Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-15 / 131. szám

1974. május IS. DUNANTOM NAPLÓ Tudományos kutatómunka a Tanárképző Főiskolán A Pécsi Tonórképző Főiskola MSZMP Végrehajtó Bizottsága nemrég tárgyalta meg a tudo­mánypolitikai irányelvek meg­valósításának helyzetét és to­vábbi feladatait, az 1972—76-os tervidőszakra vonatkozólag. Az előterjesztést dr. Dómján Károly kandidátus, főigazgató helyet­tes készítette. 0 A Pécsi Tanárképző Főis­kola milyen helyet foglal el az ország tudományos életében? — A szocialista tanárképzés feladataiból, az intézmény sze­mélyi és tárgyi feltételeiből kö­vetkezően a főiskolánkon folyó tudományos kutatómunka profil­ját a pedagógiai, pszichológiai jelleg határozza meg. Kutató­munkánk középpontjában az általános iskolában folyó okta­tó-nevelő munka korszerűsítése, tudományos megalapozása áll. Újabban előtérbe kerültek a tantárgypedagógiai kutatások és vizsgálatok, amelyek túlmu­tatnak egy-egy tantárgy szűkeb­ben értelmezett módszertani kérdésein. Az elnevezésből is következik, hogy magukba fog­lalják a tantárgy egész peda­gógiáját, pl. a tantárgy és tu­domány viszonyát, a tantárgy nevelő, személyiségformáló ha­tását, belső, logikai felépítését. — A pedagógiai tevékenység korszerűsítése során sok izgal­mas kérdés foglalkoztatja a pedagógusokat, kutatókat, köz- oktatásügyi szakembereket és intézményeket. Ilyenek pl. a sze­mélyiség szocialista vonásainak fejlesztése, a közösségek szer­veződésének és fejlesztésének optimális feltételei, a tanulási aktivitás kérdései, a neveltségi és tudásszint vizsgálatok, csa­ládi nevelés, a képességfejlesz­tés, különösen az önálló isme­retszerzés, tanulás és gondol­kodás képessége, a tantárgyak egymáshoz való viszonya (tan­tárgyi koncentráció), a tantár­gyak fogalomrendszerének egy­másra épülése (integrált okta­tás), az ismeretszerzés és az életkor összefüggésének kérdé­sei stb. — Oktatóink kutató munkája elsősorban a felsorolt problé­mák vizsgálatára irányul. Ebből következően a főiskolán zöm­mel alkalmazott kutatás folyik, bár néhány tanszéken eredmé­nyes szaktudományi és alapku­tatás is megtalálható. Kutató munkánkat a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és p Művelő­désügyi Minisztérium által jóvá­hagyott középtávú (1972—1976. évi) kutatási terv, valamint az MM Pedagógusképző Osztálya megbízásából szervezett és koordinált „Általános iskolai tantárgypedagógiai kutatások" című bázistéma keretében vé­gezzük. E bózistémához az or­szág 19 pedagógusképző intéz­ménye kapcsolódik. Ezek a nemzetközi tudományos életnek is problémái. 0 Milyen kutatási eredmé­nyek születtek az érintett témák­ban? — 1969-től 1973-ig a pécsi főiskolai oktatók tollából meg­£ Középpontban az oktató-nevelő munka korszerűsítése 6 Jelentősek még a szellemi tartalékok O Nemzetiségi kutatóbázis kiépítése a feladatok között jelent 29 mű, 33 főiskolai tan­könyv és jegyzet, 267 tanul­mány, 143 cikk és 256 egyéb szakirodalmi anyag. 0 Milyen a hatósugara a Ta­nárképző Főiskola tudományos tevékenységeinek? — Oktatóink gyakran szere­pelnek hazai tudományos kon­ferenciákon és ma már a kül­földi szereplésük sem ritka. 1972-ben főiskolánkon rendez­ték a kontrasztív (összetevő) nyelvészeti kutatásokkal kapcso­latos nemzetközi konferenciát. A tudományos minősítések szá­ma az említett időszakban há­rommal növekedett. — A társadalmi hasznosít­hatóság mértékét nehéz meg­állapítani. Néhány adat azon­ban e téren is érzékelhetővé te­szi tudományos munkánk ered­ményeit. Kutató munkánk ered­ményeit felhasználják az általá­nos iskolai tantervek és tan­könyvek írói (például a termé­szetismereti tanterv). Tudomá­nyos publikációink mintegy két­harmada országos közlemények­ben jelenik meg. Tanáraink ál­tal írott tankönyveket és jegy­zeteket a pedagógusképzés minden területén tananyagként hasznosítják. • Eddig inkább az eredmé­nyekről volt szó. De milyen fel­adatok várnak megoldásra a jövőben? — Tudományos kutató mun­kánk fejlesztésének feladatait a következő években az MSZMP tudománypolitikai irányelvei, va­lamint a minisztertanács által elfogadott 6. számú kutatási fő­irány határozza meg, amely a köznevelés fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatásokat tartal­mazza. Ez utóbbihoz való csat­lakozásunk jelenleg a tervezés stádiumában van. — A jövőben méginkább elő­térben állnak a társadalmi gya­korlatot (esetünkben a közokta­tásügy fejlesztését) közvetlenül segítő kutatási feladatok. A Ta­nárképző Főiskola kutatási ka­pacitásának mintegy 75 száza­lékát a pedagógiai, pszicholó­giai, tantárgypedagógiai és módszertani kutatásokra célsze­rű fordítani. Előbbre kell lépni a komplex kutatások, a tanszé­kek és intézmények közötti együttműködés eredményesebb megvalósítása terén. A kutatás hatékonyságának növelése ér­dekében fokozni kell a kutatási kapacitás koncentrációját. A témacsoportok összevonásával tovább kell csökkenteni a sze­mélyi és tárgyi feltételeket szét­aprózó, nagyszámú részfelada­tot. A koordináció és a kon­centráció hiányossága ma még jelentős szellemi tartalékok fel­színre hozását nehezíti meg. — Az eddiginél jobban be kell vonni a kutató munkába a gyakorló pedagógusokat és a főiskola tehetséges hallgatóit. Különösen a hallgatók és a ta­nárok együttműködése kívána­tos és lehetséges. Ennek tudo­mányos értéke mellett a peda­gógiai haszna is jelentős. Fon­tos területe lehetne a szocia­lista tanár-diák viszony fejlődé­sének. Miután főiskolánkon nemzetiségi anyanyelvű peda­gógus képzés is van, újabb fel­adatot jelent, hogy ki kell épí­teni a nemzetiségi kutatási bá­zist. Föidessy Dénes Jubileumi rendezvények Miskolcon A Miskolci Nemzeti Szín­ház az elmúlt év őszén ün­nepelte fennállásának száz­ötvenedik évfordulóját. A jubileumi évad befejezését művészi rendezvénysorozat­tal teszik emlékezetessé az egykori magyar „komédiá­soknak" hajdan otthont nyújtó városban. Ebből az alkalomból júniusban a kas­sai és a debreceni színtár­sulaton kívül három buda­pesti színház vendégjátéká- >a kerül sor abban a szín­házban, amely felépítésekor, 1823-ban az ország első ma­gyar nyelvű kőszínháza volt és színpadán olyan művé­szek léptek fel, mint Déryné, Lendvay Márton és Egressy Gábor. A Budapesti Nemzeti Színház Dürrennmatt Play : | Strindberg című drámáját, a \ Madách Színház Tamási ' Áron Énekes madár, a Jó­zsef Attila Színház művészei pedig Szigligeti Liliomfi cí- j mű művét mutatják be. Bolond vasárnap A darab egyik la, Vári Éva; a jelenetében földön Paól Nagyon vártuk már a Pécsi Nemzeti Színház idei harmadik könnyű, zenés játékát. Az utób­bi években ugyanis csupán a színházi középszer, igénye volt jellemző a darabválasztásra, amikor'a harmadik könnyű da­rabot műsorra tűzték, többnyi­re évad közbeni elhatározással. Most, az időszerűtlenné vált „Hippi akvárium” helyébe kel­Az ember legyen igényes önmagával szemben Négyszemközt Ránki Dezsővel — Zenei programiát hogyan, állítja össze? — Műsorösszeállításomnál fő szempont, mit szeretek játszani. Bach, Haydn, Mozart, Beetho­ven, Schubert, Schumann, Cho­pin, Liszt, Debussy, Ravel, Bar­tók áll hozzám közel. Külföldre legtöbbször egy évvel koncert előtt megadom a programot Mire az előadásra sor kerül, le­het, hogy nem épp azt játsza­nám legszívesebben, amit ko­rábban leadtam, de ez a leg­ritkábban fordul elő. Amit az ember nagyon szeret, abból nemigen „szeret ki” ennyi idő alatt — Mennyi időt szokott gya­korlással tölteni? — Egy évvel a megtanulás után játszom koncerten új dara­bot, bár ez nem jelenti azt, hogy hamarabb pem tudom. Általában gyorsan tanulok. „Meggyökeresedett” szokásom, hogy fellépés előtt két-három héttel kezdem ismételni azokat a műveket, amelyeket játszani fogok. Új darab esetén hosz- szabb ez az idő. Szólóesteken négy-öt művet adok elő, amik­ből kettő-három mindig új. Vál­tozó, hogy mennyit gyakorolok napközben. Függ a napi elfog­laltságomtól. Fellépéseimet az Irrterkoncert és a Filharmónia intézi. Csupán ide kell bejár­nom, no meg a katonasághoz útlevélengedélyért. A főiskolán Kadosa Pál tanársegédei va­gyunk Kocsis Zolival. Heti négy órát tartok, két tanítványom van. Igen szeretek tanítani, mert magam is sokat tanulok így. — Milyen rendszer szerint kapja a fizetését? — tizenöt koncertet kell itt­hon adnom, amelyekért fixfize- tést kapok. Az ezen felül adott koncertekért tiszteletdíjat fizet­nek. Ez évben szeptembertől májusig nyolcvan fellépésem volt, ebből hatvan külföldön. Jövőre jobban akarom szelek­tálni a fellépéseimet. Csak az igazán fontosakat vállalom, □ melyek elősegítik a fejlődése­met — Volt-e olyan koncertre, ahová készületlenül ment el? — Olyan fellépésem volt már, ahol a lelkiismeretem nem volt eléggé tiszta a felkészülést lletően. Elképzeléseimhez mér­ten száz százalékig mindent úgysem tudok megtanulni ... Kocsisnak van egy aranymon­dása: „ha valami nem megy, akkor addig gyakorolj, míg bele nem gebedsz, és még egy fél- árát akkor biztos, hogy jó esz." Ha az embernek megvan Ránki Dezső fiatal művész nem ismereti ságolvasók előtt. Péc koncertje alkalmává cukrászdában bes A mostani fellépés sodik a városban. Két évvel ezelőtt szólóestet adtam. — Változtat-e interpretálá­sán, ha zenekarral játszik? — A Pécsi Filharmonikus Ze­nekar jó együttes, a három leg­jobb vidéki együttes közé sorol­nám őket. Ha jól megtanulok valamit, ez az alap. A mű kép­lékeny dolog, s a művészen múlik, hogy képezi, alakítja to­vább, a pillanatnyi inspiráció­tól függően. Megvan bennem az egyensúly érzése, .egy jó produkció meghatározott folya­mata, amely csak annyira en­ged változtatni az alapon, hogy az a minőség rovására ne men­jen. A jó karmester sokat alkal­mazkodik a szólistához, s Breit- ner jó karmester. Hatszázezer forint a munkásművelődésre A munkásművelődés, segítésé­re tavaly egy millió, idén 600 000 forintot kapott Baranya megye a Művelődésügyi Minisz­tériumtól. A pénzösszeg szét­osztásánál egyik szempont volt az, hogy a pénzjuttatásban ré­szesülő művelődési központt il­letve ház körzetében a lakos­ság legalább húsz százaléka ipari foglalkoztatottságé le­gyen. Arra is törekedtek, hogy a pénzösszeg olyan művelődési házakba, központokba jusson el elsősorban, ahol a személyi, tárgyi feltételek az átlagosnál valamivel jobbak és a kulturá­lis munka hatékony. Ezek álta­lában járási művelődési köz­pontok: a mohácsi, pécsi, sás- di, siklósi szigetvári, a három város: Pécs, Szigetvár, Mohács, valamint 17 körzeti művelődési ház. A pénzbeli juttatást csak mű­ködési és fenntartási költségek fedezésére lehetett fordítani. A támogatássá) főként a művelő­dési központok tartalmi-mód­szertani munkáját igyekeznek javítani. Hiszen a későbbiekben a legjobban tevékenykedő mű­velődési házak úgynevezett bá­zisközpontokká alakulnak. A járási, is városi művelődési központok egyenként 50—60 ezer forint értékű támogatós­ban részesültek. Kivétel ez alól Pécs a maga 235 ezer forint­jával. A körzetiek közül a legna­gyobb összeget g mohácsi járás három művelődési háza hasz­nálta fel. Bolyban és Duna- szekcsőn öntevékeny tánccso­port, ifjúsági klub, Szederkény­ben pedig honismereti szak­kör működik jó szinten. A pécsi járásban Hidas, Hosz- szúhetény, Kozármisleny és Szentlőrinc jutott központi tá­mogatáshoz. Hidason a felnőtt­oktatás lendült fel. A siklósi já­rásban a beremendi művelődé­si ház más intézményekkel, köztük a cementművel való együttműködés új formáit ke­resi. Páldamutató tevékenysé­get folytat Villányban a német nemzetiségi öntevékeny művé­szeti csoport, Vajszlón a tech­nikai szakkör és Sellyén az ifjú­sági klub. A szigetvári járás­ban a moz5gói, a somogyapáti és nagypeterdi körzeti művelő­dési háznak adtak központi tá­mogatást, amelyet Mozsgón főleg a körzeti ismeretterjesz­tés, a honismereti szakkör, Nagypeterden a tsz-szel közö­sen folyó szakmunkásképzés se­gítésére fordítanak. A sásdi já­rásból támogatásban részesült Felsőmindszent, Magyarszék és Szászvár. Az előbbinél az ifjú­sági klub, az utóbbinál pedig az úttörő fúvószenekar tényke­dése figyelemreméltó. i az igénye önmagával szemben, ; akkor sokszor megszállottként | dolgozik. I — Magával egyidőben sok tehetséges fiatal zongoristát ismert meg a közönség. Minek tulajdonítja a robbanásszerű bemutatkozásokat? — Tíz évvel ezelőtt vált oz alapfokú tanítás igen színvona­lassá. Jó tanáraink voltak. Do­monkos Kinga, Máthé Miklósné, Kadosa Pál, Rados Ferenc, akik a legjobb hatással voltak ránk és ami fontos: éppen időben. Amit tudunk, talán megtanul­tuk volna, ha másokhoz kerü­lünk, de lehet, hogy csak ké­sőbb. — Sikerei, népszerűsége ki­váltságos. Általában harminc­negyven éves korában éri el mindazt az ember, amit huszon- kétévesen elképzel. Ránki De­zső 22 éves és világhírű. Mit szeretne elérni a jövőben? — Megtaláltam azt, ami az alapja életemnek. Szeretnék gátlástalanabbul játszani. Álta­lában mindenkiben rengeteg mozgási gátlás van. Ha sikerül ezt leküzdenem, az a zongorá­zás magasfoka lesz. — Végezetül engedjen meg három villámkérdést. Hobbyja? — A mini whiskysüvegeket gyűjtöm. Már van is belőle hu­szonnyolc darab. — Házasság? — Tulajdonképpen tizenhét- éves korom óta foglalkoztat a gondolata. Olyan élettársat szeretnék, akinek amellett, hogy célja, hivatása van, gondomat | is viseli. ! —. Emlékezetes interjúja? — Az Esti Hírlapban adott \ interjúmban olvastam, hogy sze­retek táncolni. Nos, ez nem igaz. Sosem szerettem, ezért emlékezetes. Száraz Katalin Takács Margit, Labancz Borbá- László. lett egy megfelelő, modem, iz­galmas alkotást kiválasztani. Katajev: Bolond vasárnap cí­mű darabja jó választásnak tűnt, mivel éppen Pécs a ha­todik magyarországi színház, ahol az utóbbi másfél eszten­dőben műsorra tűzték. Csak­hogy az idén nyáron a fővá­rosban ugyanezt a darabot lát­hatják majd a nézők, a pécsi Sik Ferenc rendezésében. S odafent nyilvánvalóan parádé- sabb költségvetéssel, például díszletekkel, és az országos népszerűséget tekintve élvonal­beli színészekkel játsszák el ezt a darabot. Ebben a vonatko­zásban nem volt tehát ügyes a választás, mivel maga a pécsi színház teremtett vele össze­hasonlítási alapot a fővárosi és a pécsi előadás között, előny­telen helyzetben. Egyébként a komédia elemeit tisztességesen tartalmazó darab jó nevetődélutánokat és -esté­ket szerez a közönségnek. Fé­nyes Márta rendező úgy látszik egyre inkább a szabadabb szí­nészvezetésre vált át, s a mű­vészek aztán mindent „rájátsza­nak”, minden lehetséges színé­szi oldószert felhasználnak, hogy kikapcsolódóst nyújtsanak a nézőknek. Legelsőként Faál László komédiázik féktelenül. Most megmutatja, hogy igazi „gag-mon” is tud lenni. Felejt­hetetlen pillanata, amikor ideg- gyógyászati sokk-kezelés után Ferenc József császár és király mondását idézi: „Minden na­gyon szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vagyok elégedve!” Galambos György a másik főszerepben a másik nagy alakítás megteremtője: Bujkálovja a rá jellemző ki­egyensúlyozott színészi alakítás, mélyről jövő, szemvillanással is emberi ferdeséget jellemző hu­morral, amelyet a szabadjára eresztett és igen bevált új ötle­tek most még tovább növelnek. A komikum műfajában megle­pően magas színvonalú iátékat produkált Labancz Borbála, aki az erre írott szöveg nélkül el­játszotta azt is, hogy az ideg­gyógyásznő maga is egy sajá­tos ideggyógyászati eset. A Vá­ri Éva-Szegváry Menyhért ket­tős ugyancsak túlment a szöve­gén, markáns karikírozó erővel. Hasonló szellemben és ered­ménnyel növelték a darab ko­mikumát Péter Gizi, Takács Margit, Sólyom Kati, Bázsa Éva és Szivler lózsef. Aldobólyi Nagy György karakterizáló ze­nét írt a Bolond vasárnap­hoz. A közönség pedig jókat nevet és utána elfelejti a dara­bot B. L TERMELŐSZÖVETKEZETEK, KISTENYÉSZTOK, FIGYELEM! A Hőgyésti Állami Gazdaság keltetőütemében MÁJUS 15-TÖL JUNIUS 29-IG NEW-HAMPSIHE FAJTAJU NAPOSKAKAS kapható 3,— forintos egységárban. A gazdaság a megrendeléseket a beérkezések sorrendjében veszi előjegyzésbe, és at átvétel időpontját visszaigazolja. Levélcím: Högyészi Állami Gazdaság, 719! Hőgyesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom