Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-20 / 136. szám

20G0Q0 négyzetméter víztükör; 100000 négyzetméter raktár Kap-e OU-fámogalásl a beruházás? Háromezer adagos önkiszolgáló étterem a villanyrendőrnél Pécs első főid alatti paikoó- ja, első mozgólépcsőié, első nagy önkiszolgáló áttér né . . . De minek is részb'ezzOk! Fács első, minden ízében nan/vó'osi igényeke* kielégítő á"jfni 'esz a Konzum Áruház, amr’vnek építésénél az éoítőmunkások ezekben a naookban már az el­ső födém be*onOzását készítik elő A MÉSZÖV beruházásában énülő ámház a maga 9 ezer néawze'm,i'er alan'e* "’’étévé1 a vidék egvlk lennanvobb ke­reskedelmi létesítménye lesz. Szerződésben rögzített átadási határideje 197ó. június 30. Erős két esztendő van addig hátra, de a szervezés már olyan ütem­ben megy, mintha csak hóna­pok választanának el a nyitás­tól. A 360 főnyi személyze'ből 36 majdani eladó most végzi Ünnepi nagygyűlés, kitüntetések Kásád: Határőr község A lakosság kimagasló állam­polgári magatartása, példamu­tató helytállása a termelőmun­kában és jó együttműködése a határőrizeti szervekkel — egye- í bek között ezek a követelmé­nyei annak, hogy egy község elnyerje a kitüntető „Határőr község" címet. A határszéli Ká­sád megfelelt e követelmé­nyeknek és a siklósi járásban — Drávaszabolcs utón — má­sodikként érdemelte ki ezt a ki­tüntetést. Tegnap délelőtt a község sportpályáján ünnepi gyűlésre jöttek össze a kásádiak. Az ün­nepségen megjelent dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Párt- bizottság első titkára és dr. Tö­rök Zsigmond, a Baranya me- I gyei Tanács V. B. Siklósi Járási | Hivatalának elnöke, a B. m. Határőrség Országos Parancs- i noksága képviseletében Varga Pál alezredes, valamint Geren­csér József- ezredes, a határőr- magasabb egység parancsno­ka, Kászonyi István alezredes, a határőr pártbizottságának tit­kára, valamint Kásád község és Berémend nagyközség párt- és állami vezetői. Az ünnepi gyűlés szónoka Gyúrok György, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára volt.- A Magyar Népköztársaság határainak őrzése nemcsak a határőrség feladata, hanem szocialista társadalmunk min­den tagjának szent kötelessége — mondta és a határőrközség- mozgalom jelentőségét méltat­va megállapította: — Ez a moz­galom déli határainkon a szom­szédos Jugoszláviához fűződő baráti kapcsolatainkat is szol­gálja. A kitüntető cim elnyeré­se után a kásádiaknak vállal- niok kell az ezzel járó megnö­vekedett feladatokat és társa­dalmi alapon kell segiteniök a határőrök nehéz, felelősségtel­jes munkáját. Az ünnepi beszéd után dr. Varjú Lajos, a Beremendi Nagy­községi Tanács V. B. titkára a kásádiak kötelezettségvállaló oklevelét adta át az őrsparancs­noknak, majd Gerencsér József ezredes meleg szavak kíséreté­ben nyújtotta át a község ve­zetőinek a Határőrközség cím viselésére jogosító oklevelet. Utána dr., Túrós Sándor, a Dó­zsa termelőszövetkezet elnöke emlékzászlót adott ót Daróczi faros határőr-alezredesnek. Dr. Vida Sándor köszöntő szavai után Voragics Márk, a községi és Láng György, a határőrőrs KISZ-titkára átvette a Határőr- község táblát, s azt a község bejáratánál elhelyezték. S míg ez az aktus folyt, Gerencsér Jó­zsef ezredes a Közbiztonsági érdemérem arany fokozatát ad­ta át dr. Varjú Lajos vb-titkár­nak, Kiváló határőr-jelvényt adót* ót Bosnyák Pál és Verba- "ócz, Pál tsz-tagoknak, valamint Tó'h Józsefnek, a községi párt- csúcs'ezetőség titkárának, ki­tüntető oklevelet pedig Lubics János tanítónak. Végezetül dí­szes határőr-jelvényt kapott Ká­sád község. Délután a mohácsi délszláv kultűrcsooort adott műsort a hatá'^rlrözséa lakói tisztele*ére. maid Kásád és a határőrőrs labdarúoó-csapata mérte össze erejét. Az egész napos prog­ram határőr-bállal ért véget Herendi rózsakészitök Pécsett A napokban történt meg a helyelosztás a június 28. és július 7. között Pécsett megrendezésre kerülő Orszá­gos Kerámia Kiállítás részt­vevői megkapták helyüket a Köztársaság téri iskola ter­meiben. A sok érdekes kö­zött legérdekesebbnek a tornaterem Ígérkezik. A ki­állítás idején itt dolgoznak \ majd a herendi korongozók és rózsakészitök, valamint a kalocsai porcelánfestők, a látogatók pedig élőben szem­lélhetik meg a porcelán­gyártás néhány érdekes munkafázisát. A kiállításon egyébként — ami első ízben adja a ma­gyar porcelán és kerámia­ipar teljes keresztmetszetét, a Finomkerámia Ipari Mű­vek 18 gyáregységén kívül meghívott iparművészek is részt vesznek és bemutatkoz­nak az Iparművészeti Főis­kola kerámiaszakos hallgatói is. Valamennyi gyáregység elküldte már Pécsre a ki­állítás rendezését bonyolító Pécsi Idegenforgalmi Hiva­talhoz a bemutatásra szánt dísztárgyak és ipari kerámiák jegyzékét. A hosszú listák el­árulják, hogv a kiállrtóhelyi- ségekben több-tizezer tárgy várjo majd a látogatókat. A legnagyobb kiállitóterü letet a házigazda, a Pécsi Porcelángvár kapta. A négy terem közül az elsőben régi, nagyhírű Zsolnay porceláno­kat, réai és új eozin és fa­jansz dísztárgyakat a máso­dikban különféle étkészlete­ket, a harmadikban piro- gránit termékeket, a negye­dikben pedig ipari kerámia- 1 i kát mutatnak be. Egyébként I j valamennyi gyár sa*át tér- i mékeinek gazdaa vá'nszté- : kát vonultatja fM a pécsi kÍÓ|M‘áSr'n. » '-Ar-í'.'----1. rvtAr m indenütt a FIM á!*ol kiirt pályázatra a pályaművek, az első évet a kereskedelmi ta­nú óiskolában, ők már a nyitás­nál munkába lépnek. További 24 fiatal az ősszel kezdi tanulni a szakmát. Tárgyalnak már az áruházi berendezések gyártásá­ról, szállításáról és az is eldön­tött már, hogy az új áruház alapvető eladási formája az ön- kiszolgálás-önkiválasztás lesz — kosarak mellőzésével I A Konzum alagsorában 53 gépkocsi parkolósara lesz hely, az ABC-profilú földszintről moz­gólépcsővel lehet az emeletek­re menni, s ugyanúgy le. Az el­ső emelet egyébként a ruházati cikkeké, a második az iparcik­keké lesz, a raktárak minden szinten a Hal téri oldalon lesz­nek. az eredetileg a Rákóczi út­ra tervezett főbejárat a Bem utca felől nyílik, de lesz egy be­járat a Kossuth tér felől is. Annak idején terveztek az áruházba egy bisztró-jellegű önkiszolgáló éttermet 130 négy­zetméter alapterülettel. Ennyi­vel nőtt most az iparcikkek ja­vára az eladótér, minthogy a még megmaradt házak lebon­tása miatt a magában maradó furcsa képet mutató óruház kap egy új szárnyat, s a PTV-nél ki­dolgozott vázlatterv szerint a négyemeletes épület földszint­jén három frontra1 néző 352 négyzetméter alapterületen 3000 adagos önkiszolgáló étterem épül (alagsori bővítéssel ké­sőbb 4500 adagra növekszik a kapacitás), az emeleteken pe­dig a MÉSZÖV központja kap helyet, de lesz itt hely más, a beruházásban társként jelent­kező intézményeknek is. Az étterem 1977-ben lép be, de még így is hallatlan jelen­tőségű, hiszen jól tudjuk: sok éve megoldatlan téma Pécsett a belvárosi közétkeztetés. Ez nemcsak az itt dolgozók ellátá­sában okoz gondot, hanem a város egyre nagyobb idegenfor- qalmát is veszélyezteti. A MÉ­SZÖV kezdeményezése kedvező visszhangra talált A Pécsi Vá­rosi Tanács 1,5 millió forinttal — a Bem utca. Rákóczi út és Kossuth tér közötti szakaszának árkádosítására szánt összeggel — támogatja az építkezést, és a területet is térítésmentesen bocsátja rendelkezésre. A SZÖ- VOSZ is felajánlotta, hogy 2,5 —3 millió forintot ad e célra. Az új szárny éttermi része (alag­sor + földszint) becslés szerint 15 millió forintba kerül. A be­ruházás támogatására a MÉ­SZÖV az elmúlt héten pályáza­tot nyújtott be az Országos Ide­genforgalmi Tanácshoz. Kedve­ző döntés esetén a város gaz­dagabb lesz az idegenforgal­mat is szolgáló közétkeztetési intézménnyel. Babócsai földgáz Barcson Jövő hónap végére négy és fél kilométer hosszú gázvezeték készül el Barcson. S ezzel a tervezett kilenc kilométeres földgáz vezeték fele a földben lesz. Ezek után már nem lesz akadálya annak, hogy a babó­csai kutakból megindulhasson a gáz a Somogy megyei járási székhely első nagyfogyasztója részére, a fűrészüzembe. A prog­ramot az épülő városrész irá­nyában folytatják. A következő feladat a nyomáscsökkentő ál­lomás építése lesz, amely az év végére készül el. A barcsi tanács szakemberei tárgyalásokat folytatnak a he­lyi üzemekkel, az ÉPGÉP, a Ga­bona Felvásárló és -feldolgozó Vállalat, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet, valamint a téglagyár vezetőivel arról, hogy nyújtsanak anyagi támogatást a program befejezéséhez. A ve­zetékfektetés az elkéozelések szerint a jövő év közeoére fe­jeződik be: add;nra a- említett üzemek is a babócsai földgáz felhasználói lesznek. Az ipari üzemek gázigényé­nek kielégítése után a háztar­tásokat is bekapcsolják a föld­gáz ellátosba. Erre a mostani tervciklusban nincs 'ehetőség, a hiányzó nvo'cm:,,ió ‘ori-t miatt, lay a lakások qá'V''á'á'nak megvalósítása a következő öt­éves terv első éveinek feladata marad. Vízre szállnak a balatoni vitorlások. Nap nap után mind több vitorlás­hajó hagyja el téli pihenő helyét. A fedett tárolókból a festéstől felfrissült hajókat daru eme­Nincs rtiiBlika IS« Ff A Csepeli Szabadkikötő a Duna középső szakaszának leg­nagyobb víziállomása és mo mór forgalmának jelentős ré­szét úgy bonyolítja le, hogy alig van köze a vízhez. Két éve, hogy a Duna-tengerjáró hajók már nem hagyják el a tengert, a torkolati kikötőkben kirakott árukat vasúton hozzák Magyar- országra. A tengerjáró hajók így nagyobb forgalmat bonyolít­hatnak le és méretük is növel­hető. A kikötőt tranzitraktárnok is használják. Tavaly több mint egymillió hatszázezer tonna árut mozgattak meg Csepelen, ez pedig 160 ezer vagonnak fe­lel meg. Matrózkocsmák helyett daruk A csepeli kikötő 1928-ban épült. Két kereskedelmi meden­céből áll, amelyeknek együttes víztükre 200 ezer négyzetméter nagyságú. Raktárépülete csak­nem 100 ezer négvretméter, s üzemeltetnek egy jelentős be­fogadóképességű hűtőházat is. A kikötő szót hallva roman­tikát sejtet a képzeletünk, de itt még matrózt is alig látni, nemhogy matrózkocsmát. A ki­kötő munkaterület, ahol jelen­leg a 'rakodási feladatokat csaknem egészében gépekkel végzik: hatalmas daruk, fürge targoncák cipelik a terhet, rak­ják ki-be az uszályokat, vago­nokat és kamionokat. Két éve létesült a csepeli ki­kötő új színfoltja, a konténer- terminál. 80 millió forintos beru­házással épült az új részleg, el­nevezése pedig arra utal, hogy ezeket a korszerű szállítóeszkö­zöket a fuvarozók itt tárolják k ét szállítási feladat teljesítése között. Ma még több a külföldi jelzésekkel ellátott konténer, mint a hazai, s ha magyarkon- ténereket hoznak, az.ok is gyak­ran áruként, nem szállítóesz­közként szerepelnek a nyilván­tartásban. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában készülő konténerek jórészét ugyanis ex­portálják. 3e!ez a kávékészlet A csepeli konténerterminál elhelyezkedése garantálja nö­vekvő forgalmát. Víziút mellett és ugyanakkor vasúti, valamint közúti csomópont fekszik. így jól megfelel az áruszállítás kö­vetelményeinek. 1972-l»en még csak 2800 konténert mozgattak itt, tavaly már 5600-at, az idén pedig 8—10 ezerre számítanak. A forgalom növelésének az a feltétele, hogy Magyarországon és a környező szocialista or­szágokban egyaránt újabb kon­ténerterminálok épüljenek. Je­lenleg a Duna mellett csak Re- gensburgnál van konténerek kezelésére alkalmas kikötő, de már épül a belgrádi, s a bol­gárok is tervezik saját konté­ner-állomásuk létrehozását. A három közlekedési ágazat, — folyamhajózás, közúti és vas­úti szállítás — és a hozzájáruló negyedik, a Duna-tengerhajó- zás, állandó kirendeltséget tart itt Csepelen. A MÁV például évente 10 ezer vagon árut szál­lít a kikötőbe, illetve a kikötő­ből, a közúti szállítók pedig több mint 300 ezer tonnát. Leg­nagyobb ügyfelük a METALL- IMPEX Külkereskedelmi Válla­lat, amely a kikötő forgalmá­nak mintegy felét bonyolítja. Irodát üzemeltet a helyszínen a gyógyszerekkel kereskedő MED- ÍMPEX és a kávécsomagoló COMPACK is. Jelenleg 12—14 ezer tonna kávé van a kikötő raktáraiban. Ennél kevesebb mennyiséget nem tárolnak, de ha az árak csökkennek a világpiacon, ak­kor megtöltik a raktárakat. Saj­nos, az utóbbi időben nem volt ilyen — jegyzik meg — emel­kednek a kóvéárak, s ezért min­dig csak annyit vásárolnak, amennyi a szükséglet. Narancs a karanténban Fontos feladatot tölt be a ki­kötőben az Országos Növény­egészségügyi Állomás kirendelt­sége. Engedélyük nélkül kül­földről származó áru nem ke­rülhet forgalomba. A gondos vizsgálatokat a megérkezés után nyomban elvégzik, de van­nak olyan áruk, amelyek ka­ranténba kerülnek. A narancs is ilyen. 21 napig tárolni kell, s ekkor ismét ellenőrzik, mivel egyes fertőzések csak ennyi idő után észlelhetők a gyümölcsön. Papírbálákat emel egy daru az uszályba, amely a Szovjet­unióból hozott foszfátot, s most a Csepeli Papírgyár termékét viszi bécsi megrendelőjéhez. Benedek B. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom