Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-04 / 93. szám
1974. április *. DUNANTOll NAPIO 3 Célok, elképzelések, tervek Pécs vizgondjainak megoldására Új víztermelő bázisok: Élüzem lett Szederkény, Bo térsége © Mesterséges tó a Karasica völgyében, tározó a föld alatt j Duna-víz tisztítómű, második vezeték? Uj fel kell — használni a Dunavíz szállításához. Indokolt ugyanis, hogy a mohácsi 220 atmoszférás indító nyomást csökkentsék, mint ahogy az is, hogy már ott — az eddigi igen kedvezőtlen tapasztalatok erre intenek — ejtsék meg a víz teljes tisztítását. Végezetül „ünneprontásul” valamit. A hatalmas tározó bizonyára megmozgatja a képzeleteket. Micsoda üdülőparadicsomot lehetne ott — a Pécsi-tónál kilencszerte nagyobb — tó körül létesíteni! Arra kérjük a t. Olvasót, parancsolja vissza a képzeletét, mielőtt túlságosan nekilendülne. A borjádi tározó körül nem lehet üdülőterületet létesíteni! A tó elsőrendű fontosságú víztermelő hely lesz, amit óvni kell mindenfajta szennyezéstől. * A kormányzati szervek döntésétől függ, hogy a város fejlődését alapvetően befolyásoló terv mikor valósul meg. Hársfai István az Vietnamban. Mongóliában, Jugoszláviában, az NSZK-ban, | sok más országban és itthon is ismertek az ÉPGÉP pécsi gyárában készült/ toronydaruk, a gőzfejlesztők, o legújabb típusú gépiapátok, az építőiparban használt több más gép. Az elmúlt esztendőben közel 60 millió forint értékű, sokrétű termeléssel álltak a hazai építőipar szolgálatában s több millió forint értékű berendezést szállítottak külföldre is Tegnap, 1973. évi eredményes munkájuk elismeréseként Élüzem címmel tüntették ki a pécsi gyárat — o kiváló minőségű berendezéseiket ugyanis gazdaságosan, jó hatékonysággal állították elő. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a gyár mintegy háromszáz dolgozója között átlagosan 23 napi bérnek megfelelő nyereséget osztottak ki. Az élüzemavató ünnepségen Wéber János, az országos nagy- vállalat gazdasági igazgatóhelyettese 13 kiváló dolgozó kitüntetést, 4 igazgatói dicséretet, 5 elismerő oklevelet adott át ar Élüzem címet tanúsító okmány mellett. Pécsnek az ezredfordulón naponta 150 ezer köbméter vízre lesz szüksége, Pécsnek a mai 50 ezei köbméter nem elegendő a biztonságos vízellátáshoz. A mai helyzet alapvető javítására, a negyedszázad alatt fokozódó szükséglet biztosítására nagyon sürgősen új víztermelő bázisról kell gondoskodni. A pellérdi és a tortyogói terület folyamatban levő bővítése sokat fog segíteni, de a város gyors fejlődése ezt hamar túlhaladja. Új vízbeszerzési lehetőségeket kéil keresni és — találni. Távlatban a Duna jön számításba, de az onnan nyerhető szinte korlátlan mennyiségű víz óra: egy új vezeték, a meglévő vezeték igen megnyugtató felújítása, továbbá a megfelelő kapacitású dunai víztisztítómű kiépítése, minthogy a kielégítetlenül tisztított víz kellemetlen bonyodalmakat okoz. Vízért tehát — egyelőre — közelebb kell „nyúlni”. Kéménél- 4000 köbméter Ez a „közelebb’”: Máriaké- ménd—Szederkény—Borjád térsége, ahonnan kétirányú víz- beszerzési lehetőség is kínálkozik — nem is csekély mennyiséggel. Lássuk először Máriakémén- det. E térség a nyugati szélén van annak a mészkőpásztának, amelyből Mohács is kapja a vizét. A karszt bőségesen ad vizet, megcsapolása tehát indokolt. Két vízkutató fúrást már lemélyítettek, az egyiket Mário- kéménd, a másikat Monyoród közelében. 200 méter mélységből kitűnő minőségű, tisztításra nem szoruló vizet hoz fel a rétegnyomás csaknem a felszínig. Kb. egy hónapja folyik a mórja kéméndi kút próbaszivattyúzása, a napi hozam — tessék megfogódzni! — 4000 köbméter naponta. Ez a rengeteg víz — ami nagyon jól jönne Pécsnek — egyelőre elfolyik a Ka- rasicába. Szivattyúzás közben egy közeli figyelőkútban azt vizsgálják, hogy a rétegben nem óll-e be tartós vízszint- süllyedés. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A próba után a kutat lezárják, hiszen nem lehet behozni Pécsre a vizet, amíg nincs vezeték. Ez későbbi program, a termelés módját azonban addig is el kell dönteni. A kérdés az, hogy több normál kutat fúrjanak, vagy egy-két nagyátmérőjűt. Az utóbbi a célszerűbb, hiszen egy kútba több búvárszivattyút is be lehet építeni, s ezek kihozhatják a tervezett 10 ezer köbméter vizet naponta. Á Pécsi-tó kilencszerese A másik vízbeszerzési lehetőség e térségben: a borjádi víztározó megépítése. Ennek gondolata már egy évtizede érlelődik a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek között. Megvalósítása mellett sok érv szól, s a legilletékessbb főhatóság, az Országos Vízügyi Hivatal is úgy látja: ez Pécs vízellátása megoldásának legkézenfekvőbb lehetősége. Az eddigi vizsgálódások szerint az ezredfordulóig napi 52 ezer köbméterre növelhető az innen kitermelhető víz mennyisége. A terület maximális vízadó képessége meghaladd a napi 80 ezer köbmétert. De hogyan lehet itt ennyi vizet nyerni? A Karasica völgyében Borjóc és Nagybudmér között tervezik a gátat megépíteni. A mesterséges tó innen Szederkény alsó házsoráig nyúlik (némi kisajátításra lenne majd elővigyázatosságból szükség). A tó hosz- sza 5,5 km, szélessége 0,8—1,2 km között váltakozik, legnagyobb vízmélysége pedig 7 méter lesz. Vízfelülete 690 hektár, hasznos térfogata 21 millió köbméter, vízgyűjtő területe pedig 765 négyzetkilométer lesz. (Összehasonlításul: a Pécsi-tó felülete 75 hektár — tehát kilencedrésze a tervezett borjádi tározónak —, térfogata pedig 2,5 millió köbméter.) A tó elsőszámú vízadója a szeszélyes hozamú Karasica, amelyben 0,32—21,0 köbméter víz folyik le másodpercenként. A szélsőséges vízjárást ki kell egyenlíteni, s erre kitűnő lehetőség ez a tó, amely egyébként a legnagyobb tározási lehetőség Baranyában. Kivitelezési költségei meglehetősen nagyok. 91 millióba kerülne a kivitelezés (főleg a gátépítés), 34 millióba a kisajátítás (mezőgazdasági művelésű területről van szó), 5 millióba a tervezés. A gátba egyébként 323 'ezer köbméter földet kell beépíteni. A költségek ellentéte: a roppant gazdaságos víztermelés és az a nagyfokú biztonság, amit a vízellátásban, s ezen keresztül a település- és iparfejlesztésben jelent a terv, ha megvalósul. » Tározó a föld alatt Hogyan lesz ebből a hatalmas víztározóból ivóvíz? Ez az érdekessége a tervnek. Jó külföldi példák vannak erre, a hazai gyakorlat még nem alakult ki. Nos, a felszíni tározó csak egy részét adja a termelhető víznek. A térségben viszont nem túl nagy mélységben egy vízzáró réteg alatt görgeteges- durvakavicsos réteg húzódik (legnagyobb mélysége 20—25 méter között van), amiben kitűnő minőségű, tisztítatlanul is fogyasztható víz áramlik dél felé. A tározó tisztítatlan vize tehát a vízzáró réteg felett, a kavicsos rétegben áramló tiszta víz pedig a vízzáró réteg alatt. Kettős tározót lehet tehát létrehozni, igen egyszerű módon. A görgeteges-kavicsos réteget egyszerűen le kell zárni 6 mélyben. A völgyzáró gáttól délre egy jól megválasztott helyen a gáttal párhuzamosan résfallal el lehet rekeszteni a víz további útját. A tározóból kitermelt vizet — naponta mintegy 20 ezer köbmétert — előtisztítás után ún. dúsítómedencékben táplálnák az alsó rétegbe. A dúsítótelep déli végén pedig egy nagyátmérőjű kútból a máriakéméndihez hasonló módszerrel termelik ki a teljesen tiszta, jóminőségű vizet, ami a majdani szederkény —pécsi vezetéken át egyenesen Pécs ivóvíz-hálózatába juthat Második dunai vezeték? Hosszabb távon a Dunára kell támaszkodni — hacsak folyamunk a következő évtizedekben nem szennyeződik annyira, hogy le kell mondani róla. A második vezeték megépítését ez is és természetesen a víz- szállítás biztonsága is megkívánja. Az első szakasz az említett szederkény—pécsi vezeték lenne. Szederkénynél pedig amúgyis kell szivattyúállomást építeni a térségben termelt víz szállítására. Ezt is fel lehet — \V I ,Sok mindent megvontunk magunktól, de érdemes volt../1 Sörgyári munkások Lakásf autó, hétvégi ház Reális vágy: csalódiház, vagy összkomfortos főbérleti lakás, aztán kis telek szőlővel, gyümölcsössel, ha ez nem, akkor hétvégi ház Harkányban, Orfűn, Magyarhertelenden, Sikondán. És az autó, amely a táguló szabad idővel szemben leszűkíti a távolságot, s amely a legjobb eszköz arra, hagy a ma kíváncsi embere szétnézzen szűkebb hazájában. Az autó sem luxus ezért, legföljebb —, az ára .. . Mindenesetre persze e vágyak „tárgya” külön-külön is elég magas fokon helyezkedik el az életszínvonal grafikonján, de mindenképpen elérhető. A Pannónia Sörgyár nem a legjobban fizető üzemek közé tartozik, de a rosszabbakhoz sem sorolható. Az alábbi adatok, személyek nem képezik az üzem dolgozóinak életszínvonalátlagát, viszont kétségbevonha- tatlanul jelzik a törzsgárdo-tag- ság örvendetes anyagi helyzetét, hozzáteszem: a fizikai állományt illetően. * A lakáshelyzetről:- Az utóbbi években — mondja dr. Rugási Endre - mintegy hetven dolgozónk jutott jobb lakáshoz olymódon, hogy a gyár rekonstrukciója során történt Tavasz utcai szanálás révén minőségi cseréket bonyolítottunk le. Tekintettel arra, hogy bérlőkijelölési jogunk volt, figyelembe vettük a többcsaládosokat, törzsgárda-tagokat és a fiatal házasokat. Kihasználtunk egy másik lehetőséget is. Tavaly öt család kapott a gyártól kamatmentes építési kölcsönt, ezt évente szeretnénk megismételni. * A főzőházban dolgozó Hidegkúti Tibor egyik az öt közül. Hatvannyolcban nősült, egy év múlva megvettek egy „bosnyák házat" — ahogy mondja -, öreg építmény a Dugonics utcában. Igaz. három lakóval, egy később elköltözött, idős házaspár illetve egy magányos asszony lakja az egy-egy szoba-konyhás lakást A harmadikat Hidegkútiék lakják, három averekkel, az öt esztendős kislánnyal és a három esztendős fiú-lány ikerpárral... — Kisgyerekeink olyan gyorsan jöttek, hogy mindenképpen bővíteni kellett lakhelyünket. Húszezer forintot kaptam a gyártól, ehhez még hozzákupor- gattunk elég jelentős összeget, aztán lassan — ahogy pénzünk volt — „modernizáltuk" a lakást. Még egy szobát építettünk, hozzá fürdőszobát, az udvarból bevittük a vizet, tataroztunk, az idén még a nemesvakolatot kell rávinni a homlokzatra. Méq van munka, de a nagyján túl vagyunk. — Nem gondolt arra annakidején, hogy lakást kellene igényelni?- De igen, csakhogy nem lehet időtlen-időkig várakozni. Amikor házasságot kötöttünk, volt már megtakarított pénzem, de bár csak előbb nősültem volna. Tudja hogy van ez: amíg az embert nem köti semmi, akkor bizony elmegyen a pénz . .. A feleségem jobban szeretne mai bérhózban lakni, nem mondom, szépek is azok a lakások, de végül is a mienk is összkomfortos és van hozzá kert. Ez a hobbim, a kert. Amit csak lehet, megtermesztek azon a néhány négyszögölön. Fólia-sátor alatt termesztem a „primőrt"... — neveti el magát.- Ilyen komolyan űzi a kertészkedést? — Csak saját részünkre. Mondom, ez a szenvedélyem, de annyira, hogy — igaz szinte „bagóért” — hatvanezer forintért vettem egy kis szőlőt, szép hosszú pincével, kis présházzal...- Hol?!- Nem a Mecsek oldalban, sejtheti, hanem Aranyosgadány- ban. Vonattal jáPok ki, ha a kicsik nagyobbak lesznek, viszem hétvégén az egész családot. . . — A ház is, szőlő is, elég szép összegbe került,. — jegyzem meg. — Sok mindenről le kell mondania az embernek, hogy aztán gyara podjék. * Amivel Hidegkúti Tibor befejezte, azzal kezdte a beszélgetést Mester István is, a gyár lakatosműhelyének betanított munkása. — ... Szóval sok mindent megvontunk magunktól, de most azt mondhatom, igazán érdemes volt. Éppen húsz esztendeje dolgozom a Sörgyárban, a legelején feleségemmel, két fiammal a Szíqeti út végén, az úgynevezett Patkó-féle házban éltünk albérletben. — Most milyen lakásuk van? — Két szoba összkomfortos, itt a Steinmetz tér alatt. Mindig jobb lakásunk lett, de a cseréket persze nem lehetett mindig ingyen megúszni, fizetni kellett, és természetesen a gyár is nagyon sokat segített. Mielőtt Mester Istvánnal találkoztam, dr. Rugási Endre igazgató próbálta nagyjából összeszámolni: hány fizikai munkás rendelkezik autóval, illetve kerttel, telekkel, vagy mindkettővel. Tehát: tizenhatnak van gépkocsija s közülük hatnak méa az autó mellett telke, vagy szőlője is. Mester István az utóbbiak közé tartozik: — Igaz, „csak" Trabantom van, de nekem megfelel, örög- Felsöhegyen most úiítom fel a szőlőt — évekkel ezelőtt vásároltunk egy jó négyszáznégyszögölnyi területet, maaam ástam meg a kutat is, rizlinaszilvánit telepítettem, mert ez közéo^ré- sű, az a vidék meg eléaaé hűvös. A szőlő már benne van minteav hatvan-hetvenezer forintomban. — Családi tervek? — Végeredményben megvan minden. De . . . Tudja, a nagyobbik fiam, Pisti, Mohácsra költözött, Sanyi pediq a feleségével és a kisgyerekkel nálunk lakik. Ókét is segíteni akarjuk az asszonnyal, legfontosabb most, hogy lakáshoz jussanak. * — Tudja milyen jó utazni? -» kérdezi áradozva Schultz Mártonná, a palackfejtőből. - Fér- jem az ércbányában dolgozik, bányásztársa, Kollár László, meg a felesége jó barátaink. Nekik van egy szép Wartburgjuk, tavaly Jugoszláviába kirándultunk. Azokat a szép tájakat nem is lehet elmondani, olyanok! — Meséljen a családról, hogyan élnek? — Szöllős fölött a Golgotán laktunk, ismeri azokat a barakkokat, szóval ott éltünk, aztán a bányától kapott a férjem egy kétszoba-összkomfortos lakást Szentlőrincen. Nagyon szép otthonunk van, egészen új lakótelep épült ott fel az utóbbi években. Két lányunk van, tíz és tizenhétévesek, és a kisfiú,, tizenöt esztendős. — Mennyi a havi keresetük? — A férjem négy és fél-ötezret kap családi pótlékkal, én úay ezerhatszázat keresek a fejtőb^n. — Sokba került-e tavaly a jugoszláviai út? — Nem mondhatnám. Meg aztán ... férjem, aki már több mint húsz éve bányász, kapott tizenkétezer forint hűségjutalmat, így aztán ebből került Az idén is szeretnénk elmenni valahova, csak egészség legyen! ‘le Nagy lózsefné - a gyár személyzetise - egy kis statisztikát ó1" ~*t össze nekem. 1973- ban *9 'ő utazott külföldre, közülük " 'i-lkal m>!'>l'0s. A'taló- ban iszédn- szocialista orszá->z',;at látogatiák. Az ötvenkilencből 20 útlevél úgynevezett „ötablakos", ami azt jelenti, hogy eqy évben ötszöri kiutazásra iogosít. A vágvak és célok kü'önbö- zők. Kinek-kinek anyagi lehetősége szerint. Az viszont bittó?: okosan, célszerűen osztják be tisztes munkájuk ellenértékét. Rab Ferenc
