Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-21 / 108. szám

ág proletárjai, egyesüljetek! flfEíWSfí..: u' I mk m t ■ _ m - ' Mms mmm Mp* tik SÍríf Mtr v vh XXXI. évfolyam, 108. szám 1974. április 21., vasárnap Ara: 1 forint ■mm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. május 1-i elszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen a proletár inter­nacionalizmus, a kommunista és munkáspártok össze­fogása! 3. Éljen május 1-el 4. Éljen korunk diadalmas eszméje, a marxizmus—leni- nizmus! 5. Éljen a kommunizmust épitő szovjet nép! 6. Éljen a megbonthatat­lan magyar—szovjet barát­ság! 7. Éljen és erősödjék a szo­cialista országok egységei 8. Erősödjék a világ dol­gozóinak összefogása az im­perializmus elleni 9. Biztonságot Európának! 10. Békét Vietnamnakl 11. Igazságos rendezést ’'özel-Keleten! 12. Le a fasiszta diktatú­rával Chilében! 13. Éljen a magyar mun­kásosztály I 14. Éljen a termelőszövet­kezeti parasztság! 15. Éljen az alkotó értel­miség! 16. Éljen a szocializmust ípitő magyar nép! 17. Éljen a munkás-pa­raszt szövetség! Éljen és erősödjék a szocialista nem­zeti egység! 18. Éljen a Magyar Szo­cialista Munkáspárt! 19. Előre a X. kongresszus határozatainak végrehajtá­sáért, a IV. ötéves terv telje­sítéséért! 20. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Jó munkával köszöntsük pártunk X!. kong­resszusát, hazánk felsza­badulásának 30. évforduló­ját! 21. Forró üdvözlet a kong­resszusi, a felszabadulási munkaverseny kezdeménye­zőinek és résztvevőinek! 22. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! 23. Éljen a szocializmus és a béke! Felavatták Lenin szobrát Mohácson A TARTALOMBÓL Aprófalvak — sza porodé gondokkal Mindenről az építőipar tehet ­tgv suszter o gyárból Meddip fűtik a lakásokatí Hogyan hív'ák ezen ú a feSeséyeke;? Lenin szobránok avató ün­nepségét tartották tegnap dél­előtt Mohácson á Széchenyi té­ren. Tíz órára, az ünnepség kez­detére már tömegesen állták fél­körbe az emlékművet, fiatalok, idősek egyaránt. Az első sorban a párt-, az állami társadalmi és tömegszervezetek vezetői — köztük Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr, Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága Aqitációs és Propaganda Osztályának he­lyettes vezetője, dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság el­ső titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Borsos János, a Mohácsi Városi Pártbi­zottság első titkára, Fischer Já­nos, Mohács város tanácselnö­ke, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész. Ormos Tibor, a Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus igazgatója, Pécs, Mo­hács, Komló, Szigetvár városok párt és állami vezetői, a járási pártbizottságok első titkárai, ta­nácsvezetői, a KISZ, p Szakszer­vezetek, a Hazafias Népfront vezetői, országgyűlési képvise­lők és a társadalmi szervezetek képviselői. Az avatóünnepséget a Me­cseki Szénbányák Vállalat fú­vószenekara a Himnusz horg- jaival nyitotta meq, majd Bősze György, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze, Johannes R. Be­cher: Lenin, aki fölrázta álmá­ból a világot című versét sza­valta. Az ünnepség a Park utcai általános iskola énekkarának műsorával folytatódott Ezt kö­vetően Borsos János, a Mohács városi Pártbizottsáq első titkára köszöntötte a városi Párt, Ta­nács, valamint g társadalmi és tömegszervezetek nevében az avató ünnepség minden részt­vevőjét. A köszöntőt követően avató beszédet dr. Nagy József, a Me­gyei Pártbizottság első titkára mondott. — Tisztelt ünneplő közönség, kedves elvtársak! Vlagyimir II- jocs Leninről Maxim Gorkij egy helyütt a következőket írta: „Én tudom, hogy ő az embereket szerette, nem csupán az eszmé­ket. Tudja ön az*. hogyan gyúr­ta, alakította az eszméket, ha ezt a nép érdeke megkövetelte? Én szerettem Öt és szeretem. Élesen beszédem vele, nem ki­mérem Öt. Vele úgy lehetett beszélni, mint senki mással. Le­nin értette, hogy mi van a sza­vak mögött, bármit is mondot­tunk. Én különösen gyengéden és mélyen szeretem Öt azért, mert gyűlölte a szenvedés*, mert engesztelhetetlenül gyűlölt mindent, ami megnyomorítja az embert. Lángolóan hitte, hogy a balszerencse nem a lét kikü­szöböl hete'len alapja, hanem olyan nyavalya, amelyet az em- j berek kötelesek és képesek el­távolítani magukból" — idézte bevezetőjében. Szólott Lenin történelmi nagy­ságáról, széleskörű elméleti munkásságáról, tanításáról, amelyekben korunk marxizmusa testesült meg. Hangsúlyozta: Lenin egyaránt átgondolta mind I a forradalom, mind az építés dialektikáját. Lenin gondosan tanulmányozta és tudományosan általánosította azokat a gyakor­lati tapasztalatokat, amelyeket a dolgozók milliói az új. élet építése során szereztek, beoltot­ta g dolgozók tuda'ába a só­ját erejükbe vetett hitet, hogy az egyszerű munkások és pa- rusztok eredményesen tudnak szervező munkát végezni, hoqy a munkásosztály és a parasztság a tehe'ségek kiapadhatatlan forrása. — Lenin elméleti és gyakor­lati politikai öröksége eleven erő napjainkban is. Ez az örök- séq nemcsak könyveiben és sze­mélyes példájában él tovább, hanem objektíve é| és hat azok­ban a gyakorlati forradalmi mozgalmakban, amelyeknek el­indításánál kezdeményező sze­repet játszott, amelyeknek elmé­leti kifejeződése a leninizmus. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a lenini örökség folytonos­sága nélkül nem kerülhetett volna sor hazánk felszabadulá­sára. Nélküle nem lehettünk volna úrrá a szocialista átala­kulás nehézségein, buktatóin és megingásokon. Ennek az öroV’ ségnek folytonossága ad erőt ma is a szocialista építés ered­ményesebb műveléséhez, a ma- gabiz‘osabb és körültekintőbb előrehaladáshoz. Beszédének további részében az avató ünnepségről szólva a következőket mondotta: — Miért állítunk emlékmű­vet? Talán azért, amit Maja­kovszkij ír felejthetetlen költe­ményében : „Mit tett ő, ki ő, es honnan való ez a legemberibb ember? Uljanov rövid életet élt, ismerős végig az útja, de Lenin elvtárs hosszú életét meg kel! írni újra éj újra" Igen, ezért! Erre vállalkozott, ezt tette Varga Imre Munkácsy- és Kos­suth-díjas szobrászművész is, amikor megalkotta a most fel­avatásra kerülő emlékművet. Azt kereste és azt fejezte ki, amelynek a mi Lenin képünk alapját is alkotnia kell: „nem az emberfölötti eredményekre képes emberről kell bebizonyí­tani, hoqy ő i$ csak ember, ha­nem azt kell keresni, mi tesz ké­pessé eqy embert olyan csele­kedetekre, amelyeket jobb hí- ián emberfölöttinek nevezünk”. Zsebredugott kéz, az ismert sap­ka, mellény, töprenqő, ember­közeli arc. Lenin lejön közénk. Beszédét így fejezte be:, — Most, amikor az alkotást átadom Mohács város közönsé­gének, megköszönöm g művész­nek azt, hogy Lenin születése óra eltelt 104 év után, a törté­nelem új fejleményei, a tudo­mány u) vívmányai, az emberi sors új feltételei közepette is változatlan időszerűséggel tudta elénk állítani a gondolkodó és cselekvő Lenint. Azt az embert, akinek gondolkodása és cselek­vése iktatta be igazán az em­beriséget tulajdon történelmé­nek birtokába És ezt is kell minden kor emberének megta­nulnia ahhoz, hogy tulajdon művének boldoq és szabad bir­tokosa maradhasson. E gondo­latok jegyében Lenin emlékmű­vét felavatom és tisztelettel át­adom Mohács városának. Az avatóbeszéd utón lehullt a fehér lepel Lenin bronzszob­ráról az ünneplő közönség nagy tapsa kíséretében. Most tárult csak szemünk elé g fehér már- ványiépcsőkön álló két és fél­méteres bronz-szobor, amelynek szép keretet ad a szobor mellett lévő Lenin portréját ábrázoló bronzlemezdomborítósú 20 négyzetméteres zászló. A párt, a tanács, a KISZ és a Hazafias Népfront vezetői, képviselői he­lyezték el ezután az emlékezés és hála koszorúit, majd Bősze György színművész, Székely De­zső: Lenin című versét szavalta. Ezt követően a Szivárvány ka­marakórus és a Park utcai álta­lános Iskola énekkarának műso­ra következett. Az ünnepség óz Irtternacionálé hangjaival ért véget. Szerdára összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa •*- az alkot­mány 22. paragrafusa (2) be­kezdése alapján — az ország- gyűlést április 24. napján (szer­da) délelőtt 11 érára összehív­ta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a család­jogi törvény módosításáról szó­ló törvényjavcslat, valamint a külügyminiszter beszámolója időszerű nemzetközi kérdések­ről. Televíziós közvetítés Komlóról Má$us 1-1 ünnepségek Pécsett és Baranyában Lenin-em lék ünnepség Tatán Vlagyimir lljies Lenin szüle­tésének 104. évfordulója alkal­mából díszünnepséget rende­zett szombaton Totón a megyei művelődési központban a Ma­gyar—Szov'ct Baráti Társaság országos elnöksége, az MSZMP Komárom megyei és Tatai vá­rosi Bizottsága. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Nagy Mária, az MSZBT főtitká­ra, Izsáki Mihály, a Megyei Pártbizottság titkára, 8- D. Se­| vikin, a Szovjetunió budapesti I nagykövetségének követtaná­csosa, Steiner Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Izsáki Mihály elnöki megnyi­tója után felszólalt B. D. Sevi- kin követtanácsos is. A díszünnepségen a Tatabá­nyai Bányász Művészegyüttes és a Magyarországon ideigle­nesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport központi mű­vészegyüttese adott műsort. Tartalmában és formájában- egyaránt gazdag, méltó prog­rammal ünnepli Pécs és Bara­nya a munkásosztály nemzet­közi ünnepét, május elsejét. Pécs A pécsi ünnepség központja idén is a Széchenyi tér. A fel­vonulás indítási időpontja 9 óra. A felvonulás — valameny- nyi gyülekezőhelyről — a Bem utca, Rákóczi út kereszteződési menet központon át a Széche­nyi tér két oldalán történik. Az ünneplők élén a Gyárvárosi Ál­talános Iskola úttörózenekara halad. Őket Baranya megye és Pécs megyei város politikai, gazdasági életének vezetői és százötven többszörösen kitün­tetett, élenjáró dolgpzó, szo­cialista brigádtag és szakszer­vezeti aktivista követi. Nyomuk­ban a 200 fős úttörő dísszázad és a Mecseki Szénbányák Vál­lalat központi fúvószenekara vonul. A vállalatok első felvo­nuló képviselői a Mecseki Szénbányák, o Mecseki Ércbá­nya Vállalat dolgozói, a MÉV fúvószenekara, a vállalat által patronált csertői, bükkösdi, és bakócai állami gyermekottho­[ nők tanulói, az Aknamélyítő Vállalat dolgozói, az építők, az iparitanuló-intézetek tanulói és dolgozói, a bőripari üzemek képviselői, a nyomdászok, a művészeti szakma és az orvos­egészségügyi dolgozók halad­nak. Valamennyien az l-es szá­mú gyülekezőhelyről, — Ha! tér, Rákóczi út, 48-as tér, illet­ve a környező utcákból indul­nak. A gyülekezés befejezési határideje 8 óra 45 perc. A II-es számú gyülekezőhely- I ről — Rákóczi út, Jókai utcá- | tói, Zsolnay-szobor, Kórház tér j irányából haladnak a vasutas, a postás, a Volán és az Autó­javító dolgozói. A gyülekezés befejezési határideje: 9 óra 30 perc. A lll-as számú gyülekezőhe­lyen — Bajcsy-Zsilinszky utca, Piac tér, Szalai András utcán át a Jókai utcáig, illetve a kör­nyező utcákból — 10 óráig kell befejezni a gyülekezést. Innét vonulnak a mezőgazdasági, er­dészeti, vízügyi, élelmezésipari, a közalkalmazottak szakszerve­zetéhez tartozók, a pénzügyi, kereskedelmi és vendégiátóipa- ri dolgozók és o szórakoztató zenészek. A IV-es számú gyülekező­helyről — Jókai utca, Szalai ' András utca, a Szabadság útig és a Móricz Zsigmond tér és környéke — haladnak a helyi­ipari és városgazdálkodási vál­lalatok képviselői, a pedagó­gusok. az általános, közép- és felsőfokú tanintézetek nevelői, dolgozói, o KISZÖV, a ktsz-ek és a KtOSZ dolgozói. A gyüle­kezés befejezési időpontja 10 óra 15 perc. Az V-ös gyülekezőhelyről — Szabadság út, József Attila ut­ca, Semmelweis utca, illetve a környező utcák — vonulnak a Széchenyi térig a város sport­egyesületeinek tagjai, a közép­iskolák tanulói, a felsőfokú in­tézetek hallgatói. A gyülekezés befejezési határideje 10 óra 45 perc. A felvonulók sorát a ren­dezők zárják. Komló A komlói vállalatok, gyárak, üzemek, intézmények dolgozói felvonulásáról közvetítést ad a Magyar Televízió. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik. Az óvodásokat, középiskolásokat és sportolókat követve a bá­nyászok haladnak majd a Le­nin tér felé. Nyomukban a Car­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom