Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-20 / 107. szám

1974. április 20. DUNANTOll NAPIÓ S Tegnap történt Dr. Cserháti József megyés­püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárát április 19- én, 60. születésnapja alkalmá­ból köszöntötték az egyházme­gye tisztségviselői és a papság képviselői. Ezen résztvett Ballá István, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökhelyettese, Czente Gyula, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese és Szter- gár János, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára. * Tegnap tartotta alakuló Olá­sét Pécsett a város tömegköz­lekedési munkabizottsága, amelynek létrehozását az MSZMP Pécs városi Bizottsága és a Volán 1t. Vállalata java­solta. A bizottság elnöke Erdő János tanácstag, a Volán ÍZ. Vállalat személyforgalmi főosz­tályának vezetője, tagjai között vannak Mészáros András, a Városi Pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetőle, Tóth Zoltán, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának ve­zetője, a kerületi tanácshivata­lok osztályvezetői, a Volán, a Pécsi Tervező Vállalat és a Du­nántúli Napló szerkesztőségé­nek képviselői. Az alkuló ülé­sen a munkabizottság számba- vette a Volánnál március 14-én megtartott városi tömegközle­kedési értekezleten elhangzott és lapunkban is ismertetett ja­vaslatokkal és tervekkel kapcso­latos intézkedéseket. * A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem kollégiuma pénteken felvette Rajk László nevét. Az ünnepségen dr. Gosz­tom yi János művelődésügyi mi­niszterhelyettes mondott beszé­det * Kenéstechnika és korrózióvé­delem a mezőgazdaságban — címmel szimpóziumot tartottak tegnap, pénteken reggel kilenc órai kezdettel a Technlko Há­zában Pécsett. A rendezvényt Nagy József AC igazgató nyi­totta meg, az előadások után filmvetítést és ÁFOR termékbe­mutatót tartottak. * A Nemzetközi Beruházási Bank és a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank ta­nácsüléseiről pénteken Moszk­vából hazaérkezett a magyar küldöttség, amelyet dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vezetett Erősítsük a KISZ kommunista jellegét Beszélgetés Petőházi Szilveszterrel a KISZ KB üléséről Szerdán és csütörtökön ülést tartott a KISZ Központi Bizott­sága, amelyen részt vett Petőházi Szilveszter, a, KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ Baianya megyei Bizottságának első titkára. Tőle kértünk rövid összefoglalót a KB ülésén elhangzot­takról, a fontosabb megállapításokról. — A napirenden szereplő há­rom téma közül az első volt a KISZ Központi Bizottságának határozata, néhány időszerű feladatról, Ezek közül a legje­lentősebb: a KISZ eszmei, po­litikai hatásának, a tagok erköl- esi, politikai, világnézeti elkö­telezettségének és kiállásának, az alapszervezetek aktivitásának és fegyelmének növeléséről szó­ló előterjesztés és vita, és az ehhez kapcsolódó határozat, amelyet az Intéző Bizottság már előkészített. — Mit emelne ki a határo­zatból? — A KISZ Vili. Kongresszusa óta vita tárgya a KISZ kommu­nista politikai jellegének értel­mezése, Ezek a viták sokmin­dent tisztáztak, sokmindent túl­bonyolítottak. Most eqyértel mű­én megfogalmaztuk, hogy mit értünk politikai jellegen, azt, hogy mit várunk él a KISZ tag­jától, hogy kiket hívunk és vá­runk az ifjúsági szövetségbe, el­fogadtuk a KB dokumentum­ban, hogy miként növeljük a politikai követelményeket és az alapszervezetek aktivitását, ar­ról i$ határoztunk, hogy milyen irányban fejlesztjük tovább a vezetők, vezető testületek mun­kamódszerét. A KISZ tagok cse­lekvési lehetőségeinek és kész­ségeinek fejlesztése került a középpontba. Az ifjúsáqi szö­vetség tagjától elvárjuk, hogy legjobb tudása, képességei sze­rint helytálljon a munkában, tanulásban, a haza védelmé­ben. A párt eszméinek, politiká­jának szolgálatát várjuk, 0 fia­tal ismerje meg ért az eszmét és politikát, kiálljon érte min­den körülmények között, és részt vegyen annak megvalósításá­ban. Természetesen nem elérhe­tetlen követelményeket támasz­tunk: mindenki az életkorának megfelelően, ott tegye a leg­többet ahol él é$ dolgozik, akár az iskolában, akár a munka­pad mellett. A KISZ Központi Bizottsága új módon, mozgalmi évben ad programot — ame­lyet a következő éviq terjedően már nyilvánosságra hoztunk — és ehhez a programhoz kap­csolódva a fiatalok egyénileg is vállaljanak feladatot, amely­nek teljesítéséről a közösség előtt számolnék el. Tulajdon­képpen ehhez kapcsolódik egy szervezetinek tűnő, de inkább politikai jellegű intézkedés: évente új tagsági könyvvel lát­juk el a KISZ tagokat Tehát amikor elszámol a közösség előtt, hogy mit végzett, dönt or­rai is. hoqy továbbra 1$ vállalja- e a KISZ tagságot. De dönt a kollektíva is: munkája, maga­tartása alapján a fiatal méltó- e arra, hogy továbbra ís tagja lehessen az ifjúsáqi szövetség­nek. Ha nem szolgált rá erre, eay időre eltanácsolhatják a KISZ-ből. — Lesz-e visszatérési lehető- ségük az eltanácsolt tagoknak? — Természetesen, ha munká­jukkal és magatartásukkal kiér­demlik. Az a cr'unk, hogy a szervezet fegyelmét önként vál­laló, a társakért, egymásért dol­gozó. önmagukat művelő lá­nyok és fiúk legyenek a szövet- séq tagjai, akik magatartásuk­kal is példát mutatnak. Félre­értés ne essék: nem elit KISZ-t akarunk, hanem azt szeretnénk, hogy az ifjúsági szervezetbeli tömeg egyértelműen és világo­san lássa, mit várnak tőle, mit kémek tőle... — Sok szó esett az úttörő­szervezetből a KISZ-be való át­menet zökkenőiről... — Ezen Is változtatunk. Az Ifjúsági szövetségbe való belé­pés előtt, követelménytámasz­tásnak, bevezetjük a Kilián pró­bát, amely a taqsáara való fel­készítést jelenti majd, megköny- nyíti az átmenetet az úttörőből a KISZ-be. — A KB által elfogadott ha­tározatok megismertetése, vég­rehajtása nyilván nem megy egyik napról a másikra .., Egy milliárd 137 millió forint Komló iparának 1973-as termelési értéke Két év előny a gazdasági növekedésben Komló ipora 1973 végére ma­gasabb termelési szintet ért el, mint amit a IV. ötéves terv — országos viszonylatban - 1975- ös célként jelölt meg. A város­ban működő minisztériumi, ta­nácsi és szövetkezeti gazdasági egységek — a Mecseki Szénbá­nyákhoz tartozó üzemek ered­ményét nem számolva — az 1970-es 771 millióról 1 milliárd 137 millió forintra, tehát több mint 47 százalékkal növelték termelési értéküket. A Városi Pártbizottság — amely tegnapi ülésén egyebek között az ipari üzemek 1973. évi gazdálkodásának főbb tapasz­talatairól és az Idei gazdaság­politikai célkitűzésekről tárgyalt — örömmel és köszönettel nyug­tázta ezt az eredményt, amely egyértelműen bizonyítja, hogy Komló gazdasági fejlődése az V. éves terv harmadik esztende­jében Is töretlenül megtartotta az országos átlaqot lényeqesen meqhaladó lendületét. Sőt mi több az elázó évek lassú növe­kedése, illetve stagnálása után a múlt évben a minisztériumi Ipar is jelentősen előbbre lé­ISMÉT VÁSÁROLHATÓ Star King gy0m8le»ii#rp 1*,— Ft helyett T,50 Ft A nanásisiörp 10,4# Ft helyett Ft Csokis szaloncukor, t kg 50,— Ft helyett 25,— Ft Törmelékes rizs, 1 kg 5,50 Ft PÉCSETT, A SALIAI U. OLCSÓ élei .m'^zep aruk boltjában. pett A termelés volumenét é* a növekedés mértékét tekintve azonban még mindig a tanácsi vállalatok játszották a főszere­pet. Jellemző, hogy a Carbon Könnyűipari Vállalat — több mint 22 százalékkal növelte ter­melését — egyedül 463 millió forint értékű árut állított elő. Komló iparának eredményei döntő mértékben a termelékeny­ség, a hatékonyság fokozódásá­ból származtak. A foglalkozta­tottak körének számottevő bő­vítését eleve lehetetlenné teszi, a bányászvárosban Is tapasztal- ! ható munkaerőhiány. (A pártbi- | zottság megítélése szerint vi­szonylagos hiányról van szó, hi- | szén a munkaképes korú nők 42—43 százalékát nem sikerült ; még a termelésbe bevonni.) Emellett, bár kétségtelenül pozi- I tív tényező, de a termelésben gondot okoz, a gyermekgondo­zási szabodsáqon lévő nő dol­gozók növekvő száma. Jelenleg esuoán a Carbon és a Május 1. Ruhagyár szalagjai mellől mint­egy félezer asszony hiányzik emiatt. Az egyedül lehetséges mód­szernek a jövőben is az Intenzív fejlesztés látszik. A komlói üze­mekben segítették ezt a törek­vést, az utóbbi években végre­hajtott jelentős — 165 millió fo­rint értékű — beruházások és rekonstrukciók. Három esztendő alatt az 5. éves tervre előirány­zott beruházások csaknem 80 százaléka megvalósult. A fel­használt összeg nagyobb részét korszerűbb, terme'ékenyebb qé- pek és berendezések üzembe­állítására fordították, de jelen­tős intézkedéseket tettek több- helyütt a munka- és szociális körülmények javítására is. Mindez a múlt évben végre­hajtott bérintézkedésekkel együtt növelte a dolgozók munkoked- vét és hozzájárult a munkafe­gyelem erősödéséhez is. Az idén az eddiginél mérsé­keltebb, 5—7 százalékos gaz­dasági növekedést tart reálisnak a Városi Pártbizottság s ennek forrásaként elsősorban az em­beri tényezőkre hívta fel a fi­gyelmet — Először Is sok jól képzett vezetőre van szükség, hogy ezeket az elhatározásokat meg­valósíthassuk. Hozzákezdtünk egy nagyszabású programhoz az eqész határozat feldolgozá­sára és megismertetésére. A KISZ Központi Bizottsága, — amint hírül adtuk — ezt kö­vetően a forradalmi ifjúsáqi na­pok tapasztalatairól, és szerve­zeti kérdésekről tárgyalt. D. K. J. Épül Meszesen az új 12 tantermes középiskola, melyben a tervek szerint 1975 őszén már megkezdődik a tanítás Fotó: T. Bernáth Erzsébet Kitüntetett vállalatok, szövetkezetek Baranya megye huszonhárom ipari szövetkezete közül tizen­egy részesült kitüntetésben. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium kiváló szövet­kezet címmel tüntette ki a mo­hácsi Építőipari Szövetkezetét, a pécsváradi Építőipari Szövet­kezetét és a pécsi Építőipari Szövetkezetét. A könnyűipari ágazothoz tar­tozó szövetkezetek közül a Ba­ranya megyei Fodrász Szövetke­zet, a Pécsi Kesztyű és Bőrdísz­mű Szövetkezet érte el a Ki­váló címet A sellyei AGROKÉMIA Szö­vetkezet á Nehézipari Minisz­térium elbírálása alapján elér­te a Kiváló szövetkezet címet. A Baranya megyei Villamos­gépjavító Szövetkezet az OKISZ elnökségének vándorzászlaját nyerte el. A Baranya megyei KISZÖV elnökségének vándorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat kapták a következő szövetkeze­tek: a Baranya megyei Cipő­ipari, a szigetvári Építőipari, a mohácsi Férfi és Nőiszabó, va­lamint a pécsi Minőségi Ruhá­zati Szövetkezet A Pécsi Vasútigazgatósághoz tartozó csomópontok közül a következők érték el a Kiváló cí­met: a dombóvári, valamint a pécsi. Kiváló szolgálati főnökség lett a nagykanizsai, a PFT, va­lamint a dombóvári építési fő­nökség, ♦ A Baranya megyei Tanácshoz tartozó vállalatok közül o kö­vetkezők érték el a Kiváló Vál­lalat címet: a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat o Baranya megyei Gyógyszer- tár Vállalat, a Baranya megyei Patyolat Vállalat a Pécsi Szikra Nyomda, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, a Pé­csi Bútorgyár, a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat, o Baranya me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat. Miniszteri Dicsérő oklevelet kapott a Pécsi Építő- és Tata­rozó Vállalat A Könnyűipari Minisztérium irányítása alatt dolgozó Pécsi Kesztyűgyár az 1973. évi ered­ményei alapján elérte a Kiváló vállalat címet A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Pécsi Gyára Élüzem lett. * Az 1973. évi gazdálkodási versenyben legkiválóbb ered­ményt elért mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részére a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a TOT javaslata alapján a Kiváló Mezőgazda­sági Termelőszövetkezet címet adományozta a Duna és Kara- siea menti Tsz Szövetség terüle­tén a babarci Béke, a belvárd- gyulai Közös Út a bólyi Kos­suth és a sombereki Béke őre Tsz-nek, a Mecsek és Dráva nagypeterdi Március 15., a szi­getvári Zrínyi, a sásdi Búzaka­lász, a kaposszekcsöi Kossuth és a mágoCsi Béke Termelőszö­vetkezeteknek. Kiváló Szövetke­zeti Társulás címmel tüntették ki a MECSEKTEJ társulást és a BARANYATERMÉK-et. Kiváló szövetkezet lett a szi­getvári és a sásdi ÁFÉSZ. A legjobb takarékszövetkezet cí­met nyerte el a lónycsóki taka­rékszövetkezet. Miniszteri dicséretben része­sült a szabadszentkirályi és a mágocsi ÁFÉSZ, a va:szlói Ta­karékszövetkezet, valamint a menti Tsz Szövetség területén I komlói Építő- és Lakásfenntartó 0 szentdénesi Egyetértés, a I Szövetkezet. Egységes növényvédelem ezerhatszáz hektáron Hét tsz és egy állami gazdaság szerződése Tegnap délelőtt a megye leg­nagyobb Szőlő és bortermelő nagyüzemei Villányban aláírták az első társulási szerződésüket. A termelőszövetkezetek részéről a siklósi, a diósviszlói, a kis- harsányi, a villányi Új Alkot­mány, a vlllánykövesdi, a bólyi és a babarci tsz képviselői ír­ták alá az alapokmányt, s nyolcadikként a társulás és me­gye legnaqyobb szőlőtermelő üzeme a Villányi Állami Gaz­daság. A nyolc nagyüzem szőlőterü­lete összesen 1600 hektár — eb­ből 1000 hektár a Villányi Álla­mi Gazdaságé, a többi 600 hek­tár a hét termelőszövetkezeté. A tegnapi -napon az üzemek szőlő-növényvédelmi társulást alakítottak azzal a céllal, hogy a Villányi Állami Gazdaság nagyteljesítményű — bérelt — helikopterének kapacitását a legmaximálisabban és szaksze­rűbben használják ki. A szerző­désben a gazdaság vállalta> hogy a jövőben a tárult tsz-ek szőlőültetvényeinek teljes nö­vényvédelmét elvégzi. A gazda­ság alkalomszerűen már eddig is besegített a légi növényvéde­lembe, ezentúl azonban előre megtervezve, pontosan ütemez­ve, a szakszerűség követelmé­nyeinek megfelelően teljesen leveszi a munka qondjóta szőlő­termelő tsz-ek válláról. A tegnap megalakult társulás csak első lépésnek tekinthető, a végső cél ezt a most létrehozott társulást szőlőtermelő és borfel­dolgozó társulássá feljesrteni. ötvenegy nagyüzem társulása 3 megye szakembereinek tanácskozása Dombóváron Pénteken délelőtt Dombóvá­ron, a vállalat központjában megbeszélésre hívták össze a három megyében — Baranya, Tolna, Somoqy — társult 51 bor­sótermelő nagyüzem — 46 tsz és 5 állami gazdaság — képvi­selőit, amelyek összesen 8 ezer hektáron termelnek borsót és évente 1500 vagon borsóvető­magot állítanak elő hazai fel- használásra és exportra. Dr. Katona József, a vetőmaq vál­lalat igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy ezek az üzemek képezik 0 gerincét Dél- Dunántúl borsó termesztésének, hisz a 11 ezer hektár borsóte­rület közel 75 százalékával ren­delkeznek. A társult nagyüze­mek 5 éves szerződést kötöttek a vállalattal, melyben 1978-ig kötelezték el maqukat a nö­vény előállítására és forgalma­zására. Az üzemek vállalták, hoqy a növényt kiemelik koráb­bi hátrányos helyzetéből — a borsónak korábban méq műtrá­gya sem jutott — és mindent elkövetnek, hogy a jelenlegi 10 —11 mázsa hektáronkénti át­lagtermést mielőbb 18—20 má­zsára növeljék, Baranya átlaga már tavaly js magasabb. 17,1 mázsa volt. itt lesz talán a leg­könnyebb elérni a kitűzött célt A fentiek ellenében a vállalat saját fejlesztési alapjából anya­gi támogatást nyújt a mezőqaz- dasáqi üzemeknek a borsó ter­mesztés technikai korszerűsíté­séhez, borsó betakarító kombáj­nok, adapterek beszerzéséhez. Továbbá vállalta, hogy a tár­sulási üzemeknek úgynevezett termelésfeilesztésj felárat fizet a borsó után, E felár összege igen tetemes. Tolnában 2,2 mil­lió, Baranyában 3 millió, So­mogybán 1.8 millió, összesen a három megyében 7 millió forint Ezt a felárat a társuláson kí­vül borsóteimelők nem élvezhe­tik. A tegnapi dombóvári rendez­vény tapasztalatcsere 'ellegű volt. A résztvevő '"remek szak­emberei megvitatták a borsó­termesztés agrotechnikai kérdé­seit kicserélték tapasztalatai­kat

Next

/
Oldalképek
Tartalom