Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-09 / 67. szám

♦W. méretűt 9. DUNANTOL! NAPIC 3 Kindler Evő Vómi Pót Kiss Gyula Beszélgetés a hazáról Március van, de ez nekünk, magyaroknak nemcsak a tavaszt Jelenti. Forradalmak, hősök, győzelmek, magasan lobogó zászlók ünnepe ez. S ilyenkor, márciusban, fellobognak az érzelmek is, Ünnepelünk és vitatkozunk. Forradalom, forradalmiság, haza — igaz hazafiság. A pécsi KISZ-iskola jóvoltából a minap szerkesztőségünk klubjában ugyanezekről a témákról esett szó. Mit jelent számunk- j ra ma ez a szó: haza, s mit feltételez az igaz hazafiasság...? ! Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevője volt Kindler Éva, a Kapos- ' vári Húskombinát alapszervezeti KlSZ-titkára, Becze Sándor szer- ■ számgépszerelö, a Ganz-MAVAG zalaegerszegi gyáregységének alapszervezeti KlSZ-titkára, Várni Pál határőrfőhadnagy, KISZ vég­rehajtó bizottsági tag és Kiss Gyula, a KISZ-iskola vezetője. — Haza ... Magyarország ... Mit érez és mire gondol e sza­vak hallatán? VÁMI PÁL: — Egy régi él­ménnyel kezdeném, az ország­határ megpillantásának élmé­nyével. Bevallom: először va­lami csalódás félét éreztem. Másmilyennek hittem. Talán azt vártam: egy nagy szakadék lesz a határ helyén, amelyen túl minden más ... Aztán úrrá lett rajtam egy másmilyen ér­zés: igazi öröm, hogy ez nem igy van. A világ a határon túl is folytatódik. Folytatódnak az erdők, a hegyek, a fenyők — s a paraszt ott is épp olyan, mint nálunk... Ha a térkép piros vonalát, hazánk határát látom, ez jut eszembe legtöbb­ször, s ez nem mond ellent annak a ténynek, hogy a ha­táron állva ugyanakkor mindig azt érzem: itt kezdődik az én földem, itt számítanak rám, itt ismerek szinte minden vá­rost és falut, tehát ettől a jel­képes vonaltól kezdődően min­denért felelős is vagyok ... KISS GYULA: Nekem először Pécs jut eszembe, a Kisflórián tér, ahol gyerek voltam, aztán Meszes, ahol a barátaim él­nek ... KINDLER ÉVA: Nekem pedig arcok. Nagyon sok arc. BECZE SÁNDOR: Én is csak azt mondhatom. A szülők, ba­rátok, ismerősök, meg a gyerek­kor élményei adják a haza ke­reteit. KINDLER ÉVA: Es persze, a szimbólumaink is mindjárt eszembe jutnak. A zászlónk, cí­merünk, himnuszunk ... Emlék­szem, akárhányszor felkúszott az olimpián a főárbocra a ma- j gyár zászló, valami mindany- nyiszor belémmarkolt, s alig győztem nyelni a könnyeimet... — És a hazafiság? Ezen ki mit ért? VAMI PÁL: En mindenekelőtt felelősségérzetet. És persze, ami ezzel egyet jelent: elkötelezett­séget. BECZE SÁNDOR: Felelősség- j érzet és áidozatkészség. Sze- I rintem ez az igaz hazafiasság j alapja. Amihez persze sok min- j den járul még, mint például hagyományaink tisztelete... KINDLER ÉVA: Becsületes munka és jogos büszkeség. Vé­leményem szerint ez ad tartást az embernek, s értelmet a szó­nak: magyar... — Jogos büszkeség ... Ma­gyarnak születtünk. Elegendő ok-e ez a büszkeségre? KISS GYULA: Igen, ha a tel­jesítményekre gondolok közben. A politikában, a művészetben, tudományban, sportban, mun­kában elért eredményeink is­merete alapot adhat a jogos büszkeségre. Csak az a tény, hogy valaki magyarnak születik — nem érdem természetesen. De ha az ember ismeri és vál­lalja legszebb hagyományain­kat és eredményeinket — igen­is talál okot a büszkeségre. — Ha ismeri... VÁMI PÁL: Valóban, ez az •gyik leglényegesebb kérdés, mert, sajnos, nagyon sokan alig-alig tudnak valamit arról, ami hazánk lényegét adja. A történelemből néhány nagy ne­vet jegyeztek meg, néhány lát­ványos eseményt, de az össze­függéseket már nem érzik. Vagy itt van a mai valóság ismerete. Elsuhanunk az új gyárak, lakó­telepek, városok mellett — anélkül, hogy tudatosodna ben­nünk: ez is a haza, nemcsak a budai vár, a Lánchíd vagy a Balaton... KISS GYULA: A várost, ahol élünk még úgy ahogy ismerjük, a megyét már kevésbé, a távo­labbi vidékeket alig-alig. Saj­nos, nem divat az országjárás. Fiatalok, akik sosem látták Debrecent, de már féltucat or­szágban jártak — vajon mihez hasonlítanak? VÁMI PÁL: A múlt és jeien összekapcsolása szerintem a legfontosabb kritérium az igaz hazafiasság értelmezése szem­pontjából. Annak felismerése, hogy mi vitt bennünket régen előre, mi emelt időről időre a legnagyobb népek közé, s an­nak tudata, mi az, aminek ré­vén ma Ismét a világ élvona­lához tartozunk. Tehát egyrész­ről fontosnak tartom tudomá­nyos, műszaki, kulturális és sporteredményeink ismeretét, de még ennél is fontosabb azt látni, hogy nem ez a döntő kritérium, hanem az, milyen társadalmi rendszerben él egy ország. Én például a gyermek- gondozási segélyre vagyok büszke, meg arra, hogy ingye­nes a kórház, az orvosi ellá­tás... BECZE SÁNDOR: Teljesítmé­nyeink, a hétköznapok nagy produktumainak ismerete nélkül se jogos büszkeség nincs, se felelősségérzet, se áldozatvál­lalás. Emlékszem, amikor elké­szült az új Erzsébet-híd, az egész ország megállt egy pil­lanatra, s tényleg mindenkit áthatott az érzés: gyönyörű, s ezt mi csináltuk ... Vagy ugyan­ezt mondhatnám a Metróról is. Igenis, megálltunk gondolatban egy percre — sőt: elmentünk Pestre csak azért, hogy lássuk, — s büszkék voltunk. Az erőn­ket éreztük benne, a tehetsé­günket. Mindezzel azt akarom mondani, hogy a hétköznapok sora, a kis, apró munkák vég­telenje ad csak értelmet ezek­nek a nagy szavaknak, hogy haza, meg hazafiság, mert amikor épült az Erzsébet-híd, vagy amikor derékig iszapban jártak a Metró-építők, ki gon­dolt a hazára ... ? Senki, nem igaz, hogy valaki is göhdolt. De becsületesen dolgoztak, szé­pen, s bár nem hangoztatták, egy ici-picit mindig többet öd- tak, mint amiért a fizetést kap­ták ... KISS GYULA: Pontoson így érzem én is, ezért is mondom: többet kellene tennünk, hogy megismerjük nagyszerű ered­ményeinket. A TV-ben, rádió­ban, újságokban Igenis követ­kezetesen be kellene mutatni o hétköznapi munka végeredmé- , ' nyét jelentő nagy és gyönyörű 1 ■ létesítményeket. 5 persze, ezzel 1 együtt azokat is, akik csinál­ták ,.. VAMI PÁL: Hős, hazafi, pél­dakép — ezek a mai tudatban többnyire történelmi alapokat, rég-volt embereket, hősi halot­takat jelentenek, és persze, ugyanez vonatkozik a legtöbb példaképre is. Pedig ma is él­nek olyan emberek, akik példa­képeink lehetnek, sőt, igazi hő­sök ... — Hazafiak, példaképek, nagy egyéniségek ... Beszélges­sünk erről. KINDLER ÉVA: — ‘Csak azt tudom mondani, ami már el­hangzott itt: mindenekelőtt a tömegkommunikáció és a mű­vészetek feladata, hogy az if­júság megtalálja az élő példa­képeit. KISS GYULA: Van persze ennek egy másik oldala is, s ez a vezetők felelőssége. Az if­júság kritikus volt és marad. A kisebb-nagyobb hibákat, bot­lásokat megérti és elfogadja, a kétarcúságot azonban nem. A hazáról, szocializmusról, de­mokráciáról beszélni a nagy­gyűlésen, s aztán önzőén, an- tidemokratikusan, kispolgári módon viselkedni — erre nincs bocsánat. A vezetőember, le­gyen az akár brigádvezető, alapszervezeti KISZ-titkár, vagy igazgató, kritikus szemek ke­reszttüzében áll, de ugyanak­kor arra is módja van, hogy embereket, sőt, esetenként tö­megeket ragadjon magával... Tehát, igenis példakép lehet. — A haza, a táj, a nép, a hagyományok, s ezen belül a szűkebb lakóhely, a család, az emlékek egységbe olvadó so­kasága, míg a hazaszeretet mindenekelőtt a néppel való azonosulás, azaz felelősségér­zet és áldozatvállalás — körül­belül ezt fogalmaztuk meg ed­dig. Befejezésül, beszélgessünk a szocialista hazafiságról, ami egy fokkal még magasabbra emel. KISS GYULA: Ogy érzem, a szocialista hazafiság lényege rendszerünk odaadó szeretete és erősítése, az örökös harc a közömbösség, a „nem az én asztalom"-szemlélet ellen, illet­ve ezzel együtt a hit, hogy be­csülés munkával elérhetők céljaink. KINDLER ÉVA: Én ehhez még azt tenném hozzá, hogy köz­ben más népek, nemzetek ér­dekeit és haladását is szemünk előtt kell tartanunk. VÁMI PÁL: Mi, magyarok, megtanulhattuk, hogy a nacio­nalizmus, más népek semmibe­vevése mit eredményez. A pro­letár nemzetköziség és a szo­cialista hazafiság tehát elvá­laszthatatlanul összeforrt fo­galmak. Éppen ezért nekünk, akik fiatalok nevelésével fog­lalkozunk, mélyen át kell érez- nünk, hogy a haladó nemzeti hagyományainkat is csak szo­cialista módra, azaz a nemzet­köziség jegyében szabad ápol­nunk s elmélyíteni. BECZE SÁNDOR: Nemigen tudok az elhangzottakhoz újat hozzátenni. Talán csak annyit: haza — ahol otthon érzi ma­gát az ember. Hazafi — aki tesz; szocialista hazafi pedig az, aki a motoV szerepét is vál­lalja, mely időről-időre új len­dületet ad, s előre visz. Ilyen ember pedig csak az lehet, aki ismeri lehetőségeit és él a jo­gaival — úgy gondolom tehát, hogy legfontosabb dolgaink egyike: mindenkit ráébreszteni, hogy nincs igaza, ha hallgat, mert igenis van beleszólása az ügyek alakulásába ... Békés Sándor Nőnapi köszöntő Kállai Gyula beszéde a rádióban és a televízióban — Tisztelt Hallgatóimi — Mindannyiunknak kedves a tavaszi ün­nepek sorát megnyitó március 8-a, a nemzetközi nőnap. Derűs, meghitt hangulatú, gondolatokat és érzelmeket ébresztő ünnepe ez társadalmunk­nak. — Nem mindig volt, s ma sem mindenütt van ez így! — Március 8-a nem békés és derűs időben született, hanem olyan történelmi helyzetben, amikor a világon nem volt még egyetlen talpa­latnyi hely sem, ahol a dolgozó emberek, közöt­tük a nők, kizsákmányolás nélkül, szabadon él­’ hettek. A nemzetközi nőnap ezért lett a nők em- . béri jogaiért, egyenrangú elbírálásáért küzdő : erők harci napja. — A szocialista eszme megvalósulásának és j térhódításának nagy történelmi vívmánya, hogy a nők jogaiért, emberi, békés életéért folytatott . harc az egész munkásmozgalom, az egész társa­dalom ügye lett. E küzdelemnek nagyszerű ered­ményei születtek, mindenekelőtt a megvalósult szocializmus világában. — Nem lehet túlbecsülni azt a szerepet, ame­lyet a nők a békéért, a társadalmi haladásért j folytatott harcban napjainkban is betöltenek, i Nincs olyan földrész, ahol szembe ne szegülné- i nek az embertelenséggel, a gyarmati sorssal, a , fasiszta elnyomással, a kegyetlen imperializmus- I sál. Vállvetve küzdenek a haladó erőkkel egy i olyan világért, amely már nem ismeri a rabságot, 1 a háborút Az asszonyok tudják a legjobban, hogy az elnyomás és a háború elleni harc az élet védelme. Senki sem képes annyi szenve­déllyel és olyan állhatatosan harcolni a háború veszedelme ellen, mint a gyermekei életét, jövő­jét féltő anya. — Hazánkban sok minden történt, ami a nők teljes egyenjogúságát szolgálja. A munkahelyek fele a nőké. E nagy erő mindennap munkába in­dul, hogy szebbé tegye az otthont, gyarapítsa a hazát. Ma már nemcsak a gyermekek neve­lésében,' valamint az úgynevezett hagyományo­san női szakmákban tűnnek ki az asszonyok és a lányok. Szép jelkép, meq igaz is, hogy akik az életet adják, azok törődnek elsősorban az ifjú nemzedék iskolai oktatásával és nevelésével, mint tanítók és tanárok, s az élet védelmével, mint orvosok. Ezeken a pályákon, számarányu­kat messze túlszárnyalva, dolgoznak a nők, a társadalom megbecsülésétől övezve. Egyre na­gyobb, s egyre maradandóbb a hozzájárulásuk a tudomány, a kultúra, a művészetek fejlődésé­hez. — Élet- és munkakörülményeik javítására leg­utóbb is fontos pórt- és kormányhatározatok szü­lettek. Ismeretes, hogy a tavalyi központi bér­emelésből az állami iparban dolgozó szakmun­kásnők mintegy két százalékkal nagyobb arány­ban részesültek, mint férfi kollégáik. Ebben az évben a gyermekgondozási és anyasági segély, a családi pótlék felemelésére több mint másfél milliárd forintot irányoztunk elő. Olyan szakmák­ban is sor kerül a munkaidő csökkentésére, ahol túlnyomórészt nőket foglalkoztatnak. — jelentős munkát végeznek a nők a közélet­ben is. Helyi parlamentjeinkben, tanácsainkban és az országgyűlésben növekszik a képviseletük. Tovább kell küzdenünk az olyan szemlélet el­len, amely természetesnek veszi a nők helyt­állását a munkapadoknál, a családi otthonok­ban, a gyermeknevelésben; a hozott áldozatokat elfogadja, az irányításban való részvételüktől azonban idegenkedik. Az eredmények mellett, felelősségünk tudatában, számon tartjuk azokat a feladatokat is, amelyeket a jövőben kell meg­oldani. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa nevében sok szeretettel és mély tisztelet­tel köszöntőm hazánk asszonyait, leányait a nemzetközi nőnapon. Azokat, akik munkájukkal hozzájárulnak naqy nemzeti célunk megvalósí­tásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Azo­kat, akik a jól végzett munka után megérdemelt nyugalmukat élvezik, s azokat, akik ügyünk to­vábbfolytatására készülnek. Tisztelet és becsület a nők megavöződéssel és hozzáértéssel végzett munkájáért! Tisztelet és becsület a béke építésé­ben való fáradhatatlan tevékenységükért! És tisztelet, becsület azért, amit ifjúságunk, gyerme­keink, jövőnk formálásáért vállalnak, tesznek-1 Ünnepségek, kitüntetések Bensőséges ünnepség színhe­lye volt pénteken a Parlament kupolacsarnoka. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a nők gazdasági és szociális hely­zetének megjavításáról szóló párt- és kormányhatározat vég­rehajtásában, valamint a nő­mozgalomban kifejtett eredmé­nyes munka elismeréséül kitün­tetéseket adományozott. Az ün­nepségen jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak alelnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottsága, az Einöki Tanács és a kormány ne­vében köszöntötte a vendége­ket, majd kitüntetéseket adott át * A SZOT elnöksége a nemzet­közi nőnap alkalmából a szak­szervezeti munkában élenjáró 61 tisztségviselőnek, dolgozónak „Szakszervezeti munkáért” kitün­tetést adományozott. A SZOT székházában pénteken megtar­tott ünnepségen Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára átadta a kitüntetés 33 arany és 28 ezüst fokozatát. Az ünnepségen meg­jelent Baranyai Tibor, az MSZ­MP Központi Bizottságának osz­tályvezető helyettese is. * ötven — a Hazafias Nép­front választott testületéiben Ki­emelkedően jól tevékenykedő — nőt köszöntöttek tegnap, pén­teken délelőtt Pécsett, a Dok­tor Sándor művelődési házban. Az ünnepségen részt vett Ró­zsahegyi István, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának osztályvezetője. A vendégeket Sztergár János, a Hazafias Nép- , front Baranya megyei Bizottsá­gának titkára köszöntötte, majd dr. Fekete Miklós, a HNF Bara­nya megyei elnökségének al- elnöke mondott ünnepi beszé­det. BARANYAI KITÜNTETETTEK: A Munka Érdemrend Ezüst foko­zatával tüntették ki Tóth Istvánnál, a Mecsekvidéki Pincegazdaság csoportvezetőjét. A Munka Érdemrend Bronz fokozatát kapta Gaják Sándomé, a Szigetvári Konzervgyár munkaügyi előadója és Szekeres Sándor- né, a Mecseki Szénbányák Kossuth bányaüzem gépkezelője. Könnyűipar Kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Siklósi Józsefné, Gergely Józsefné és Prozik Ferencné, a Pécsi Kesztyűgyár dolgozói, valamint Szinyákovics Rozália és Szolga Mária, a Kesz­tyűgyár siklósi gyáregységének munkásai. Mezőgazdaság Kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Jifr hász Sándorné, a villányi Új Alkotmány Tsz növénytermelője és ifj. Szabó Mátyásné, a kátolyi Új Élet Tsz növénytermesztési bri­gádvezetője. Az Igazságügy Kiváló dolgozója miniszteri kitüntetésben ré­szesült Mester Józsefné dr., a Pécsi Megyei Bíróság birája. Belkereskedelem Kiváló dolgozója kitüntetést kaptak Légár Gyuláné, a Baranya megyei Elelmiszerkereskedelmi Vállalat dolgo­zója, Izsa Nándorné, c Baranya megyei Vendégiátóipari Vállalat dolgozója, Böhm Miklósné, a Baranyakereskedelmi Vállalat dol­gozója és Körösi Lajosné és Rétfalvi Elvira, a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat dolgozói. „Szakszervezeti Munkáért" arany fokozatát kapta Perlaki I Teréz, a Volán 12. számú Vállalat nőbizottságának vezetője. Ötvenhétmlllió forint Szigetvár fejlesztésére Szigetvár fejlesztésére ebben az évben, — az elmúlt évi 32 millió forinttal szemben — 57 millió forintot fordítanak. A fejlesztési alapot elsősor­ban a lakásépítkezés folytatá­sára költik: a város központjá­ban a Radován téren befejező­dik a 102 darab tanácsi és a 97 darab OTP társaslakás épí­tése. Ehhez a beruházáshoz csatlakozik még a Radován tér szomszédságában épülő és eb­ben az évben befejezésre ke­rülő Kerecsényj utcai 84 laká­sos OTP lakótelep építése, — a terület kisajátítását és közmű­vesítését a tanács helyi erőfor­rásból valósította meq. Szigetvár lakossága számá­nak növekedése, iparának mun­kaerő-igénye megköveteli, hogy a város építése egységes, a tá­volabbi célokat is jól szolgáló koncepció szerint történjen, — i ezért a tanács az úgynevezett 1 Vár-észak területen újabb la­kótelep kialakítását kezdi meg. A beruházási programot már jóváhagyták, a kiviteli tervek készülnek, — az építkezéshez 1974 második negyedévében látnak hozzá. Az első ütemben 74 darab tanácsi és 70 darab OTP lakás épül, A Vár-észak területen azon­ban nemcsak lakásokat építe­nek, hanem bölcsődét, iskolát is, A mintegy 3 millió forint költséggel épülő bölcsőde a lakótelepi program részeként 40 személyes lesz, — később pe­dig 60 személyesre bővíthető. A IV. ötéves tervi lakások kap­csolódó beruházásaként meg­kezdik egy 8 tantermes — ké­sőbb 16 tantermesre bővíthető — általános iskola építését, A | lakótelep vízellátása és csator- ! názása céljára 1974—1975-ben összesen 12 millió forintot for­dítanak, — ebből 1974-ben 4 millió forintot. A lakossági szolgáltatás-fej­lesztési alapból a Radován té­ren elkészül az új GELKA szer­viz. Az idegenforgalom fejlődé­se szükségessé teszi többek kö­zött újabb parkolóhelyek kiala­kítását Is: a fejlesztési alapból a vár mellett autóparkolót léte­sítenek. A szolgáltatás-fejlesz­tésre rendelkezésre álló össze­gekből folytatják és ebben az évben befejezik a hatósági kényszervágóhíd korszerűsítést szolgáló munkákat. A város fejlesztését nemcsak a tanácsi pénzalap szolgálja, hanem az intézmények is hoz­zájárulnak. Az ÁFÉSZ például egy 370 négyzetméter alapterü­letű ABC áruházat épít ebben az évben. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom