Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-07 / 95. szám
MSZMP Baranya megyei, illetve megkoszorúzzák a szovjet hőst Erb János felvétele Világ proletárjai, egyesüljetekT Dunqntu napló XXXI. évfolyam, 95. szám 1974. április 7., vasárnap Ara: 80 fillei Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel P anaszkodnak néha a párt- alapszerveze’ek vezetői; túl sok a kötelezően előirt napirend, s a felülről megszabott témák nagy száma nehezíti, hogy a taggyűléseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Természetesen lehetnek olyan előirt témák, amelyek nem, vagy alig adnak módot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: például a felsőbb pártszervek egyes üléseiről, határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. Es valójában ezek is a pártdemokrácia érvényesítését jelentik. Ha azonban az ilyen napirendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák megvitatására. Sőt, nemcsak lehetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás mindig így szól: tárgyalják meg ennek vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén. S a hangsúly essék most a mondat utolsó szavaira. Vegyük például az ifjúság politikai-világnézeti nevelésének mostanában kötelezően napirendre kerülő témáját. Olyan kérdés ez, amely minden párt- szervezet munkáját közvetlenül érinti, hiszen valamennyiük működési területén, hatókörében dolgoznak, tanulnak, élnek fiatalok. A felsőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogy segíthetik a pártszervezetek hatékonyabban a fiatalok gondolkodásmódjának formálódását De azt, hogy abban az üzemben, szövetkezetben, iskolában milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondolásokat miként lehet valóra váltani, melyek kerülnek ezek közül ott helyileg előtérbe, mire kell most leginkább koncentrálni, figyelni, törekedni — ezt a pártszervezetnek magának kell mérlegelnie, megállapítania, eldöntenie. Elemezve a működési területén levő fiatalok gondolkodásmódmódját, a ráhatás eszközeit, a kommunisták gyakorlati feladatait. A „központi’' és „helyi” témák közötti ellentmondásnak az az egyik fő oka, hogy a megközelítés módja sokszor eltér a fentiekben vázoltaktól. Ahelyett, hogy konkrétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznék, hogy a gondok megoldása milyen módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat választják. Előveszik a szóbanforgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konkrétummal, példával, s ezt viszik a taggyűlés vagy a vezetőség elé. A hol viszont úgy fogják fel a kötelezően előirt napirendet, mint ösztönzést és alkalmat tényleges helyi problémák elemzésére és megoldására, ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatékonyabbá a pártmunkát. S ott kevésbé töprengenek olyan dolgokon is, hogy mi a fontosabb feladat egy alapszervezet számára: az elemzés-e avagy pedig a határozatok végrehajtása, mert kettőt egységes egészként kecelik. Vidáman ünnepeltünk Nagyszabású ifjúsági rendezvény Szederkényben Megteltek a megye népszerű kirándulóhelyei Szebb időt kívánni sem tehetett volna —■ így azután nagyon sokan a szabadban ünnepeitek ezen a két napon. Kocsisorok vonultak a megye népszerű kirándulóhelyeire, az emberek elfoglalták a Mecseket. Baranya és Pécs szinte az ország minden részéből fogadott vendégeket... Bőséges program várta április negyedikén, hazánk felszabadulásának 29. évfordulóján az otthonmaradókat is: a fiatalok sokhelyütt ez alkalommal tartották meg a forradalmi ifjúsági napok záró-rendezvényét a központi községekben — vendégül híva a környező települések fiataljait Szederkény már régen látott ekkora tömeget: ilyen nagyszabású ifjúsági rendezvényt, mint most április 4-én, még nem tartottak a községben. Felszabadult légkörben, jó hangulatban együtt töltötte az egész napot sokszáz környékbeli fiatal. Együtt voltak még akkor is, amikor semmilyen „hivatalos" program sem szólította őket. Igaz, ilyen „programtalan" óra ciig- allg volt ezen a napon, a rendezők igyekeztek mindent megtenni azért, hogy jól érezzék magukat az ifjúsági nap résztvevői. Délelőtt a sportpályán megrendezett honvvédelmi verseny keretében mérkőztek egymással a fiatalok, majd a mohácsi járási KISZ válogatott labdarúgó csapata küzdött a helybeli ifjakból álló csapattal. A szünetben az általános iskolások tornabemutatót tartottak — ez volt egyben az országos sportnapok körzeti rendezvényeinek megnyitója is. Deiutan a községi tanács előtt a babar- ei úttörőzenekar, a művelődési ház előtt pedig a majsi úttörőzenekar szórakoztatta a résztvevőket. A motoros staféta, amely a kongresszusi szalagokat hozta Mohácsról, délután érkezett meg Szederkénybe, ahol ünnepélyesen fogadták őket. A hangulat fokozásáról a dunafalvai, versendi és palotabozsoki táncosok gondoskodtak, a nemzetiségi község igényelnek megfelelően összeállított műsorral. A forradalmi ifjúsági napok mohácsi zárórendezvénye ifjúsági bállal ért véget. Szentlörincen április negyedikén rendezték meg a pécsi jói ás ifjúsági napját, a szederkényihez hasonló, változatos, gazdag programmal. Természetesen ez a nap sem csak a szentlőrincieké volt: ők is sokszáz ifjú vendéget fogadtak a környező falvakból. Délelőtt ünnepélyes keretek között tettek fogadalmat az újonnan felvett KISZ-tagok, majd koszorúzási ünnepséget rendeztek a szovjet hősi emlékműnél. Izgalmas sportversenyekkel folytatódott a délelőtt és ügyességben, valamint politikai ismeretekben vetélkedtek egymással a fiatalok. Délután az évforduló alkalmából ifjúsági nagygyűlést rendeztek, a mecseknádasdi, birjáni, személyi és hásságyi művészeti együttesek pedig hangulatos műsorral szórakoztatták a résztvevőket. Az este itt is a tánc és a beat „jegyében" telt el. Felszabadulásunk évfordulóján délelőtt ünnepi egységgyűlést tartottak az ifjúgárdisták Sásdon, s erre az alkalomra szovjet katonafiatalokat is meghívtak. KISZ-fogadalomtétel, ifjúsági gyűlés volt Siklóson is —> és a megye több községében rendeztek ünnepséget a fiatalok az évforduló alkalmából. Magyar párt- és kormány Jdöttség olazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatásra Csehszlovákiába utazik a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttsége. Bocz József és Ambrus Jenő, az Pécs városi Bizottsága nevében emlékművet. Koszorúzási ünnepség Pécseit, a szovjet hősök emlékművénél Hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából csütörtökön — április 4-én — délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Pécsett, a Központi temetőben, a szovjet hősök emlékművénél. A katonai tiszteletadás után elhangzott a magyar és a szovAz ünnepek alatt nem maradt üresen a pécsiek kedvelt kirándulóhelye, a Remeterét sem. Megjelentek az első sátorozók és az elmaradhatatlan autósok, kirándulók Gyászünnepség Párizsban Több mint 80 államfő és kormányfő vett részt szombaton délelőtt a párizsi Notre Dame székesegyházban az elhunyt Pompidou elnök emlékének szentelt gyászszertartáson, melyen Marty bíboros párizsi érsek, a francia püspöki kar elnöke celebrálta a gyászmisét. Hazánk képviseletében Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Mód Péter nagykövet kíséretében lépett a székesegyház hajójába és az államfők részére fenntartott első sorban Nixon elnök mellett foglalt helyet, (Az elhelyezés sorrendjét a francia protokoll aszerint állapította meg, hogy az egyes állam- és kormányfők mióta töltik be ezt a tisztségüket) az első sorban foglalt helyet Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, Baudoin belga király, Julianna holland királynő és több államfő is, Erzsébet angol királynőt férje Fü- löp herceq képviselte, s az angol küldöttség soraiban ott volt Wilson miniszterelnök, Heath volt miniszterelnök és Thorpe, a liberális párt vezére. Részt vett a qyászszertartáson Szinpompás felvonulással és nagygyűléssel ünnepelték félszoba- I Kurt Waldheim, az ENSZ főtit- dulásunk 29. évfordulóját a budapesti fiatalok 1 kara, Willi Sthoph, az NDK Államtanácsának elnöke, Leone olasz köztársasági elnök, Heine- mann, az NSZK elnöke, akit elkísért Brandt kancellár és Scheel külügyminiszter, valamint Tanaka japán kormányfő is. jet Himnusz, majd szavalat következett. Ezt követően elsőként az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága nevében Boci József, o Megyei Pártbizottság titkára és Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottsáq első titkára helyezett koszorút az emlékműhöz. A Baranya megyei és Pécs városi Tanács képviseletében Horváth Lajos megyei tanácselnök és Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese;. a Szakszervezetek Báró* nya, megyéi' Tanácsa, képviselé-. tében Beck!Ferenc elnök és Bogár József vezető titkár koszorú-, zott, A , Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya meqyei és Pécs városi Bizottsága, valamint a Baranya megyei Úttörő Elnökség koszorúját Petöházi Szilveszter megyei első titkár, Lukács László városi első titkár, valamint Benkö Gyula megyei elnök kísérte .az emlékmű ta-' lapzatához. A Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága nevében Szteraár János meqyei titkár és dr. Gyöngyösi Jánosné koszorúztak. Elhelyezték koszorújukat a fegyveres testületek képviselői is. A hősi halóit halt szovjet katonák emlékművénél honfitársaik, a Pécsett tartózkodó szovjet turisták képviselői is tisztelegtek. Az üzemek, gyárak, gazdaságok, intézmények, hivatalok dolgozói és a diákság képviselői pedig virágcsokrot helyeztek el a szovjet hősök sírjain. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé, majd a felsorakozott fegyveres alakulatok díszmenetével ért véget. Walter Scheel az NSZK külügyminisztere hazánkba látogat KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere vasárnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársasáq alkancellárja és szövetségi külügyminisztere, 1919. július 8-án született Solingenben. Általános iskoláit és a reálgimnáziumot szülővárosában végezte, majd bank- tisztviselői tanulmányokat folytatott. 1945—53 között az iparban tevékenykedett. 1953-ban önálló gazdasági tanácsadó, 1946-tól tagja a Szabad Demokrata Pártnak, amelyben különböző vezető funkciókat töltött be. 1950-tő| tartományi qyű- lési képviselő, 1968-tól a Szabad Demokrata Párt elnöke. 1953-tól szövetségi parlamenti képviselő. 1961. november 14-től 1966. október 28-iq szövetségi gazdasági együttműködési miniszter. 1969. október 22-tő| szövetségi külügyminiszter és a szövetségi kancellár helyettese.
