Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-28 / 115. szám
Az Baranya megyei Bizottság Törvény a cserfádért H ázasság, család, gyámság, közelebbről a házasság létrejötte és megszűnése, a házastársak jogai és kötelességei, az együttélés anyagi vonatkozásai, a családi jogállas, a rokoni kapcsolatok, az örökbefogadás, a szülői felügyelet, gyám kirendelése, valamint a gyámhatóság tevékenysége — főbb vonatkozásaiban ezeket szabályozza az országgyűlés által csütörtökön megszavazott törvény. Aligha szükséges bizonygatni, hogy valamennyi magyár állampolgárt érintő kérdésekről tanácskoztak a képviselők. Természetes, eddig sem voltunk családjogi rendelkezések híjával. A régi törvény fölött azonban, mindenekelőtt társadalmi viszonyaink nagy változásai következtében, eljárt az idő. Nem csupán olyan értelemben, hogy bizonyos ügyekben, viszonylatokban módosítani kellett a régi előírásokat. Legalább ennyire fontos, hogy társadalom- és népesedéspolitikai céljaink jobb szolgálata, szocialista elveink következetesebb érvényesítése érdekében az eddigieknél is hathatósabban kívánjuk védeni a házasság intézményét, a házastársi kapcsolatokat, o családi közösséget, ezen belül pedig javítani igyekszünk o nők helyzetét és nagyobb biztonságot óhajtunk teremteni a gyermekek neveléséhez, a társadalom és önmaga iránt egyaránt felelős emberré vá lásához. Nem csekély feladat ennyi bonyolult kérdést korszerű jogi szabályokba foglalni, és teljességgel indokolt, hogy a törvény- alkotást igen széleskörű tapasztalat- és véleménygyűjtés a tömegszervezetekben és társadalmi intézményekben, utóbb az illetékes parlamenti bizottságokban beható vita előzte meg. És bár ilyen módon a legteljesebb demokratizmussal megérlelt szabályok, előírások kerültek a javaslatija, még a plénu- mon elhangzott, túlnyomóan egyetértő képviselői hozzászólások is jelezték, milyen kényes, sok tapasztalatot, hozzáértést követelő ügyhöz nyúlt hozzá nagy felelősségérzettel a törvényhozás. Elegendő néhány példa is a mondottak érzékeltetésére. Mint ismeretes, az új szabályozás szerint a házasulandóknak a bejelentés után legalább harminc napig kell várakozniuk, hogy házasságra lépjenek. Sen- <i nem állította, hogy e körülmény kizárja majd a meggondolatlan házasságok létrejöttét Á sókat emlegetett 10. paragrafus, amely a házasságra lépők alsó korhatárát 16, illetve 18 évben szabályozza, szinte mindenkit, aki szembekerült a problémával, véleményformálásra ösztönzött. A sok túlságosan ifjú, olykor éretlen korban kötött, s nem ritkán kátyúba jutott házasság erősen befolyásolta a törvényhozókat. De az a helyes meggondolás, hogy a fiatalok ma hamarabb beérnek, hogy érzelmeik nehezen tűrik a megkötéseket, és hogy az egészen fiatalok házassága igen sok szép és jó vonást is mutat manapság, nem is szólva az ifjú anyaság kívánatos voltáról, mondom, mindez nem kevesebb érvet szolgáltatott, így aztán az említett korhatárt találta helyesnek a közmegegyezés, alaposan körülbástyázta és a korábbinál szűkebb határok közé szorítva az esetleges kivételezés lehetőségét. Mondani sem kell, mennyi régi szokást érint o törvényalkotás, és figyelembe kell vennie a joggal változást óhajtókat, de azokat a beidegződéseket, hagyományokat is, amelyekhez mások, számot tartva a megértésre, még ragaszkodnak. Ide sorolható a női névhasznalat kérdése, amely főleg válás esetén oly sok méltatlan vita, sőt háborúság forrása. Az új törvény ezekben is bölcsen előrelép. Általában, ami a nőt illeti, következetesen arra törekszik, hogy ne csak a feleség, az anya kapja meg az őt megillető tiszteletet, megbecsülést, hanem mint egyenjogú partner is elismertessék, aminek természetesen messzeható társadalmi jelentősége van. A gyermek védelme, érdekeinek szolgálata, még ha a házasság viharos körülmények között hányódik is, sőt különösen akkor, a törvény véges-végig híven követett elve. Igaz, szinte lehetetlen jogi formulákkal megakadályozni, hogy a gyerek olykor zsarolás, bosz- szúállás, anyagi számítás eszközévé és kárvallottjává legyen. A képviselők is reálisan mérlegelték az élet sok ilyen fajta fájdalmas tapasztalatát, viszontagságait. Éppen ezért méltányolták, hogy a törvény, ameny- nyire csak lehetséges, igyekszik kihúzni a talajt, a joggal való visszaélés lehetőségét az ilyen próbálkozások alól. Ám ebben a vonatkozásban csdkúgy, mint sok egyébben, ami az ülésen szóba került, hangsúlyozták a végrehajtás széles lehetőségeit és mély felelősségét, hogy ez a törvény egész szellemével nevel is a jobbra, az emberségesebb, a szocialista társadalomhoz méltó házastársi, szülői, gyermeki és általában becsületes állampolgári magatartásra, még több reményt nyújt arra, hogy a végrehajtás valóban megfelel majd a nagy várakozásnak. Áz emberi együttélés — amelynek középpontjában a legfontosabb, a legértékesebb, a társadalmat alkotó közösségként a család áll — a mindennapi élet nyer biztonságot nyújtó, ösztönzést az új törvénytől. A magánélet és a tőle aligha elválasztható közélet egyaránt, ösztönzést, tisztes, szocialista szellemű elvekben és szabályokban, hogy kevesebb legyen a boldogtalan ember, és több legyen az öröm. Balog János Tüntetés Lisszabonban Felvonulók ezrei üdvözölték Lisszabon központjában, pénteken este a közel fél évszázada uralmon volt fasiszta rendszer összeomlását, az új vezetőknek az ország életének demokratizálására tett Ígéreteit. A Rossio- téren becslések szerint 3—4000 felvonuló gyűlt össze és a következő jelszavakat kiáltozták: „Le a gyarmati háborúval!”, „Követeljük a sztrájkhoz való jogot!”, „Szabad választásokat!”, „Bíróság elé a titkosrendőrség gyilkos tagjaival!" A demonstráció résztvevői „vörös május elsejére” felszólító röplapokat osztogattak és többen vörös zászlót lengettek. Nyugati hírügynökségek a demonstrációról szóló tudósításaikban arról is beszámolnak, hogy a portugál főváros sok épületének falán frissen mázolt sarló- kalapács rajzók láthatók. A felvonulás fegyelmezetten, incidens nélkül zajlott le, az útvonal mentén felsorakozott katonák nem avatkoztak be s tüntetésbe. Budapestre érkezett Joszip Briz Tito ■■ Ünnepélyes fogadtatás Keleti pályaudvaron Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Mogyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására szombaton délelőtt baráti látogatásra Magyarországra érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JugoSítáv Kommunisták Szövetségének elnöke. A jugoszláv államelnökkel együtt hazánkba érkezett felesége, Jovanka Broz, A jugoszláv államfő kíséretében többek között Budapestre érkezett Todo Kurtovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja és Dusán Alimpics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetségi Tartományi Bizottságának elnöke. A vendégek különvonata reggel érkezett a zászlókkal és üdvözlő feliratokkal díszített tcéle- biai határállomásra, ahol a jugoszláv államfőt, feleségét és kíséretét Tóth Elek, a Magyar | Népköztársaság belgrádi nagykövete, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, valamint dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete és Sead Hadzovic ezredes, a nagykövetség katonai és légügyi attaséja fogadta, A különvonat délelőtt 9 órakor a Rákóczi-induló hangjai mellett gördült be a Keleti pályaudvar csarnokába. A pályaudvar épületét és környékét jugoszláv, magyar és vörös zászlók, szerb-horvát és magyar nyelvű üdvözlő feliratok díszítették, A pályaudvar előtti téren több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a magasrangú vendég fogadósára, s a jugoszláv államfő tiszteletére csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszegysége, A vendégek fogadására megjelent Kádár János, <j Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége, Losonczi Pál, a NépKádár Janos, az MSZMP KB első titkára fogadja a vendéget KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock-Jenő,, a Miniszter- tanács elhök;e,. Kállai Qyuja, a Hazafias Népfront Orszá'cjbs Tanácsánálotelnöke, Németh Ká-' roly, a Központi' Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós és Puliai Árpád, g Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter,, Ót- Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Katona Imre. a Budapesti Pártbizottság első titkára, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, s a tábornoki kar több tagja. Ott voltak a jugoszláv nagykövetség tagjai is. A különvonatból leszálló vendégeket elsőként Kádár János és felesége, valamint Losonczi Pál és Fock Jenő üdvözölte. A d.íszegység parancsnoka jelentést tett Joszip Broz Titonak, (Folytatás a 2. oldalon) 0 Á Bátyi Állami Gazdaság Háromszoros Kiváló Vállalat Dr. Villányi M/klós pénzügyminiszter-helyettes adta át a magas kitüntetést Fennállása óta — melynek épp most ünnepli 25. évfordulóját — huszonhatszor kapott magas kitüntetést a Bólyi Állami Gazdaság: tizenháromszor kapta meg az Élüzem, kétszer a Szocialista Munka Vállalat címet, nyolcszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, s tegnap harmadízben kapta meg a Kiváló Vállalat kitüntetést. A MÉM és a MEDOSZ elnökség által adományozott magas kitüntetést dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes nyújtotta át Kisjakab Lajosnak, a gazdaság igazgatójának tegnap délelőtt a bólyi Vörös Csillag Filmszínházban megtartott ünnepségen, Ugyancsak a miniszterhelyettes nyújtotta át a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést Szabó Jánosnak, a gazda- • sáq Népszava szocialista brigádja vezetőjének és a brigád tagjainak, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri ki tüntetést pedig o gazdaság húsz dolgozójának. Az ünnepi átadási aktuson jelen voltak a megye párt, állami és társadalmi szerveinek és a társgazdaságoknak o képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Bocz József, a Me gyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Ambrus Lajos, o Mohácsi Járási Pártbizottság első titkára, Vereczki Imre, a MÉM fő - osztályvezetője, Lukics József, a MEDOSZ megyei titkára, Dudás József', az Állami Gazdaságok Központja Tolna—Baranya me gyei főosztályának vezetője, Gergely István, az Állami Gazdaságok Orszáaos Központja, Komosói László, a MEDOSZ központi vezetősége képviseletében vett részt az ünnepségen. Dudás József főosztályvezető ünnepi beszédében az állami gazdaságok megalakulásának neayedszázados jubileumáról emlékezett meg, hangsúlyozta, az állami gazdaságok Tolna- Baranya megyében is betöltötték azt a szerepet amelyet a párt 1949. áprilisi határozatában megjelölt számukra. A mezögazDr. Villányi Miklós pénzDgymlniszfer-hefyettes mél tatta a gazdaság eredményeit (Folytatás a 4-es oldalon) Merre tart Baranya idevenforgalma ? .3 old ) Látogatás a Pécs« Porce'ángyárban • & ^i<j : Úi formák a közművelődésben (I. old.) A magyar halászat titkai (8 old.) Halálos közúti baleset (12. old.)
