Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-25 / 112. szám
é DUNANTOLI NAPlö 1974. április 25. A szénkutató túrás gyógyvizet talált Síkonda gyógyfürdő keletkezése Hazánk egyetlen szénsavtartalmú meleg vize Komló közelsége a fejlődés biztosítéka , Nemcsak a szerencsés városé, országos ügy is Hogyan alakul a Csontváry Múzeum jövője Pécsett? Szerte az országban ismert fürdőhely Sikonda, bár még fél évszázad sem múlt el azóta, hogy máról holnapra ráirányult az ország figyelme. 1927 novemberében megkezdte a szenet kutató mélyfúrást a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Egész télen dolgoztak, eredmény nélkül, s már olyan régióban járt a mélyfúró, ahol szenet alig remélhettek és ekkor, 1928. március közepén 419 rhéter 94 centiméter mélységből melegvíz tört elő. A további kutatássá1 felhagytak, s nyomban hozzáfogtak a fúrólyuk betöméséhez. Mái vagy 10 köbméter követ beledobállak, amikor estére kelve, a munkát abbahagyták. És ennek köszönheti létezését Sikonda gyógyfürdő! Még aznap este megtudta a fúrás körül előállott új helyzetet Kolossváry Andor, az uradalom erdőmérnöke: másnap korán reggel megjelent a fúrótoronynál, s látta a feltörő melegvizet, felismerte, hogy a sikondai melegvíz mérhetetlen értéket jelenthet: a fúrólyuk betömését meg kell akadályozni. Az utóbbi azonban nem ment simán, mert szembe találta magát a tényről „rosszul informált irányadó körök” ellenvéleményével, de végül mégis sikerült annyit elérnie, hogy a további intézkedésig elhalasztották, a feltörő sikondai melegvizet pedig a Földtani Intézetben vegyelem- zés alá vették. Megállapították a víz hőmérsékletét, amely 419 méter mélységben 37 C fok. A kémiai vizsgálat alapján Sikonda vizét az alkalikus, földes, gyengén rádióaktív hévvizek csoportjába sorolhatjuk. Értéket ad a melegvíz-forrásnak még a szabad szénsavtartalom. Ez utóbbinál fogva a szénsavtartalmú melegvíz források egyedüli képviselője hazánkban. Lithiumtartalmónál fogVa pedig, mint mesterséges ásványvíz volna értékesíthető — állapítja meg a vegyvizsgálót összefoglaló jelentése. A kedvező vegyvizsgálati eredmény birtokában az uradalom ideiglenes jellegű fürdő építését határozta el. így született meg az első sikondai fürdő. A beton medence 20 méter hosszú, 13 méter széles és 30—130 centiméter mély volt. Körülötte 8ó kabin. De még mielőtt ez a fürdő megépült, a víz levezető árkához már megindult a környékbeliek „zarándoklósa". Az első ideiglenes fürdő megépítése után má- az első esztendő nyarán 17 229-en fü- rödtek. A fürdőzők legnagyobb része az elismerés, sőt az elragadtatás hangján nyilatkozott a sikondai víz „pompás" hatásáról és „gyógyító” erejétől. Ez inspirálta az irányadó köröket a fürdő további fejlesztésére. A biztos siker ellenére mégis csak lassú tempóban valósulhattak meg a tervek, „az uradalom más irányú lekötöttsége miatt”. 1929-ben elkészült a „szilárd anyagból és teljesen modern ‘ igényeknek megfelelő, az ideiglenesnél jóval. nagyobb fürdő, amelyben 7 kádfürdő, 86 öltözőkabin és zuhanyozók állnak a fürdővendégek rendelkezésére”. A fürdővel kapcsolatos „fürdőhózban” orvosi várószobát és rendelőt, továbbá kézi gyógyszertárat is létesítettek. A fürdőtelep területére bevezették a villanyvilágítást és a telefont. 1930-ban megkezdték a kényelmes és modern igényeknek megfelelő 32 szobás szálloda építését, melynek földszintjén étterem, söröző, társalgó és játéktermek, I. és II. emeletén pedig a lakószobák foglalnak helyet. Mór 1929-ben felépült két víkendház, s az uradalom is segítséget nyújtott (elég drágán) magánosoknak, nyaralók építésére, s maga is több ilyen víkendház építésére hozott határozatot, „mely igen kellemes és olcsó lakhelyül szolgál olyanoknak, kik heten- kint csak 1—2 napot tölthetnek a vadregényes Sikonda-fürdőn”. A fürdőház építésekor acélcsövekkel bélelték ki a mélyfúrás nyílását, vízelosztó fejekkel a végén, hogy csöveken juthasson el a víz a rendeltetési helyére. Elkészült a szökőkút is, melyből 15 méter . magasra szökött a vízsuqár, a forráskút közepén, továbbá a palackozó, ahol a vizet szénsavval telítik, hogy a sikondai gyógyvíz üdítő ásványvízként kerülhessen forgalomba. Sikonda gyógyvizének hatásáról csakhamar megállapították, hogy csúzos, kőszvényes bán- talmak, máj- és vesebajok, női betegségek stb. esetében kiváló gyógyerejű; szabad szénsavtartalmánál fogva idegbetegségek gyógyítására alkalmas. Fokozza .a gyógyulás lehetőségét a mecseki táj páratlan szépsége és a tiszta erdei levegő. Az alatt a két év alatt, amit a fürdő keletkezésének nevezhetünk, Sikonda a környéknek, különösen a pécsieknek valóságos kedvence lett. „Mindenki Sikondával foglalkozik — ezer tervet ajánlanak megvalósításra, hogy hamarosan világfürdő váliék belőle. Ki golfparknak, ki teniszpályáknak, ki strandfürdőnek, ki sporttelepnek, ki a létesítendő szanatóriumnak, ki meg ródli- és sí-pályának keresi és ajánlja a legmegfelelőbb helyet, mert ebben az istenáldotta völgyben mindenre van alkalmas terep és hely” — írja egy korabeli krónikás. Sikonda — adottságai ellenére — nem fejlődött a világfürdők színvonalára, még a hazai nagyobb gyógyfürdők nívójára sem. Az első két esztendő rohamos fejlődése után majdnem két évtizedes pangás következett Siköndára. Oka a fokozatosan gyengülő melegvízhozama. Csak a felszabadulás hozott gyökeres változást a kitűnő adottságokkal rendelkező gyógyfürdő életében. A közelében felépült bányászváros, Komló nagy hatást gyakorol fejlődésére. Étkezzünk körültekintően Az angol könyvpiacon nemrégen megjelent egy útmutató, amely szinte egyik óráról a másikra bestseller lett. Az útmutató cégek és intézmények vezetőinek készült és sok értékes tanácsot ad arra nézve, hogyan válasszák ki alkalmazottaikat. Az útmutató szerzői különböző kérdőívek kitöltése helyett azt tanácsolják, hogy a jelölteket egész egyszerűen meg kell hívni a legközelebbi étterembe, vagy bisztróba. Ha valaki mohón nyeli az ételt, ez a leplezett lobbanékonyság nyilvánvaló ismertetőjegye — állítja az útmutató. Az, aki gyorsan, de mértékletesen és ugyanakkor ügyesen eszik, az gyorsan is dolgozik. Azok, akik adnak ar-a, hogy ételük vitaminokat is tartalmazzon, munkájukban rendszerint nagy figyelmet fordítanak a jelentéktelen részletekre. A lassan, akkurátusán étkező emberek — jó szervezők. Ha valaki szemmel láthatóan élvezi az ételt, ez any- nyit jelent, hogy bízik a képességeiben. Az étvágytalan embe'ek viszont közönyösen végzik munkájukat... Túlzás nélkül mondható, egy kisebbfajta vulkán kitörésére emlékeztetett az a felbolydulás, amely az állandó Csontváry Múzeum körül keveredett. Vélemények csaptak össze pro és kontra. Az egyik oldalon a minden újat akadályozó erők nehezültek, míg a másikon a tényeket elfogadó, sőt örömmel üdvözlő országos közvélemény állott. Pécs ugyanis valóra váltotta a művész naqy ólmát, létrehozta, vagy inkább megalapozta Csontváry Kosztka Tivadar műveinek önálló múzeumát. Sokak számára az volt csupán meglepő a dologban, hoqy nem Budapesten, hiszen minden amúgyis, ott van! Megszokás, kényszerűség, egyfajta monarchiabeli örökség minálunk ez a túlméretezett főváros-centrikus szemlélet? Ki tudja. Pécs igyekszik felzárkózni, előbbre törni és nem éppen előzmények nélkül. Megalapozott és reális Pécs kulturális fejlesztése, fejlődése. Tulajdonképpen nem panaszkodhatunk, az országos sajtó igen kedvezően reagált az eseményekre. „Csontváry hazatalált!" (Harangozó Márta, Esti Hírlap): „Remekek regénye" (Czippán György, HH), „Képek lélekvándorlása’’ (Vadas József, ÉS), A leqilletékesebb, a mo- noqráfus Németh Lajos a továbblépés, a múzeum fejlesztésének távlatairól, a problémákról is ír a Művészet 1973. decemberi számában. A cikkírók kivétel nélkül lelkesednek az új, várva várt múzeum létrehoztán. Azonban Vadas is felteszi utólagosan a jogos kérdést; Vagy önálló múzeum (az életművet teljességgel bemutatva), vagy a budai vár nemzeti kiállításán szerepeljenek a Csontváry képek (ahol természetesen nem lehet teljességre törekedni). Vadas az önálló múzeum mellett érvel. Ugyanis helytelennek tartja azt a téves szemléletet, miszerint a Nemzeti Galéria az egyetlen lehetőség. Olyan volna ez, mintha költészetünket egyedül a Hét évszázad magyar versei c. antológia tárná nyilvánosság elé és a könyvkiadók nem jelentetnék meg íróink összes műveit, költőink válogatott verseit. Németh Lajos is feladja a leckét: „El kell dönteni, melyik a kisebb rossz: Budapest Csontváry nélkül, legalábbis a főművek és a nagyméretű művek nélkül (a Galériának pár kisebb Csontváry képe van mindössze: a pécsi múzeum az elmúlt évek során 4 Csontváryt szerzett, a Galéria egyet sem), és eav nemzetközi rangú Csontváry Múzeum Pécsett, vaqy pe- diq sem ez. sem az. néhánv kép ftt és felemás Csontváry Múzeum ott”. Döntő érvnek tartja a múzeum létét és a kedvező helyi adottságokat, valamint a Csontváry képek meamentőié- nek, a művész első felismerőiének, a tulajdonos Gerlóczy Gedeonnak azon akaratát, mely alapián a múzeum Pécsett megszülethetett. Ugyanakkor azonban — véleménye szerint — a példamutató kezdeményezés további áldozatok vállalására kötelezi Pécset. „Mert eqy múzeum nem csupán szépen rendezett kiállítás, hanem tudományos műhely is. ahol biztosítva van a művek szakszerű konzerválása. esetleqes restaurálása, tudományos katalógus, időszakos kiadványok megjelentetése stb. — úgy, mint ahogy ezt a legjobban szervezett életű múzeum, az Oslói Munch Múzeum is példázza". A pécsiek lehetőségeit államilaq, társadalmilag keli biztosítani, mert a „Csontváry Múzeum ügye nem csupán azé a szerencsés városé, amely magáénak vallja, hanem valóban országos ügy”, A konzerválás, restaurálás Pécsett megoldható. A publikáció — ami a múzeumot igazán a tudomány műhelyévé avatja — még megoldásra váró feladat. További lendületet kell adnj a Csontváry-kutatósnak, fórumot kell teremteni és módot találni a tudományos publikáció finanszírozására. Következik tehát a kevésbé látványos, de igen fontos, szisztematikus aprómunka, a múzeum belső fejlesztése és végső, teljes kiépítése. Újabb és újabb bizonyságul, hogy nem véletlenül került Pécsre a Csont- váry-életmű. Romváry Ferenc Dr. Kovács András Mérgező — vagy ehető? Gombamérgezések A gyilkos galóca Bár széleskörű felvilágosító tevékeny-.eq, a gombaárusítás ellenőrzése, szervezettsége következtében a mérgezések száma évről évre csökken, még mindig akadnak esetek, melyek felhívják figyelmünket a megelőzés fontosságára. Sokan ugyanis minden elővi- gyázatossáq nélkül fogyasztják saját szedésű, vagy házalóktól vett, gombaszakértő által át nem vizsgált gombákat és annak mérges, vagy nem mérges voltát régi babonán alapuló jelekből tévesen ítélik meg. Ilyen pl.: az ún. „Ezüstkanál- próba” — mérges főzetben az ezüstkanál megfeketedik. A megfeketedést azonban nem a méreganyagok, hanem a romló gombában keletkező kén okozza, tehát friss főzetben nem jelentkezik. még ha mérgező gombából készült is. Másik tévhit, hogy a főzés, forrázás megsemmisíti a méreganyagokat. Egyes helyeken a petrezselyem, hagyma elszíneződését figyelik méregpróbaként, vaqy szagáról ítélik meg a gombát. Mások, bár kedvelik, a mérgezéstől való félelmükben inkább nem esznek gombát, pedig orvnak fehérjegazdagsága, vitamin- és ósvá- nyianyag-tartalma alkalmassá teszik egyéb táplálékok kiegészítésére. Kitűnő íze, jó fűszerező értéke változatossá teszi étrendünket. Nehezen emészthető rostjai révén telítő értéke nagy, kalóriatartalma viszont csekély. Ajánlatos olyan egyéneknek fogyasztani, akik súlytöbbletüktől a ka mák megszabadulni. Lényeges tehát, hogy minél többen ismerjék a gombagyűjtés szabályait, hogy az eddiginél is biztonságosabban fogyaszthassuk az ízletes, több szempontból is értékes táplálékot. Fontos tudnivalók: Csak vizsgázott gombaismerők, illetve szakértők által ellenőrzött qombát vásároljunk. Házaló árustól vett gomba fogyasztása életveszélyes. Fogyasztásra csak olya» sseméfy «"vűjtsőn, aki Jól Ismeri és biztosan el iudja különíteni az ehető és mérqes fajtákat Saját szedésű qombát mutassuk be ellenőrzésre vizsgázott szakértőnek. A mérges gombát csak megfelelő gombaismereti tudással lehet felismerni, csakis biztos jelekre alapozzunk az ehető és mérges fajták elkülönítésénél. Gombás ételeket csak frissen szabad fogyasztani. A gombákban lévő méreganyag különböző, és ezek eltérő tüneteket is okoznak, a mérgezés veszélye is változó. Gyilkos galóca jellegű mérgezésre jellemző, hogy a tünetek az étel elfogyasztása után 6—36, legtöbbször kb. 10 órával jelentkeznek: hirtelen fellépő hányás, hasmenés, görcsös fájdalom. Ilyenkor legfontosabb az azonnali kórházba szállítás, hányta- tás, hashajtás felesleges, csak fokozza a szervezet kiszáradását. ' I Ha a mérgezést más típusú gombák okozták (dI. susulyka- félék, tölcsérgombák, nagy döggomba), a tünetek fél-, 3 órán belül jelentkeznek, ebbe» az esetben az orvos megérkezéséig, kórházba szállításig hány- tatás, hashajtás, orvosi szén adása célravezető. Sokszor nem mérges gomba a tünetek okozója, hanem a gomba helytelen elkészítése, tárolása következtében fellépő ételmérgezés jelentkezik ily módon. Ez elkerülhető. helyes konyhatechnikával és kizárólag frissen elkészített étel fogyasztásával. Amennyiben gombamérgezés gyanúja merül fel (gombás étel fogyasztása után fellépő tünetek), minden esetben orvost kell értesíteni, mert a gyors beavatkozás életmentő lehet, majd kutassuk fel a gyanúsított ételből fogyasztott többi személyt is. Mindenkinek ismernie kell a leqtöbb mérgezést okozó gombát, a qyilkos qalócát, mely szód szabályos termetű, fehérhasú, zöldes, vany fehér kalapú, jó- szagú qomba. Fontos ismertetőjele: a kalap alján lévő lemezek fehérek, tönkjén gallér, és bocskor együttesen található. Dr. Erdélyi Csilla higiénikus orvos
