni a mai kor lehetőségei és szükséglete sze­rint Ez a tevékenység nem tűri a felszínes megoldásokat. Nem so­kat tettek azzal sehol sem, ha a különböző szervekbe bevon­nak vagy beválasztanak egy-egy fizikai munkást, s ezzel elinté- zettnek vélik a munkásoknak a vezetésben való fokozottabb részvételét. Azzal uayanis még aligha lesz érdemibb a döntés, jobb az ügyintézés, demokrati­kusabb a munkastílus, ha a köz­vetlen részvétel alatt csak azt értik: legyen fizikai munkás is a bizottságban, a testületben. Ez természetesen nélkülözhetet­len, de a feladatnak csak egyik és viszonylag könnyebb oldala. Ennél nehezebb a munkások tervszerű felkészítése. Ebbe be­letartozik a munkások szakmai, politikai. képzése, de nagy sze­repe van a munkahelyi légkör­nek, a gyáron, üzemen belüli tá­jékoztatás színvonalának is. Ahol általában is tájékozatlanok a munkások, ahol nem ismerik a a vállalat üqyeit — a különböző terveket, fejlesztési koncepció­kat — ahol a döntéseket nem előzi meq a dolqozók vélemé­nyének fiavelembevétele, ott a bizottságokban, testületekben résztvevő munkások sem „vált­hatják meg a világot". Általános elvként is elfogad­ható, hogy nem az egyes veze­tő testületek összetételének sta­tisztikai módosításán (bár ez is nélkü'özhetetlen), új, soha nem látott formák keresésén van a hangsúly, hanem újabb erők be­vonásán, a meglévő formák, in­tézmények érdemibb, hatéko­nyabb működtetésén. Évek óta mondjuk például, hogy a terme­lési tanácskozások és más fóru­mok nem töltik be szerepüket. Számtengert zúdítanak a mun­kásokra, nincs érdemi vita, mert sokszor kész helyzet elé állítja a vezetés őket. Ezeket a ténye­ket mindenki bőven igazolhat­ja saját tapasztalataival. Most azonban már cselekedni kelle­ne. Ha a gazdasági vezetés egymaga nem tud ezen a hely­zeten változtatni, kötelessége minden pártszervezetnek, hogy keresse a hatékonyabb megol­dásokat, amire az esetek több­ségében az adott keretek is le­hetőséget adnak. Mindez nem jelenti, hogy nem kell gondol­kozni újabb, célszerűbb formá­kon is. Tulajdonképpen azt szük­séges nézni: hogyan lehetne egyszerűsíteni a munkát úgy, hogy minél több dolgozó véle­ménye gazdagítsa, tegye meg­alapozottabbá az előkészítést és a döntést. Érdemes megjegyezni, hogy itt o legfontosabb g mindennapok gyakorlata. Mert mikor érzi a munkás, hogy tulajdonosként, a hatalom birtokosaként van bele­szólása a vállalat dolgaiba? Nem akkor, ha ezt nagy han­gon hirdetik, unos-untalan han­goztatják, nem is akkor, ha egyik-másik társát ott látja az elnöki asztalnál. Akkor sem, ha felettesei lesznek szívesek és meghallgatják, megköszönik ész­revételeit, javaslatait, hanem akkor, ha a vezetői döntésék az ő véleményét is tükrözik, az ő munkáját, életkörülményeit is könnyebbé, értelmesebbé, haté­konyabbá teszik. Természetesen megvan a fon tossága a vezető posztokon való közvetlen részvételnek is. A párt egyértelműen úgy foglalt állást, hogy erősíteni kell azt a folya­matot, amelynek során a mun­kások tervszerűen vezető funk­ciókba kerülnek. Nem kergetünk illúziókat: ma már sem szükség, sem lehetőség nincs rá, hogy a munkapad mellől közvetlenül igazgatóvá lépjen elő valaki. Megvan ennek már a rég kiala­kult sora: egyetemeken, főisko­lákon, a gyakorlati munkában, és a közéletben eavarónt helyt­állók közül nevelődik a vezetői utánpótlás döntő többsége. Ez az út azonban még kiegészítő módszereket is igényel, hogy fo­kozni tudjuk a munkások vezető posztra kerülését. Kevésbé éltünk ezzel a lehe­tőséggel, ezért most erőteljeseb­ben vetődik fel, hogy mind több termelő területen dolgozó fizikai munkás tanuljon tovább. Meg­különböztetett figyelmet kell for­dítani a munkások szakmai, po­litikai műveltségének fejleszté­sére. S közülük az arra alkal­masakat — akik megfelelő poli­tikai képzettséggel, műveltség­gel, közéleti jártassággal ren­delkeznek — be kell vonni a vezető testületek munkájába. A z elkövetkező években alapvető feladatunk mind a párt-, mind az állami, üzemi vezetésben a fizikai dolgozók, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások arányának fokozatos növelése. Éppen ezért, ha az el­következő hetekben, hónapok­ban arról esik szó, mit kell ten­ni a határozat megvalósításá­ért, ne általában tárgyaljanak róla, hanem hogy az adott üzemben, munkahelyen milyenek a tennivalók, s a különböző in­tézkedések hogyan kapcsolód­nak, hatnak egymásra. De még ezen belül sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy más a most munkába lépők helyzete, mint a törzsgórda-taqságé, meqint más a fiatal munkásoké, mint a csa­ládot nevelő nőké. És folytathat­nánk az eltéréseket, amelyek a munkásosztály egységes fogal­mán belül ielzik. tükrözik a tö- -ődés és intézkedés szempontjá­ból okvetlenül figyelmet kívánó különbségeket XXXI. évfolyam, 145. szóm 1974. május 29., szerda / • Ára 80 fillér Félhektáros mesterséges tó Sétaút épül a Tettyéig Á bolgár KlSZ-küldöttség látogatása Baranyában Augusztusra elkészül Pécs legszebb kiránüulóknzpontja Egy hete telik mór az új tó vízzel, s jelenleg már mintegy 2 méteres az átlagos mélység. Becslés szerint még 40—45 napra van szükség, hogy az Éger, a Gégén, a Farkas fonás, valamint a Kismohosi és a De­lelő kút teljesen feltöltse az égervölgyj víztározót, a Pécs határában létesülő népszerű kirándulóközpont legnagyobb beruházását. Tegnap Mészáros József, a Pécsi Állami Erdőrendezőség igazgatója és Somogyi Béla, a Városi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mutatta be az új lé­tesítményt, amelynek beruhá­zási költségeit a MÉM-töl át­vett közjóléti erdőfeltárási cél­csoportból fedezték. A fél hek­tárnyi vízfelületű mesterséges tóban 20 ezer köbméter víz lesz, a legnagyobb vízmélység elérj a 3 métert, s minthogy általában mélyvizű a tó, Indo költ, hogy máris kihelyezték a fürdést tiltó táblát Az Éger­völgyben a patakon régebben épült gát új szerephez jut: iszapfogó lesz, amely a horda­lékot visszatartja, s a tóba csak a tiszta vizet engedi, A tó körül folyik még a gya­logutak építése, a völgyben, a patak közelében elkészült a második esőbeálló ház (az el­ső a tó felett a nyugati tetpn épült, s a koratavasszal csak­nem a tűz martalékává lett), és ezután építik a harmadikat, amely egyben kilátó is lesz, hi­szen onnan az egész szőlővidék és a Mecsek pompás panorá­mája tóiul a szemleló «lé. Ké­[ szül a tetőn az erdei tornapá- ] lya 800 méteres kis köre és ké- 1 szül a 2 kilométeres nagykör is. Ugyanott a meglévő faállomány messzemenő kímélésével kézi­labda és labdaiúgó pályákat is építenek, A tavaly ősszel ün­nepélyesen megkezdett fásítás egyébként idén tovább folyta­tódott az Égervölgy környékén és eddig 2 hektár új erdőt te­lepítettek, A tavaly ültetett cse­metéik többsége megeredt és szépen fejlődik. Az új kirán­dulóközpont fejlesztését szolgál­ják azok az épülő sétautak is, amelyeken a Tettyéról is eljut­hatnak ide a kirándulók. Az Égervölgy kellemes kör­nyezeti hatásait teljes egészé­ben meq akarják őrizni, ezért eldöntött tény, hogy gépjármű­vek számára ez tilos terület lesz. Mintegy 60 gépkocsi számára Urög-felsőben biztosítanak par­kolási lehetőséget. Az új kirándulóközpont vala­mennyi létesítménye augusztus 20-rg készül el, s az ünnepé­lyes avatásra az Alkotmány ün­nepén kerül sor. Virággal köszöntötték a me­gyehatáron a mecseknádasdi út­törők a Bolgár Dimitrovi Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának delegáció­ját, amely Encso Moszkov első titkár vezetésével kedden dél­előtt Baranyába látogatott - Borbély Gábornak, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárának kísé­retében. Baranya „kapujában" Petőházi Szilveszter, a KISZ KB I Intéző Bizottságának tagja, a KISz. Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára fogadta a bolgár ifjúsági delegációt. Délelőtt Pécsett, a KISZ me­gyebizottságon Petőházi Szilvesz­ter tájékoztatta a vendégeket a megye általános jellemzőiről, az ifjúsági szövetség munkájáról, tevékenységéről, oktuálís fel­adatairól. A testvéri ifjúsági szervezet képviselőinek program­ja ezután a POTE elméleti tömb­jében folytatódott. A bolgár ifjúsági vezetők a |<ora délutáni órákban találkoz­tak és beszélgettek dr. Nagy 1Józseffel, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kárával, majd Harkányba utaz­tak és a bolgár katonai temető­ben Encso Moszkov és Petőházi Szilveszter koszorút helyezett el a felszabadító harcokban elesett bolgár hősök sírjánál. Délután a siklósi várban megtekintették a bolgár katonai múzeumot és ellátogattak a villányi művész­telepre. A bolgár delegáció dél­utáni-esti programján részt vett dr. Maróthy László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára és dr. lerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Ma délelőtt pécsi városnéző sétát tesznek a bolgár vendé­gek, délután Siklósra, a Magyar -Bolgár Testvériség Termelőszö­vetkezetbe és Harkányba láto­gatnak. A bolgár ifjúsági dele­gáció tagjai ma este vissza­utaznak Budapestre. Üzemlátogatás az Egyesült Izzóban A VDK parlamenti küldöttségének keddi programia A VDK nemzetgyűlésének küldöttsége Truong Chinh-nek, a Vietnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottsága tagjának, a nemzetgyűlés állandó bizottsá­ga elnökének vezetésével ked­den az Egyesült Izzóba látoga­tott. A delegációt a gyárláto­gatásra elkísérte Péter János, az MSZMP KB tagja, oz Or­szággyűlés alelnöke és a VDK budapesti nagykövetségének több képviselője. A testvéri vietnami nép kül­dötteit az Egyesült Izzóban me­leg barátsággal fogadták. Ott volt a fogadtatásnál Somogyi Imre, az MSZMP IV. kerületi bi­zottságának első titkára, Me­zős/ lános, a IV. kerületi ta­nács elnöke, Dienes Béla, a gyár vezérigazgatója, továbbá az Egyesült Izzó párt- és tö­megszervezeti vezetői. A vendé­geket Dienes Béla tájékoztatta a gyár munkájáról, fejlődéséről, dolgozóinak életéről, valamint arról a baráti segítségről es őszinte rokonszenvről, amellyel az Egyesült Izzó dolgozói tá­mogatják és figyelemmel kísé­rik a testvéri vietnami nép hősi küzdelmét hazája szabadságá­ért, függetlenségéért és az or­szág újjáépítéséért. A küldöttség tagjai ezután üzemlátogatásra indultak. A fénycsőgyárban Tóth László igazgató mutatta be a ven­dégeknek a nagymúltú gyár au­tomata fénycsőgyártó gépsorát, amely óránként több mint ezer fénycsövet gyárt, örömmel fe­dezték fel a gépek között dol­gozó vietnami fiatalokat, akik itt sajátítják el a szakma isme- i rétét, hogy majd hazájukba visszatérve hozáértő segítői le­gyenek a híradástechnikai ipar j megteremtésének. A delegáció tagjai ezt köve- j tőén ellátogattak az Egyesült ! Izzó 720 lakásos Fóti úti lakó- j telepére; megtekintették a te­lep új óvodáját. Az óvodások I verssel, tánccal, dallal és virá­gokkal köszöntötték a vendége­ket, akik végigjárták az óvoda szépen berendezett helyiségeit, tágas, jól felszerelt játszótéréit, majd rövid sétát tettek a lakó­telepen. A testvéri vietnami nép kül­döttei ezt követően az Egyesült Izzó székházában a vállalat gazdasági és politikai vezetői­vel folytattak kötetlen eszme­cserét. Délután a vietnami vendégek barátsági nagygyűlésen talál­koztak a gyár munkásaival. Az elnökségben a testvéri vietnami nép küldöttei mellett helyet fog­lalt Apró Antal, Péter lános, továbbá Kárpáti Ferenc vezér­őrnagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes, Somogyi Sándor, a bu­dapesti pártbizottság titkára, Kömives István, a fővárosi ta­nács elnökhelyettese, Nquyen Manh Cam, a VDK, és Nou-en Phu Soai, a DVK budapesti nagykövete is. (Folytatás a 2. oldalon) A tARTAtOMBOl Kórus-sziget Magyarszéken A Modern Magyar Képtár Strasbourfban jegykiadó automaták az autóbuszokon Európc-bojnok a magyar U-válogatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom