Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-04 / 120. szám
I 1974. májul 4. DUNANTOll NAPLÓ Egyéves a belváros megváltozott forgalmi rendje Elkészült a iv-torony Kedvezőtlen lap asztal ltok Egy évvel ezelőtt, 1973. május 2-án új forgalmi rend lépett életbe Pécs belvárosában. Megváltoztatták jó- néhány utca irányát, módosították a parkolási rendet, szabályozták az áruterítést. A változások célja az volt, hogy jobban meg lehessen közelíteni és elhagyni a Széchenyi teret, hogy a várakozó gépkocsik és a rakodást végző teherautók kevésbé akadályozzák a forgalmat, egyszóval: hogy átgondoltabban, szervezettebben, gyorsabban és nem utolsósorban biztonságosabban közlekedhessünk az egyébként nem éppen a mai forgalomra méretezett, szűk, kanyargós belvárosi utcákban. Egy év után érdemes visszatekinteni, szólni a tapasztalatokról: beváltotta-e az új forgalmi rend a hozzáfűzött reményeket? A kérdésre a Széchenyi téri taxiállomáson egymás szavába vágva válaszolnak a gépkocsivezetők: Csak néhány hónapig tartott Maiion István: — Jó lett volna, ha valóban megvalósul, de csak néhány hónapig tartott. Aztán leszakadt a Jókai téri pince és annyi helyen felásták a várost, hogy ember legyen a talpán, aki első nekifutásra célhoz ér. — A József utca és az Anna utca évek óta zsákutca. Felháborító, hogy azon a környéken egyik* zsákutca a másikba szcp lad, egyszerűen szinte eltéved az ember — vélekedik Kun Sándor. Benedek Imre az egyidőben lezárt és felásott utcák miatt bosszankodik: — Az Esze Tamás utca hónapok óta megközelíthetetlen; a Mecsekről a Hunyadi út építése miatt csak kerülővel lehet lejönni. Tudjuk, hogy a közműveket is ki kell cserélni, tudjuk, hogy a pécsi közlekedéssel nem lehet csodát tenni, de ami itt van ...! — Azt írja meg, milyen az utak állapota. Az Alkotmány utcát évek óta csak foltozgatják, a Xavér templom mögött akkora gödrök vannak és olyan szerencsétlenül, hogy nem lehet kikerülni. A József Attila utca pedig többet árt a kocsinak, mint száz kilométer autópálya - fűzi hozzá Barics János. — Az egész város forgalmán többnyire valamiféle szervezetlenség látszik — mondja Viszi Tibor. — A Petőfi mozi előtt például egyszerűen ottfelejtették az útjavítás idejére kitett, előzési tilalmat és sebességkorlátozást feloldó táblákat, pedig ezekre ott már semmi szükség. A Szálai András utca és a Szabadság út kereszteződésében a belső sávból a jelzőlámpa szerint egyenesen is lehet haladni, az útburkolati jelek szerint csak balra. Szóval ezek az apró bosz- szúságok okozzák a legtöbb problémát. Nem változott semmi A GC 61-97-es 30-as autóbusz vezetője, Mayer István így vélekedik: — Az új forgalmi renddel nem változott semmi. De nem a tervvel és a szándékkal van baj, hanem a megvalósulással. Azzal, hogy nem tartják meg a rendelkezéseket. A Bem utcában például egyszerűen semmibeveszik a tehergépkocsi-vezetők a várakozási, rakodási korlátozást: ugyanabban a keresztmetszetben egyidőben rakodnak, alig fér el a busz. A Nagy Lajos Gimnázium alatt a várakozni tilos tábla ellenére tele van a Széchenyi-köz személykocsikkal. A minap negyed órát vergődött egy autóbusz, mert emiatt nem tudott ráíorduíni a Széchenyi térre. Büntetik ugyan a szabálytalankodókat, mire azonban a sor végére érnek, elöl már ismét tilosban várakoznak.- Nem a büntetés a megoldás .. . A Bem utcában is sokkal szigorúbban kellene fellépni, hogy a tehergépkocsi-vezetők megtartsák a várakozási rendet. Calbavy József rendőr főhadnagy, a Pécs városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács titkára szerint sem a büntetés a megoldás. — Nem lehet mindenhova rendőrt állítani és mindig mindenért büntetni. Tapasztalataink szerint, ha ebben a városban valami újat vezetnek be a forgalmi rendben - például a Megyeri út Mártírok útja kereszteződésének esetében — mindaddig oda kell állítani a rendőrt, amíg a közlekedők megszokják. Aztán megint oda kellene állnia a rend őrének, hogy a megszokottat megtartsák. Csakhogy nincs annyi rendőr, ahány problémás csomópont, gyalogátkelőhely van a városban — és ahány felelőtlen járművezető. S így van e^ a Bem utcában is. A rakodási idő betartása álom Lovas Attila, a Városi Tanács építésügyi és közlekedési osztályának mérnöke: — Ebben a városban a mostani lehetőségekkel képtelenség megoldani a rakodást és a várakozást. A Bem utcában például kivételt kellett tennünk a sütőipar, a húsipar és a MÉK járműveivel, hogy a friss élelmiszert a megadott időn. túl is az üzletekbe szállíthassák. Emiatt nem is vált be a rakodás időben való korlátozása, ugyanígy a Kossuth Lajos utcában sem, s az csak ólom maradt, hogy a Kossuth utca valaha js sétáló utca lesz. Egyébként is: egy város közlekedési rendjét nem lehet egyszer, s mindenkorra, örökérvényűen megállapítani. A közlekedés nem statikus jellegű, állandóan változik — a feltételei is — s az objektív valóság, nevezetesen a pincebeszakadások, közműfektetések is befolyásolja. Pécsett az országos átlagnál nagyobb mérvű közműfektetési munka folyik — de meg kell tenni — s az utcákat felújítani, átépíteni is akkor tudjuk, amikor lehetőség kínálkozik. Akkor viszont meg kell csinálni, s ezzel egyidőben a forgalmi rendet megváltoztatni. Ma nem is beszélhetünk arról, amit terveztünk i Szentes László, a Pécsi Tervező Vállalat mérnöke, a forgalmi rend megalkotója:- Ma nem is lehet arról a forgalmi rendről beszélni, amit terveztünk. Jó fél évvel ezelőtt lehetett volna szólni a tapasztalatokról, amelyek akkor nagyon is kedvezőek voltak. Az új rend eredményeképp gyorsabban meg lehetett közelíteni a Széchenyi teret. Amíg nagyobb volt a közlekedési fegyelem — a várakozást és a rakodást illetően — biztonságosabb volt a közlekedés, például a Bem utcában. A mai állapotnak azonban nem sok köze van az egy évvel ezelőttihez. Pontosan a leglényegesebb tényező, a Sallai utca irányának megfordítása és a Jókai tér egyirányúsítása változott vissza a sénki által nem tervezhető pincebeszakadás miatt. Emellett az egyidőben folyó számtalan közműfektetés is keresztülhúzta a számításokat. De hát egyszer csak elkészül a Hunyadi út, az Esze Tamás utca, az István tér, a Jókai tér, s akkor ismét a tavaly május elején életbe lépett rend szerint közlekedhetünk. Hacsak . . . addig nem ásnak fel újabb utcákat, nem szaporodnak a paikolóhelyet követelő járművek, az üzleteket áruval ellátó teherautók és valaki ki nem cseréli a belvárost egy újabbra . Panics György Sallai utca. környékének rendezés* terve Csmositas, korszerűsítés forintér* Parkosítják a misinai ty-to- rony és az étterem környékét A rendezés ps a parkosítás te: ve már elkészül' a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál, megvalósítása egymillió-négyszázezer forintba kerül. Az autóbuszmegálló ■ előtt a tetőre vezető utat nagyobb sugarúvá változtatják, hogy minden jármű felmehessen a toronyhoz. Az út átalakítására a Városi Tanács éoítési osztálya tett ígéretet. Zöldterület gyalogjárók kialakítása meliett mellékhelyiségek, várótermek építését irányozza elő a terv A parkosításra hatszázezer forintot az Országos Idegenforgalmi Tanácstól kért a Mecseki Intéző Bizottság Pécs Terüegymff/ó-né^yszázezer leti Bizottsága, a többit a Városi Tanácsnak kellene adnia. Sajnos az ÓIT támogatása :iem biztos, s jelenleg a tanács terv- és építési osztálya sem tud pénzt adni a park k'vitele- : zésére. j Az elképzelt parkban nem I szabad olyan virágokat, dísz- ! cserjéket telepíteni, melyek kerti ; növényként hatnak. A Mecse- ! ken számos olyan növény terem, melyeket a parkban is meg lehetne honosítani, s így a Misinát sem szakítanád ki a Mecsek növény-harmóniájából. A Misina rendezése fontos felodat, S ha a parkosítás egy darabig pénzügyi okok miatt nem valósulhat meg, azért a jelenlegi területen elkelne egy nagytakarítás! Egy alapszervezétben elsősök és negyedikesek Vertikális KISZ-szervezetek A Központi Bizottság 1970. február 18—19-i ülése foglalkozott a magyar ifjúság helyzetével, a Kommunista Ifjúsági Szövet- | ség tevékenységével. Az ülésen hozott ifjúságpolitikai határozat ; kimondja, hogy a társadalmi követelményekhez igazodva a KISZ I KB korszerűsítse a középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben működő KISZ-szervezetek tevékenységét. Növelje a szervezetek öntevékenységét, eszmeiségét, demokratizmusát, a program legyen fiatalosabb, szélesedjen a tanulói önkormányzat, bővüljön a szervezetek tevékenységi köre, anyagi, technikai bázisa. A kísérlet célja A határozat végrehajtására 1970/71-es tanévben az ország 53 középfokú tanintézetében — Baranya megyében a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban és a Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközép- iskolában — mozgalmi-pedagógiai kísérlet indult. A kísérlet célja: a tanintézeti KlSZ-szerveze- tek kommunista jellegének erősítése, politikai tevékenységének fokozása; a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, érdeklődésüket kielégítő sokoldalú lehetőségek és foglalkozások biztosítása ; a közéleti tevékenységre nevelés újszerű formáinak keresése; a megfelelő szervezeti formák biztosítása a közösségek/ kialakításához. A kísérlet 1972. júniusában befejeződött. A KISZ KB értékelése után fokozatosan minden középiskolában bevezették, vagy a jövő tanévben bevezetik a vertikális szervezeti alapokon felépített KlSZ-szerveze- ti munkát. A KISZ-munka szervezeti formája nem az osztályokra épített osztály-KISZ-szer- vezet, hanem az önkéntesség messzemenő betartásával szervezett, vegyes életkorú KISZ- alapszervezet lesz. A szervezeti élet rendjének változása minden fiatalnak biztosítja azt a lehetőséget, hogy maga válassza meg alapszervezetét — az iskolában, vagy lakóhelyén — amelyekben tevékenykedni kíván. Ilyen módon a középfokú tanintézeti fiatal tagja lehet iskolai, területi, üzemi, falusi KlSZ-szerve- zetnek. A vegyes életkorú alapszervezeteket nem az osztályfőnökök — államilag megbízott vezetők —, hanem a pártszervezet tagjai közvetett módon patronálják, irányítják. így a párt- irányítás közvetlenebb, kötetlenebb és hatékonyabb lehet, j és a KISZ-szervezet vezetősége és tagsága állandó munkakapcsolatban van egy párttagon I keresztül az iskolai pártalap- szervezettel. A vertikális szervezetekben biztosítható az idősebbek ái- , landó befolyása, érvényesül a nemzedékek egymásutánisá- ! ga, az érettségivel egyidőben nem szűnik meg az alapszervezet, hagyományok megteremtője és megőrzője lesz minden középiskolai KISZ-szervezet. E szervezeti forma eszköz ahhoz, hogy megtanítsa az egyént a szocialista társadalomba való beilleszkedesre, A kialakított rendszer közel áll a társadalom struktúrájához, s így a tanulók életének minden területén a szocialista társadalommal összhangban levő tevékenysége és szerkezet alakulhat ki. Érdeklődési körök A vegyes életkorú alapszervezetek irányításával minden iskolában megalakultak, vagy megalakulnak — az osztály-' alapszervezeti formában nem működtetett — érdeklődési körök. Céljuk: széleskörű lehetőséget biztosítani a tanulók érdeklődése kielégítésének, befolyásolni és aktivizálni a KISZ- en kívüli tanulókat, és felkészíteni őket a KISZ-tagságra. A baranyai középiskolákban a következő érdeklődési körök működnek: úttörő ifjú vezetők klubja, marxista diákakadémia, országjáró diákok köre, tudományos diáktársaság, diákklub, vöröskeresztes érdeklődési kör, ifjú rádiósok klubja, ifjú zenebarátok társasága, iskolarádió és iskolaújság szerkesztők köre, diákszínpad, pszichológiai érdeklődési kör, gépkocsibgrátok köre, fúvószenebarátok köre. Az alapszervezetek megalakulásával egyidőben a KISZ- szervezet politikai irányításával megalakulnak az osztály diák- bizottságok. Az osztály diákbizottságok feladata, hogy az iskolai rendtartásban előírt állami jellegű feladatokat, pl. késések ellenőrzése, tanulószobai felügyelet, folyosói felügyelet, osztálykirándulás szervezése, stb. megvalósítása. A diák- bizottságok csak osztályszinten működnek. Az osztály diákbizottságokat az osztályközösségek választják osztálygyűlés keretében, titkos szavazással. Az iskola valamennyi tangójának képviselője a KlSZ-veze- tőség, és a tanulóközösségek politikai nevelését, vezetését az iskolai KISZ-szervezet látja el. Pozitív tapasztalatok A KISZ-alapszervezetek által készített és a tagság által kiegészített akcióprogramok gazdagabbak, színesebbek lettek. Az eszmei-politikai nevelő- munka nagyobb hangsúlyt kapott a szórakoztató jellegű programok rovására. Komoly szerep jutott a programokban o közösségkialpkítasi tevékenységnek. A tanulmányi munkával voló foglalkozás rendszeres lett, nőtt a versenyző tanulók száma, gyarapodott az érdeklődési köri és szakköri tagok létszáma. Az alapszervezeti taggyűléseken egészséges vitaszellem bontakozott ki. A politikai oktatás differenciált formái alkalmazásává-!. A taggyűlések előkészítése tervszerűbb. Jobban érvényesült az iskoiai pártszervezet irányító, ellenőrző tevékenysége. Nőtt a tanulók öntevékenysége és tevékenységük skálája. Pl. 413 KISZ-tagot számláló iskolában 1540 különböző elfoglaltságot vállaltak és valósítottak meg a KISZ-szervezet tagjai Nőtt a KISZ-tagság igénye az önkormányzattal szemben. Színesebbé, érdekesebbé és változatosabbá tették a KISZ- munkát a KISZ irányítása alá került új területek, a sajátos érdeklődés kielégítését szolgáló érdeklődési körök. Az érdeklődési körökön keresztül közelebb került a KISZ a diákifjúság egészéhez. Eredményesebben befolyásolhatta a KISZ-en kívülieket. A vegyes életkorú alapszervezet az osztályalapszerveze- teknél jobban elősegítették az iskolaközösség kialakítását. Megindult az önálló módszertani kérdéseket is magában foglaló tudatos vezetőképzés. A KISZ-közösségek fokozottabban vettek részt képviselettel és véleményekkel a testületi döntések előkészítésében. Negatív tapasztalatok Növekedett a párttag tanárok és a KISZ-vezetők megterhelése. A KISZ-vezetöség és az osztály diákbizottságok munka- kapcsolata nincs kidolgozva. A vezetés funkciói közül az értékelés év végére összpontosult. A taggyűlések az első Időben feszélyezettek voltak, mivel a tanulók nem ismerték úgy egymást, mint az osztályszintű alapszervezetekben és életkorban sem voltak azonosak. Az alapszervezetek által készített programok többet tartalmaztak, mint amennyit az alapszervezetek tagsága meg tudott valósítani. A túlterhelés veszélye fennáll. Az új strüktúra hozzájárult a KISZ kommunista jellegének erősítéséhez, a KlSZ-szerveze- tek.önállóságának növeléséhez, a szervezeti fegyelem megteremtéséhez, lehetővé tette az alapszervezeti tevékenység folytonosságát, a megfelelő hagyományok megteremtését, az iskolaközösség kialakítását, megteremtette a közvetlen pártirányítás hatékony formáját, az érdeklődésre épített tanulói tevékenység kiszélesedését, a KISZ-en kívüliek aktivizálásának módját és o tantestület egészének a KISZ-munkába való bevonását. Dt. Erhardt Imre Má>us 18—26.: BNV Tudnivalók a vásár megtekintéséről, utazási, jegyvásárlási lehetőségeiről Az új budapesti nemzetközi vásárközpontban ~ mint ismeretes — május 18. és 26. között rendezik meg az első tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely már kifejezetten műszaki szakvásár, s a beruházási javak nemzetközi kínálatért mutatja be. Szakmai jellegének megfelelően egymás után 5 napon át, május 20-tó| 24-iq, tehát hétfőtől péntekig szakmai napokat tartanak, amelyeken délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak szakmai jeggyel, szakmai bérlettel és állandó belépővel rendelkező szakemberek juthatnak be a BNV-re. A nagyközönség e szakmai napokon csak délután 2 órától léphet be a vásár területére, de a hét végén, szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától a zárásig, délután 6 óráig lehet a BNV vendége. A pavilonok, a kiállítási csarnokok naponta délután 5 óráig lesznek nyitva. A vállalatok és Intézmények a két főpénztárnál elővételben szerzik be a különféle szakmai bérleteket, belépőket. Alig néhány nappal ezelőtt kezdték meg az elővételi jegy- árusítást, s máris csaknem 20 000 szakmai jegy kelt ej. Az egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy 60 forint, amelyet a vásár idején a kiállítás pénztárainál is meg lehet venni. A kiállítás időszakában a napi egyszeri belépésre érvényes szakma; bérlet 300, a napi kétszeri belépésre jogosító szakmai bérlet 550, az állandó belépő pedig ezer forintba kerül. A nagyközönségnek szakmai napokon a délutáni látogatásra, s hétvégén pediq az egész napos vásárnézésre érvényes belépőjegy ára 15 forint, Az új vásárközpont bejáratainál 20 pénztárban árusítják majd a jegyeket. Az általános iskolások, az ipari tanulók és egyéb- iskolák tanulói, továbbá a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén személyenként 5 forint. A vidéki látogatók ezúttal is 33 százalékos menettérti utazási kedvezményt vehetnek igénybe, A korábbi gyakorlattól eltérően most már nincs szükség vásárigazolványra. A MÁV bármelyik vidéki pénztáránál megvásárolhatják a kedvezményes menettérti jeavet, de visszautazás előtt o BNV ll-es kapujánál levő MÁV-kirendeltség pavilonjában le kell bélyegeztetniük, mert anélkül a menettérti jegy a visszautazásra nem érvényes. A MÁV kedvezmény a budapesti útra május 17-én 0 órától május 25-én 12 óróiq, visz- szautazásho? pediq május 18- án 12 órától május 26-án 24 óráig érvényes. Budapesten a metróval, autóbusszal, villamossal közelíthetik l meg a látogatók o BNV t.
