Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-10 / 68. szám
W7I. méreti» U&, DUNANTÖU NAPlö 3 Beszélgetés dr. Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével Baranya és az iparpafitftai koncepcié 0 Biztosított a bányászat jövője ^ Az autópálya- program bővül Q Vendégmunkások - csak szűk keretek között Pécsett járt dr. Tímár Mátyás. Éltünk az alkalommal és rövid interjút kértünk a miniszterelnök-helyettestől. — Most készül az ötödik ötéves terv iparpolitikai koncepciója. Ml, újságírók, sokszor leírjuk, Pécs és Baranya több iparról álmodik, s így talán érthető, szeretnénk a dolgok elébe vágni: az Iparpolitikai koncepció mennyiben érinti Baranyáit ■— Az ötödik ötéves tervben nagy jelentőséget és súlyt kap az infrastruktúra, az energetika és az alapanyagipar fejlesztése. Viszonylag kisebb ösz- szegek állnak rendelkezésre a feldolgozó iparra. Azt mondhatom, az infrastrukturális beruházások, mint ipari gócpontot érintik Baranyát. Pécs nagy varos, nyilván érinteni fogja az energiahálózat fejlesztése Is. Ami az alapanyagipart illeti, a szénbányászatban az eredeti koncepciótól eltérően — * itt dr. Tímár Mátyás megjegyezte, ez a koncepció több évvel ezelőtt alakult ki, amikor még szó sem volt olajválságról — a széntermelés számai magasabbak lesznek, a visszafejlesztés üteme mérséklődik. Rendeződött a dolog az uránérccel is, biztonságos perspektívája alakult ki az ötödik ötéves tervidőszakra. Hangsúlyozom, egyelőre a koncepcióknál tartunk — ebben a témában épp most volt egy nagy értekezlet, tette hozzá dr. Tímár Mátyás —, ha kialakulnak a fő arányok, akkor jön a területi bontás. Az azonban várható, bővülni fog a feldolgozó kapacitás Baranyában is. A gépipar, és minden bizonnyal a könnyű-, az élelmiszer- és az építőipar fejlesztése kerül előtérbe. Amint a Megyei Pártbizottságon hallottam, dr. Nagy József elvtárs is tárgyalt már több tárca vezetőjével, vannak már konkrét elképzelések. — Érinti-e Baranyát az ötödik ötéves terv autápályaépitési programja? — Az autópályaépítési programot a kormány több ízben tárgyalta, az építkezés az ötödik ötéves tervben fokozódik. Ajánlatokat kértünk külföldi cégektől, négy-öt ajánlat már befutott, de még nem döntöttük el, kivel működünk együtt. Az autópályák csillag alakban futnak ki a fővárosból. Az egyik Új híd a Murán A második világháború utolsó óráiban a menekülő német csapatok a levegőbe repítették a murakeresztúri vasúti hidat. A vasúti forga- galom biztosítására ideiglenesen hidat szereltek a Mura fölé, amely azonban már nem bírja az egyre növekvő forgalmat. Magyar—jugoszláv államközi megállapodás alapján új híd épül Mura- keresztúrnál a Mura folyón. Az új, 170 méter hosszú hidat a régi helyén állítják fel. A híd alépítményét, a hídfőket és a tartópilléreket o Hídépítő Vállalat, o hídszerkezetet pedig a jugoszláv fé: építi. A két hídfő és egy pillér mór áll, s a tervek szerint áprilisban a jugoszláv hid- szerelők is munkába állnok. Várhatóan a jövő évben indul meg a forgalom az új vasúti hídon. Közben korszerűsítik a murakeresztúri vasútállomást is, amely a h.d elkészülte után közös magyar—jugoszláv határállomás lesz. Korszerűsítik a szakorvosképzést Üj rendelet készül a szákorvosképzésről — tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. A szakorvosok képzését szabályozó, 1960-ban kiadott, s azóta is érvényben levő rendelkezés ugyanis, egyre kevésbé felel meg az egészségügyi ellátás követelményeinek. A Magyarországon dolgozó orvosoknak jelenleg csaknem 70 százaléka szakorvos. A specializálódásnak ez az aránya azonban nem tükröződik kellőképpen a betegek ellátásában. Gondot jelent, hogy az eddigi jogszabály a szakvizsgákra való felkészülést általában kórházi- klinikai osztályokon Szerzett gyakorlathoz kötötte. Ugyanakkor az orvosok többsége o járóbetegellátás területén dolgozik, s így a szakképzésben mind jobban háttérbe szorult a járóbetegek ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati követelmények elsajátítása. A készülő jogszabály, minden tekintetben igazodik az új követelményekhez. Az elképzelések szerint csökkentik az alapszakmák körét. A jövőben csak azok a szakágak számítanak alapszakmának, ómelyek viszonylag önálló ismeretanyagra épülnek és más szakterületeken! nem sajátíthatók el.' A rendelet- tervezet — a belgyógyászattól és a sebészettől az igazságügyi orvostanig — 18 ilyen alapszakmát különböztet meg. Ezekre a szakmákra épül az orvos-szakképzés második lépcsőfoka, amely a speciális szakterületek ismeretanyagainak teljes es alapos elsajátítását írja elő. A sebészek például — kétévi speciális intézetben eltöltött gyakorlat után — ennek alapján szerezhetik meg a baleseti sebész, ideg-, mellkas- és gyermeksebészi stb. szakképesítést. Az elképzelések szerint a szakképesítések megszerzéséhez a szakorvos-jelölteknek — a korábbiaktól eltérően — a kötelezően előírt gyakorlati időből legalább hat hónapot kell mc|d eltölteniök a járóbeteg-ellátásban; ennek felét körzeti, másik felét szakrendelőben. A szakvizsgákon pedig az országos szakorvosképesítő vizsgabizottság által meghatározott elméleti és gyakorlati tananyagból kell vizsgát tenniök. ég a Budapest—Bécs, a másik a Budapest—Balaton autópálya, szó van az esetleges meghosszabbításáról Jugoszláviába. A további ágak: Budapest— Szeged—Belgrád és a Budapest —Miskolc autópálya. Mindez azzal a kötelezettséggel is jár, hogy rendbe kell hozni az autósztrádákhoz csatlakozó utakat, és ezek közé tartozik a Budapest—Pécs vonal is. Mit jelent Magyarországnak a Duna—Majna—Rajna csatomat — Európa belső víziút rendszerének egyik igen fontos része, a Duna—Majna—Rajna csatorna építése előrehaladott állapotban van. Jelentősége nagy. Mi és a többi dunai állam is foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a • szükséges munkálatokat elvégezzük, hiszen egy-egy szakasz rendbehozatala nemcsak egy ország belügye. A mi részesedésünk a hajózásban nem több, mint tíz százalék. Hogy miből és melyik ország milyen arányban fedezze a költségeket, még tisztázandó kérdés. Mindenesetre a következő évtized programjában lényeges feladat, és nagy változásokat hoz a szállítás terén. — Várhatók-e vendégmunkások Magyarországrat — Mi a vendégmunkás kategóriát csak szűk keretek között alkalmazzuk. Kisebb számban jelenleg is dolgoznak nálunk vendégmunkások a környező szocialista országokból, és néhány száz fiatal jön majd az NDK-ból. Zömmel Budapesten foglalkoztatjuk őket. Meg kell jegyeznem, Magyarországon a munkaerőhiány nem egészen valóságos munkaerőhiány. Az iparban az üzem- és munka- szervezéssel, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával tetemes létszám szabadítható fel. A mezőgazdaságban is van töredék munkaerő, őket bedolgozói hálózatban lehet foglalkoztatni. — A fő probléma tehát belső munkaerőtartalékaink mozgósítása — mondta dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes. Miklósvári Zoltán Magasabb terméshozamok Otszágos verseny Kiváló Szövetkezet, illetve Kiváló Szövetkezeti Társulás címek elnyerésére pályázatot hirdettek ez évben is az élelmiszer- és fagazdasági ágazatokba tartozó szövetkezetek számára. Az elmúlt évi társadalmi tevékenységüket, gazdálkodási eredményeidet zárszámadás után a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályával március 12-én felülvizsgálják, véleményezik. A pályázati követelményeket teljesítőket a kitüntetések elnyerésére a MÉM-hez terjesztik fel. A kiváló címek elnyerése mellett a résztvevőket ez évben is a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége értékes jutalomban részestül Kitüntetett munkásasszonyok Eredményes munkájukért a nemzetközi nőnapon Tóth Istvánnét, a Mecsekvidéki Pincegazdaság csoportvezetőjét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, Gaják Sándornét, a Szigetvári Konzervgyár munkaügyi előadóját és Szekeres Sándornét, a Mecseki Szénbányák Kos- suíh-bányaüzemének gépkezelőjét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Férje géplakatos a Vasas Ktsz-ben, fia lakatos a Pécsi Dohánygyárban, másik fia villamosmérnök Budapesten a Mérőműszerek Gyárában, asszonylánya a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál gépkocsielőadó. És a mama: Tóth Istvánná, a Mecsekvidéki Pince- gazdaság Batthyány utcai palackozó . üzem Mecsek szocialista brigádjának vezetője. Ami szembetűnő már beszélgetésünk első perceiben is: végtelen nyugalma, türelme. Én legalább is rácsodálkozom e manapság nem mindennapi tulajdonságra, hiszen férjével felnevelték, iskoláztatták és „kiházasították” gyermekeiket és az ezzel járó életre szóló örömök és gondok nem múlhatnak el nyomtalanul. Tizennegyedik esztendeje dolgozik a pincegazdaságnál, ezt megelőzően a komlói kőbányánál telefonközpontos volt, majd utána a pécsi közlekedésnél autóbusz- és villamoskalauz. — Most pedig több mint ötven tagú brigáddal dolgozik együtt... — Szeretem őket kivétel nélkül. — Meséljen önmagáról.,. — Inkább a munkatársaimról. Mit is mondjak? A brigád megoszlik két műszakra. Csak néhány férfi dolgozik velünk, a többi lány és asszony. Tizenhárom esztendeje alakítottuk meg a brigádot, később könnyebb lett a munkánk, hatvanhétben kitűnő NDK palackozó gépsort kaptunk, ezen óránként háromezer palackot töltünk meg borral vagy vermuttal. — Mit jelent az önök számára a „brigád" fogalma? — Elsősorban a közös felelősséget a munkában. A gépek mellett mindenki egy-egy részfeladatot végez, a palackok tisztításától kezdve a töltésen át egészen a címkék elhelyezéséig, majd csomagolásáig s mindez gondosságot, figyelmet igényei. Részt vettünk több alkalommal is országos borpalackozó versenyeken, harmadik, második, első helyezést értünk el, de elsők lettünk egyszer a szakmai vetélkedőn is. Ez az összeszo- kottsáq, eqymásrautaltsán qztán folytqtódik q „kapun kívül” is:a versenydíjként kapott pénzjutá- lom bőven fedezte többnapos országjáró kirándulás költségek Tóth Istvánné két esetben Is. Mindenki nagyszerűen érezte magát. Csak kár, hogy...- Micsodát- Hogy lassan el keli búcsúznom a brigádtól... nyugdíjba megyek. Tanácsadói tisztséget tölt be Gaják Sándorné, a Szigetvári Konzervgyár munkaügyi osztályán. 1937 óta dolgozik; cipőgyári munkás, konzervgyári munkás, aztán,' községi tanácselnök-helyettes, később a Járási Nőtanács titkára, majd ismét visszakerül a konzervgyárba és most üzemszociológiai feladatokkal foglalkozik. A gyár össz- dolgozóinak'száma 1588, a kollektívának több mint fele nő. Ez a tény már eleve meghatározza a sokrétű tevékenységet Kevés üzem „mondhatja” el magáról: az idén először minden konzervgyári gyereket sikerült óvodában elhelyezni. Egyelőre — mert az év végén a gyermekgondozási segély lejártával várhatóan ismét 10 kisgyereknek kell óvodai hely.- Ezt hogyan oldják meg? — A Radovan téri lakótelepen épül óvoda, az akcióhoz a gyárunk dolgozói is körülbelül negyedmillió forinttal járulnak hozzá. De aztán itt van a „bölcsőde ügy”. Egyelőre kilátás sincs arra, hogy bölcsődei férőhelyet biztosítsunk.- A Városi Pártbizottságon nőfelelősi tisztséget tölt be, az üzem szakszervezeti bizottságában szintén... — Van is munkám, vagy inkább úgy mondanám, hogy „munkánk” elég. Például a fizikai dolgozók közül vagy négyszázan vidékről járnak be s a lakóhelyükön felvetődő gondok megoldását is segítenünk kell. Ezért aztán rendszeres kapcsolatunk van a községi tanácsokkal. A konzervgyár irodáiban dolgozó nők kifogásolták (a fizikaiak műszakja délután kettőkor lejár), hogy fél öt-öt órakor a város több üzlete bezár, nem tudnak vásárolni Most feíea>Szekeres Sándorné ként két alkalommal a nyitvatartási meghosszabbították. Szigetvár körzetében a közlekedés nem éppen ideális, a vidékiek Szabadidejét eléggé zsugorította a napi oda-vissza utazás. A gyár két esztendeje 700 ezer forintért vásárolt egy autóbuszt és a munkásszállítást ezzel megoldották. A gyári büfé árukészletét kibővítették, most inkább élelmiszerbolt jelleggel működik, az asszonyok előrendelés révén lebonyolíthatják bevásárlásaikat Az üzemrészekben korábban ládákon ülve, vagy a falnak támaszkodva fogyasztották el reggelijüket a dolgozók, ezért most étkezősarkokat rendeztek be. — Az utóbbi években jelentősen megnőtt az átlagkereset. Ennek is komoly visszatartó ereje van, már ami a fluktuációt illeti. Próbálkozunk mással is — mondja Gaják Sándorné. — A szalagmunka nagyon fárasztó. Kísérletképpen külön legyártattunk néhány munkaszéket. A műszakiak egy része nem fogadta nagy örömmel, az asszonyok annál inkább. De mondom, ez még kísérlet a cél mindenképpen az, hogy javítsuk asszonyaink, lányaink munkakörülményeit .., Szekeres Sándorné Komlón, Kossuth-bányán gépkezelő. Tagja a vállalati szakszervezeti bizottságnak és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének, hogy a sok társadalmi funkcióból — amelyeket még betölt — csak ezt a kettőt említsük.- Mióta dolgozik? — Tizenhárom éves koromban léptem be egy erdélyi kalap- gyárba, Bánfihunyadon. A háború végén már Komlón laktam, a szénosztályozóban dolgoztam, negyvenötben beléptem a pártba, később Pécsett dolgoztam a Mezőqazdasáqi Igazgatóságon. Amikor első férjemet - aki sajnos 1961-ben meghalt — a pusztavámi bányához Suetyezüéfe, js . MásS Jérós' TassáQajak Sándorné esőn dolgoztam .., Aztán néhány nagyon kellemetlen esztendő következett, majd visszajöttem Komlóra s azóta is gépkezelő vagyok a szivattyúházban. — Milyen kellemetlen esztendőkre gondolt — Az első férjemet - akinek mellesleg komoly munkásmozgalmi múltja volt — megvádolták, a pártból kizárták. Én továbbra is végeztem társadalmi munkámat amellett, hogy a férjem mellett kiálltam. De bizony ... sokan elfordultak tőlünk. Aztán ahogy ez már lenni szokott - amikor az ötvenes évek végén férjemet rehabilitálták, ugyanezek az emberek ismét a nyájas arcukat mutatták. — is most? — Látja! Egy-két jeliemteien egyén miatt nem szabad egy egész közösséget megtagadni. — Milyen sikeres ténykedésére emlékezik vissza legszívesebben? — Mit is mondjak? Talán a bányaipari szakszervezeti kongresszusokhoz fűződnek inkább ezek az emlékek. Például a hatvanas évek elején a kongresz- szuson felszólaltam, hogy a bányánál dolgozó takarítónők képtelenek megélni a havi 800 forintjukból. Méltányolták, majd felemelték egységesen ezer forintra. Aztán jött az „egyenlő munkáért — egyenlő bért”-harc, majd a huszadik szakszervezeti kongresszuson ismét felszólaltam annak érdekében, hogy a bányavállalatoknál, bányaüzemeknél dolgozó nők fizetése ne legyen ezernégyszáz forintnál alacsonyabb. Erre határozat is született és most éppen azt vizsgáljuk, hogy az üzemek ezt hogyan hajtották végre, erről a legközelebbi kongresszuson kell majd beszámolnunk. Mert a határidő: két kongresszus közötti időszak. Annak örülök» hogy a kiskeresetűek óhaja-pa- nasza raitam keresztül — aki velük eqyütt dolgozom - eljut az országos fórumig és ott orvoslásra talál Kafe Fe
