Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-20 / 136. szám
20G0Q0 négyzetméter víztükör; 100000 négyzetméter raktár Kap-e OU-fámogalásl a beruházás? Háromezer adagos önkiszolgáló étterem a villanyrendőrnél Pécs első főid alatti paikoó- ja, első mozgólépcsőié, első nagy önkiszolgáló áttér né . . . De minek is részb'ezzOk! Fács első, minden ízében nan/vó'osi igényeke* kielégítő á"jfni 'esz a Konzum Áruház, amr’vnek építésénél az éoítőmunkások ezekben a naookban már az első födém be*onOzását készítik elő A MÉSZÖV beruházásában énülő ámház a maga 9 ezer néawze'm,i'er alan'e* "’’étévé1 a vidék egvlk lennanvobb kereskedelmi létesítménye lesz. Szerződésben rögzített átadási határideje 197ó. június 30. Erős két esztendő van addig hátra, de a szervezés már olyan ütemben megy, mintha csak hónapok választanának el a nyitástól. A 360 főnyi személyze'ből 36 majdani eladó most végzi Ünnepi nagygyűlés, kitüntetések Kásád: Határőr község A lakosság kimagasló állampolgári magatartása, példamutató helytállása a termelőmunkában és jó együttműködése a határőrizeti szervekkel — egye- í bek között ezek a követelményei annak, hogy egy község elnyerje a kitüntető „Határőr község" címet. A határszéli Kásád megfelelt e követelményeknek és a siklósi járásban — Drávaszabolcs utón — másodikként érdemelte ki ezt a kitüntetést. Tegnap délelőtt a község sportpályáján ünnepi gyűlésre jöttek össze a kásádiak. Az ünnepségen megjelent dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Párt- bizottság első titkára és dr. Török Zsigmond, a Baranya me- I gyei Tanács V. B. Siklósi Járási | Hivatalának elnöke, a B. m. Határőrség Országos Parancs- i noksága képviseletében Varga Pál alezredes, valamint Gerencsér József- ezredes, a határőr- magasabb egység parancsnoka, Kászonyi István alezredes, a határőr pártbizottságának titkára, valamint Kásád község és Berémend nagyközség párt- és állami vezetői. Az ünnepi gyűlés szónoka Gyúrok György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára volt.- A Magyar Népköztársaság határainak őrzése nemcsak a határőrség feladata, hanem szocialista társadalmunk minden tagjának szent kötelessége — mondta és a határőrközség- mozgalom jelentőségét méltatva megállapította: — Ez a mozgalom déli határainkon a szomszédos Jugoszláviához fűződő baráti kapcsolatainkat is szolgálja. A kitüntető cim elnyerése után a kásádiaknak vállal- niok kell az ezzel járó megnövekedett feladatokat és társadalmi alapon kell segiteniök a határőrök nehéz, felelősségteljes munkáját. Az ünnepi beszéd után dr. Varjú Lajos, a Beremendi Nagyközségi Tanács V. B. titkára a kásádiak kötelezettségvállaló oklevelét adta át az őrsparancsnoknak, majd Gerencsér József ezredes meleg szavak kíséretében nyújtotta át a község vezetőinek a Határőrközség cím viselésére jogosító oklevelet. Utána dr., Túrós Sándor, a Dózsa termelőszövetkezet elnöke emlékzászlót adott ót Daróczi faros határőr-alezredesnek. Dr. Vida Sándor köszöntő szavai után Voragics Márk, a községi és Láng György, a határőrőrs KISZ-titkára átvette a Határőr- község táblát, s azt a község bejáratánál elhelyezték. S míg ez az aktus folyt, Gerencsér József ezredes a Közbiztonsági érdemérem arany fokozatát adta át dr. Varjú Lajos vb-titkárnak, Kiváló határőr-jelvényt adót* ót Bosnyák Pál és Verba- "ócz, Pál tsz-tagoknak, valamint Tó'h Józsefnek, a községi párt- csúcs'ezetőség titkárának, kitüntető oklevelet pedig Lubics János tanítónak. Végezetül díszes határőr-jelvényt kapott Kásád község. Délután a mohácsi délszláv kultűrcsooort adott műsort a hatá'^rlrözséa lakói tisztele*ére. maid Kásád és a határőrőrs labdarúoó-csapata mérte össze erejét. Az egész napos program határőr-bállal ért véget Herendi rózsakészitök Pécsett A napokban történt meg a helyelosztás a június 28. és július 7. között Pécsett megrendezésre kerülő Országos Kerámia Kiállítás résztvevői megkapták helyüket a Köztársaság téri iskola termeiben. A sok érdekes között legérdekesebbnek a tornaterem Ígérkezik. A kiállítás idején itt dolgoznak \ majd a herendi korongozók és rózsakészitök, valamint a kalocsai porcelánfestők, a látogatók pedig élőben szemlélhetik meg a porcelángyártás néhány érdekes munkafázisát. A kiállításon egyébként — ami első ízben adja a magyar porcelán és kerámiaipar teljes keresztmetszetét, a Finomkerámia Ipari Művek 18 gyáregységén kívül meghívott iparművészek is részt vesznek és bemutatkoznak az Iparművészeti Főiskola kerámiaszakos hallgatói is. Valamennyi gyáregység elküldte már Pécsre a kiállítás rendezését bonyolító Pécsi Idegenforgalmi Hivatalhoz a bemutatásra szánt dísztárgyak és ipari kerámiák jegyzékét. A hosszú listák elárulják, hogv a kiállrtóhelyi- ségekben több-tizezer tárgy várjo majd a látogatókat. A legnagyobb kiállitóterü letet a házigazda, a Pécsi Porcelángvár kapta. A négy terem közül az elsőben régi, nagyhírű Zsolnay porcelánokat, réai és új eozin és fajansz dísztárgyakat a másodikban különféle étkészleteket, a harmadikban piro- gránit termékeket, a negyedikben pedig ipari kerámia- 1 i kát mutatnak be. Egyébként I j valamennyi gyár sa*át tér- i mékeinek gazdaa vá'nszté- : kát vonultatja fM a pécsi kÍÓ|M‘áSr'n. » '-Ar-í'.'----1. rvtAr m indenütt a FIM á!*ol kiirt pályázatra a pályaművek, az első évet a kereskedelmi tanú óiskolában, ők már a nyitásnál munkába lépnek. További 24 fiatal az ősszel kezdi tanulni a szakmát. Tárgyalnak már az áruházi berendezések gyártásáról, szállításáról és az is eldöntött már, hogy az új áruház alapvető eladási formája az ön- kiszolgálás-önkiválasztás lesz — kosarak mellőzésével I A Konzum alagsorában 53 gépkocsi parkolósara lesz hely, az ABC-profilú földszintről mozgólépcsővel lehet az emeletekre menni, s ugyanúgy le. Az első emelet egyébként a ruházati cikkeké, a második az iparcikkeké lesz, a raktárak minden szinten a Hal téri oldalon lesznek. az eredetileg a Rákóczi útra tervezett főbejárat a Bem utca felől nyílik, de lesz egy bejárat a Kossuth tér felől is. Annak idején terveztek az áruházba egy bisztró-jellegű önkiszolgáló éttermet 130 négyzetméter alapterülettel. Ennyivel nőtt most az iparcikkek javára az eladótér, minthogy a még megmaradt házak lebontása miatt a magában maradó furcsa képet mutató óruház kap egy új szárnyat, s a PTV-nél kidolgozott vázlatterv szerint a négyemeletes épület földszintjén három frontra1 néző 352 négyzetméter alapterületen 3000 adagos önkiszolgáló étterem épül (alagsori bővítéssel később 4500 adagra növekszik a kapacitás), az emeleteken pedig a MÉSZÖV központja kap helyet, de lesz itt hely más, a beruházásban társként jelentkező intézményeknek is. Az étterem 1977-ben lép be, de még így is hallatlan jelentőségű, hiszen jól tudjuk: sok éve megoldatlan téma Pécsett a belvárosi közétkeztetés. Ez nemcsak az itt dolgozók ellátásában okoz gondot, hanem a város egyre nagyobb idegenfor- qalmát is veszélyezteti. A MÉSZÖV kezdeményezése kedvező visszhangra talált A Pécsi Városi Tanács 1,5 millió forinttal — a Bem utca. Rákóczi út és Kossuth tér közötti szakaszának árkádosítására szánt összeggel — támogatja az építkezést, és a területet is térítésmentesen bocsátja rendelkezésre. A SZÖ- VOSZ is felajánlotta, hogy 2,5 —3 millió forintot ad e célra. Az új szárny éttermi része (alagsor + földszint) becslés szerint 15 millió forintba kerül. A beruházás támogatására a MÉSZÖV az elmúlt héten pályázatot nyújtott be az Országos Idegenforgalmi Tanácshoz. Kedvező döntés esetén a város gazdagabb lesz az idegenforgalmat is szolgáló közétkeztetési intézménnyel. Babócsai földgáz Barcson Jövő hónap végére négy és fél kilométer hosszú gázvezeték készül el Barcson. S ezzel a tervezett kilenc kilométeres földgáz vezeték fele a földben lesz. Ezek után már nem lesz akadálya annak, hogy a babócsai kutakból megindulhasson a gáz a Somogy megyei járási székhely első nagyfogyasztója részére, a fűrészüzembe. A programot az épülő városrész irányában folytatják. A következő feladat a nyomáscsökkentő állomás építése lesz, amely az év végére készül el. A barcsi tanács szakemberei tárgyalásokat folytatnak a helyi üzemekkel, az ÉPGÉP, a Gabona Felvásárló és -feldolgozó Vállalat, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, valamint a téglagyár vezetőivel arról, hogy nyújtsanak anyagi támogatást a program befejezéséhez. A vezetékfektetés az elkéozelések szerint a jövő év közeoére fejeződik be: add;nra a- említett üzemek is a babócsai földgáz felhasználói lesznek. Az ipari üzemek gázigényének kielégítése után a háztartásokat is bekapcsolják a földgáz ellátosba. Erre a mostani tervciklusban nincs 'ehetőség, a hiányzó nvo'cm:,,ió ‘ori-t miatt, lay a lakások qá'V''á'á'nak megvalósítása a következő ötéves terv első éveinek feladata marad. Vízre szállnak a balatoni vitorlások. Nap nap után mind több vitorláshajó hagyja el téli pihenő helyét. A fedett tárolókból a festéstől felfrissült hajókat daru emeNincs rtiiBlika IS« Ff A Csepeli Szabadkikötő a Duna középső szakaszának legnagyobb víziállomása és mo mór forgalmának jelentős részét úgy bonyolítja le, hogy alig van köze a vízhez. Két éve, hogy a Duna-tengerjáró hajók már nem hagyják el a tengert, a torkolati kikötőkben kirakott árukat vasúton hozzák Magyar- országra. A tengerjáró hajók így nagyobb forgalmat bonyolíthatnak le és méretük is növelhető. A kikötőt tranzitraktárnok is használják. Tavaly több mint egymillió hatszázezer tonna árut mozgattak meg Csepelen, ez pedig 160 ezer vagonnak felel meg. Matrózkocsmák helyett daruk A csepeli kikötő 1928-ban épült. Két kereskedelmi medencéből áll, amelyeknek együttes víztükre 200 ezer négyzetméter nagyságú. Raktárépülete csaknem 100 ezer négvretméter, s üzemeltetnek egy jelentős befogadóképességű hűtőházat is. A kikötő szót hallva romantikát sejtet a képzeletünk, de itt még matrózt is alig látni, nemhogy matrózkocsmát. A kikötő munkaterület, ahol jelenleg a 'rakodási feladatokat csaknem egészében gépekkel végzik: hatalmas daruk, fürge targoncák cipelik a terhet, rakják ki-be az uszályokat, vagonokat és kamionokat. Két éve létesült a csepeli kikötő új színfoltja, a konténer- terminál. 80 millió forintos beruházással épült az új részleg, elnevezése pedig arra utal, hogy ezeket a korszerű szállítóeszközöket a fuvarozók itt tárolják k ét szállítási feladat teljesítése között. Ma még több a külföldi jelzésekkel ellátott konténer, mint a hazai, s ha magyarkon- ténereket hoznak, az.ok is gyakran áruként, nem szállítóeszközként szerepelnek a nyilvántartásban. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában készülő konténerek jórészét ugyanis exportálják. 3e!ez a kávékészlet A csepeli konténerterminál elhelyezkedése garantálja növekvő forgalmát. Víziút mellett és ugyanakkor vasúti, valamint közúti csomópont fekszik. így jól megfelel az áruszállítás követelményeinek. 1972-l»en még csak 2800 konténert mozgattak itt, tavaly már 5600-at, az idén pedig 8—10 ezerre számítanak. A forgalom növelésének az a feltétele, hogy Magyarországon és a környező szocialista országokban egyaránt újabb konténerterminálok épüljenek. Jelenleg a Duna mellett csak Re- gensburgnál van konténerek kezelésére alkalmas kikötő, de már épül a belgrádi, s a bolgárok is tervezik saját konténer-állomásuk létrehozását. A három közlekedési ágazat, — folyamhajózás, közúti és vasúti szállítás — és a hozzájáruló negyedik, a Duna-tengerhajó- zás, állandó kirendeltséget tart itt Csepelen. A MÁV például évente 10 ezer vagon árut szállít a kikötőbe, illetve a kikötőből, a közúti szállítók pedig több mint 300 ezer tonnát. Legnagyobb ügyfelük a METALL- IMPEX Külkereskedelmi Vállalat, amely a kikötő forgalmának mintegy felét bonyolítja. Irodát üzemeltet a helyszínen a gyógyszerekkel kereskedő MED- ÍMPEX és a kávécsomagoló COMPACK is. Jelenleg 12—14 ezer tonna kávé van a kikötő raktáraiban. Ennél kevesebb mennyiséget nem tárolnak, de ha az árak csökkennek a világpiacon, akkor megtöltik a raktárakat. Sajnos, az utóbbi időben nem volt ilyen — jegyzik meg — emelkednek a kóvéárak, s ezért mindig csak annyit vásárolnak, amennyi a szükséglet. Narancs a karanténban Fontos feladatot tölt be a kikötőben az Országos Növényegészségügyi Állomás kirendeltsége. Engedélyük nélkül külföldről származó áru nem kerülhet forgalomba. A gondos vizsgálatokat a megérkezés után nyomban elvégzik, de vannak olyan áruk, amelyek karanténba kerülnek. A narancs is ilyen. 21 napig tárolni kell, s ekkor ismét ellenőrzik, mivel egyes fertőzések csak ennyi idő után észlelhetők a gyümölcsön. Papírbálákat emel egy daru az uszályba, amely a Szovjetunióból hozott foszfátot, s most a Csepeli Papírgyár termékét viszi bécsi megrendelőjéhez. Benedek B. István