Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-28 / 115. szám

Új helyzet a polinéziai tengereken Mao a „vörös császárnőt“ akarja örökösül A radikalizmus új szakasza a politikai hatalomért folyó küzdelemben Kínában A polinéziai szigetvilág ősla- Itói között egy monda él: fehér istenség száll majd a földre, magával hozza a Napot és meg­teremti a boldogság korszakát e tájon. Nos, a monda az el­múlt évszázadban lényegében valóra vált: a fehérbőrű istenség megjelent a Csendes-óceán tér. segében és a Nap is felragyo­gott egyik szigetén. De az isten­ség csakhamar hódítóvá válto­zott a Nap pedig nukleáris energia-formájában o pusztítás szolgálatába szegődött Úgy tű­nik, a boldogság még várat ma­gára Földünknek ezen a részén. US — mindenütt Az elmúlt évtizedekben a nagyhatalmak a Csendes-óceán 174 millió négyzetkilométer ki­terjedésű víztükrét a politikai és katonai események egyik legfon­tosabb színterének tekintették. A hatalmas térséget határoló kon­tinensek partvidéke, a nagyszá­mú sziget és a mély tengerek figyelemreméltó szerepet töltöt­tek be a világpolitikai esemé­nyek alakulásában. Az óceán jelentőségét csak növelte, hogy tengerszorosai az Indiai-óceán­hoz, az Északi Jeges-teng<*rher, a másik oldalon pedig a Horn­yokon és a Panama-csatornán keresztül az Atlanti-óceánhoz vezetnek. Ezzel magyarázható, hogy a második világháborút követően az Egyesült Államok jelenléte nagymértékben megnőtt ebben a térségben. Alaszka és Hawaii • bevonása a szövetségi államok sorába jó okot szolgáltatott ar­ra, hogy az Egyesült Államok érdekeinek védelme ürügyén fenntartsák az amerikai fenn­hatóságot a Csendes-óceán egyes részein. Amerikai zászló leng még mo is a Szamoa szi­getcsoport keleti oldalán (Ame­rikai Szamoa), Honolulutól dél­nyugatra 4500 kilométerre, to­vábbá számos kis szigetcsopor­ton a 150. nyugati hosszúsági foktól a 165. keleti hosszúsági fokig. Az Egyesült Államok fenn­hatósága nyugaton emellett ki­terjed egészen a Guam-szigete- kig és gyámsági területének te­kintheti a Csendes-óceáni Szi­getek néven nyilvántartott kör­zetet is. Az itt húzódó tengeri útvona­lak igen fontosak az amerikaiak számára. Hosszú lenne a listá­ja azoknak a nyersanyagoknak, amelyek a Csendes-óceánon ke­resztül jutnak el az Egyesült Ál­lamokba és amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű ipari termelés és haditechnika.-v-S-r Az Egyesült Államok hadiflottájának hadgyakorlata a Csendes- óceán nyugati térségében között ilyen megfontolások hú­zódtak meg az 1950-ben kirob­bant koreai háború mögött, de ezzel indokolták a vietnami há­borúba való beavatkozás szük­ségességét is. Lényegében ilyen elképzelé­sekkel, az amerikai befolyás biztosítása és fenntartása céljá­ból hívták életre 1951-ben az ANZUS-t, majd 1954-ben a SEATO-t. A másik fő és egyben növek­vő fontosságú gazdasági és po­litikai erő ebben a térségben Japán. A szigetország százmillió lakosának óriási energiája és fejlett technikai színvonala egy­re nagyobb hatással van az ese­mények alakulására. Ehhez járul még, hogy Japán nyersanyagok­ban szegény ország: kőolajának mintegy 90 százalékát a Közel- Keletről importálja, a vasércet Ausztráliából, számos más nél­külözhetetlen ipari nyersanyagot pedig Latin-Amerikából és a vi­lág más tájairól. ly (Nansatao)-szlgetekre is, új helyzetet teremtett ebben a kör­zetben. Leszámítva azt, hogy ez Kí r a lépés a saigoni kormány hely­zetét erősítheti, komoly aggodal- '•** mat keltett a Fülöp-szigeteken, Molayaiában és Indonéziában. Nehéz megállapítani, hogy ha­sonló esetek ismétlődése esetén az érintett országok milyen lé­pésre szánják el magukat Az új helyzetet feltehetően Japán sem hagyja figyelmen kí­vül, hiszen itt haladnak át az Indiai-óceán felöl érkező fő energiautánpótlási útvonalai. S ebben a kérdésben érdekei megegyeznek az Egyesült Álla­mokéval, amely a Csendes­óceán és az Indiai-óceán között őrjáratozó 7. flottájának szabad mozgását látja veszélyeztetve. Határozott szovjet álláspont A Szovjetunió, amely távol­keleti országrészeit figyelembe véve közvetlenül is érdekelt a Csendes-óceán vizein kialakult helyzet normális fejlődésében, a korábbiakhoz hasonlóan most is a békés megoldások lehetősé­geit kutatja. Brezsnyev 1969-ben elhangzott felhívása az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, ehhez jó ala­pot szolgáltat Számol az ázsiai térség sajátos történelmi viszo­nyaival, emellett abból indul ki, hogy minden népnek joga van saját sorsának, intézésére, meg­engedhetetlen az agresszió út­ján elért területszerzés és senki sem akadályozhat meg más ál­lamokat abban, hogy a nekik tetsző társadalmi és gazdasági reformokat végrehajtsák. A Csendes-óceán térségének né­pei pedig csakis ilyen elvek alapján teremthetik meg az együttműködés és biztonság tar­tós alapjait Tolnay László tők nyilatkozata, akik kifejtik, hogy a szigetország ma nem képes a Közel-Keletről a Ma- lakka-szoroson keresztül Japán­ba vezető életbevágóan fontos utánszállítási útvonalakat bizto­sítani és nem tudnak szembe­szállni az országot fenyegető esetle-es veszélyekkel szemben sem. Feltehetően ilyen indoko­lás alapján született meg 1972- ben az a döntés, hogy növelik a védelmi kiadásokat és a hadi- tengerészet fejlesztését is fontos tényezőnek tekintik. A japán fel­fegyverzés híveinek nyilván ka­póra jönnek az olyan konflik­tusok, mint amilyennek a leg­utóbb a Dél-kínai-tenger térsé­gében voltunk tanúi. Az a körülmény, hogy a Kínai Népköztársaság igényt tart a Hajnan közelében fekvő Paracel (Hszisatao)-szigetekre, sőt a Borneótól északra húzódó Sprat­A szélsőséges radikalizmus nem sok szerencsét hozott Mao Ce-tungnak. A „nagy ugrások előre” nem tették Kínát szuper­nagyhatalommá, ellenkezőleg, a gazdasági katasztrófa szélére sodorták az országot. Mivel a kulturális forradalom szétzilálta az államapparátust és a pár­tot, a hadsereg úgy érezte, kénytelen átvenni a tartományi közigazgatás nagy részét. A szélsőség még a párton belül is ártott a Kínai Kommu­nista Párt elnökének. Mióto 1958-ban a felső vezető bizott­ságokban elvesztette a többsé­get, szüntelenül azon fáradozik, hogy helyreállítsa hatalmi mo­nopóliumát. Ebben a harcban saját pártja ellen indította el a kulturális forradalmat, és lik­vidálta saját maga által vá­lasztott utódait. Liu Sao-csit és Lin Piaót. Legszorosabb munka­társai közül számosán áldoza­tul estek az üldözési szenve­délynek. A „nagy kormányos” még képesnek mutatkozik egy ha­talmi harc kirobbantására. De vajon irányítani is tudja-e a válságot? Egészségi állapota szemmel láthatólag megerősö­dött. Vajon csupán játszotta a gyengeséget a külföldi látoga­tók előtt? Vagy használt neki valami csodagyógyszer és az akupunktúra? Akárhogy is van, Mao nem egyedül cselekszik, hanem „forradalmi team-ben” feleségével, Csiang Csinggel közösen. Mindenki csodálkozására ez az asszony, aki évek óta a po­litikai bizottság tagja, politi­kailag rendkívül tehetségesnek bizonyult. Rendelkezik azzal o brutalitással, amely a Kínai Kommunista Párton belüli ha­talmi harcok megnyeréséhez szükséges, és igen sok fiatal áll az oldalán. Ezen kívül Mao fennkölt gondolatainak leghű­ségesebb védelmezője. Maónak saját fennmaradásáEoz szük­sége van Csiang Csingre. Ö a titkon kiválasztott utód is. Ez azt jelenti: a házaspár kemé­nyen folytatja „karizmatikus munkáját”. © A X. pártkongresszuson ez a team a baloldali radikálisok­nak biztosította a többséget a pártelnöknégben (1973 augusz­tus). A központi bizottság kato­na tagjainak számát 44 száza­lékról 31 százalékra csökken­tették, a szélsőséges csoport arányát pedig 28 százalékról 40 százalékra növelték. A politi­kai bizottságban a radikálisok jelenleg 16 szavazattal rendel­keznek 9 ellenében. © Mao olyan előírásokat adott ki az utódlás kérdésében, amelyek Csoü En-lajt kizárják belőle, és őt a többi régi párt- vezetőhöZ hasonlóan arra köte­lezik, hogy tanítói és tanács­adói minőségében az esetleges utódjelölt oldalára álljon. „Nyugati védelmi sáv“ A Pentagon szakemberei is rendkívül fontosnak tartják Föl­dünknek e legnagyobb víztük­rét A néhai Douglas Mac Ar­thur tábornok nyomán még ma is az alaszkai Áleut-szigetektől, a Kuril-, a Japán- és a Fülöp- szigeteken át Indonéziáig húzó­dó vonalat tekintik az Egyesült Államok .előretolt nyugati vé­delmi sávjának". Számukra e szigetek fontossáqa két vonatko­zásban jelentkezik: az egyik, hogy a partmenti tengerektől a Csendes-óceánba vezető kes­keny tengerszorosokat és tengeri átjárókat ellenőrizhessék, a má­sik pedig, hogy ezeket a szige­teket ugródeszkául használhas­sák fel a kontinentális területek elleni hadműveletekhez. A többi Japán megmozdul... Az elmúlt években Japán né­mileg csökkentette a második világháború után kialakult füg­gőségét az Egyesült Államoktól, de a folyamat további erősödé­sének ma még számos akadá­lya van. Mindenekelőtt az, hogy a japán szigetek még napjaink­ban is fontos kapcsot képeznek az Ázsiót szegélyező szigetlánc­ban és így a politikai önállóso­dás az Egyesült Államok csen­des-óceáni érdekeit közvetlenül érinti. Sőt fontossága még nö­vekedett is azóta, amióta Oki­nawa szigetének státuszában változás történt Közismert, hogy Japán vi­szonylag keveset fordít költség- vetéséből katonai célokra, bár ez a helyzet az utóbbi időben némileg módosult. Az úgyneve­zett önvédelmi erők fokozatos kiépítése és erősítése a közeli változások lehetőségét veti fel. Különösen érdekes ebből a szempontból egyes japán vgze­A Japán önvédelmi erők egyik haditengerészeti egysége gyakorlatozás közben © A fiatal és teljesen isme­retlen Vang Hung-vent minden látható ok nélkül hirtelen be­választották a politikai bizott­ságba és kinevezték a pártel­nök második helyettesévé. Vang, aki addig a songhaji pártszer­vezetben tevékenykedett, ily módon a harmadik legmaga­sabb rangot nyerte el, nem vált azonban kijelölt utóddá. Az új előírások szerint, mielőtt számításba jön mint legfelsőbb vezető, be kell válnia a hatal­mi harcban. © Nem sokkal o pártkong­resszus után, 1973 őszén ideoló­giai propagandakampány in­dult meg, amelyben Konfuciusz bírálatának formájában meg­támadták Csou En-lajt, és egyúttal példaképként dicsőí­tették az első kínai császárt, Csin Si-huangot. (Konfuciusz Szolón kortársa volt, Csin pe­dig a pun háborúk idején élt). Ez a sajátos eljárás jellemző arra a taktikára, amelyet Mao az „utódai” elleni harcban új­ra és újra kipróbált. A császári birodalom reklámozása azon­ban új. © 80, születésnapjára Mao a maga és felesége számára értékes ajándékot biztosított: a hadsereg csúcsvezetőségéi át­csoportosította. Nem kevesebb, mint nyolc katonai körzetpg- rancsnok, köztük a politikai bi­zottság két tagja kölcsönösen helyet cserélt Egy további kör­zetben nemrégiben váltották le a parancsnokot. Csupán három körzetben nem történt változás. Röviden: Mao ahhoz, hogy megvalósíthassa a katonaság teljes kézben tartására irányuló tervét, az összesen 25 politikai bizottsági tag közül nem keve­sebb. mint 10 bevetését tartot­ta szükségesnek a hadsereg lé­nyeges parancsnoki és biztosi posztjain. Vajon ezzel el van-e egyen­getve Csiang Csing útja? Csou En-laj, aki továbbra is jelentős hatalommal rendelkezik, semmit sem akar tudni Mao feleségé­ről. mint utódról. Mivel Csíoog Csing csak kevés támogatásra lel a pártban, közvetve kell el­járnia. Maónak ahhoz, hogy a radl kalizmus megőrzésének és visz- szahozásának terve sikerüljön, rendkívül sietnie kell. Ha túl korán elgyengül vagy meghal, felmerül a kérdés, hogy Csiang Csing össze tudja-e tartani ak­ciócsoportját, azaz o pártelnök­ségben lévő híveit, vagy hajlan­dók-e kegyencei felálaozni o vörös császámőt saját karrier­jük érdekében. A döntő továbbra is az, hogy a hadsereg a maoizmus mel­lett vagy ellen fog-e síkraszóll- ni. Biztonsági okokból a tábor­noki karnak nem lenne megfe­lelő a kulturális forradalom új­jáélesztése. De vajon rendel­kezik-e a hadsereg olyan cse­lekvőképességgel, hogy legyőz­ze a radikálisokat? Nincs sem hadügyminiszter, sem főpa­rancsnok, sem vezérkari főnök. Csou En-laj szemmel láthatólag elég erős volt ahhoz, hogy fel­tartóztassa Lí Tö-seng felemel­kedését a csúcsra. Ha Linek az utódlás idején nem sikerülne magához ragadnia a vezetést, akkor esetleg az öreg Je Csieng-jing marsall, Csou szö­vetségese — jelenleg pártel­nök-helyettes, valamint a párt és az állam katonai bizottsá­gainak de facto vezetője —vál­hat döntővé. A maoista kato­nák, úgy tűnik, szilárdan kézben tartják Mandzsúriát, Sanghajt, Vuhant, Tiencsint és Pekinget. Meglehet azonban, hogy a tá­bornokok a maguk részéről is igyekeznek az árnyék boxolás valamilyen tervét működésbe hozni. I VASARNAP! mi MElIEKIET

Next

/
Oldalképek
Tartalom