Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-10 / 68. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Párfmunkájulc színtere: a szakszervezet A szakszervezeti bizottságok tagjai, a bizalmiak és más társadalmi tisztségviselők a dolgozóik érdekeit képviselve, úgyszólván naponta oldanak meq a munkahelyeken jelentős feladatokat. Munkájuk nem mindig látványos, de enélkül szürkébb lenne a vállalati élet, nehezebben gördülne a gazda­sági vagy hivatali tevékenység szekere, akadozna a vezetők és beosztottak közötti párbe­széd, romlana a munkahelyi légkör. Éppen ezért érthető, hogy a szakszervezetek öntevé­keny, áldozatkésr aktivistái kö­zül mind többen vívják ki mun­katársaik elismerését, bizalmát. Nem csupán arról van szó, hogy megnövekedett a társa­dalom igénye a szakszervezeti munka iránt —, habár ez ön­magában is rendkívüli módon növeli a felelősségüket Ehhez hozzá kel! tennünk, hogy a szakszervezetek tisztségviselői mind sikeresebben oldják meg kettős — nevelő és érdekvédel­mi — funkciójukból adódó szer­teágazó feladataikat. Éppen ezáltal nőtt tekintélyük a dol­gozók előtt, s befolyásuk & munkahelyek egész életére. A szakszervezeti aktivisták so­raiban végzi pártmunkáját sok tízezer párttag. Tudásukkal, lel­kesedésükkel, harcos kiállásuk­kal sok helyen jótékonyan hoz­zájárulnak, hogy a szakszerve­zetek betölthessék nehéz, fele­lősségteljes hivatásukat. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták, a pártban meg­szokott fegyelemmel, a dolgo­zók érdekeit védelmezve, a párt politikáját képviselik. S a legke­vésbé sem mindegy, hogyan tesznek eleget ennek a kötele­zettségnek, miképpen érik el, hogy mind többen kövessék őket, hogy mind több barátot, cselekedni akaró embert nyer­jenek meg ügyünknek. E mun­kájukban a meggyőző szóra, s mindenekelőtt példamutatá­sukra támaszkodhatnak. Mivel a párt szóvivői a munkások leg­nagyobb tömegszervezetében, cselekedeteikre, magatartásuk­ra társaik jobban odafigyelnek, kritikusabban minősítik őket Tevékenységükkel elő kell se­gítsék. hogy a politikai jelen­tőségű, a vállalat gazdálkodá­sát jelentős mértékben befolyá­soló. a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit érintő döntések előkészítésében minden munka­helyen vonják be a szakszerve­zetek képviselőit. A szakszerve­zeteknek pedig, az általuk kép­viselt kollektíva véleményét is­merve, legyen e kérdésekben véleményük, észrevételük, javas­latuk, s a közreműködésükkel született döntések végrehajtásá­ban szívvel, lélekkel vegyenek részt. Az üzemek nagy többségében ez a gyakorlat alakult ki. Sok igazgató, gazdasági vezető tud­ja, hogy saját munkáját is megkönnyíti, színvonalasabbá teszi, ha ilyen munkakapcsola­tokat alakít ki a szakszervezet­tel, amelyre őt tulajdonképpen törvény is kötelezi. De előfor­dul az is, hogy megkerülik a szakszervezetek helyi képviselő­it, s olyan döntések születnek, amelyeket pedig -állami előírá­sok szerint sem lenne szabad meghozni a szakszervezetek nélkül; Ilyen jelenséget látva a kommunista szakszervezeti akti­vistáknak ne-remegjen a szivük, ne szemlélődjenek tétlenül, ha­nem cselekedjenek, szükség esetén igényeljék a pártszerve­zetek segítségét is. A párt tagjainak hozzá kell segíteniök a szakszervezetedet ahhoz is, hogy mindazokat a gon­dokat, átmeneti feszültségeket, •üentmon c á sokai, amelyeket! társadalmi fejlődésünk mai sza­kasza felszínre hoz, a mozga­lom időben és kendőzetlenül jelezze, és saját eszközeivel azok megoldását is aktívon se­gítse. Sok nehéz feladatot kell ma az üzemekben megoldani. Eb­ből a szakszervezetek is kiveszik a részüket, a qazdasági vezetők segítő partnereiként. De az igazsághoz tartozik az Is, hogy a szakszervezetek nemegyszer olyan kérdésekben, intézkedé­sekben is partnerekké válnak, .amelyekben pedig már nem len/ie szabad. Amikor elnéző asszisztálás helyett fel kellene emelniük szavukat, mégpedig annak tudatában, hogy az adott ügyben a munkások igé­nye teljesen egybeesik a párt törekvéseivel. A gyakorlat az* Igazolja, hogy a meglévő szakszervezeti jogok lehetőséget adnak ° tényleges érdekvédelemre. Csak hát a mainál jobban kel­lene élni velük! A szakszerve­zetben dolgozó párttagoknak elő kell segíteniük olyan szem­lélet és gyakorlat kialakítását, amely természetesnek tekinti, hogy a szakszervezeti tisztség- viselők akkor segítik jól a párt politikájának végrehajtását, ha következetesen élnek az őket megillető jogokkal és hatáskö­rökkel. Ez egyben feltételezi, hogy szükség esetén, minden erejükkel, tekintélyükkel fellép­nek a jogok gyakorlását korlá­tozni szándékozók ellen. Felvetődhet, vajon meg le­het-e azon keresztül ítélni egy üzemi szakszervezeti testület munkáját, hogy például hány­szor élt vétójogával. Ügy vélem ez önmagában nem kritériuma az eredményes munkának. Ellen­ben annak alapján már minősí­teni lehet tevékenységét, hogy hivatásának megfelelően elejét veszi-e olyan körülmények ki­alakulásának, amelyek miatt vétót kellene emelni. Természe­tesen ha a helyzet úgy alakul, akkor a dolgozók érdekében feltétlenül élnie kell e jogával. A szakszervezet jogait úgy kell. érvényesíteni, mint a munkás- osztály jogait A szakszervezetben most zaj­lanak azok a taggyűlések, ahol a vezetőknek számot kell ad- niok a múlt évben végzett mun­káról. Be kell számolniok, hogy felelősséggel képviselték-e az üzem dolgozóinak érdekeit; megtettek-e mindent a rendel­kezésükre . álló eszközökkel a termelési célok megvalósítása érdekében. Sok eredményes fá­radozásról tudnak szólni. Nem kevés történt az elmúlt évben a kollektív szerződések előírá­sainak teljesítése érdekében is. A dolgozók megelégedéssel ve­szik mindezt tudomásul, viszont észrevételezik, hogy a kollektív szerződés készítésekor jobban kikérték véleményüket, mint most, amikor a megvalósításról adnak számot részükre. A szak- szervezetekben dolgozó kommu­nisták ebben az észrevételben megfogalmazott igényt is ve­gyék észre és kezdeményezzék a demokratizmus érvényesítését a beszámolók elkészítésében is. A párttagoknak meghatározó szerepük kell, hogy legyen az üzemi-munkahelyi de­mokrácia fejlesztésében is. Ke­vesebb ünnepélyes fogadkozás, kinyilatkeztatás, több minden­napi egyszerű tett — ez lehel a cselekvési programjuk mottója. A már jól bevált és eredménye­ket hozó módszereket érdemes tovább fejleszteni, jobban ki­használva a meglévő demokra­tikus fórumainkat, az eredmé­nyesebb munka érdekében. Szkokén Ferenc, íe IfcAVM-P KB mmJccAcuaii Negyvenhárom házhelyet adtak el a tavalyi esztendőben Hirden. Ez év tavaszán újabb negyvenkilenc házhelyet bocsátanak az építeni szándékozók rendelkezésére. A 6-os út mellett kialakuló lakótelep vízműhálózatát kiépítették és most a közeljövőben kezdik usieg a villanyhálózat bővítéséi: mintegy százihatvanexer forint tervezet: költséggel, — Sze&cW ifetoéM — A budapesti Mezőgazdasági Gépjavító- és Szolgáltató Vállalat az idén mintegy 400 millió forint értékben gyárt mezőgazdasági erőgépekhez és kombájnokhoz alkatrészeket. Figyelembe vették a különleges igényeket is, ezért terméklistájukon mintegy 5000 | féle alkatrész szerepel. A hazai igények kielégítésén túl, exportra I is szállítanak. Kevesebben utasnak, többen szállíttatnak Félmilliárdos beruházás a vasútnál Tervek a pécsi igazgatóságon: 1000 kilométer pályakorszerűsítés, „sínre kerül '* a pécsi csomópont fejlesztése Évről évre mind kevesebben utaznak vasúton, s ez a tenden­cia az elmúlt évre. is érvényes. A csökkenés mértéke a pécsi vasútigazgatóságnál erőtelje­sebb volt, mint az országos át­lag: tavaly 30,8 millió fizető utast szállítottak, több mint négy százalékkal kevesebbet, mint 1972-ben. Amíg a személyszállítás csök­kent, addig a fuvaroztatók na­gyobb igényeket támasztottak a vasúttal szemben, mint koráb­ban: a pécsi vasútigazgatóság 5,2 százalékkal több árut szállí­tott mint az előző esztendőben. Emelkedett a tranzit szállítások mértéke, ennek ellenére nem volt gondoktól mentes az 1973- as esztendő. Az utolsó negyed­évben képtelenek voltak vagont biztosítani a vállalatoknaK, így többezer tonna kő, kavics és gabona a rakterűiteken ma­radt. A szállítás folyamatossá­gát az is gátolta, hogy a ha­tárállomások nem tudták fogad­ni a szállítmányokat: ez külö­nösen Murakeresztúrra érvé­nyes, amely a magyar—jugo­szláv tranzit forgalom fontos gócpontja. Ennyit tehát az elmúlt évről. Ezek után lássuk, mit is tervez a MÁV pécsi Igazgatósága 1974-re. A vasút ebben az esz­tendőben tovább folytatja a pá­lyakorszerűsítést, felújítást, több mint ezer kilométer hosszú pá­lyaszakasz karbantartását terve­zik. Legjelentősebb fenntartási munkálatok a Pusztaszabolcs— Dombóvár, Pusztaszabolcs—Du­naújváros, valamint a Pécs— Bátaszék közötti vonalon foly­nak. A tervezett beruházások ér­téke megközelíti az ötszáznegy­venmillió forintot. Ebből vonal­korszerűsítésre 240 millió forin­tot irányoztak elő. A pályaud­varok és vasúti csomópontok fejlesztésére húszmillió forintot fordítanak, az állomások és vo­nalak biztosító és távközlő be­rendezéseinek fejlesztésére ti­zennyolcmilliót költenek. A vas­utas dolgozók munkakörülmé­nyeit, életkörülményeit javító be­ruházásokra nyolcmillió, míg egészségügyi beruházásra két­millió forintot biztosítottak. Végül néhány elképzelés a pécsi vasúti csomópont fejlesz­tésével kapcsolatban. Az évek óta húzódó szociális létesítmény problémája az ígéretek szerint ebben az esztendőben nyugvó­pontra kerül. A MÁVTI elkészí­tette a 63 milliós beruházás programját, amelynek felülbírá- lata folyamatban van. A köz­ponti üzemi és szociális létesít­mény építésének kezdését idén júliusra tervezik, átadása 1977 áprilisában várható. Az ipari tanulók tanműhelyének problé­mája Is hamarosan megoldó­dik. A több mint hétmillós be­ruházás kezdésének határideje ez év közepe, átadása a jövő év végén várható: a kivitelező a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat lesz. A MÁV szakorvosi rendelőintézet bőví­tése sem várathat sokáig ma­gára. A beruházás költségelő­irányzata harmincmillió forint, a kiviteli terveket ebben az év­ben készítik el, a rendelőintézet bővítését pedig jövőre kezdik meg. Régi igény az állomás üzemi konyhájának bővítése is. A két­ezer adagos önkiszolgáló étte­rem és konyha kivitelezésére ebben a tervciklusban sajnos nincs mód. A bővítést csak a központi szociális épület elké­szülte után kezdik meg. Brezsnyev—Bohr találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára szombaton fogadta a hivatalos tárgyalásokon Moszk­vában tartózkodó Egon Bahrt, az NSZK tárcanélküii miniszte­rét. Konstruktív légkörben le­zajlott beszélgetésük során át­tekintették a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének kérdéseit, valamint véleményt cseréltek néhány nemzetközi problémáról. * Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szombaton találkozott Egon Bahr nyugatnémet tárcanélküii miniszterrel, akivel folytatta a két felet érdeklő kérdések vita- iál Szombaton elutazott a Szov­jet fővárosból Egon Bahr nyu­gatnémet tárcanélküli miniszter. Ma kezdődik Kairóban az oiajérfekezíef Az arab országok olajügyi minisztereinek vasárnap Kairó­ban kezdődő konferenciáján „döntenek az Egyesült Államok­kal szembeni olajembargó fel­oldásáról” — írja szombati számában az AI Ahram című kairói lap. Tovább tart az olasz kormányválság Mariano Rumor olasz ügyve­zető miniszterelnök szombaton a keresztény-demokrata, a szo­cialista, a szociáldemokrata és a republikánus párt vezetőivel tárgyalt az új középbal koalí­ciós kormány megalakításáról. A három és fél órás megbe­szélésen sem sikerült a pártok vezetőinek megegyezésre jut­niuk, de mint az ülés után új­ságíróknak elmondották, bíznak benne, hogy hétfőre sikerül megalakítani az új kormányt. „„ A lARTALOMBOl Beszélgetés dr. Tímár Mátyással Kitüntetett munkásasszonyok Vasas jövője A holnap mezőgazdasága Uitz-múzeum Pécsett ' \

Next

/
Oldalképek
Tartalom