Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-06 / 94. szám

Szülők figyelmébe Felvételi esélyek, jelentkezés: lehetőségek Baranya megyében ebben az évben 5650 tanuló fejezi be éltalános iskolai tanulmányait. Közülük csaknem 5300-an jelent­keztek továbbtanulásra. A középiskolába jelentkezet­tek közül mintegy ezren kérték felvételüket gimnáziumokba. 1450 tanuló szeretné tanulmá­nyait szakközépiskolában foly­tatni, A gimnáziumba jelentke- zettek kétharmada szeretne ta­gozatos osztályba kerülni. A tagozatos osztályok vonatkozá­sában évek óta kétszeres a túl­jelentkezés, E téren idén kima­gaslónak a biológia szakosított tantervű osztályok, A Nagy La­jos Gimnázium tagozatos osz­tályaiba kétszer, a Komarov Gimnázium testnevelés tagoza­tára másfélszer annyian jelent­keztek, mint amennyit föl le­hetne venni. A fölvehető lét­számot jóval meghaladja a szakközépiskolákba jelentkezet­tek száma is. Négyszeres túljelentkezés Az ipari szakközépiskolákban csaknem négyszeres a túljelent­kezés. A Közlekedési és Posta- forgalmi Szakközépiskolába a felvehető létszám 30, ide 60-an jelentkeztek, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola óvónőképző tagozatán is két­szeresnél több a jelentkező, mint a felvehető tanulók szá­ma, Túljelentkezés mutatkozik a Vegyipari ' Szakközépiskolában is. Ezzel szembén a Vegyigépé­szeti Szakközépiskolába <j várt­nál kevesebben jelentkeztek. A pécsi Közgazdasági Szakközép- iskola sem tud eleget tenni va­lamennyi felvételi kérelemnek. Ugyanakkor, a korszerű, jól fel­szerelt komlói Közgazdasági Szakközépiskolában bőven van hely — a minisztérium újabb osztály beindítását engedélyez­te. A mezőgazdasági szakkö­zépiskolákba is lehet még je­lentkezni. Kevesebb a hiányszakma A szakmunkásképző intézetek tekintetében idén javult a hely­zet. Csökkenőben van a túlje­lentkezés a „divatos” szakmák­ra, és kevesebb a „hiányszak­ma'’ is. A vállalatok szakmun­kásigénye mintegy 4500. Az in­tézetek 3000—3300 tanulót tud­nának zsúfolás nélkül elhelyez­ni. A beiskolázási terv erre az évre 2850 volt, ezzel szemben 2770 tanuló jelentkezett ipari tanulónak. Itt tehát bőven van méq hely. A legkiegyensúlyozot- tabbak az arányok az építő­iparban. Itt szinte minden szak­ágon megközelítőleg annyi ta- I nuló jelentkezett, amennyire szükség is van. Kétszeres túlje­lentkezés a szobafestő és má­zoló szakmában van, kevés az állványozó, te’őfedő, vasbeton­készítő tanuló. Érdekes, hogy idén kevesen jelentkeztek gép­lakatos és villanyszerelő ta­nulónak. Itt a felvételi lehető­ség még adott. A felvehető ta­nulók létszámának csak a fele jelentkezett. Négyszeres a túl­jelentkezés a női fodrász szak­mában. Évek óta hiány van azonban fonó-szövő szakmun­kástanulókban, A lányok egyéb­ként ipari szamunkástanulónak is - jelentkezhetnek. A kereske­delmi óqazatban is sok lehető­ség van még. Míg például a ruházati eladóknál őrös a túljelentezés, hús- és hentes­áru eladónak kevesen jelent­keznek. Évek óta hiánnyal küsz­ködik a tímár szakma is. A vá- iár-képzőbe és a mezőgazda- sági szakmunkásképzőkbe is el­fogadnak még jelentkezéseket. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmákban „elnőiese­dés” figyelhető meg. Ezekre a szakmákra idén hétszer annyi lány jelentkezett, mint fiú. Pályamódosítás Ezek a számok nemcsak a várható felvételi esélyekről tá­jékoztatnak, segítséget is ad­hatnak a szülöknek-diókoknak egyaránt. Azokon ;a helyeken, ahol túljelentkezés van, óhatat­lanul szükséges a „pályamódo­sítás”. A felvételi keretszámok kötöttek. Hiábavaló az utánjá­rás a qyermek felvéetle érdeké­ben olyan helyeken, ahol több­szörös a túljelentkezés. Ehelyett érdemesebb a rhéq nyitott le­hetőségek valamelyikét válasz­tani. Ilyen sok van. És a válasz­tásra is még van idő. B. K. ímwmi i baroos ííeltíoi ozo Zalaegerszegen Baromfifeldolgozó üzem épül Zalaegerszeg határá­ban a Zala megyei termelő- j szövetkezetek és a Baromfi- 1 ipari Országos Vállalat tár­sulásával. Az üzem egy mű­szakra tervezett kapacitási' évi 500 vagon lesz, a fel­dolgozó elkészültének ha­táridejét 1976-ra tervezik. Az építkezéssel párhuzamo­san bővítik és korszerűsítik a megye baromfitelepeit, és j további termelőszövetkeze- ' tek is bekapcsolódnak a ba­romfinevelésbe. így amikor­ra elkészül a feldolgozó- üzem, két műszakra ele­gendő baromfi áll majd rendelkezésre és csaknem [ ezer vagonra növekedhet a i termelés. A zalaegerszegi baromfi- ■ feldolgozóban számolnak a nagy testű szárnyasok, el­sősorban a liba feldolgozá­sával is, ezenkívül házi- nyulakat is kap majd az üzem, mintegy 200 vagon mennyiségben. Homokra épült város Pécs a „tengerparton“ Száz méter vastag homokréteg Fehér folt a térképen A Landler Jenő utcai gázve­zeték felújításakor az útburiro- at felbontása és némi zúzalék eltávolítása után gyönyörű sár­ga homokot találtak. A munxa írkot abban mélyítették le. ’'önnyűszerrel. A Szigeti úton hetek óta folyik az úi töltőállo­mást előkészítő földmunka — a környék gyerekeinek nagy örömére. Gyönyörű sárga homo­kot termelnek ki, akár egy ho­mokbányában. A két példa mel­lé tucatnyi másikat sorakoztat­hatnánk, amelyek egyértelműen bizonyítják: Pécset a hajdani elődök homokra alapozták. A következményeket ismerjük. Valaha tenger volt Visszatérő pécsi ábránd: ha itt valami nagy víz lenne . . . Hát valamikor — úgy 1—2 millió évvel ezelőtt — volt itt víz. Az amit a tudomány ma a Pannon­tenger után visszamaradt „bel­Mongol húsipari szakemberek tanulnak Kaposváron Priaizein Nádim ■ r // Csak Ön után.,/' Előnyt adnak a limesközíeieilési járműveknek a pécsi lekergépkocsí-vezelők napiii Mindennapos életkép: uta­sokkal zsúfolt autóbuszok vára­koznak hosszú percekig az út­kereszteződésekben, megállók­ban, hogy bekapcsolódhassa­nak a forgalomba. Az időkiesés miatt emberek százai késnek el a munkahelyekről, megbe­szélésekről, a végeláthatatlan kocsisor azonban mintha egy­beforrt volna, szinte lehetetlen rajta „lyukat” találni. Lehetet­len? Talán nem is annyira. A VOLÁN 12. sz. Vállalat te­hergépkocsi-vezetői - csatla­kozva az országos mozgalom­hoz - felajánlást tettek: „Mi, a VOLÁN 12. sz. Vállalat teher­gépkocsi-vezetői vállaljuk, hogy elősegítjük az autóbuszok meg- áltóhe'yekre való ki- és beállá­sát, előnyt biztosítunk a sávot változtató, kcnyarodó autóbu­szoknak, lorgalmi eisőbbsé- lemond/a lehetővé — autibu'.zok lorga- boss olását, az ud- a io: -a ombizton- o ttjainak figyolem- ?i segítjük az autá- : i:nt abban, hogy fel­adatukat minél biztonságosab­ban és gyorsabban végezhes­mL" gut.: le--. fa ve ság be: busz A felhívás továbbiakban Pécs város és Baranya megye vala- menhyí célfuvarozó vállalatá­nak, közületek gépkocsivezetői­hez és a magán-gépkocsiveze­tőkhöz is szól, hogy csatlakoz­zanak a mozgalomhoz. Udva­rias és fegyelmezett magatar­tással járuljanak hozzá az autóbusz-közlekedés gyorsab­bá és biztonságosabbá tételé­hez. Az autóbuszok vezetőit pe­dig arra kérik, hogy a forga­lombiztonság elveinek betartá­sa mellett éljenek a számukra felkínált lehetőséggel. Nem szükséges különöseb­ben bizonygatni, hogy a nap­ról napra növekvő és gyorsuló forgalomban az autóbuszok ve­zetése fárasztó és felelősség- teljes feladat. A gépkocsik ve­zetője nemcsak az utasok éle­téért, testi épségéért felelős, de fontos feladata, hogy a biz­tonságos közlekedés szabályai­nak betartása mellett az uta­sokat mielőbb juttassák el mun- kaholyjkre, illetve otthonaikba. E nehéz és felelősségteljes munkát a mai körülmények kö­zött csak a közúti közlekedés valamennyi résztvevője segítsé­gével oldhatják mej. Darhan magyarul azt jelen­ti : Kovács. A harmincezer lakosú mon­gol város még nincs rajta a térképen: Ulán-Bátortól észak­ra, csobogó patakok völgyé­ben, dús füvű pusztán — s mint később kiderült — kitűnő minőségű feketeszén szomszéd­ságában néhány év alatt épült fel. Az új szocialista városban dolgozik már a hőerőmű, a cement- és téglagyár, vala­mint az irhabundát készítő üzem. Nádom napján — 1974. július 11., a Mongol Népi For­radalom 53. évfordulóján — megkezdi a termelést a ma­gyar segítséggel 9,5 hektáron épülő húsfeldolgozó is. Az új üzem mérnökei, állat­orvosai, technikusai és szak munkásai most esténként a kaposvári utcákon sétálnak. A 18—20 éves fiúkat és lányokat csaknem egy hétig repítette a vonat mongol pusztákról Euró­pa felé. Megérkezésük után kipakoltak a Kaposvári Cukor­gyár munkásszállásán, aludtak egyet, aztán bekopogtak a fényképészhez. A fotós pilla­natok alatt összekeverte az új vendégeket, s a megrendelőre már nem is neveket írt, hanem ezt a két szót: a mongol fiúk. Darhan Kaposváron tanuló fiait még mindig csak azok tudják megkülönböztetni, akik naponta találkoznak velük, s miközben tanítják őket a szak­ma fogósaira, bámulják kitar­tásukat is. A Kaposvári Húskombinát együttműködési szerződésben vállalta a munkások felkészí­tését: a 23 fiatalemberre és a 12 lányra gondosan összeállí­tott program és sok tanulás vár. Az órarendben délelőtt elméleti képzés szerepel: osz­tályvezetők, húsipari mérnökök tartanak e’őadást. Ebéd után fehér köpenyt vesznek, s amit az előadáson hallottak, azt a gyakorlatban is megcsinálják. A csoport vezetője: Noszon- kök Togmid. — Nincs honvágyuk? A mindig fegyelmezett ar­con mosoly suhan át. — Nincs arra sok idő, hogy hazagondoljunk... És sok itt a látnivaló is. — Mivel töltik a szabad­időt? — Tanulással ... s ha lehet sétával . . . Kaposvár különö­sen a Ráma-hegyről, szép. — Hol tanult meg ilyen jól magyarul? — A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem gépész- mérnöki diplomát. Van közöt­tünk olyan mérnök és állator­vos, aki a Szovjetunióban vég­zett, a többiek pedig odahaza szereztek szakmát. Nagy volt a meglepetés, amikor a ka­posvári mérnökök oroszul kezd­ték az előadást. Kiderült: ők is a Szovjetunióban szereztek diplomát. így hát az előadás nyelve leg'öbbször az orosz. Az érintkezésé pedig — tolmács segítségével — a magyar. A Kovácsváros fiait szor­galmuk tette híressé — több ezer kilométerre otthonuktól — a magyar testvérvárosban. A kapcsolat alapja, amely a két húsipari üzem között lét­rejött a mongol—magyar gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködés. Kormányközi szerződés alapján nyújt segít­séget hazánk Ázsia egyik leg­nagyobb húsipari üzemének építéséhez, szakembereinek felkészítéséhez. A barátság szálai — a sokezer kilométe­res távolság ellenébe — gyor­san fej'ődtsk*: a múlt év elején Somogybán járt Darhan város tanácsának kü'döttsége, s o látogatás vegén testvérvárosi szerződést írtak alá, A kaposvári szakoktatók már a múlt évben megkezdték Dar- hanban a munkások képzését. A magyar szakemberek nyúj­tanak segítséget a termelési tervek és a szervezeti felépítés kidolgozásához is. Kercza Imre Szezonnyitás a Balatonon A jó időre való tekintet­tel sokan érkeztek a Bala­tonra, hogy a három-négy napos „szabadságot" a tó mellett töltsék el. A siófoki Napfény Szálló és a 4-ére megnyitott Vénusz Szálló telkészült a vendégek foga­dására, melyre nagy szük­ség is volt, hiszen mindkét szálló bő vendéglétszámmal dicsekedhet. A magyar ven­dégek mellett bolgár, oszt­rák, angol, amerikai, nyu­gatnémet, olasz, lengyel és jugoszláv vendégek is érkez­tek Siófokra. Sokan közü'ük hajótúrán is részt vetiek. A személyhajók forgalma e napon 1300 ló volt, a Sz„ ’ tód—Tihany között közlekc dó komojáratot pedig 340J utas vette iaénvbe. Az utób­bin 976 be'földi és 49 kül- In'di szem^’-'autót is átszál­lította’< a kát -ári körött. Fl- moarlh"‘:jk. hoav a ba’a- tr-í idény 4-ével megkezdő­dött. Sági Olga tó”-nak nevez. A partvonalat nagyszerűen lehet ma is Követni a pellérdi elágazástól nyugat, d, hozzávetőlegesen a 6-os út vo­nalában, s ezt a geológusok térképen ábrázolták is. A part- szeaély Pécs határában eltűnik, a Makór-hegy és a Mecsek dé- 'i lejtőién végighúzódó törés- zóna váltja fel. A város alátt csak a homok van. Pécs alapos kiegészítésre szo- -uló földtani térképe szinte mindent, ami a hegy merede- kebb lejtőjétől délre van, sár­ga színnel jelöl, a hozzátarto­zó magyarázat: pannon homok. A mennyisége szinte felbecsül­hetetlen. Az elmúlt évtizedek.? ben mindössze 4 fúrás mélyüli o város területén, amelyekbő1 a homokréteg vastagságára le­het következtetni. A Vízmű. Szi­geti úti átemelőtelepénél mind­össze 20 méter körül van. a So­mogyi Béla utcában, a SzikvtZ- üzem telepén fúrt kűtban vi­szont megközelíti a 100 mitert. S ez a töméntelen homok min­denütt a talajszint közelében A mongóliai Perhonban magyar segítséggel épülő húskombinát szakembereit a Kaposvári Húskombinátban képezik ki. A három hónapos szakmai gyakorlaton 36 fiatal vesz részt, akik közép­szintű vezetői lesznek Mongólia első húskombinátjának. Nagyfi Ernő különböző munkafogásokat tanít be a mongol fiataloknak. Milyen ez a homok? Látszólag semmi különbség nincs a város különböző he­lyein előkerülő homokban. A szakértő azonban nyomban ész­reveszi, hogy itt kétféle anyag­ról van szó. Az egyikbe a karszt­vízből némi meszes kötőanyag került, ez tehát szemre szilárd. Az ilyen homokba vájt pinc« vagy üreg biztosítás nélkül is kibírja akármeddig... Illetve addig, amíg valahonnan vizet nem kap, ami kimossa a ho- mokból a kötőanyagot, s a visszamaradt anyag összeros- kad. Ugye, ismerős ez a folya­mat a pécsieknek? Viszonylag jól elhatárolható ettől a fajta homoktól a másik, a sokkal ve­szélyesebb, azaz a folyás (köz- hasznúbb nevén: úszó) homok, ami a Kórház tértől keletre, nagyjából a Munkácsy Mihály utca, illetve a Rákóczi út vona­lától délre található. Ebből a homokból hiányzik a kötőanyag. Baj ezzel sincs, amíg vízzel nem találkozik. Akkor azonban a vízzel együtt — elfolyik. Egy néhány hét előtti vízszintfigyelő fúrásnál az Egyetem utcai iskola udvarán a fúrószerszám egy­szerűen elsüllyedt a folyós ho­mokban, amely abban az ál­lapotában maradt meg, ahogy hajdanán a beltenger itt hagy­ta. A csábítás és az okos elődök A karsztvízzel . „kezelt” ho­mok ragyogóan alkalmas ar-a, hogy üregeket vájjanak benne, s e csábításnak engedtek is a régmúlt időkben itt lakók. Azt azonban már ők is felismertek, hogy van egy határ, amelyen túlmenni — nem tanácsos. Nem véletlen tehát, hogy a folyós homok zónájában már nagyon ritka a boltozation pince. A mai pécsieknek, akik már | nem pincéket, hanem várost építenek, nem csekély gondot jelent az, hogy homokra kell építkezni. Gondosabban kell ! tervezni, mélyebbre kell lemenni az alapozásban, azaz egy se­reg olyan költségtényező m: ül i fel n'. cutt nem terhe ; uz . t?t A <->ondrkc'-ív a .r5" --'mi v ,s­va'a.;\\e. n-.r o tor. :-ii nemcsak o homokré- teg vastagsága ismeretlen, de ' az is, hogy mi van a homok I alatt. Pécs földtani térképén ez ma még fehér folt. H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom