Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-25 / 112. szám

1974. óprffis 23. DUNÄNTOLI NAPtö 3 Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ládi és az utónév sajátosan magyar sorrendjéhez, megfelel hagyományainknak, s ezen most sem kívánunk változtatni. A jelenlegi rendelkezések több lehetőséget adnak az asszo­nyoknak, hogy a házasságban milyen nevet viseljenek. A mos­tani névviselési formákat a ja­vaslat újabb lehetőséggel bő­víti. Megengedi az asszonynak azt is, hogy férje családi nevé­hez a saját utónevét kapcsolja hozzá. Ha pedig a házasság megszűnik, a nő tovább visel­heti azt a nevet, amelyet a há­zasságkötéskor választott. Azt a jogát is biztosítja a törvény, hogy másként válasszon. Meg­szorításokat ' a javaslat csak annyiban tartalmaz, hogy ha a nő másként választ, azt hiva­talosan be kell jelentenie az onyakönywezetónek. Az pedig az eddigi gyakorlat jogi szabá­lyozását jelenti, hogy ha a há­zasságban nem viselte a férje nevét a „né” toldással, akkor a házasság megszűnése után sem veheti fel. — Vitára adott alkalmat a női névviselésnél, hogy mi tör­ténjék a házasság felbontása után, ha a volt feleség érdem­telenné válik volt férje nevé­nek viselésére. A törvényjavas­lat az eddigi szabályozáshoz képest lényegesen szűkebben, egy esetre korlátozva, tartja fenn a volt férj jogát, hogy bí­rósági úton kérhesse a volt fe­leség névhasználatának eltiltá­sát. Ez az eset: ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik. — A házastársi vagyonkö­zösség alapvető szabályozásán a törvényjavaslat nem változtat, —• A házastársi tartási köte­lezettségre vonatkozó új sza­bályozás szerint, ha a volt há- zcstárs tartásra szorul, korábbi hózastársától a házasság fel­bontását követő öt év elteltével csak különös méltánylást ér­demlő esetben követelhet tar­tást. A házasság felbontású és a gyermekek érdekeinek védelme — A törvényjavaslat a jelen­legi rendelkezésekhez viszonyít­va változást hoz az emberi és társadalmi rendeltetését be nem töltött házasságok felbon­tása tekintetében. A szabályo­zás alapvetően az elmúlt évti­zed alatt kialakított bírói gya­korlatot emeli törvényerőre. En­nek lényege, hogy megengedi a házasságnak a házasfelek egybehangzó akaratnyilvánítá­sa alapján történő felbontását egyszerűsített módon, ha a bí­róság úgy látja, hogy a felek azt véglegesen elhatározták és házasságuk teljesen és helyre­hozhatatlanul megromlott. To­vábbi feltételként pedig azt ír­ja elő, hogy a válni akaróknak befolyástól mentesen meg kell állapodniuk a közös gyermek elhelyezésében, tartásában, láthatásában, a lakásjogi hely­zetük rendezésében és az eset­leges házastársi tartásban. — A gyermekek érdekeinek, az ifjúság fokozott védelmének, a gyermekek családi nevelésé­nek hatékonyabb biztosítása, fejlődésük előmozdítása érde­kében a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a család egyik megtisztelő és felelősségteljes funkciója a jövő nemzedék tes­ti és értelmi fejlődésének elő­mozdítása, A normális családi keretek megbomlása esetére a jognak is rendelkeznie kell, és ez kife­jezésre jut a törvényjavaslatban. A gyermek elhelyezésénél meg­szünteti azt az eddigi általános szabályt, hogy a hatodik élet­évét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leány- gyermeket és a hat év alatti fiút pediq rendszerint az anyá­nál kell elhelyezni. A bírói qya- korlat — helyesen — rugalma­san alkalmazza a törvényi elő­írásokat úgy, hogy q gyermekek elhelyezésénél az ő érdeküket tekinti döntő, általános elvnek. A törvényjavaslat is ezt az el­vet teszi magáévá. A gyermek elhelyezése nem lehet alkú tár­gya valamilyen szülői érdek szolgálatában. Méq világosab­ban: a törvényjavaslat kizárja, hogy q gyermeket felhasznál­j hassák anyagi haszonszerzés, zsarolás vagy éppen bosszúállás eszközéül. A hatályos jogszabályok elég merevnek bizonyultak az állami gondozásba vett gyermekek és azok szülei jogainak korlátozá­sa tekintetében —, folytatta dr. Korom Mihály. — Ha ugyanis a gyermeket bármilyen okból állami gondozásba veszik, azzal a szülői felügyeleti joq is szü­netel. Ez az esetek jelentős ré­szében indokolt és a jövőben is fenntartjuk, ha szükséges. Ami­kor azonban nem erkölcsi okok indokolják az állam beavatko­zását, hanem a szülők szociális helyzete vagy betegsége, akkor nem célszerű tőlük minden jo­got megvonni. Ilyenkor helye­sebb, hq az állami gondosko­dás úgy történik, hogy a gyer­mekek nem kerülnek intézetbe, hanem továbbra is a szülői háznál maradnak és az állam megfelelő módon segíti családi nevelésüket Jelenleq körülbelül 34 000 gyermek van állami gon­dozásban. jelentős részük inté­zeti elhelyezésben. Ezek az in­tézmények — ha g legjobban működnek is, ha a leglelkiisme­retesebben törődnek is a gyer­mekekkel, mégsem tudják egé­szen pótolni q szülői szeretetet, gondoskodást — A családi kapcsolatok erő­sítésének, a gyermek érdekei fokozott védelmének egyik be­vált, sajátos formája az örök- befogadás. A törvényjavaslat célja, hogy ezt a jogintézményt az eddiginél még jobban mű­ködővé tegye. Ennek érdeké­ben általánossá kívánjuk tenni az olyan örökbefogadást, ami­kor a vérszerinti szülő hozzájá­ruló nyilatkozatát megteheti anélkül, hogy tudná, ki fogja gyermekét örökbefogadni. Erre a rendelkezésre a visszaélések megelőzése végett van szükség. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy a vérszerinti szü­lő egyáltalán nem törődik a gyermekével, a gyermek gyak­ran nem is tudja, hogy őt örök- befogadtók, mert új családja saját gyermekeként neveli. Ami­kor azonban a gyermek felnő, keresete van vagy ahhoz közel­áll, s az őt felnevelő örökbefo­gadók támogatást igényelhet­nének tőle akkor megjelenik a vérszerinti szülő és visszaköve­teli a gyermekét. Aligha kell bővebben magyarázni. hogy egy-egy ilyen eset mennyi bá­natot és keserűséget, sokszor tragédiát okoz, s o gyermek lel­kivilágában is milyen hasadást idéz elő. A törvényjavaslat segít az ilyen esetek megelőzésében és az eljárás titkosságának elő­írásával garanciát ad az örök- befogadó szülőknek is. — Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedülállók által történő örökbefogadást, de mivel ennek néhány kérdése nem volt jogilag megfelelően szabályozva, kevesen éltek vele. A törvényjavaslat most elősegíti az ilyen örökbefogadásokat. Fő­leg az egyedülálló nőknek lesz íqy nagyobb lehetőségük gyer­meknevelésre, örökbefogadás útján. — Az örökbefogadás egyik új szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások felbon­tását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket Ui szabályozás a gyermektartásról ~ A törvényjavaslatban és a j kapcsolódó kormányrendelet J tervezetében a rendezés elve j az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddiginél' hatéko- j nyabban biztosítsuk. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogszabály miként rendel­kezzék a bér és fizetés kiegészí­téseként kapott juttatások (juta­lom, prémium, nyereséqrészese- dés) tekintetében. Arra az állás­pontra helyezkedtünk, hogy a gyermektartásdíj megállapításá­nak alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jö­vedelem, amelyből eqyébként a gyermek részesülne, ha a szü­lök.együtt élnének. A jövőre nézve is megtartjuk azt a fő szabályt, hogy a gyermektartás­díj összege — egy-egy gyermek­re — a kötelezett munkabéré­nek, illetve rendszeres egyéb jövedelmének 20 százaléka - kő­iül legyen, maximálisan azon­ban több gyermek esetén sem haladhatja meg az 50 százalé­kot. Minthogy adott esetben a 20 százalékos mérték meghalad­hatja a gyermek tartásának vat lódi szükségletét, lehetőség lesz az összegnek 20 százalék alatti megállapítására is. Ha a munkabér és az egyéb említett juttatások összege csök­ken. bírósági döntés nélkül ak­kor sem lehet alacsonyabb ösz- szeget levonni, mint amit a bí- rósáq alapösszegként korábban megállapított. — Az új jogszabály határo­zott előírásként tartalmazza, bogy a jogosult szülőt a másik szülő munkáltatója — kérelemre — tájékoztatja a kötelezett mun­kabérének, valamint minden olyan juttatásának összegéről, amelynek alapján a tartásdí­jat ki kell számítani. Arra is le­hetőség lesz, hogy a bíróság akár kérelemre, akár hivatalból ellenőrizze, hogy a munkáltató a tartásdíjat helyesen számolta- e ki és a levonás, kifizetés a jogszabályoknak megfelelően történik-e? — A gyermekvédelem íoko- ges szövegének megállapítására zott biztosítása vezette a kor- vonatkozó törvényjavaslatot vi­mányt arra, hoqy egyes esetek­re bevezesse a tartásdíj előle­gezését az állam által. Eszerint: ha a tartásdíj fizetésére kötele­zettől a megállapított összeg behajtása valamely okból át­menetileg lehetetlen és a gyer­meket gondozó szülő sem képes a megfelelő tartás biztosítására, akkor — kérelemre — a bíróság kellő mérlegelés után elrendel­heti a tartásdíjnak az állam ál­tal való ideiglenes folyósítását. A kormány megítélése sze­rint a benyújtott törvényjavas­lat valóságos társadalmi igé­nyeket fejez ki szocialista cél­jaink szolgálatában. Elfogadá­sával újabb jelentős lépést te­szünk előre a család . intézmé­nyének fejlesztése, ezzel eqyütt pediq társadalmi rendünk to­vábbi építésének, erősítésének útján. Befejezésül dr. Korom Mihály a Minisztertanács megbízásából kérte, hogy az országgyűlés a házasságról a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egysé­nadjo el és iktas- 'örvényei közé tassa me­sa az orszc Dr Korom Mihály beszéde után szünet következett majd Varga Gáborné, az országgyű­lés alelnöke vezetésével folyta­tódott az ülés «. Dr. Vámosi Erzsébet, az Or­szággyűlés Szociális és Egész­ségügyi Bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója be­szélt ezután, majd Erdei László- né, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke szólalt fel Retezi Károly, az Április 4. Gép­gyár csoportvezetőjét követően Kertész Sártdorné, a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz mindszenti üzemegységének szabásza mél­tatta a törvényjavaslat jelentő­ségét. Ezután ebédszünet kö­vetkezett. Az ebédszünet után Péter Já­nos elnökletével folytatta mun­káját az országgyűlés. Elsőnek dr Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra ■ Dr, Schultheisi Imib Felére csökken az abortuszok száma A miniszter a népesedéspoli­tika szemszögéből elemezte a családjogi törvény módosítására előterjesztett javaslatot. Hang­súlyozta, hogy minden, jövője iránt felelősséget érző társada­lomnak foglalkoznia kell a népesedéspolitikával és olyan törvényalkotással, amely a csa­ládot védi. Ismeretes, hogy az elmúlt 15 évben hazánk népesedési hely­zetének alakulásában kedvezőt­len tendenciák jelentkeztek. Ezek megszüntetésére legutóbb a múlt évben hozott szociálpo­litikai, egészségpolitikai intéz­kedéseket a párt és a kormány. Ezeket az intézkedéseket széles­Az érzelem találkozott az értelemmel Tudósítónk teiefonjelentése az országgyűlésről Milyen mértékben szigorítsák a házasságkötés jogszabályait, szükséges-e megkönnyíteni a házasságok felbontását, a válás után is viselhesse-e a feleség volt férje nevét? Ezek g kérdé­sek hónapok óta foglalkoztatják a közvéleményt a családjogi törvény módosítása kapcsán. Nyílt-társadalmi fórumokon sok­ezren mondtak véleményt, ér­veltek, vitatkoztak, tegnap az országgyűlés első napján dr. Korom Mihály igazsógügyminisz- ter expozéjában részletesen in­dokolta a családjogi törvény módosításának szükségességét — Az érzelem találkozik itt az értelemmel, — fogalmazta meg tömören az egyik képviselő a tervezet legjellemzőbb vonásait, — ésszerű, hogy a törvény fo­kozottan védje a házasság in­tézményét, a család és a gyer­mekek érdekeit Ugyanakkor mélyen emberi a családtagok egymás iránti felelősségének növelése, a női egyenjogúság elvének továbbfejlesztése. Felszólalása után többen egyetértőén gratuláltak Erdei Lászlónénak, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa elnökének, aki a szabolcsiak képviseletében helyeselte, hogy a törvény meg kívánja előzni a könnyelmű meggondolatlan házasságköté­seket. Valóban szükséges, hogy a bejelentést követően csak 30 nap múlva köthessenek házas­ságot a fiatalok. Indokolt a szi­gorítás, miszerint a férfiak csak 18, a nők 16. életévük betöltése után léphessenek házasságra. A gyámhatóság csak különösen j indokolt esetben adhat ki en- I gedélyt ennél fiatalabbak há- zassógkötésére. A nők név-vise- ‘ lés: lehetőségeinek bővítését egyértelműen helyeselték a vitá­ban felszólalók. A tapasztala­tok szerint ugyanis egyre több nő igényli, hogy férje családi nevéhez a sajátját is hozzákap­csolhassa. — Ha a módosítás törvénnyé válik, — jelentette ki az egyik képviselő — a megromlott há­zasság jogilag is felbontható anélkül, hogy a házastársak legintimebb belső ügyeiket ki­teregessék. A megegyezésen alapuló válás során megőrizhe­tik emberi méltóságukat Mivel a megegyezésnek minden lénye­ges dologban — például lakás­használat, gyermek elhelyezés, stb. — létre kell jönnie, a vá­lást nem követi pereskedések láncolata, ilymódon az elvált szülők qyermeke nyugodtabban é| a csonka családban. A gyer­mek nem lehet többé esetleges haszonszerzés, zsarolás, vagy bosszú eszköze. Megváltozik a korábbi gyakorlat, miszerint a 6 évnél fiatalabb fiút, vala­mint a leánygyermeket az anyá­nak, a 6 évnél idősebb fiút pe­dig az apának ítélik. Az a szü­lő jogosult gyermeke állandó nevelésére, aki testi, értelmi és erkölcsi fejlődését kedvezőbben biztosítja. Az élő szülők árvái, elha­gyott, örökbefogadható gyerme­ke sok esetben adminisztratív nehézséqek miatt nem kerülhet­ne családi környezetbe. A tör­vénymódosítás egyebek közt egyedülálló nők számára is le­hetővé teszi, hogy idegen qyer- meket neveljenek sajátjukként Az országgyűlés szünetében folytatódott az izgalmas, nagy­fontosságú, a társadalom vala­mennyi tagját érintő problémák boncolgatása. A képviselők be­számoltak egymásMaJ; orrá!. hogy ki melyik javaslatát hal­lotta viszont a tervezetben. — Egyedülálló ismerősömnek én viszem majd a jó hírt, örök­befogadhatja ott a kislányt, akit hónapok óta látoga* az egyik gyermekintézetben — újságol­ta ismerősének az egyik ripor­ter. — Azt hiszem a kicsinek és az örökbefogadónak is jó lesz, hiszen sajátjaként nevelhet, sze­rethet valakit A külföldi tudósítók páholyá­ban ült egy hófehér hajú asz- szony, aki nemcsak az üléste­remben. a folyosókon hallotta­kat is szorgalmasan feljegyezte, Fodor Erna a New York-ban megjelenő Amerikai Magyar Szó című lap magyarországi tu­dósítója, szívesen beszélgetett velem a tapasztaltakról. — A csalód védelmét tartom a legfontosabbnak, annál is inkább, mert a nyugati orszá­gokban számtalanszor hallottam azt a téves nézetet, hogy a szo­cializmusban felbomlik a csa­lád. Örömmel számolok majd be olvasóimnak arról, hogy ép­pen az ellenkezőjét tapasztal­tam. Itt a harmonikus család a társadalom pillére. Az Egyesült Államokban sajnos qyakori, hogy az apa „megszökik” a gyermektartás-díj fizetése elől, gyermeke nélkülözik. Megindító- an humánus az a qesrtus, hogy Magyarországon az állam — ha csak indokolt esetben is — előlegezni fogja a tartósdíjat Ez a tervezet, amelynek előkészítésé­ben egy orszáq népe vett részt méltó arra, hoqy törvény legyen. Gratulálok, büszkék lehetnek ró. A családjogi törvény módo­sításáról mai ülésén dönt az országgyűlés. Wesztf Mérte mint 700-an eiántafc a fellebbe­zéstől. A másodfokú bizottsá­gok 230 kérelmet utasítottak el. — Az új családjogi törvény­tervezet — hangsúlyozta a to­vábbiakban a miniszter — je­lentősen elősegíti családvédelmi politikánk korszerűsítését. Ezt a célt szolgálja egyebek között e törvényjavaslatnak az a része, amely szerint a házasságkötést az anya könyvvezető csak a há­zasságkötési szándék bejelenté­sét követő 30 nap utáni idő­pontra tűzheti ki. .vx A házasságkötések stabilitá­sát jelentősen elősegítheti at- előterjesztésnek az az — orvosi szemmel nézve is különösen fon­tos — része, amely a házasság­ra lépőknél az eddigi korhatár felemelését javasolja. — Az új családjogi törvény­tervezet egészségpolitikai és népesedéspolitikai célokat is szolgál. Védi a házasság intéz­ményét, erősíti a családi kap­csolatokat, gazdagítja a csalá­di élet tartalmát. Védi a gyer­mekek és szülők érdekeit, és óvja társadalmunk alapját, a családot — mondotta befejezé­sül dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter. Ezután Bánáti Cézáné Pest megyei, Terényi lózselné Bor­sod megyei, Lakos Zoltánná Zala megyei, Sebesi Lősz!óné Zala megyei, Sas Kálmán He­ves megyei, dr, Bene Zoltán Szolnok megyei, Weisz Antalné Veszprém megyei, Karkus Sán­dor, Komárom megyei és Hala­si Lajosné Baranya megyei kép­viselők szólaltak fel. (Halesi Lajosné felszólalását holnapi számunkban részletesen ismer­tetjük). Ezzel a szerdai ülés végétért Az országgyűlés ülésszaka csü­törtökön délután folytatja mun­káját Szervezésiem konfer©nc!Q Tudományos ülést tartott teg­nap az Egészségügyi Szervezők Tudományos Egyesülete Dél­nyugat-dunántúli tagozata Szekszárdon, a megyei kórház­ban. Az ülés napirendjén a já­rási egészségügyi szolgálatok körű társadalmi véleménycsere előzte meg. Ennek során szá­mos olyan javaslat is elhang­zott, amely feltétlenül helyes, követendő és az ötödik ötéves terv szociálpolitikai intézkedé­seinek kidolgozásakor célszerű megvizsgálni, figyelembe venni azokat. A népesedéspolitikánkkal kapcsolatos egészségpolitikai célkitűzésekről szólva dr. Schultheisz Emil kifejtette: hogy megszüntessük a családterve­zés terén kialakult helytelen gyakorlatot, hogy a családter­vezés legelterjedtebb módja a terhesség művi megszakítása le­gyen. A kormány ezért döntött úgy, hogy a házasulandók szá­mára kötelezővé teszi a házas­ságkötés előtti tanácsadást így a házasulandók idejében fel­világosítást kaphatnak a kor­szerű családtervezési eszközök­ről, módszerekről. A nevelésnek és felvilágosításnak ez a formá­ja a tanácsadók működésének eddig eltelt aránylag rövid ideje alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a tanácsadók va­lódi igényeket elégítenek ki. A korábbi években a terhes­ség művi megszakításával kap­csolatban nem kívánt szabados­ság alakult ki, amely nem vette figyelembe, hogy a beavatkozás a gyermekre és az anyára nézve komoly egészségkárosodással jár. Ezért kellett úgy intézked­ni, hogy olyan esetekben, ami­kor a gyermek vállalásának fel­tételei adottak, a nő egészsé­ges, házasságban él, lakással rendelkezik, szociális körülmé­nyei jók, és a gyermek vállalá­sához életkora is megfelelő, a terhesség művi megszakítósa iránti kérelem elutasítható — ha a családban még nincs megfelelő számú gyermek. A rendelet életbelépése óta szerzett tapasztalatokról szólva dr. Schultheisz Emil kiemelte, hogy bár az eltelt idő rövid, egyértelműen jó irányú változás érzékelhető. Az év első két hónapjában a művi vetélések száma az előző esztendő azonos időszakához képest csaknem felére csökkent. Ez az új intézkedéssel, illetve a fogamzásgátló szerek és eszkö­zök nagyobb arányú elterjedé­sével függ össze. Feltétlenül fi­gyelmet érdemel, hogy e jelen­tős csökkenés nem a terhesség megszakítást elbíráló bizottsá­gok elutasító határozatainak eredménye. A kedvező változás elsősorban azzal magyarázható, hogy az év első két hónapjá­ban — az előző esztendő ha­sonló időszakához viszonyítva — 60 százalékkal kevesebb nő fordult terhességmegszakítás iránti kérelemmel a bizottságok­hoz. Megjegyezte a miniszter, hogy januárban és februárban csu­pán 1100 terhességmegszakítási kérelmet utasítottak el a bizott­ságok. Az érintettek közül több a tanácstörvény hatályba lépése után került előtérbe — csak­nem három év után sem tisztá­zódott pontosan és egyértelmű­en mindez. Az ülésen, amelyen dr. Tényi le nő, a POTE Szer- vezéstani Intézetének professzo­ra elnökölt, megjelent dr. Ke­resztes László, az Egészségügyi Minisztérium főosztálwezetője is. A referátumot, amely a járási íóon/osok helyzetéről szólt, hoz­zászólások és vita követte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom