Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-27 / 114. szám

6 1974. április 27. Folyóizat­szem'e A párválasztás, a társkeresés problémája mind többet foglal­koztatja a szociológusokat és pszichológusokat. Egy évtized­del ezelőtt csak elvétve talál­koztunk a folyóiratokban ilyen témájú írásokkal, ma azt mond­hatjuk, szinte rendszereséggel megjelennek. A kérdés megkö­zelítése természetesen különbö­ző oldalakról történik, nyilván j a probléma összetettsége miatt. | A Világosság áprilisi számában Szilágyi Vilmos a párválasztás lélektani momentumairól szól. A gyakorló pszichológus szám­talan apró megfigyeléssel tá­masztja alá a tudományps megállapításokat; nem recep­teket ad, de lehetőségeket vil­lant fel két különnemű ember harmonikus kapcsolatának ki­építéséhez (A párválasztás pszi­chológiája). A harmóniateremtés modern világunkban a társadalom egé­szére is jellemző. Mióta létezik önálló szocialista állam, a szo­cialista életmód kialakítása is napirenden van. Tudományos alapon azonban csak napjaink­ban válik lehetővé. Lenin jóné- hány írásában konkrétan fog- 1 ’Zott a problémával. G. erman tanulmánya (Lenin is a szocialista életmód ki- rulása), mely a Társadalmi mle legfrissebb számában ott napvilágot, a lenini elvek ejtésével és korszerű, gyakor- :i megvalósításuk bonyolult, erteágazó kérdésével foglal­tzik. Az életmód alakulását don­ién befolyásolják az életfor- na-váltások. Hatvani Dániel iács-Kiskun megye öt nagyköz­ségében vizsgálta a hagyomá­nyos paraszti életforma lassú széthullását és a nyomában ki­alakuló új kapcsolatok, viszo­nyok értékrendjét, ellentmondá­sait (Valóság, április). A szo­ciológiai „látlelet” hasznos do­kumentum lehet mindazoknak, akiket a jövőformálás köze­lebbről érdekel. A ma és a közeljövő emberi világának alakításáról szóló írások után tekintsünk vissza rövid időre a múltba. A Kritika áprilisi száma rendkívül figye­lemreméltó ismertetést közöl Nagy Kázmér könyvéről, aki a magyar politikai emigráció tör­ténetét írta meg (Magyar emig­ráns a magyar emigrációról). Nagy Kázmér könyve úttörő jel­legű, teljes történelmi áttekin­tésre törekszik, összefoglalása értékelés is egyben. Veszély Péter, a cikk szerzője számtalan idézettel illusztrálja Nagy Káz­mér állításait, s ismerteti vitat­ható nézeteit. A negyedszázados fennállá­sát ünneplő KGST-ről újságja­ink is bőven írtak. A KGST mai munkájáról, belső formálódásá­ról három szovjet szerző tanul­mányát olvashatjuk a Nemzet­közi Szemle legújabb számá­ban. A tanulmányok érintik a gazdasági együttműködés szám­talan elméleti problémáját, s azokat a konkrét gyakorlati in­tézkedéseket, melyek a jövőben zavartalanná teszik a kölcsönös munkát. K. S. Idő, idő, tavaszidő A hagyományos tavaszi kul- ; turális műsorát immár fél évti- j zede rendezi meg minden év- | ben a pécsi Komarov Gimnázi- j um és Szakközépiskola. Ápri'is 27-én, ma délután fél ötkor és hétfőn, április 29-én délután hat órakor megrendezendő tavaszi kulturális seregszemléjük címe egy népdalból vett idézet: „Idő, idő, tavaszidő”. A két­napos tavaszi ünnepségen az iskola irodalmi színpada és az I. C. osztályos tanulókból ala­kult énekkar mutatkozik be. Mű­sorukon versek, prózai művek, Berze Nagv János által gyűjtött népi mondókák, találós kérdé­sek, balladák, népdalok szere­pelnek. Ezen kívül népviseletbe öltözött gyerekek népi humoros jeleneteket, játékokat adnak elő. A rendezvényen közreműkö­dik a Mátyás király úti Általá­nos Iskola tánccsoportja. Az „Idő, idő, tavaszidő. .." című tavaszi műsor színhelye ezúttal a pécsi József Attila Művelődési Központ DUNÄNT01I NAPLÓ természeti kincsekben gazdag jugoszláv tengerpart. Aki « ndet kedveli, hajóval meglátogathatja Rab szigetét Msén kell sárba állni a jogosítvány érvényesítéséé!" ? Tülekedés, bosszankodás, ide­geskedés. Ez jellemzi a Mun­kácsy Mihály utcai rendelőin­tézet első emeleti folyosóját a gépjárművezetői alkalmasság orvosi elbírálásának idején. A kép sokak által ismerős: tavaly több, mint 5 ezer embert vizs­gáltak meg a „jogosítvány-ren­delőben”. A közúti balesetek csökken­tésének egyik fontos feltétele, hogy csak olyanok ülhessenek a volán mögé, akik fizikailag és szellemileg, egyszóval egészség- ügyi szempontból alkalmasak. Az alkalmasság orvosi elbírálá­sának szakszerűségét és a jog­szabályokban foglaltak mara­déktalan megtartását hangsú­lyozza az Egészségügyi Köz­löny legutóbbi számában meg­jelent jogszabálygyűjtemény, amely azt szolgálja, hogy az eddig különböző helyeken és időben megjelent jogszabályok, hivatalos 'közlemények, útmuta­tók egységes szerkezetben, ösz- szefoglalva álljanak rendelke­zésre. Az Egészségügyi Közlöny az alkalmasság orvosi elbírálása és vizsgálata mellett kitér a gépjárművezetői pályaalkal­masságra — a pszichológiai képességvizsgálatokra — vonat­kozó jogszabályokra is. Új ren­delet tehát lényegében nem született, csupán összefoglalták az eddigieket — a közlekedés- biztonság szellemében. Hogyan egyeztethető össze mindez az említett problémák­kal, azzal, hogy csak nagy ne­hézségek után, közel két hóna­pi várakozást követően juthat­nak be az emberek az orvos­hoz? Dr, Rcjky János főorvos ma­ga is a panaszkodókhoz csatla­kozik : / — Nemcsak hogy pszicholó­giai képességvizsgálatokat nem tudunk még jóidéig végezni — eszközök, anyagi lehetőségek hiányában — de az elengedhe­tetlenül fontos vizsgálatok is nagy nehézségekbe ütköznek. Néhány éve Pécsett minden ke­rület küiön-külön végezte eze­ket a vizsgálatokat, most — az üzemorvosi rendelőket leszámít­va — csak mi, pontosabban egymagám, sőt hozzánk csatol­ták a pécsi járás 53 községét is. Egy-egy alkalommal egyedül vizsgálok két óra alatt 20—25 embert. Mennyi idő jut egyre... Ezzel együtt nem tudjuk lerö­vidíteni a közel két hónapos vá­rakozási időt, ahhoz ugyanis legalább négy órát kellene ren­delni naponta. Pillanatnyilag június végére fogadunk csők előjegyzést. Egyébként — épp emiatt — azt tanácsolom min­denkinek, akinek lejár a jogo­sítványa érvényességi ideje, hogy jóelő-e nézze meg és idő­ben jelentkezzen a kartonozó- ban. — Várható-e változás? — Változás igen, javulás egyelőre nem. Változást jelent ugyanis, hogy — mint régen — ezentúl ismét kötelező lesz a vérvizsgálat is. A vérvizsgálatot pedig a Bőrklinikán végzik, te­hát oda is el kell mennie min­denkinek — sajnos többször is. Egyszer a vizsgálatra, egyszer az eredményért, aztán vissza mihozzánk. Emellett természete­sen marad a vizeletvizsgálat és a tüdőszűrés is. Egyszóval: a jogosítványt megkapni és meg­hosszabbítani nem kis tortúrát jelent. Az illetékes egészségügyi fel­ügyeleti szerveknek sürgős meg­oldást kellene találniok. 1974. január 1-től az Egészségügyi Közlöny is előírja a négyórás rendelést. S nem utolsó szem­pont az sem, hogy Baranyában több tízezer embernek van jo­gosítványa ... Jogi tanácsadás az Autóklub­ban. „Balesetek büntetőjogi kö­vetkezményei” címmel dr, Te- mesi Imre bíró május 2-án Iá­tól 17 óráiq előadással egybe­kötött jogi tanácsadást tart a Magyar Autóklub Citrom utcai klubházában. * „Sínen van” a KRESZ-park. A hónapok óta nem üzemelő újmecsekaijai KRESZ-parkot — mint arról hírt adtunk — a Me­cseki Kultúrpark kezelésébe utalta a Városi Tanács. A héten megtörtént az illetékes szervek részvételével a helyszíni bejárás és hétfőn megkezdődik a mű­hely, a raktár és a szociális he­lyiségek építése. A tervek sze­rint augusztus 20-ra készülnek e| az építők, ez pedig azt je­lenti, hogy szeptember 1-vel a KRESZ-parkban megkezdődhet a rendszeres, intézményes KRESZ-oktatás. Százötven éves a Miskolci Nemzeti Színház Hazánk első magyar nyelvű kőszínháza, a Miskolci Nemzeti Színház az idén ünnepli fenn­állásának százötvenedlk évfor­dulóját. A nevezetes évfordulót a jubileumi műsorterven, új ma­gyar darabok bemutatásán kívül azzal is emlékezetessé teszik, hogy Miskolcon rendezik meg az orszáaos díszlet és jelmez­terv kiállítást­A beküldött anyagból a szak­értőkből álló zsűri mintegy két­száz alkotást választott ki, ame­lyet júniusban, a miskolci Kos­suth művelődési ház nagytermé­ben rendezendő kiállításon mu­tatnak be. A legkiemelkedőbb alkotásokat díjazzák. Jövő héten megkezdik az 56- os Szekszárd—Mohács—Udvar út felújítását. Az elmúlt eszten­dőben a sátorhelyi elágazásig jutottak az útépítők, s most ettől a ponttól a magyai—jugoszláv határiq szélesítik az utat, majd ezt követően aszfaltszőnyeget húznak rá. Javítják a Pécs—Üjpetre— Siklós összekötő utat. Üjpetre és Siklós között kiszélesítik az útpályát, jelenleg Vókány átke­lési szakaszán dolgozik a Pécsi Közúti Igazgatóság. Iskola - munkásőr- paranesnoksknak A Munkásőrség központi törzs- és alegységparancsnak- képző iskoláját mutatta be pén­teken a sajtó képviselőinek, a lapok honvédelmi tudósitóinak Pakó József, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, és Farkas Lajos, a tanintézet parancsnoka. Az Alsóhegyi úton nemrégi­ben felépült új oktatási intéz­mény — mint arról az újság­írók is meggyőződhettek — valóban kényelmes otthona a leendő munkásőr-parancsnokok- nak. Előadótermei, szakkabinet­jei alkalmasak a hatékony ne­velőmunkára, kollégiuma is minden igényt kielégítő. A mun­kásőrségben mindig nagy jelen­tőséget tulajdonítottak a pa­rancsnokok képzésének, tovább­képzésének. Évről évre nő az idegenforgalom Jugoszláviában, Százezrek utaz­nak ilyenkor, tavasztól ászig vasúton, autóbuszon vagy gépkocsi­val, Pillanatkép egy határátkelőről A cs Az Ivó Lola Ribar özem Zeleznikben, Belgrad kezeiében. Az egyik legnagyobb háború után épült gyáróriás, amely nagy részt vállal a villamosítási program végrehajtásában Komolytalan rovat Emlékek a könyvtári hőskorról MOTTÓ: A minap ünnepel!» a sze- cscliste könyvtárgyügy ne­gyedszázados évfordulóját. Mint annyian annak idején, nagyjából én is véletlenül csöp­pentem bele a könyvtárügybe: erősen más irányú elfoglaltsá­gomból éppen kézzel-lábbal menekülni akartam, amikor egy barátom szólt, hogy a pécsi kör­zeti könyvtárban nincs könyvtá­ros, vegyem át a helyét Budapestre kellett mennem káderezésre, ahol dr. Telegdi Zsigmond, a későbbi egyetemi tanár, faggatott arról, miért ép­pen könyvtáros akarok lenni? Kérdésére vad fogalmazásba kezdtem, mert magamnak is meg kellett indokolnom válasz­tásomat. Ez alighanem sikerült is, mert (ha jól rémlik, 650 Ft-os fizeféssel — az előbbi helyem 1300 forintjával szemben) az ország egyik első (gondolom, három első is volt) körzeti könyvtárának vezetője, gépíró­nője, raktárosa, feldolgozója, könyvszállítója stb .. .-je lettem. A stb-be a takarítás nem tar­tozott bele, a fűtésbő. meg csak a szén rárakóso a kályha mór égő tüzére. Az ünnepélyes átadásra le­jött Pécsre dr. Sebestyén Géza, aki akkor az Országos Könyvtári Központ népkönyvtári osztályá­nak — vagy hogy is hívták — egyszemélyes kiküldötte volt, s aki lényegesen többet tudott nálam. Nagytudású férfiú volt, mégpedig nemcsak úgy általá­ban, hanem a saját dolgaimban is. Ő ugyanis tudta, hol van a könyvtár, én meg nem. Elmentünk hát az egykori banképületbe, ahol két szobába felhalmozva várt ránk a néhány ezer Pestről küldött könyv. “(Sza­vamra, olyan jól megválogatott könyvtárral még életemben nem találkoztam!) Ideiglenesen megbízott és lelépett elődöm, egy menyecske, lefektette őket a padlóra, és valami sorrendet próbált a könyvek között kiala­kítani. Feküdt ott egy leltár­könyv is az asztalon. Nyitva volt, de megkezdésének szép feladata rám, illetve, hogy pon­tos legyek, a kiküldöttre várt. A szoba bútorzata a könyveken kívül még egy székből és egy kályhából állt A könyvtártudós megmutatta, hogyan keli leltá­rozni. Bízott benne, hogy a leltár­könyvet a végén majd össze is adom. Ezután a kezembe nyo­mott egy 10 000 Ft-ról szóló be­tétkönyvet, s azt mondta, hogy tartalma bútorozásra, polcokra való. Kérjek három asztalostól árajánlatot (akkoriban csak ma­szekról lehetett szó, mert állami nem volt), de ne a legolcsób- bét fogadjam el, mert az szél­hámos; legjobb, ha a középsőét, mert az talán tisztességes lesz, a számlákat meg ne szórjam el és ha valami baj van, írjak neki. Az idő pergett, a könyvtárba állvány is került — káprázato­son csúnyára sikerült —, de a személyzet még mindig csak egyedül én voltam. Egyszer néhány fiatal tanár valami ok miatt meglátogatta a könyvtárat. Megálltak a polcok mellett és valami reménytelen nosztalgiával megszólalt egyi­kük: — De jó lehet itt dolgozni 1 Hát, ami azt illeti, dolgozni valóban lehetett. Engem úgy meghatott, hogy valaki dolgoz­ni akar, hogy azt mondtam: — Tudja mit, jöjjön ide hol­nap! Kezdheti is a munkát! Ügy látszik, még nem volt állása, másnap tehát megkezdte a ro­botot, mint szervező könyvtáros. De továbbra is hiányzott a har­madik. Hirdetést tettünk tehát közzé gépírónőre. Micsoda áradat indult meg! Jött csinos, csintalan, szőke, barna, öreg, fiatal. Egyetlenegy fajta nem jelentkezett: aki gé­pelni tudott: Valamennyi égett a vágytól, hogy ott helyben ta­nulhasson meg gépelni és en­nek érdekében mindegyik ki- gúvadt szemmel kereste a gé­pen az A és B betűs billentyűt. Egyébként a bemutatkozó szö­vege mindnek ezzel kezdődött: — Szőllősy elvtársat keresem, ez és ez az elvtárs küldött. Aztán egy-két perc múlva, mi­után megtalálta az A és B be­tűt a lehetőséghez képest szelí­den eltávolíttatott. Egyszer azonban egy feltű­nően jó küllemű nő állított be hozzánk és azt mondta: — Szőllősy elvtársat keresem! Ez nem volt újdonság, mert a szöveq korábban js mipdig így kezdődött és a nők fele szin­tén rendkívül csinos volt, tehát eszerint válaszoltam: — Én vagyok! Maga pedig leül a géphez és megkeresi gyorsan az A és B betűt! Róla meg kiderült, hogy a minisztérium káderese. Ez az egy nő tudott gépelni, de ez se maradt itt, tehát a gépírás még nem oldódott meg. Akkor még azt hittem, hogy végzetes tehetetlenségem az oka, ma már azonban tudom, hogy ez alig néhány helyen in­téződött el, mert mindenütt „problémás” ügy volt Aztán megkerült a harmadik ember is. Hagyon születik a harmadik? Vagy választjuk, vagy kapjuk. Akit kapunk, az vagy akar jön­ni, vagy meg akarnak tőle sza­badulni. Mi is úgy kaptuk, te­hát eleve nagy ellenszenvvel fo­gadtuk. Annyi munkát adtunk neki, hogy egy behemót férfi is inaszakadt lett volna, de ő ki­bírta. A nők különben is e mun­katerületen csodákra képesek, ráadásul ő amúgy sem valami békés helyről jött. Begyűjtésből, vagy valami hasonlóból. Ráztuk a rongy ót, mór taka­rítónőre is szükség lett. Szerez­tünk azt is: 16 éves volt, ara­nyos, jókedvű, néha még taka­rított is. A kor divatja szerint, aki nem tegeződött, az gyanús­sá vált, tehát össze-vissza tege- ződtünk. így természetesen a ta- karítólánykával is, aki félig könyvtáros is lett, de később el­kallódott erről a pályáról. Ilyen előzmények után nyitot­tuk meg az első letéti könyvtárat Baranyában, valahol a déli ha­tár mellett 1949. május 8-án. Szőllősy Kálmán Képek Jugoszláviából

Next

/
Oldalképek
Tartalom