Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-02 / 91. szám
1974. április 2. OUNÄNTOLI NAPLÓ A Korszerű sertésfajtót a kisüzembe % Napirenden a minőségi állománycsere % Háztáji kocaakciót indít a Szentlőrinci Á. G. A papot húsüzemben, ahoi amerikai szabványok alapján az Egyesült Állomok részére gyártják a dobozolt somot és 'a húskészítményeket, beszállításkor műszeres vizsgálaton esik át minden egyes sertés. Ultrahanggal mérik Itt a hát- szaionna vastagságát, ami nem haladhatja meg a 35 millimétert Ennélfogva Pápán a nagyüzemek állományát veszik csak át, az úgynevezett négysonkás sertéseket, ezek rendszerint valamelyik intenzív lapály fajtához, vagy annak keresztezéséhez tar- toznak. A szedett-vedett háztáji sertések aligha juthatnak el Pápára, ahhoz rendszerint túl zsírosak, szalonnósak, s mive! a húsipar egyre több helyen tér át a műszeres átvételre, a zsíros sertésre nem vár no ay jövő. Itt az ideje korszerű fajtákkal ellátni a háztáji gazdaságokat. Sokan úgy vetik fel a kérdést, hogy mi szükség erre, hisz a kisüzem elsősorban önellátásra termel, és a magyar, főként a falusi háztartásokban még mindig nagy szerepe van a disznózsírnak, meg a füstölt szalonnának, Ez igaz, de igaz az ellenkezője is, hogy a táplálkozási szokások változása már falun is észrevehető, ott is többre becsülik ma már a színhúst, a sonkát a zsírnál, szalonnánál. Meg aztán a hússertésnek Is megnő a szalonnája, ha nehezebb súlyra hizlalják és nem 110, hanem 180 kilós súlyban vágják. A minőségi csere híveinek legfőbb érve mégis a magas háztáji árutermelés. Az elmúlt évben 200 ezer vágottseriést vásárolt fel a Baranya megyei Állatfor- golmi és a Húsipari Vállalat a megyében és ebből 75 ezer darabot a megye háztáji gazdaságaiból vett meg. Ha a magánvágásokat i$ beleszámítjuk, a háztáji vágósertés termelés jóval meghaladja az évi 100 ezer darabot A vállalat központjában kapott tájékoztatás szerint a 75 ezer háztáji sertésnek csak a fele fehér hússertés, a másik 50 százaléka afféle kevertanyag a tiszta feketétől a tarka-barkáig, A 37 500 keverék sertés értékesítésekor eleve 30 fillérrel kevesebbet fizet a vállalat kilónként a gazdának. Zsírsertés Baranyában nincs, a mangalicát az Ormánságból is kiszorította a fekete Cornwall, de ez is eléggé zsírosodé, s csak nagy jóindulattal lehet ráfogni a hús jelleget, nem is beszélve fekete bőréről. Mohács-szigetnek még mindig ez a kedvenc sertése, A megyében már a fehér hússertés dominál. Az állattenyésztési Felügyelőség már egy esztendeje kizárólag fehér hússertés kanokat helyez ki a megye valamennyi községébe, sőt ebben az évben megkezdik a háztáji kocaállomány mesterséges megtermékenyítését, Két igen jó fájté A fajtacseréhez azonban nemcsak új fajtájú apaállatok, de kocák is kellenek. Eddig a háztáji udvarokba csak módjával jutott a korszerű fajtákból, hisz mindenekelőtt a nagyüzemi szakosított sertéstelepeket kellett benépesítem!. Ma azonban már kissé má$ a helyzet, A Szentlőrinci Állami Gazdaság a közelmúltban hirdette meg háztáji kocaellátási akcióját. Két igen jó fajtát kínál eladásra: az igényesebb és igen intenzív svéd lapály sertést és a kevésbé igényes, j a primitívebb tartási körülmények , között is jó eredményeket adó j észt lapály fajtát Kaputelefon, programkapcsoló, utcai segélyhívó A MEGYES&ER sikere A novemberi észt lapálysertesek átlagos súlya már meghaladja az 55 kilogrammot a tésenyi telepen A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a lengyel társintézmény meghívására március 25- től 31-ig épületvillamossági kiállítást rendezett a lengyei elektrotechnikai egyesület székházában. A harmincnyolc tagú magyar delegáció tagja volt Kelemen György, a MEGYESZER igazgatója is. — Milyen termékekkel vettek részt a kiállításon? — Bemutattuk a kaputelefont, a felcsengető készüléket, az utcai segélyhívó berendezést, a diszpécserkészüléket, a programkapcsolót, a lépcsőházi automata világításkapcsolót és újdonságként az utcai segélyhívó készüléket, — Nem lehetett könnyű olyan kiállítók mellet! sikert el- I érni, mint a Ganz Villamossági ’ Művek, a Magyar Kábelgyár, a VBKM különböző gyárai, vagy a KONTAKT A... — Hát nem. De nemcsak ők voltak, hiszen tizenkét magyar résztvevő vitte e! termékeit. Egyet azonban nyugodt lelkiismerettel mondhatok: nem vallottunk szégyent, — Milyen volt a fogadtatás? — Rendszerint külön kell választani a szakma és a laikus érdeklődő véleményét. Ez esetben mindkettőnek egyformán tetszett Meglett családapák önfeledten játszadoztak a kaputelefonnal, a szakemberek is részletesen ismerkedtek vele, mert Lengyel- országban csak hallomásból tudtak róla. A műszaki adatokat Itt hallották először. Nagy érdeklődés kísérte még a prog- ramkapcso'ót és az utcai segélyhívót. A lengye! energiaügyi miniszter is nagy figyelmet szentelt a kiállításnak, szinte valamennyi előadáson részt vett, részletesen érdeklődött, és a legnagyobb elismeréssel szólt a magyar épületvillamossági iparról. — Lesz-e folytatás?-— Sor kerül majd tovább! tárgyalásokra, rendszeres kapcsolatot tartunk fenn. Szó lehet a kaputelefon és az utcai segélyhívó megrendeléséről is. A későbbiekben, júliusban Moszkvába, októberben Bukarestbe visszük el termékeinket A svéd lapályok Tarcsapusz- tán vannak. Az országban elsőként Szentlőrinc hozta be 1966- ban ezt a fajtát, s a telep eddig kizárólaq a nagyüzemeknek, társgazdaságoknak „dolgozott", évente 280 tenyészkant és 300 kocát adtak el. A tar- csapusztai anyag vére benne van a KA—HIB sertésben is. Volt olyan tízszer ellett ötéves kocájuk, amit 25 ezer forintért vettek meg a kaposváriak, A szalántaj tsz szakosított telepére 30 ezer forintért vásárolták meg egy négyéves tenyész kanjukat. Á tarcsapusztai svéd törzs értékét jelzi, hogy Tolna, Baranya megye állami gazdaságai ezt a fajtát tudták tavaly Pápán a legmagasabb óroíi értékesíteni, kilónként átlag 27 forint és 60 fillért kaptak, szemben a húsipari 24 forintos átlagárával, A svéd koca nagyon szapora, 16-ot is fial. Átlag fialás 10—12, de ebből 10- et fel is nevel választásig. Egy kHő hús előállításához átlag 3,2—3,8 kilogramm takarmányt, — a Gabona Felvásárló Vállalatnál kapható kommersz tápot — használ fel és 6,5 hónapos korára éri el az egy mázsás súlyt. Hátszalonna vastagsága mindössze 25—28 milliméter. Különböző vélemények Ä szakembere* véleménye még ma is megoszlik arról, hogy való-e egyáltalán a svéd lapály háztájiba. Noha ugyanazt a tápot eszi, mint a többi sertés, az elhelyezési és fel nevelési körülményekre valóban igényesebb. Csak annak kifizetődő foglalkozni vele, aki a kisüzemben is hajlandó intenzív tartási viszonyokat teremteni. Más a helyzet az észt lapály- lyal. Ez jóval igénytelenebb fajta. Maga az állami gazdaság is meglehetősen primitív körülmények között tartja tésenyi telepén, nádtetős ólakban, a mai viszonyokhoz képest igen korszerűtlen feltételek között. A jó takarmányozást és gondozást ezekben az elavult épületekben is ragyogó eredményekkel hálálja meg ez o fehér fajta. Az elhullást itt nem ismerik — a gazdaságnak mindkét telepe brucellózis és leptospirózis mentes. A kocák 9—10 malacot fialnak, de tej- hozamuk olyan bőséges, hogy ereket mind fel is nevelik. Egy kiló hús előállításához 3,8 kilő takarmányt használnak fel, s vég súlyukat — egy mázsa — 6,5—7 hónapos korukban érik el. Ar észt lapály hátszalonnája valamivel vastagabb, mint a svédé, de nem megy 35 milliméter fölé, átlagosan csak 3,2 centiméter. Vagyis megüti a magas pápai követelményeket. A gazdaság, bár van egy 4 ezres hizlaldája, sajnálja lehíz- lalni a svéd és az észt süldőket, mert ezeknél ídeálisabb malacnevelő kocákat el sem lehet képzelni. Az akció beindításának hírére elsőként a gazdaság dolgozói jelentkeztek, és legelőször o tésenyiek, akik jól ismerik az állományt és tudják értékeit. Évente a két telepről ezer svéd és ezer észt kocasüldőt tudnak eladni a környező háztáji gazdaságoknak. Már ez a kétezer koca is jelentős előrelépés fenne a minőségi háztáji állománycserében, amelynek még csak G kezdeténél tartanak. —Rné— Meztelen a liget Felöltözik o kőbányai A budapestiek hosszú ideig perelték szeretett ligetüket, s végül a kormány is fejet hajtott: kitessékelte c Budapesti Nemzetközi Vásárt Kőbányára, a mezőgazdasági kiállítások helyére, és 1 visszaadta a Városligetet üdülő- és kultúrparkként a pestieknek, i A Budapesti Nemzetközi Vásár végül is egy szál ruha nélkül ment í át a kőbányai vásárvárosba, ahol, hogy stílszerűek maradjunk, nem valami fényes ruhatárat örökölt. Mégis, nagyon gyorsan átöltözött, és május 18.-án, mintha mi sem történt volna, mintha mindig is itt találkozott volna a kelet—nyugati kereskedelem, kaput nyithat a Budapesti Nemzetközi Vásár, Kiállítási csarnokból tornaterem Hanem, mi mindent kellett ezért megmozgatni?! Amikor a kormány Gazdasági Bizottsága nem egészen két éve határozatában többek között kimondta, hogy 1974-től a tavaszi és az őszi BNV szakvásárt már a végleges területen kell megrendezni, és hogy a Városligetet ez év március 31-ig a nagy- közönség részére át kell engedni, a vásárrendező: a HUNG- EXPO szinte fel sem tudta mérni az ezzel kapcsolatos teendők súlyát és nehézségeit. Csak egy volt nyilvánvaló: a határozatot végre kell hajtani, és hogy ezt a feladatot a beruházásoknál eddig alkalmazott módszerekkel megvalósítani nem lehet. A Fővárosi Tanáccsal egyetértésben mindenekelőtt kijelölték, mi maradjon a Városligetben, ami a továbbiakban szolgálhatná a nagyközönség kui- turólódásót és szórakozását Ennek megfelelően a tanács átvette az angol, az osztrák és a szovjet pavilont, továbbá a nehézipar kupolás és alumínium csarnokait. Ezekután természetesen az volt a kérdés, az ót nem vett pavilonok közül mi kerüljön át az új vásárterületre. Az áttelepítéstől végül is eltekintettek, egyrészt gazdaságos- sági okokból, főként azonban abból az alapvető koncepcióból kiindulva, amelynek lényege: az új területen csakis nemzetközi vásárok, szakkiállítások rendezhetők, ennek viszont előfeltétele a kiállítási terület nagy csarnokokba való tömörítése. Ha nem települ őt a régi vásár, akkor ie kell bontani a pavilonokat. így is történt. A HUNGEXPO a Városligetben felszabaduló létesítményeket további hasznosításra átadta más vállalatoknak és intézményeknek. Az egyikből iskolai tornaterem, a másikból műhely lett, megint másikból ismét csak kiállítási csarnok. Mellesleg a Szegedi Ipari Vásár is vett át pavilonokat. A bontási munkálatok nagy részévei a Városligetben már végeztek. Csakis rendhagyó módon Mi történt a kőbányai vásárvárosban? A HUNGEXPO már kezdetben felismerte, a beruházási feladatokat csakis „rendhagyó módon”, azaz részben nem egymást követően, hanem egymással párhuzamosan végezve lehet az előírt határidőig végrehajtani. Először is a közműveket kellett rendbehozni és bővíteni. Új víztornyot építettek és vízvezetékeket fektettek le. A Városligetben a gyakori nagy esőzések nem egyszer okoztak zavart, erre gondolva építettek Kőbányán egy hatalmas záportározó medencét. A korábbinál elórete- kintőbben gondoskodtak a vilSZIGETVÄR ÉS KORNYÉK! LAKOSAI liiyelem! javíttassa híradástechnikai készülékeit és háztartási «épeit a VtLLAMOSIPAR! SZÖVETKEZETTEL Szigetvár, Szabadság u. 28. Telefon: 321, Pécs környéki I. kategóriájú mezőgazdasági termelőszövetkezet — gyakorlattal rendelkező, — lehetőleg érettségizett gyors- és gépírót Bikáimé? azonnali belépéssel. Fizetés megegyezés szerint. A termelőszövetkezeti központ kedvező autóbusz-összeköttetéssel rendelkezik. A pályázati kérelmet, Önéletrajzzal együtt, eddigi működés megjelölésével „GYORS ÉS PONTOS” jeligére o Hunyadi úis Hirdetőbe kérjük leadni. lamosenergia-eliátésrói, A feladat nagyságának érzékeltetésére: a teljes üzemű BNV igénye 15 megawatt, nagyjából annyi, mint egy tízezer lakosú városkáé, ezzel szemben Kőbányán csak 3,8 megawatt kapacitás állt rendelkezésre. A közművek biztonságos üzemeltetésére a kiállítási csarnokok alatt — megfelelő leágazásokkal — járható közmű alagútrendszert építettek. Az alagút magába foglalja a víz-, a csatorna-, a villamos- és a telefonvezetékeket, lehetővé téve az esetleges meghibásodások azonnali kijavítását. Különös gondot fordítottak a tökéletes tűzvédelmi berendezések felszerelésére. Erre annál is inkább szükség van, mivel például egy olyan nagy csarnokra, mint az „A” jelzésű, amely 23 ezer négyzetméter alapíerületé- vel az ország legnagyobb fedett csarnoka lesz, eddig nem is voltak tűzvédelmi normák. Reméljük, a legkorszerűbb tűzvédelmi berendezésekre — be- i leértve például az automatiku- i san kapcsoló Ionizációs füstér- ! zékelőt és az ugyancsak önmű- I ködőén oltó, esőztető berende- j zéseket — a gyakorlatban nem j lesz szükség. Amint látjuk, az új vásárváros nemcsak területi elhelyezkedésben jelent újat, hanem a korábbinál jóval magasabb, korszerűbb színvonalat képvisel az infrastruktúra terén. Kisebb és mégis nagyobb A kiállítási csarnokok. A Gazdasági Bizottság határozata az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra 45 ezer négyzet- méternyi kiállítási terület biztosítását írta elő. Ezt sikerült valamelyest túlteljesíteni, úgyhogy — a régi pavilonokkal együtt — összesen 51 ezer négyzetméternyi kiállítási terület áll majd rendelkezésre. Ezt alapvetően annak köszönhetik, hogy az új kiállítási csarnokok nagy része korszerű könnyűszerkezetből, az előirányzatnál olcsóbban épült, vagy épül meg. igaz ugyan, hogy ez az. Induló kiállítási terület — ha minden hajdani aprócska pavilon alapterületét összeszámoljuk — kisebb, mint a Városligetben, azonban gazdasági hasznosíthatósága, nem is szólva korszerűségéről, máris jóval nagyobb. Nyilvánvaló, maga az infrastruktúra és o kiállítási csarnokok — amelyek számát a későbbiekben természetesen tovább gyarapítják — csak az alapokat jelentik, a kiállítókat és a látogotákat ki is kell szol gálni, mégpedig sokoldalúan. Bár e tekintetben már az idén is figyelemre méltó □ fejlődés, a számottevő előrelépés csak jövőre remélhető. Ekkor adják át ez új szolgáltató központot és az impozáns toronyépületet, amelyben a mindeddig annyira hiányzó konferencia-központot alakítják ki. Még teljesebb lesz a szolgáltatások köre, ha ehhez majd a tervezett 400 ágyas szálloda is felépül. Miktésvári 255 újítás, 15 millió torint megtakarítás Tizenötmillió forinttal járultak hozzá a MÉV-né! az újítók a múlt év gazdaság! eredményéhez. Ezért 549 ezer forintot fizettek ki részesedési akipból. Több mint 6C ezer forintot kaptak, akik az újítások gyors megvalósítását elősegítették. 1973-ban 255 újítás érkezett be a vállalat iparjogvédelmi csoportjához, 145-őt hasznosítottak, s összesen 85 olyan javaslat volt, amit nem tudtak alkalmazni műszaki, gazdasági indokok miatt, vagy nem tudták díjazni azért, mert nem számított újításnak. Legtöbb újítás — 67 — a I III. sz. bányaüzemnél szüíe- i tett. A szolgáltató üzemnél j viszont a legtöbbet valósították meg, 46-ot. Csurgó Ede villanyszerelő, Berecz József gépkocsiszereiő, Lusz Béla lakatos brigádvezetőknek három-három újítása valósult meg. A szocialista brigádok sok esetben a megvalósítással egyidőben nyújtják be a javaslatot A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére 1973. január 1-től módosították az újítási versenyt a vállalatnál. Az egyéni pontversenyben nem c beadott újítások száma, hanem a hasznosított újítások bevezetésének terjedelme és eredménye a fő cél. Több pontot kap, akinek javaslata több üzemnél valósul meg. Az üzemek közötti versenyben az az üzem nyerhet, amelynek újítási eredménye! a vállalati ét- tagnál és saját előző évi eredményeinél jobbak. A bányászati újítók nemrég lezajlott iparági tanácskozásának résztvevői előtt Ismertették az újítási rendelet továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Várható az 57/1967. kormány sz. rendelet módosítása. Ar elképzelések szerint megszűnik az újítók két kategóriára való bontóso és az újítás anyagi elismeréseként minden újító egységesen újítási díjban részesül, amelyet az újító és a vállalat között szerződésben állapítanak meg. Az iparági tanácskozáson minden ól án probléma felvetődött, Gmi ar újító mozgalmat akadályozza, pl. az egyéni érdek és a csoportérdek ütközése, a közreműködő díjazásának megoldatlansága, beruházási, bclesetvédeimi, egészségvédelmi és munkc körülményeket javító újítási díjazásónak problémái. Ezeknek rendezése központi feladat H J.-MÓ
