Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-16 / 103. szám

Száz kilométer — hatve n perc A Budapest- Székesfehérvár közötti autópálya értéke , 2,6 milliárd forint — 1986-re 600 kilométer hosszúságú autópálya lesz hazánkban Először megoldhatatlanul bo­nyolultnak tűnik feljutni az au­tópályára. A siófoki csomópont összevissza tekerődző hófehér kígyó — messziről. A „Buda­pest" táblával jelölt vezetősáv éles kanyarok után kiegyenesed­ve, szinte észrevétlenül simul az autópályához. 104 kilométeres átlag Megkezdődik a száguldás. Budapest közel száz kilométer — a végtelen fehér beton in­gerlőén hat a gázpedált nyomó lábra. A felmérések tanúsága szerint közepes délutáni forga­lomban a külső sávon 82, a bel­sőn 104 kilométeres átlagsebes­séggel közlekedtek a járművek. Száguldunk. Az autópálya közvetlen előnyeit dr. Tímár András, a KPM tisztviselője a következőkben látja: sokkal na­gyobb sebességgel lehet halad­ni, megrövidül az utazás ideje és távolsága is, kevesebb az energiaveszteség (vezetőre és gépkocsira egyaránt érvényes ez), s természetesen a gépkocsi fogyasztása is jóval kisebb lesz. Egy óra alatt értünk fel Siófok­ról Budapestre (9ó kilométer^ 8,5 liter benzint evett meg a Zsiguli. További előnyök: kisebb az elhasználódás, nagyobb a kényelem, 120 kilométeres se­besség nem kíván nagyobb fi­gyelmet, mint a 6-os úton a nyolcvan. Csökken a balesetek száma. Az M 6-os is... Európa számos országában mór korábban felismerték eze­ket az előnyöket: az NSZK-ban például 1970-ben 4461 kilomé­ter hosszú volt az autópályák hossza, s 1985-re 13 000 kilo­méter lesz. Olaszországban 1970-ben 3907, Franciaország­ban 1553, Nagy-Britanniában 1076 kilométer. A most követke­ző tíz esztendőben szinte vala­mennyi ország óriási erőfeszí­téseket tesz autópályák építé­sére. Magyarországon 600 kilo­méter hosszúságban készülnek az új autópályák, amelyek Bu­dapestet két-négy óra közel­ségbe hozzák hazánk bármely pontjához. Az elképzelések szerint a magyar autópálya-hálózat ge­rincét a következő fontosabb útvonalak képezik majd: Az M 1-es Győrön keresztül vezet az országhatárhoz, az M 2-es Vá­con ót fut a határmenti Hont- hoz, az M 3-as a tervek szerint Hatvan—Miskolc érintésével éri majd el az országhatárt, az autóoálya-hólózat M 4-es jelű pályája Cegléd—Debrecen—or­szághatár vonalon halad, az M 5-ös Budapest—Kecskemét— Szeged—országhatár között dél­nyugatra tart. Budapest—Száz­ha’ombatta—Dunaföldvár— Szétszórd—Pécs útvonalon ha­lad majd az M 6-os autópálya. Szekszárdig közel párhuzamo­san a Dunával, majd ott dél­nyugatra fordulva Pécs déli kül­városán áthaladva csatlakozik a 6-os főúthoz. Az M 7-es a Balatontól délnyugatra fordul, Nagykanizsát északon elkerül­ve, Letenyénél éri el az ország­határt. Tovább épül A 'övő. A „jelennel" éppen az --en a 3’-es kilométert jelző •'b'anál találkoztunk. Itt fut ez outópálya második pá­lyája, a „szüzföldre”. Caterpillar és Komatsu szkréperek, gumi­kerekes rakodógépek, 200—240 LE-s sziklabontó dózerok, föld­tömörítő gépek, egyengetők, betonkeverők tucatjai dolgoz­nak a 30 kilométeres szakaszon. Minden kilométer úthoz 200 ezer köbméter földet kell meg­mozgatni, s 4000 köbméter kü­lönleges cementstabilizálót ké­szítettek. A Martonvásár—Siófok kö­zötti szakaszon, a korábbi ta­pasztalatok alapján, megváltoz­tatták a burkolat szerkezetét: 22 centiméter beton, 2 cm bitu­menes homok, 5 cm bitumenes kavics és 15 cm stabilizáció al­kotja a pályát... Száguldunk. Amikor a forga­lom megengedi. Egy-egy lassú jármú hosszú kilométereken ke­resztül is lefékezheti a gyor­sabb kocsikat. Néhány vakme­rő előzés, néhány hajmeresztő mutatvány árán azért vannak, akik nem hagyják fékezni a tempójukat. Az autópályán nem szabad, illetve nem szabadna autózgatni. Az ötven kilométeres sebességgel utazgató, a táj­ban gyönyörködő autósok más utat kell. hogy válasszanak. Kellene. * Székesfehérvártól egyirányú a forgalom — Budapest felől már az elkészült második pályán ro­hannak a járművek. Innen Bu­dapest mar csak harminc perc. Szervezetten... Szerencsére az autópálya lét­rehozói felismerték, hogy az autópályán más a közlekedés, mint más közutakon, másként kell annak fenntartásáról, a közlekedés szervezéséről gon­doskodni. A minta adott volt: mindenki magától értetődőnek tartja a vasút szervezett, fegyel­mezett, üzemszerű működését Ennek mintájára kívánják meg­szervezni az autópályák üzeme­lését is. A feladatok: a forga­lom ellenőrzése és irányítása, rendkívüli forgalmi akadályok jelzése, megszüntetése, balese­tek esetén az embermentés, no és persze az utazási kényelem, a szolgáltatások biztosítása Egyszóval: az autópálya útmes térség, mert ez új, külön szak ma. Az M 7-es autópálya (fél autópálya) üzemeltetése 1972 ben 23,5 millió forint volt... Az M 1-es autóúton folytattuk utunkat Győr felé. Ez a 127 ki­lométer már két óra hosszat tartott... Lombos! Jenő Új piacok Pécsett 1975 tavaszán: 'kapunyitás erfv Jelenlegi helyén moraj Pécc legkedveltebb központ paca a Bajcsy-Zsilinszky utcai A vá rosi tanács kereskedelmi osztó lyán kapott tájékoztatás «éri» — amennyiben o VOLÁN el­költözik — még nagyobb te: ü létén árusíthatnak majd az ős termelők, termelőszövetkezetek állami gazdeságok, mint most A Pécsi Tervező Vállalat szak­emberei már dolgoznak az új autóbuszállomást és a piacot öszekötő közlekedési útvonalak tervén. A tervek szerint a ké­furcsaságok Száz év múlva mindenkit Zsolt bácsinak hívnak — mondták a II. kerületi anya­könyvi hivatalban, kissé tré­fálkozva, de volt ebben va­lami komolyság is. Hát eny- nyire kicsi lenne a iantázi- ánk? Divat. Legyen az a hosz- szú haj, mini szoknya, vagy tízcentis talpú cipő. A név is az. Forgószélként lelkapja a közízlés, aztán úgy harminc­negyven év múlva elcsodál­kozik az utókor: honnan ez a rengeteg Zsolt, Zoltán. Attila, Péter, Tamás, Ákos? Hát in­nen, az 1970-es évekből. Ezek ugyanis a férfinevek sztárjai, legalábbis a szüle­tési anyakönyvek ezt bizonyít­ják. A női neveknél újabban ezek az uralkodók: Zsuzsa, Bernadett, Krisztina. Beatrix, Barbara, Orsolya, Réka. A mai, újdonsült apák, anyák már elavult, alig hasz­nált, vagy éppen kiveszőnek látszó nevek viselői. Gyerme­keik közül aliq akad, aki a Rozália, Éva, Mária, Júlia, Katalin névre hallgatna. A fiúk között is ritka a János, István, László. Szó, ami szó, adnak az eleganciára. Így a leánygyer­mekek viselhetik az Oktávia, Inez, Ramona, Zsanett, Do­bóra neveket. A Magyar Utónévkönyv több, mint háromezer-ötszáz nevet tart számon, ezek közül lehet válogatni, más utónév nem adható. Kivéve a nem­zetiségieket, akik közül szép számmal akad Zorán, Roland, Milán, No és még egy kivé­tel: a szülök nem találtak az említett utónévkönyvben a gusztusuknak megfelelőt, és a kislánynak mindenáron az Euniké nevet akarták adni. Nem nyugodtak bele, hogy ilyen magyar név nincs, végül is a Magyar Tudományos Aka­démia engedélyével sikerült anyakönyveztetni. Végezetül még egy érde­kesség: ha egy hónapon be­lül nem tudnak dönteni az újszülött neve felől, akkor a gyámhatóság kénytelen vál­lalni a keresztanya szerepét. Az utóbbi három évben két­szer fordult elő ilyen. K. Gy. AUTOKEft-szaküz'et Kaposváron Megnyílt Somogy megye első AUTÓKER-sicküzIete Kaposvárott. A múlt héten ünnepélyes keretek között adta át a két millió forintos költséggel épült szaküzletet Lászlófi Dénes üzletág-igazgató. A bolt összesen 400 négyzetméter alapterületű, 100 négyzetméteres eladótérrel. Újdonság, hogy az árusítás fele önkiszolgáló rendszerrel történjk. Tizenhét féle gépkocsihoz kaphötok alkatrészek, az üzlet nyitó árukészlete meghaladja a nyolc millió forintot. Mintegy kétezer féle alkatrészt és ötszáz féle általános felszerelési és autóápolási cikket kínálnak. Eltűnnek a vizes lakások? Falat fűrészel a dévaványai feltaláló Az egyébként szép, nagy és masszív családi ház falaiból szinte csepegett a víz, a fali­szőnyeg rövid idő alatt, a szó szoros értelmében elrothadt. Dr. Sánta Lajos dévaványai körze­ti orvos, a ház lakója és Hajdú Gerzson villanyszerelő mester merész tervet eszeltek ki. Némi töprengés, mechanikai és elektro'echnikai számítás után elkészült a mű. Kíváncsisko­dók és hitetlenkedők állták körül az orvos házát, figyelve, hogy Hajdú Gerzson találmánya ho­gyan fűrészeli eí az ötvenkét centi vastag falat. A bizonyítás fényesen sikerült. A kifűrészelt résekbe szigetelő lapokat csúsz­tattak. Novemberben, alig egy hét alatt, szigetelték alá a há­zát, * ma már csaknem teljesen szárazok a falak. Csodák cso­dája, még a lábazatból is kezd eltűnni a víz. Amit a kőműve­sek 180 ezer forintért, több hó­napi munkával vállaltak volna, azt egy hét alatt végezte el az ügyes gép. Több, mint száz méter hosszúságban, a ház va­lamennyi külső és belső falát átvágták, leszigetelték. Hajdú Gerzson egycsapásra híres ember lett Sok levelet kap, amelyben vagy segítséget kémek tóle a vizes házakban lakók, vagy a találmánya után érdeklődnek, Megkörnyékezík a szerencselovagok is, akik ilyen­olyan furfanggal gyors meggaz­dagodást remélnek. A feltaláló azonban csak egyet akar: se­gíteni. Hat szakmája van. Hogy melyik a legkedvesebb? Azt mondja, mindegy, csak speku­lálni kelljen. Az állandó . töp- j rengés, a mindig jobbat aka­rás teszi igazán mesterré az i embert, Déváványán, egy Ár­pád úti földszintes kis házban él és dolgozik. Mostanában naphosszat zakatol a drótszövő gép. Ez a típus óránként nyolc méter kerítésnek való drótot sző. 0 átalakította úgy, hogy a gépe a húsz métert is meg­csinálja. A falfűrészelő gép tulajdon­képpen pofonegyszerű szerke­zet, No persze akkor, ha vala­ki egyszer már rájött a meg­oldásra. A szerkezet fő alkat­részei: két fogaskerék lánc-át­tétel, egy kiszolgált Gatter fű­részlap, és egy villanymotor. Az egész nem kerül többe kétezer forintnál. Mégis, valóságos ál­dás a vizes vályog- és tégla- házaknak. Hajdú Gerzson egy levelet mutat. Kockás papíron, szálkás betűk, látszik, hogy nem tollhoz szokott kéz írta: „Szeretnénk egyszerű kis falusi házunkon ilyen munkát elvégezni. Nem tudom, tudná-e vállalni, mert egy kicsit távol esik a laká­sunk .. .” Mélykútról írták a le­velet, kétszáz kilométerről. Pár nappal ezelőtt motorra ült a mester, é$ megnézte a házat. „Segíteni akarok, ez ter­mészetes" — mondta. Eleinte nem is tartotta vala­mi nagyra a találmányát, csak Sánta doktornak akart segíte­ni. Most, hogy ekkora az érdek­lődés, komolyabban veszi a dol­got. Méq tökéletesíti, masszí­vabbá építi a gépet. Elkészíti a rajzát, a műszaki leírást, a többi a Találmányi Hivatal dol­ga. Azazhogy nem egészen. Jó volna, ha egy üzem, vagy szö­vetkezet vállalná a gyártását, hogy valóban közkinccsé váljon egy nagyszerű ötlet. Kurucz Gyula rostán ubiekben ezt o piacot Pécs ózponti bevásárló helyévfej— esztenék új üzletek lét.:. .Késő­éi, illetve a meglévők .éviié­ivel. Természetesen mindez egye- őre csak elképzelés, csakúgy nint a Felsőmalom utcai piac orszerűsítése. Amennyiben a 3ajcsy-Zsilinszky utcai valóban megmarad központi piacnok, így a Felsőmalom utcai kerü- 'eti piacként szolgálja maid a belváros és a budai városrész lakóit. Valószínűbb az újmecsekaljoi piac költözése, amely az új 6-os út építésének kezdetekor áttelepül az Endresz György ut­cában . épülő Szupermarkettel szemben lévő területre. A kör­nyéken lakóknak azonban még egy vásárlási lehetőség kínálko­zik, mivel a Megyeri úton is tervezik egy piac kialakítását. Jövő év elejétől — az ú* elké­szüléséig — már ideiglen? sí- árusítóhelyeket létesítenek az ABC áruház közelében. Ugyancsak ideiglenesei ala­kítják ki 1975 tavaszára o Me­gveri Kertváros lakóéoületei kö­zött is a piacot, melyet c ké­sőbbiekben átköltöztetnek a városrész központjába, ahol korszerű, nagy elárusító terü­letű piacot létesítenek majű. A tervek szerint áthelyezik a meszesi Fekete Gyémánt téri piacot is az I. kerületi hivatal és a Budoi vámnál lévő ABC áruház közötti területre. Csíkos vajak Élre került a zöld Pécsett négyféle vaj is kap­ható. Az itt bevezetett újrend­szerű tejipari piackutatás mél­tán váltott ki érdeklődést a szakemberek és vásárlók köré­ben. A kísérlet lényege: c ha­gyományos termék mellett — azonos alapanyagból — eltérő technológiával gyártott vajat is árusít február eleje óta 3 pécsi üzlet A csíkjelzéssel megkülön­böztetett árut az újmecsekaljoi 10-es ABC áruház, a Kórház té­ri élelmiszerbolt és a Jókoi téri tejbolt értékesíti. A piackutatás során véleményt kémek o vá­sárlóktól: melyik terméket gyártsa, milyen technológiát al­kalmazzon a jövőben az ipar. Ez azt jelenti, a vevő dönthet az újdonságok sorsáról. A „csíkos vaj”-akcíó rövide­sen lezárul, most van a finis. Annyit máris megállapíthatunk, a piackutatás beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket, a kísérlet a vártnál Is nagyobb sikert ara­tott. Ügy tűnik, a zölddel jel­zett, könnyen habosodó, tejszí­nes vaj lesz a verseny győzte­se. Mindhárom üzlet vezetője így vélekedik. A kékcsíkos vaj ugyancsak könnyen kenhető, enyhén sózott, szendvicsek ké­szítésére, hidegvacsorákhoz ki­válóan alkalmas. A törzsvevők ragaszkodnak ahhoz, vagy leg­alábbis nagyon szeretnék, ha a későbbiekben állandóan kap­ható lenne sózott vaj. A bioló­giai érlelésű, „érett ízű" külön­leges zamaté „piros"-ból is egyre több fogy, esetenként háttérbe szorítva versenytársait „Privát" közvéleménykutatá­sunk szerint mind a három féle vaj kitűnő minőségű, érdemes megkóstolni. Amit hiányolnak a vásárlók: nem elég feltűnő a csomagolás, kevés a csíkjelzés, így összetéveszthető az édes és a sós vaj. Ha sorozatgyártásia kerül a sor, ezen a problémán biztosan lehet segíteni. Addig azonban fontosabb, minél töb­ben ismerjék meg és mondják el véleményüket a „csíkos" va­jakról. Csak így dönthető el, hogy az úidonságok közül me­lyekkel érdemes bővíteni a vá­lasztékot. ummk

Next

/
Oldalképek
Tartalom