Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-17 / 133. szám
1974. május 17. DUNANTOLI NAPIO 3 / További íinomításra szorul A bértömeg-gazdálkodás tapasztalatai Csaknem másfél esztendő telt el, — s most már egyértelmű tapasztalatokat szereztek a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál az 1973. január 1-én bevezetett kísérleti jellegű bértömeggazdálkodásról. Az előzmények Talán egyetlen iparág fejlődése sem követelte meg úgy az ösztönzési rendszer változtatását, mint a téglaipar. Az árak maximáltak voltak, az áremelkedések miatt viszont a termelési költségek állandóan emelkedtek. így csökkent a nyereség, ami óhatatlanul a személyi jövedelmek csökkenéséhez vezetett. A régi, jól kipróbált munkások vették kalapjukat, s ha jöttek is helyettük újak, a munkaerőhiány már-már a termelés akadályozójává vált. gyobb kereseti lehetőség visz- szacsalogatta a munkásokat, sőt arra is volt mód, hogy a lógósokat eltanácsolják. A bértömeggazdálkodás ie- hetővé tette a differenciált bérezés alkalmazását, minden munkást személy szerint is érdekeltté lehetett tenni, érdeke mindenkinek a nagyobb termelési érték előállítása. Érdekes számítást készítettek a vállalat gazdasági vezetői: az általános bérszabályozás szerinti gazdálkodással a béremelés lehetősége nem volt meg. A tényleges béremelés következménye pedig 9 millió forintos béradóval sújtotta volna a vállalatot, nyereségrészesedést egyáltalán nem fizethettek volna. Ami kiderült Sok előnye mellett is azonban úgy tűnik, a bértömeg| gazdálkodás sem az a bérezési J forma, amely minden gór. j megold. Ugyanis csak addig i van lehetőség viszonylag gyors béremelésre, amíg a termelést növelni lehet (piaci igény függvénye is, a téglaiparban éppen most jelentkeznek bizonyos mértékű piaci gondok), s amíg van leépíthető létszám. A vállalat vezetői úgy érzik, hogy a 22 üzem eltérő adottságai, létszámhelyzete, gazdasági környezete orra késztet, hogv egyes üzemekben a kényszerű munkaerőqazdálkodás miatt keresetfelfutást csináljanak, másutt pediq ezt lazább létszámgazdálkodással egyenlítsék ki. A kísérletnek még nincs vége: az esztendő véqén bizonyára úiabb előnyei és hibái derülnek ki a bértömeggazdálkodásnak, a jövőben csak ezek figyelembevételével lehet gazdálkodni. L. J. Szarvasmarhatenyésztési táfKiáiiítás A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram eddigi eredményeinek bemutatására, a kedvező tapasztalatok kicserélésére és a további feladatok meghatározására tájkiállítást rendeznek a nyár folyamán az ország három nagy tenyésztési körzetében: Baranya, Vas és Heves megyében. Az első Kiállító Baranya lesz: június 4. és 6. között öt megyéből fogad vendégeket. Az eseménysorozat megnyitó tanácskozására Pécsett kerül sor, a bemutatókat viszont a megye legjobb szarvasmarhatenyésztő üzemeiben tartják majd. Ilymódon arra is lehetőség nyílik, hogy a vendégek működés közben tanulmányozhassák a szakosított szarvasmarhatelepeket. Mit lehetett tenni? — Kényszerű béremeléseket csináltak, Hivatalosan női munkaerő-tartalék. ,4 Versenyben a kukoricatermelési rendszerek Baranvaban is terjed a baja rendszer A 6KR irodai ny t Görcsónyben Gyorsan terjednek a különféle kukorica termelési rendszerek Baranya megyében. Ebben az évben, különösen a Pécsi TSz Szövetség területén, a bajai rendszer, a BKR előretörését tapasztalhatjuk. Tavaly még csak két tsz, Görcsöny és Két- újfalu alkalmazta, ebben az évben újabb hét termelőszövetkezet; Bükkösd, Tormás, Király- egyháza, Kaposszekcső, Geré- nyes, Egyházaskozár és Felső- mindszent, összesen kilenc szövetkezet termeli bajai rendszerben a kukoricát. A megvásárolt gépsorok száma ötről tizenhatra, a terület 2000 hektárról 6500 hektárra emelkedett. Tehát az egyetlen nem tőkés, hanem szocialista országok gépeire alapozott rendszer komolyan megveti a lábát megyénkben s úgy hírlik, hogy a Tolna megyei Fadd után Baranyában, a görcsönyi Mecsekvölgye Tsz-ben Is irodát nyit a rendszer gazdája a Bajai Állami Gazdaság, A választás nem véletlenül esett a gorcsönyj termelőszövetkezetre, .amely tavalyi termés eredményeivel a BKR legjobb baranyai propagálója lett. A magyar nagy Dutra traktorra, az NDK-ban gyártott E—512-es kombájnra, szovjet és hazai munkagépekre alapozott bajai zárt rendszer 15 százalékos ter- méstöbblstet qarantál a bázishoz, — az előző öt év átlagához — viszonyítva. Nos a gör- csönyiek ennél jobb eredményt hoztak, hisz hektáronként 65 mázsa kukoricát takarítottak be, 25 mázsával többet egységnyi területről a bázis évek átlagánál. Az Agrárgazdasági Kutató intézet értékelése szerint országosan hektáronként 12,7 mázsás terméstöbbletet produkált a bajai zárt rendszer. Tavaly 56 ezer hektár átlagában 52,9 mázsa átlagtermést takarítottak be a rendszerhez tartozó gazdaságok. túlóráztattak, ami a béradók növekedéséhez vezetett, s természetesen tovább rontotta a személyi jövedelmeket A kör tehát bezárult Nem a téglaipar volt az egyedüli, ahol a bérszint- gazdálkodós tarthatatlanná vált, másutt azonban nem mindenütt voltak meg a bértömeggazdálkodás feltételei, viszonylag tiszta termelési profil, dinamikusan fejlődő termelés, biztos piac. így a kísérlettel a vállalatok csak egész kis körét lehetett megbízni. A játékszabályok viszonylag egyszerűek voltak: minden egy százalékos termelési értéknövekedés utón az. előző esztendei bértömeg 0,6 százalékkal növelhető béradómentesen. Természetesen a bérezési forma alkotói gondoltak arra is, hogy óriási bértorzulósok keletkezhetnek, ezért ha öt százalékon felül nő az átlagkeret, már progresszív béradót kell fizetni. Az eddigi tapasztalatok Egyetlen esztendő alatt 8,6 százalékkal nőtt a termelés, az anyagmentes termelés ennél is magasabbra szökött. Csaknem hét százalékkal magasabb bértömeget vettek igénybe, mint 1972-ben. A központi bérintézkedésekkel együtt 10 százalékkal emelkedett a munkások átlagkeresete. Természetesen ezzel párhuzamosan az egy főre eső termelési érték is közel hat százalékkal növekedett. Béradót nem kellett fizetniük, sőt némi megtakarítást értek el, amelyet az idén adómentesen akkor is igénybe vehetnek, ha túllépik az öt százalékot A bértömeggazdálkodás adta lehetőség alapján ésszerű létszámgazdálkodás kezdett kialakulni, a technológiai folyamatodhoz korábban elengedhetetlennek ítélt létszámból is lehetett megtakarítani, jónéhány munkakört összevontak. A naA TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALL. i KIEMELT BEREZESSEl I I felvesz:- ÉPÜLET ÉS SZERKEZET LAKATOSOKAT,- HEGESZTŐ SZAKMUNKASOKAT.- ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT- FESTÖ-MAZOLŐ SZAKMUNKASOKAT,- VASBETONSZERELŐKET,- KŐMŰVES SZAKMUNKASOKAT.- KUBIKOSOKAT,- SEGÉDMUNKÁSOKAT- VIZ-, VILLANYÉS FŰTÉSSZERELŐKET Jelentkezés : SZEKSZARD, Tartsoy V. u. 10. szám. Munkaügyi Osztály. Néha nehezen találjuk a megfelelő kifejezést a háziasszonyok munkaviszonyának megjelölésére. Nem | dolgozik? Lehet, hogy akad ilyen is egy-kettő, de a többségüknek ugyancsak bőven ad munkát a háztartás, a gyermeknevelés. Munkaviszonyban nem álló? Túlságosan hossiü, de legalább jogi vetületei is vannak. Nekik nem jár gyermekgondozási segély, s ha például csak a három gyerek felnevelése után vállalnak munkát, a háztartásban töltött idő nem számít bele a nyugdíjba. A munkaképes korú nők sokféle okból nem vállalnak munkát. Hivatalosan így nevezik őket: női munkaerő tartalék. A csengetésre a lépcsőházból érkezik válasz, kedves kislányhang : — Édesanyám nincs itthon, kint van a kertben. — Anyukád nem dolgozik? — Dehogynem I Főz, mos, takarít és a kertet is ő gondozza. Onnan van a zöldség, ami az ebédhez kell. — Úgy értem, nem akar elhelyezkedni valamilyen üzemben? — Nem. Nagyon keveset .fizetnek. S. Gyöngyi, tizenegy éves komlói kislány édesapja a bányánál lakatos. Szépen, tisztán öltözködik. Ő így tudja, így hallja otthon, hogy a mama viseli gondjukat. Azt még elmondja, hogy anyuka szabás-varrást tanul. © A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága kérdőívek segítségével próbálta felmérni a háztartásban dolgozó nők helyzetét, választ keresve arra is, hogy miért nem vállalnak munkát. A túlnyomó többség gyermekelhelyezési és nevelési problémáira, családi körülményeire hivatkozott. Jó anyagi körülményekkel csak a megkérdezettek 6 százaléka indokolt. Bodacz Istvánná Komlón, a Petőfi utcában lakik. Tizennégy évig a háztartást vezette, nevelte három gyermekét. Másfél éve a Carbon konfekció szabászatánál dolgozik. — Amíg a gyerekek kicsik voltak, kénytelen voltam otthon maradni. Bölcsőde, óvoda csak álom volt. Most, hogy nagyobbak, könnyebb dolgom lenne, de anyagilag nem bírnánk. A férjem aknász Bétán, de képzelje csak el: a tizenkét éves fiamnak negyvenkettes cipő kell. Mellette ott van még a két lány, az egyik tizenöt, a másik tizennégy éves. Ők sem járhatnak akárhogy. • • On miért nem — A munkahellyel elégedett? — Ha igen, ha nem, ezt kell csinálnom. Komlón akárhova megyek, mindenütt kevés a kereset. Mindenütt a kezdőknek járó fizetést kapnám. — Nem volna jobb, szakmát tanulni? — Akkor kellett volna, amikor még itthon voltam. De hát sehol sem volt lehetőség. Igaz, Kaposváron orsózó voltam, erről van szakmunkás-bizonyítvq- nyom. De itt Komlón semmit sem érek vele. — Ügy érzi, hogy a tizennégy év alatt lemaradt valamiről? — Másfél évvel ezelőtt öt forint órabérrel kezdtem a Car- bonnál. Most nyolc forintot kapok. Ez sem túl sok. Amikor a gyerekeim születtek, kaptunk 240 forint szakszervezeti segélyt aztán kész. Akkor nem volt ám családtervezés, jött a gyerek, vele együtt a gond. Ne hiqgye, hogy irigylem a fiataloktól. De legalább a nyugdíjnál gondoljanak azokra az édesanyákra, akik két-három gyereket neveltek fel egy keresetből, s csak utána tudtak elhelyezkedni. — Nem magamért, nekem már elég ez a két gyerek, de jó volna, ha a nem dolgozó anyák is kapnának gondozási segélyt. És jó volna, ha a háztartásbeliek is tanulhatnának valami jó, nőnek való szakmát. — Amikor a qyógyszertárban dolgoztam, fehér köpenyünk volt, tiszta, szép munka, az ebédet is odahozták — mondja szik dolgozni, hogy ne érezzük az én keresetem hiányát. — Visszamenne gyógyszerész aszisztensnek? — Ha arra gondolok, hogy most már 2000 forint lenne a fizetésem ... Szép, minden kényelemmel, háztartási gépekkel berendezett családi házban élnek, így látják biztosítottnak a gyermekek ideális nevelését. — Nem hiszem, hogy itt kellene keresni a felszabadítandó munkaerő tartalékot Görcsöny most a BKR, q bajai rendszer Baranya megyei kísérleti bemutató gazdasága lett. Területén fajtakísérleteket állított be q BKR részére 54 martonvásári, szegedi és szarvasi kukorica fajtával és fajta jelölttel, nyolc napraforgó fajtával és 13 amerikai és iregi szója fajtával. A már említett irodát még ebben az évben megnyitja Gör- csönyben a Bajai Állami Gazdaság. ehhez a tsz csupán épületet biztosít. Az irodának három alkalmazottja lesz, egy irodavezető, eqy agrármérnök és egy gépészmérnök, ők végzik majd a BKR valamennyi baranyai partner szövetkezetében a szaktanácsadást. A kérdőíveken meglepően sokan, egészségügyi okokkal magyarázták azt, hogy a háztartásban maradtak. (A megkérdezettek átlag életkora 35 év). A környezet-tanulmányok során kiderült, hogy jelentős hányaduknál a túltápláltsággal összefüggő vérnyomás és epepanaszok voltak. Meghökkentő adatokkal szolgál egy statisztikai felmérés is. Baranya megyében 26 ezer munkaviszonyban nem álló nő él. 45 százalékuk nem végezte el az általános iskola 8 osztályát sem! Nyolc osztályt végzett 43,5 százalék, szakmai képzettséggel 8,8 százalékuk rendelkezik. A fennmaradó, elenyésző hányad rendelkezik csak középiskolai végzettséggel. Szorádi Sándorné Pécsett, a Tolbuhin úton lakik, tizenkét éves lánya és hétéves fia van. Férje húsz éve a bányában dolgozik. — Ügy ezerötszáz—kétezer forint körüli keresettel elhelyezkednék. Tudja, a gyerekekre sokat kell költeni. Ezek versenyeznek az iskolában, hogy ki jár csinosabban. — Nézett már valami munkahelyet? — Ügy konkrétan még nem. De gondolom, a porcelángyár megfelelne. Ott szakma nélkül is elég jól lehetne keresni. — Férje mit szól hozzá? — Hát nem nagyon örülne neki... — Ha kívánhatna, mit kívánna a háztartásbeli nők érdekében? Balatonyi Ivánné: „...sokat keil foglalkozni a gyerekekkel, Annamáriával és Ivánkával." Balatonyi Ivánné, oki Pécsett, az Anna utcában lakik. Két gyermeke van: Ivón 11 éves, Annamária most járja az első osztályt '*— Jött az első gyerek, szülési szabadság — aztán már nem volt érdemes visszamenni 1100 forintért Ivánkát nem vették fel az óvodába, édesanyám itthon betegeskedik. Aztán megszületett Annamária, nem térhettem vissza. Újabb bölcsőde-, óvodagondok. Itthon maradtam. Főzök, mosok, takarítok, ápolom édesanyámat — Azt mondják, hogy a háztartásbeli asszony a család rabszolgája. Igaz ez? — Igaz. De ez kellemes rabszolgaság. Nappal ellátom a háztartást, foglalkozom a gyerekekkel — meg is látszik, jól tanulnak — este pedig együtt vagyunk. Egy-egy jó szó, megértés, egymás segítése, a feleség, anya amolyan lelki itatóspapír a családban. Amióta itthon vagyok, sokkal jobb a családi légkör. — És a férjei — Sokat még többet igyekA különböző vizsgálatok ered ménye szerint akik továbbra J sem akarnak munkaviszonyt létesíteni, a háztartásban élő nőknek több, mint a felét teszik ki. Komlón alakult ki a leg- visszásabb helyzet. A munkaképes korú nőknek csak 57 százaléka dolgozik, a helyi üzemek, vállalatok pedig munkaerő- hiánnyal küzdenek. Ez a jelenség a megyében nem egyedülálló. Baranyában a várható fejlesztéseket figyelembe véve — 1976-ban is több, mint 22 ezer lesz a háztartásban élő munkaképes korú nők száma. Ha nagyon sok helyen gondot okoz is a bölcsődei, óvodai férőhely szűk volta, ez még mindig nem a döntő indok. Az egészségi állapot sem mindenütt elháríthatatlan akadály. Sokkal inkább a munkaviszonyban nem álló nők általános és szakmai képzése az, ami utat nyithat a család anyagi helyzetének és az üzemek, vállalatok munkaerő gazdálkodásának kedvező alakulásához. Kuruez Gyula VEGYEPSZER TAMASI GYÁREGYSÉGE állandó és változó munkahelyeire (pétfürdői nagy beruházás) felvesz kiemelt fizetéssel és beruházási pótlékkal: K—51. típusú autódarura vizsgázott gépkocsivezetőt Lakatos, hegesztő szak- és betanított munkásokat valamint segédmunkásokat Felvételre jelentkezés: TAMASI, Szabadság u. 91. Munkaügy,
