Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-20 / 78. szám
t?74. március 20. OUNÁNTCILi NAPLÓ 3 Könyvtár az iskolában Két pécsi tárlat ® Társbérletben £ Irányelvek és a valóság @ Otthonossá teszi az iskolát Azt hinné az ember, hogy az iskolai élet peremére szorultak az iskolákban működő könyvtárak. Hiszen a Pécsett levő 33 általános iskolai könyvtár közül jónéhány kényszerül úgynevezett társbérletbe, vagyis egy-két szekrénybe, amelyek szerényen állnak az úttörőszobákban, szertárban, orvosi rendelők és irodák előterében, sőt a gyakorlati oktatást segítő műhelyek oldalfalainál. A legtöbb ilyen szekrény, még jó, ha üvegajtaja van, az osztálytermekben található. Ezek a termek általában foglaltak. Ezért néhol a műszakváltáskor bonyolítják le a gyors kölcsönzést. Ennél a társbérleti formánál valamivel kellemesebb az önálló helyiség, melynek a mérete mindössze 2—4x5—6 méter. Vi- ; szont már fellelhető a szabad i polc, négy-öt gyerek le tud ülni, | az összezsúfolt könyvállomány jobban megtekinthető. Sajnos, csak mintegy nyolc pécsi általános iskolában akad ilyen jellegű könyvtárterem. Egyébként az 1971. évi művelődésügyi minisztériumi irányelvek legalább ötven négyzetmétert javasolnak a könyvtár ideális méretéül és ekkora térben már 25—30 tanuló helyben olvashat. Az irányelvek sürgetik 1 például az önálló olvasóterem létrehozását és ezekben az ifjúsági és a nevelői könyvállomány egyesítését. A pécsi általános iskolák közül mindössze csak ötben valósult ez meg. Szinte mindenütt a megfelelő terem- és emberhiány a legnagyobb kerékkötő. Az irányelvek egyik pontja javasolja a függetlenített könyvtáros alkalmazását már 500 tanuló, illetve 16 tanulócsoport esetében, másik fejezete szerint kisebb iskolában tiszteletdíjasként dolgozik o könyvtáros. Sajnos, az irányelvek csak ezt a két fenti lehetőséget biztosítják. Pedig olyan megoldások is lehetnének, amelyek szerint félfüggetlenített vagy órakedvezményben részesülők lehetnének a könyvtárvezetést vállaló tanárok. Jelenleg ! Pécs általános iskoláinak 90— 95 százalékában társadalmi munkában végzik a kölcsönzést és a könyvtárkezeléssel járó adminisztrációt. Szerencsére a gondok enyhí- j lésére is törekednek. A Köz- j társaság téri Általános Iskola j egykori szénraktárának majd- j nem száz négyzetméterén olva- : só, kölcsönző, játékszoba, elő- j szoba várja a tanulókat. Majdnem mindenki könyvtári tag és ez köszönhető például annak, hogy az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők rendszeresen elviszik tanulóikat a j kölcsönzőbe, felhívják figyelmüket a könyvekre, tanítják a ! könyvkeresés, a lexikonkezelés 1 módjait és saját óráikon a ■ könyvtári könyvek képeivel, sző- ] vegeivel, borítóival szemléltet- ! nek. A kölcsönző főként a napközisek fellegvára. Foglalkozásaik zajlanak itt, Hajas Ferenc- né, Pécs első függetlenített általános iskolai könyvtárosának ; irányításával. Olvasmányaikat j dolgozzák fel, eljátsszák, sza- I valják, sőt, lerajzolják. Ezen — A Kun Béla Napok eine- j vezésű négynapos, hagyományos rendezvényen, — amely I ma, március 20-án kezdődik az ifjúsági fórummal, immár nyolcadik alkalommal, a Komlói j Kun Béla Gimnáziumban —, megemlékeznek Kun Béláról, Lékai Jánosról, ismertetik a Kun Béla szaktárgyi pályázatok eredményeit, pályaválasztási kiállítás nyílik, bitumenes sportpályád ava'nak, megrendezik az i osztályok közötti dalosversenyt, j a po'i" - V veté l;■Hőt, három j kabiné1-? - - névad’’'ni tartják meg és ' m k-m ó> iskola több min: 50 új KISZ-tagjának j fogadalomiéteiére kerül sor. I A Köztársaság téri iskola könyvtára. kívül olvasási versenyeket is rendeznek. Segédeszközük a nélkülözhetetlen diavetítő, lemezjátszó, a sakk és a malmozó, hogy a játékszobára is utaljak. Az is természetes, hogy a bejáró tanulók az olvasóban töltik el indulásig az idejüket. A 39-es Dandár úti Általános Iskolában a könyvtári munka, — amelynek irányítója dr. Péter Károlyné —, főleg az úttörőélet részévé vált. A könyvba- rát-szakkör, az őrsök tagjai kirándulásokon játékos formában adják elő olvasmányélményeiket. Forgatókönyvek készülnek az egyes iskolai ünnepekhez, az évfordulókhoz. A „Nem térkép e táj" úttörőakció résztvevői honismereti forrásaikat a könyvtárból szerzik be. A raj — „ki mit tudókra" itt gyűjtik össze a kérdés- és felelet-anyagokat. Az őrsi foglalkozásokon pedig könyveket mutatnak be. A zsúfoltságon is enyhítettek, mert az iskolaotthonos és a napközis osztályokban szabadpolcos fiók-kiskönyvtárakat hoztak létre. Az Egyetem utcai iskola könyvtárában dr. Csaba Imré- né kívánságfüzeteket vezet. Az egyikbe írják az olvasók azt, hogy melyik könyv tetszett, a másikba pedig azt, hogy mi hiányzik. Ezek alapján tájékozódik a könyvtárosnő, így rendeli meg a könyveket. Nagyon jól működik a kiskönyvtárosok szakköre. A szakkörtagok megtanulják a kölcsönzés, a válogatás, az ajánlás és a könyv- visszatétel csínját-bínját. Csa- báné 14 éve iskolai könyvtáros. Nemrég állította össze az öthatodikosok mesedélutánjainak programját. E szerint sok-sok mesét dramatizálnak játékosan. | A könyvtáros rendszeresen be- I számol az osztályfőnököknek, hogy ki mit olvas, mi érdekli a könyvtárban. Kutas Antalné, a Pécs-fehér- hegyi iskola könyvtárvezetője a tantárgyakhoz kapcsolódó tudományos ismeretterjesztő irodalmak propagálását tartja nagyon fontosnak. Minden reggel hét és nyolc között és az órák után azonnal kölcsönöz. Az iskolában olyan feladatokat is kapnak a gyerekek, amelyeket az olvasóban oldanak meg. Idegen szavakat, fogalmakat értelmeznek a szótárak alapján és életrajzokat jegyzetelnek a lexikonokból. Más órákra verseket, idézeteket keresnek ki a tanulók. Kutasné szerint az együttműködés az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal nélkülözhetetlen. Ö a legjobban annak örül, amikor egy kölcsönzőiének saját könyvtára is lesz otthon. Az 1972—73-as tanévben Pécsett a 38 általános iskolában átlagban több mint háromezer forintot fordítottak könyvtárfejlesztésre. Megéri az anyagi és emberi törődés, megbecsülés, hiszen a gyerek-szorongások a könyvtárban oldódnak fel leginkább, bizonyítva, hogy a könyvtár valóban otthonossá teszi az iskolát azon kívül, hogy az önképzést, a tanórai munkát és a személyiségformálást is nagyszerűen segíti. C$. J. Zalai képzőművészek A Déryné utcai teremben fiatal zalai képzőművészek képei láthatók. A zalai képzőművészet sokáig alig hallatott magáról, két határtól övezve a „végeken” élte zárt világát. Gazdag népművészeti hagyományai ugyan híressé tették országszerte, de . a jelentős, élő képzőművészeti élet sokáig váratott magára. A fordulatot azok a fiatalok hozták, akik a megye szülötteként, a gyerekkor emlékét megőrizve visszatértek a főiskola elvégzése után. De ez még önmagában nem lett volna elegendő. Szemléletváltozásra is szükség volt, hogy az eddig kevés figyelmet, támogatást kapó Zala felfejlődhessen. A tanácsok messzemenő támogatását élvezve műteremhez, műteremlakáshoz jutottak a fiatalok, s közösen keresték azokat a formákat, amelyek egy sajátos zaiai művészet felfutásához, kibontakoztatásához szükségesek. A mostohagyerek-kor után gondosan, lépésről-lépésre haladva jelentős eredményeket mondhatnak magukénak. Nagykanizsára és Zalaegerszegre építve megoldották a rendszeres kiállításokat, külföldi kapcsolatfelvételre került sor, s megnyitották a már nemzetközi faszobrász művésztelepüket is. Ezek az erőfeszítések hálásan háládat- lan gondokkal járnak. Ameny- nyire meghatározó jellegű lehet a mór kialakult tradíciók folytatása, amennyire megkönnyítőiét bizonyos művészet-szemléleti orientációt, annyira esetlegessé válhat a hagyomány nélküli puszta szándék; ugyanakkor szabad kezet kap azzal, hogy önmagát megvalósítsa, s napjainkban rakja le alapjait annak, ami később jelentkezhet követendő példaként. Ezt a kényszerítő, kellemetlen, de izgalmas dilemmát éli át a néző, amikor végigtekint a kiállításon. A pécsiek előtt nem egészen ismeretlenek a zaiai művészek; a korábban hagyományos területi kiállításon találkozhattak műveikkel. Németh János keramikus nevét a Kerámiai Bienná- lék egyik összetéveszthetetlen j alkotójaként tiszteljük ... Ha- ! raszti László, Szabolcs Péter, Kustár Zsuzsa önmagát hozta. Bizonyos óvatosság jellemzi művészetüket, a szavahihetőség érdekében inkább ismétlik a már megtett utat, mintsem kísérletekbe bocsátkoznának. Kustár Orsós Laci Többnyire úgy lehetett vele megismerkedni, hogy jött a Megyei Tanács folyosóján, jobb fülén a világ leghosszabb hegyű ceruzája. Vagy úgy, hogy ült az íróasztala mellett és felnézett az aktákból a szemüvege felett, hogy ki keresi. Az aktákra persze némi ellenszenvvél néz a hétköznapi ember, csak hát ezektől az aktáktól több mint száz iskola nem tudom hány ezer gyerekének a hétköznapjai függtek. Az iskolai hétköznapok, tehát az, hogy fény árad-e be az ablakon, van-e napközikonyho, fehérzománcos fallal, naponta jó meleg étellel. Meg a kényelmes padokról, a szakértő pedagógusokról, akik marasztaló szép házakban lakhatnak kint a faluban ... A pontos felsorolás lehetetlen, mert az iskolai gazdaságügy bonyolult és hosszú pálya, amelyen immár 38 évet eltöltött Orsós Laci bácsi. A népszerű ember nyugdíjba- vonulásakor illő és igazságos belelapozni kicsit az életébe, hol kezdte, mint kezdte. Orsós László pesti, tehát a Madách Gimnázium után beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre és ott magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet nyert 1932- ben. Mégsem lett belőle Orsós tanár úr, hanem Orsós úr vagy Orsós elvtárs, ahogy a történelem alakult. Legtöbbeknek persze Laci bácsi, s ebben a megszólításban nemcsak a kora iránti tisztelet van benne, hanem az emberközelség is. — Az az igazság, hogy mindig szerettem tanítani, már gyerekkoromban is — mondta —, de talán még jobban szerettem szervezni. A pedagógia iránti szeretetem talán onnét ered, hogy sok nagyon jó tanár példaképet láttam diákkoromban. A szervezés? — Az meg talán onnét, hogy az életérzésem mindig a nagyobb közösséghez vonzott. Az egyetemi éveim alatt pedig elég sokat foglalkoztam a német irodalomban akkor erősen képviselt szo- ciálpedagógiával. Ez megerősítette bennem azt a szemléletet, hogy a pedagógia tényeit mindig szélesebb társadalmi összefüggésben kell látni. Aztán mi még heti 12 órában tanultunk klasszikus nyelvet, latint és görögöt, s a latin prózái olvasmányok állandóan visszatérő gondolata volt a res publica. A görögök tanulásakor pedig igen erősen hatott rám az a közösségi kép, amely az athéni városállamban kialakult. De nem tagadom, hogy sok minden tetszett a spártaiak fegyelmezettségében is. Mindezek mintegy kísérőzeneként megmaradtak az egész életemben. Laci bácsi élő lexikon. Szabadidejében még most is szívesen olvas latinul és görögül. Egyszer egy bécsi utam után beszélgetve fejből elmondta nekem az összes bécsi utcát a Stephans-dómtól a Duna-pcr- tig, pedig ő tán harminc éve nem járt odakint. Továbbá senki sem ússza meg, ha egy-egy csipkelődő megjegyzést tesz, hogy Laci bácsi legalább két történelmi példát ne mondana rá, amely jobb, mint az éppen elhangzott sztori. Mégsem lett belőle pedagógus, legalábbis nem a tanórán oktató-nevelő ember, hanem 4 éves tanárkodás után az iskolai szervezés és gazdasági ellátás fontos tisztviselője, majd irányítója. — Hogyan lehet évtizedek során íróasztal-pedagógiát mű- vélni, vagyis úgy szervezni az oktatásügyi ellátást, hogy állandóan a padban ülő kisgyerekre gondolt? — Mindig nagyon élesen keK látni a társadalmi realitásokat, A művelődéspolitika elveit a gyakorlat próbakövén megmérve részletesen és újra meg újra átgondolni, s csak úgy megvalósítani. A lényeg talán, meg kell becsülni az apróságokat, a kis dolgokat, anyagiakban és pedagógiai módszerekben egyaránt. Ezek is lehetőséget adnak a kontrollkérdésekre, amelyek nélkül nem lehet reálisan dolgozni. — Pályájának a legnagyobb munkája nyilván az általános iskolák kötelezővé tételével függ össze. Mi a véleménye arról, hogy eltelt majdnem 30 év és az ország összlakosságának mintegy ötödé nem végzi el időben, vagy egyáltalán nem végzi el az általános iskola mind a nyolc osztályát? — Már akkor világos volt, hogy ez évtizedek feladata lesz, s nem néhány évé, mint ahogy túllelkesült emberek hitték. Húsz év alatt szerintem a feladat nagy részét megoldottuk és na gyón eredményesen. De résztetszetős, meseszerű képei csak színekben változnak, Haraszti izgalmasabb kompozícióit gyengíti a mívesség hiánya. Szabolcs Péter művészetének java ! az érmekre szorítkozott, holott a faszobrász művésztelepi mun- j kája több meglepetést sejtetett. Dóczi László a már-már divatos szentendrei hagyományok folytatója; azonban jó felkészültsége igazán erőteljes csak akkor lesz, ha utánzó folytatás helyett önmaga világát vetíti képeibe. | Útkeresés, helykijelölés — fog- j laihatnánk össze a zalaiak ki- I állításának tanulságait. A kez- ; deti izgalmak, bizonytalanságok után a komoly alkotómunka j kell, hogy kezdetét vegye. ßarakonyi Klára kiállítása A Pécsi Kisgalériában hagyomány a bemutatkozás. Barafco- nyi Klára Pécsről indult, majd Kaposvárott élt, s főiskolai tanársegédnek jött vissza a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolára. A bemutatkozásra így került sor; az alkotó émbernek kellett bizonyítani a „mester- legény-út” után, — a gyerekkori ismeretséget. A szakmaI beliek hallhattak róla, hogy Somogybán szép sikereket ért el, de hitetlenkedésük élő találko- j zást sürgetett. Barakonyi grafikái a népme- j sók, mondák világát idézik. Pécshez kötődésének legőszin- ;ébb bizonyítéka, hogy kevésbé ismert történeteket felkutatva fo- j gott a rajzoláshoz. Megfogta ! a tollat, s mint ahogy a pingáló asszonyok nekiláttak a festésnek, vagy ahogy ügyes asszonykezek hímeznek — öltötte egymásba, egymáshoz a mintákat, vonalakat, népi ihletésű virág- . motívumait és figuráit. Kitöltötte a felületet és talán visz- | szájáról is éppen olyan gondos, aprólékos munkát végzett. Meghímezte a felületet finom vonalakkal, természetes díszítő- ! kedvvel variálta sűrűségüket, formájukat. Konkrét történetek illusztrációja esetében is csak a népi ihletettséget sikerült bizonyítania, a dráma, a feszültség, vagy éppen játékosság, humor helyett a felület precíz megmunkálása jelentkezik elsődlegesen. így a mívesség erénye önmaga ellen fordul, s az elmélyültebb szellemi, tartalmi azonosulás hiánya öncélú finomkodássá szelídíti a grafikák vitathatatlan erényét. B. Pilaszanovich Irén Évente háromszáz diákkórus a rádióban Éneklő Ifjúság — Pécsett A komlói kenderföldi általános iskola kórusa. megoldásokat gyakorlatilag még most is keresünk, például az iskolai előkészítést, vágy a korrekciós osztályokat, aztán a hátráltató „rossz gyerekek" elkülönítését. Ezeket külföldön is nagyjából velünk egyidőben kezdték el alkalmazni. Egy fontos összehasonlítás: Ausztriában 1875 óta kötelező a nyolc osztály elvégzése, s az egyik legutóbbi statisztikájuk szerint az összlakosságnak közel 30 százalékának nincs még mindig a birtokában :z erről szóló bizonyítvány . . , Laci bácsi, a művelődésügyi osztály' eddigi helyettes vezetője, nyugdíjcsként még mindig dolgozik a Megyei Tanácson. Változatlant egycentis hegyű ceruzával, állandó világtörténelmi példákkal és változatlan elvével — a realitással. Földessy Denes „Az Éneklő Ifjúság" cfmű rádióműsor a hasonló elnevezésű kórusmozgalomban résztvevőknek; az általános és középiskolák, valamint a szakmunkás- képző intézetek kórusainak biztosít fórumot, szereplési lehetőséget versenyformában már 1970 óta. A hároméves Ciklus első fordulójában a benevezettekkel helyszíni felvételt készíte. nek a rádió stúdiójában, az iskolájukban, vagy egy közeli művelődési házban. Innen a legjobbak továbbjutnak a II. fordulóra, vagyis a megyei szintű nyilvános hangversenyekre. Tegnap, március 19-én délután fé| öttől a pécsi Liszt-teremben épp egy ilyen II. fordulón két megye; Baranya és Tolna tíz iskolai kórusa vett részt: a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium vegysskara, a Pécsi 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet vegyeskara, a Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola vegyeskara, a Komlói Kenderföldi Általános Iskola énekkara, a Szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola vegyeskara, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola leánykara, a Pécsi Petőfi utcai Általános Iskola énekkara, a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium „Man- dulafácska” kamarakórusa, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium vegyeskara és a Berzencei ; Általános Iskola énekkora. A helyszínen felvett kórusprodukciókat egy országos zsűri hallgatja meg a későbbiekben Budapesten Vizsgálják többek között a kultúrált kórushangzást. a ritmika-dinamika betartását, a tiszta éneklést, a szövegkiejtést, valamint azt, hogy a kórus adottságainak megfelelően választotta-e a bemutatott müvet és ezt miként tolmácsolta, hogyan élte át.
