Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-25 / 112. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt namo XXXI. évfolyam, 112. szám 1974. április 25., csütörtök Ara: 80 filler Az MSZMP Baranya megyei Bizottságénak lapja Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A TARTALOMBÓL Brezsnyev- Cedenbal találkoxó Eluhnvt Ka i Jón az O-rZtia« Koztarsasaa e^o-e A cif anyiokossá ’ helyzetéről tárgyait a Megye Tanács V.B. A Komio oz MNK dörvő eben1 Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho- 1 lyokban a Budapesten akkredi- 1 tóit diplomáciai képviseletek ! több vezetője foglalt helyet, j Részt vett az ülésen az argen tin szenátoroknak és parla menti képviselőknek az a cső- j portja, amely a magyar ország- : gyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 8-as számú választókerületben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottsáa megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselő igazolását. Az országayűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársasáq Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytá- val — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Somogyi József Kossuth-díjas szobrászt, országgyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házassc/gról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: © Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; © A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről; © Interpellációk. Ezután a napirend szerint megkezdődött a házassogról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter emelkedett szólásra. Németh Károly, Gáspár Sándor és Kádár János az ülésteremben A családot fejlesztenünk, védenünk kell Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter expozé d Dr. Korom Mihály bevezetőben elmondta: — Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott. Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. — 1952 óta gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetében. E változásokkal párhuzamosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot szocializmust építő társadalmunk követelményei és a családjogi törvény rendelkezései között is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az országgyűlésünk által most tárgyalt téma elsőrendű társadalmi jelentőségű, olyan közügy, amely hazánk minden állampolaárát közvetlenül érinti, de kihatással lesz a jövő nemzedékekre is. — A törvényhozás és a kormány eddig is a jelentőségének megfelelően foglalkozott a család intézményét közvetlenül és közvetve érintő kérdésekkel. Azok az intézkedések — közöttük számos jogszabály megalkotása — amelyeket eddig tettünk a családi kapcsolatok erősítése, a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák, a gyermekek, az ifjúság érdekében a munkajog, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a nevelés, a kultúra stb. terén, közvetlenül vagy közvetve mind jobban igazi szocialista tartalommal töltik meg családjogi törvényünk rendelkezéseit is. — A családjogi törvény módosításának előkészítése során sokan javasolták a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetését, illetve visszaállítását. Amikor a kérdést alaposabban megvizsgáltuk, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az orvosi vizsgálat kötelező elrendelése helyett más módon kell elősegítenünk a születendő gyermekek egészségének megóvását Ma az állampolgárok egészségére kiterjedő betegségi biztosítás és a rendszeres szűrővizsgálatok jól szolgálják a szervezett megelőzést is. Mi egyáltalán nem vagyunk közömbösek a jövő nemzedék egészsége iránt. Ellenkezőleg! Eddig tett intézkedéseink jól példázzák, hogy milyen felelősséget visel államunk és anycqi erőinket sem sajnáljuk e célok érdekeben. — A most benyújtott törvény- javaslat szerves része államunk tevékenységének a mai és a jövő generációk érdekében. A továbbiakban hangsúlyozta : — Az 1952. évi IV. törvény alapvető rendelkezéseinek zöme időtállónak bizonyult és azok megváltoztatására nincs szükség. Néhány lényeges kérdésben azonban megértek a feltételek a hatályos rendelkezések olyan módosítására és kiegészítésére, amely elősegíti a családi kapcsolatok további fejlesztését, szocialista tartalmának kiteljesedését. A törvényjavaslat fő célkitűzéseit ismertetve dr. Korom Mihály elmondta: — Célunk, hogy az eddiginél is fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulok és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyermekeknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket. — E célok törvényi megfogalmazása egyben világosan kifejezi azt is, hogy mennyire más a mi véleményünk a család szerepéről, jelentőségéről, mint azoknak, akik számos nyugati országban kérdésessé teszik a házasság és a család intézményének létjogosultságát; akik a családi élet nihilista fellazítását, a törvényes házassági kötelékek elvetését hirdetik, mert szerintük a mai modern világban a családjogi intézmények elavultak. A szocialista társadalomban a fejlődés iránya éppen az ellenkező. A családot mint a KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter előterjeszti a módosított és egységes családjogi törvényjavaslatot társadalmunk egyik fontos alapegységét ezután is óvnunk, fejlesztenünk és védenünk kell. Dr. Koróm Mihály aláhúzta, hogy a nők társadalmi és gazdasági felszabadulása, egyenjogúsítása a feltétele a csalódon belüli helyzetük alapvető megváltoztatásának is. Ezt csak a szocialista társadalom tudja igazán megvalósítani. Harmincnapos várakozás, alsó korhatár felemelése Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit Elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott védelme, a házasulok és hózastórsak egymás, valamint a társadalom iránti felelőssége fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozási idő. A másik: a házasságkötés alsó korhatárának felemelése. — A törvény módosítására vonatkozó javaslatok közül a házasságkötési korhatár váltotta ki a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés engedélyezésének alsó korhatárával kapcsolatban. — 1952 óta a családjogi törvény — előzetes gyámhatósági engedély alapján — elvileg megengedi a 12. életévüket betöltött, 18 életévüket még el nem ért állampolgárok házasságkötését. Az említett szabályozás a polgári törvénykönyv azon rendelkezéséhez kapcsolódott, amely szerint a 12—18 év közötti állampolgárok korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak minősülnek. Ezért kellett előírni a gyámhatósági előzetes engedélyt. Természetesen senki sem pártolta — most sem pártoljuk — az olyan korú fiúk vagy leányok házasságkötését, akik a gyermekkor határát alig haladták túl. E fiatalok tudata, felelősségérzete, érzelmeik ingadozása és anyagi körülményei sem olyanok, hogy felelősséggel családot alapítsanak. Gyámhatóságaink — nagyon helyesen és indokoltan — csak igen kivételes esetben adtak ilyen házassógkötési engedélyt. A kormány az elmondott tényeket is mérlegelte, amikor a KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO törvényjavaslatot kidolgozta. A problémát sokoldalúan megvitatta az országgyűlés egészségügyi és szociális, valamint jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasságkötési korhatár megállapítására vonatkozó észrevételeket — ígéretünkhöz híven — a kormány ismételten megfontolta. Arra az álláspontra jutott hogy a benyújtott törvényjavaslat idevonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg: „(1) Házasságot köthet az a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betöltötte. (2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot (3) A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben ’ és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. (4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. (5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött” — E javaslatot megtárgyalta és elfogadta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága. — A javaslat azonban kivételesen indokolt esetekben lehetővé kívánja tenni az említett általános szabálytól való eltérést. Ezért felhatalmazza a gyámhatóságokat, hogy az általánosán megállapított korhatártól legfeljebb két évvel eltérhessenek. A társadalom érdekeivel összhangban álló családi kapcsolatok erősítését, a családtagok egymás iránti felelősségét, a női egyenjogúság további ki- teljesedését szolgáló rendelkezéseket is taglalta a miniszter, A női névviselés — A házasságban élő magyar nők „né” toldatos névviselése egyedülálló Európában. Ez szorosan kapcsolódik a csa(Folyatás a 3. oldalon.)
