Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-31 / 89. szám

Víf^er oPőt^Á^í, egyesülje**»^1 Dunántúli napio XXXI. évfolyam, 89. szám 1974, március 31., vasárnap Ara: 1 forint Az Baranya megyei Bizottságának lapja Együttes Ü gy hisszük, mindenki előtt, aki áttanulmányozta az MSZMP 10. kongresszusa után megjelent dokumentumo­kat, már 1970, őszén nyilvánva­ló volt, hogy a benne felvetett megannyi feladat teljesítése csupán egy hosszú folyamat eredménye lehet. A kongresszu­si határozat nem mindennapi, konkrét kérdéseket boncolgat, nem operatív teendőket sora­koztat, hanem sommázott átte­kintést ad kül- és belpolitikai helyzetről, kiemeli a legfőbb kérdéseket, irányt jelöl a továb­bi munkának, bátorít a konkrét kérdések kimunkálására, meg­oldására. Az MSZMP Központi Bizott­sága 1972 őszétől mostanáig, alig másfél év leforgása alatt, háromszor, kibővített ülésen ve­tette össze a gyakorlati munkát a 10. kongresszuson megfogal­mazott elvekkel. A mérleg ked­vező: politikánk irányvonala töretlen, a 10. kongresszus ha­tározatai áthatják mindennapi munkánkat, ezek szellemében készülünk az MSZMP következő, 1975 márciusára meghirdetett kongresszusára. Természetesen ez politika, s nem dogma, rész­leteiben, a konkrét helyzettől függően szüntelenül változik. Nagyon röviden, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: pártunk min­dennapi tevékenysége úgy vál­tozik, hogy közben általános po­litikája megújulva marad a ré­gi. És ez nemcsak amolyan szel­lemes játék a szavakkal. Lénye­gére utaló példa pártunk mun­kás-politikája. Pártunk mindenkor megkülön­böztetett gondossággal tanul­mányozta a munkásosztály véle­ményét, javaslatait, igényeit. Ezt tette a Központi Bizottság leg­utóbbi, 1974. március 19—20-i ülésén is. Természetes ez a megkülönböztetett gondosság, hiszen a mi pártunk a munkás- osztály pártja, marxista—leni­nista párt. Kommunista párt csak úgy elemezheti reálisan a társadalomban végbemenő fo­lyamatokat, úgy adhat számot a fejlődés irányáról és nagyság­rendjéről, ha a táVsadalmi ha­ladás jellegét megszabó, a tár­sadalmat vezető, a hatalmat gyakorló munkásosztály helyze­téből és érdekeiből indul ki. Pártunk osztályütközetekben megvívott harca, történelmi ta­pasztalata azt bizonyítja, hogy újból és újból, a társadalmi- gazdasági haladás minden egyes szakaszában világossá kell tennünk a politikai és gaz­dasági döntések osztálytartal­mát. Ez hatalmi érdek, gazda­sági érdek, erkölcsi érdek. Ebből az alapelvből indult ki pártunk Központi Bizottsága móst is, amikor ismételten elké­szítette a 10. kongresszus óta végzett munkánk mérlegét. Az elmúlt hónapok társadalmi ta­pasztalatai még inkább meg­erősítik, hogy a pártnak állan­dóan elemeznie kell a munkás- osztály összetételében végbeme­nő változásokat; az osztály bel­ső rétegeződését; a munkásosz­tály különböző rétegeinek gaz­dasági, szociális helyzetét és politikai aktivitását. Rendszere­sen elemeznünk kell, hogyan változik a munkásosztály helye szocialista társadalmi struktú­ránk egészében, hogyan alakul a munkásosztály viszonya a tár­sadalom többi osztályához és rétegéhez, figyelembe véve azt is, hogy milyen változások men­nek végbe a többi osztály és réteg helyzetében, összetételé­ben. A munkásosztály nem zárt, mozdulatlan tömb. Számszerű növekedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapodása, társadalmi befo­lyásának és tekintélyének növe­kedése szüntelen változó folya­mat. Egész társadalmunkban foko­zatosan szélesedik a tudatos és tettrekész aktív munkástömegek köre, erősödik ezek hangja, közéleti tevékenysége. Ezzel együtt társadalmi méretekben erősödött meg az a felismerés, hogy a szocialista fejlődésnek abban a magasabb szakaszá­ban vagyunk, amikor céljaink megvalósulását az eddiginél is elsődlegesedben határozza meg a munkásosztály tevékenysége, a társadalomban elfoglalt veze­tő szerepének érvényesülése, az osztály tagjainak politikai tuda­tossága, felelősségérzete, han­gulata és tettrekészsége. Az elmúlt időszak kiemelkedő társadalompolitikai eseménye, a munkástömegek nagyarányú ak­tivizálódása. Ez éppúgy kifeje­ződik a munkában, a munkahe­lyi kezdeményezésekben, mint a közéleti tevékenységben. Tavaly március-áprilisban például a munkások százezrei vettek részt a választói jelölőgyűléseken és nagygyűléseken, szakszervezeti megbeszéléseken. De — amint ezt a Központi Bizottság leg­utóbbi üléséről kiadott közle­mény kimondja — pártunk szük­ségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozá­sát, amelynek eredményeképpen tovább növekszik a munkások szerepe a társadalom minden­napi életében. A Központi Bizottság 1972 no­vemberi ülése óta szembetűnő­en növekszik a párt és a mun­kásosztály megbecsülése és te­kintélye társadalmunkban. A szövetkezeti parasztság, de az egyes társadalmi rétégek is megértették és alapvetően po­zitívan fogadták a párt 1972. évi álláspontját, hogy minden területen növelni kell a munkás- osztály politikai súlyát, befolyá­sát, valamint a munkásbérek emelésével és a munkások szo­ciális — elsősorban lakásviszo­nyainak — javításával kapcso­latos intézkedések megvalósítá­sa révén. Javítani kell gazdasá­gi helyzetüket. 1973 januárjá­ban anyagi lehetőségeinkhez mérten emeltük egyes dolgozó rétegek, főként a nagyipari munkásság bérét. Sikeresen be­vezettük és újabb dolgozó ré­tegekre terjesztjük ki a 44 órás munkahetet. Több fontos intéz­kedést hoztunk az anyák és a nagycsaládosok fokozottabb tá­mogatására, életkörülményeik javítására. Lakosságunk áruel­látása kielégítő. Tovább gyorsul a nagymérvű lakásépítkezés. A munkásosztály szép üzenettel, tettekkel felel pártjának: bízunk az MSZMP politikájában, igent mondunk a kormány intézkedé­seire, amelyek felemelkedésünk biztosítékai. A munkásosztály vezető sze­repét oly módon kell erősíteni, hogy az szilárdítsa szövetségi politikánk hatékonyságát is. Pártunk minden döntését annak tudatában hozza, hogy az egész társadalmat vezeti, tehát felelős az egész társadalom helyzetéért, fejlődéséért, a társadalomban végbemenő folyamatokért, az egész nép boldogulásáért, a szocializmus keretei, a proletár- diktatúra viszonyai között A szövetségi politika erősítése — ezen belül elsősorban a mun­kás-paraszt szövetség erősítése — mind a két osztálynak alap­vető érdeke. Ennek az érdeknek a felismerése, érvényesülése azonban nem megy végbe va­lamifajta automatizmus útján. Kádár János elvtárs, az MS?MP Központi Bizottságának első tit­kára írja A szocializmus teljes győzelméért című könyvében: „Világosan meg kell különböz­tetnünk az érdekazonosságot a véleményazonosságtól, mert ezek — társadalmi osztályok esetében — nem mindig esnek egybe ... A parasztság jó része korábban nem értette meg, hogy Márciusban megvalósult Takarmánykeverő üzem Mohácson, óvoda Komlón, 88 lakás Kertvárosban, útavatás Dinnyeberkiben A TARTALOMBÓL Havi négyezer forintos kereset (3. old.) Huszor'k'lenc©' negn ji'ak ,3 oia.j „Az én váram t' (4 old.) Kertváros <4 old.) 25 éve együtt, közös utón (5. old.) Santiago rémnapjai (9. old.) Kínaiak Párizsban (9. old.) Az első negyedév végén számos nagyjelentőségű létesítmény átadására került sor a megyében. Márciusban új utakkal, lakó­házakkal, középületekkel gazdagodott Baranya. Március utolsó hetében avat­ták fel Mohácson a Baranya megyei Gabonafelvásárló Vál­lalat legnagyobb bázisát. A mohácsi Duna-parton 130 mil­lió forintos beruházással 20 ezer tonnás vasbetonsiló, közel ötezer tonnás acélsiló és egy takarmánykeverő-üzem épült a hozzátartozó laboratóriummal. Pécsett, az Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál 4,5 millió forintos költséggel elkészült az új transzformátorház, a hídmér­leg és a porta épülete. A Bőr­gyárban átadta a Pécsi Építő­szövetkezet a hatmillió forintért épített TMK-üzemrészt. Komlón megtörtént a több mint négy­millió forintért épített irodaház műszaki átadás—átvétele, aho­va a közeljövőben a Városgaz­dálkodási Vállalat dolgozói köl­töznek be. Somberekén, a he­lyi termelőszövetkezet 600 ada­gos konyhát és korszerű étter­met hozott létre, üzembe lé­pett Komlón, az Újtelepen az új gázcseretelep. A megyeszékhelyen megkez­dődtek az újjáalakított Széche­nyi téri IBúSZ-irodaház műsza­ki átadás-átvételi munkálatai. A mintegy kétmillió forintos át­alakítást a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat beruházásában a Pé­csi Építő és Tatarozó Vállalat végezte el. Az elmúlt hónap során ismét gyarapodott a kertvárosi laká­sok száma. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat egy négyemeletes és két tízemele­tes házat adott át, amelyekben összesen 158 lakás van. Ugyan­csak a Kertvárosban 30 OTP- lakást adott át a Pécsi Építő­szövetkezet. Nagyarányú közműépítési munkákról is beszámolhatunk. Elkészült a Kertvárosba menő távfűtővezeték egy szakasza. Ugyanitt a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat átadta a IV-es számú hőközpontot. El­A Cipőnagykereskedelmi Vállalat új irodaháza. készült a kertvárosi új lakótelep OTP-lakótömbjének kétmillió forintos beruházással épült hő­központja is. Ugyanebben a lakótömbben az építők 1,4 mil­lió forint értékű gáz-, víz-, és szennyvízcsatorna fektetési munkákat végeztek el a múlt hónapban. Pécsett az Asztalos utcai szennyvíz-csapadékvíz csator na munkálatai fejeződtek be. Dinnyeberki új utat kapott. A három és fél kilométer hosz- szú útszakasz 14 millió forintba került. S ha már az útnál tar­tunk, - Pécsett, a 6-os út men­tén elkészült a Shell-benzinkút tükörállomása mintegy 1,2 mil­lió forintos beruházással. Komlón, a társadalmi össze­fogás eredményeként óvodát avathattak. Az új szilvási óvo­da 50 kisgyermeknek ad máso­dik otthont. Egyházaskozáron 150 ezer forintos ráfordítással egy régi épületet alakítottak át ifjúsági klubbá, Pécsett, a Má­tyás király utcai iskolában öt­ven négyzetméter alapterületű úttörőklubot adtak át a gyere­keknek. Komlón, a Kun Béla Gimnáziumban kézilabda-pá­lyát avattak. I I ;■ ! Ezer ember dolgozik már a paksi atomerőmű építkezésén Terjeszkedik az „atomváros a A honvédelmi és népgazdasági felkészülés feladatai ered­ményes végrehajtásának elősegítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül a honvédelmi miniszter a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Valkai Józse­fet, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnokát, hazánk felsza­badulásának 29. évfordulója alkalmából. A kitüntetést tegnap, szombaton délelőtt dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára adta át a megyéi parancsnokságon. Mintha az ember és a ter­mészet szövetkezett volna: mindegyik megteszi a magáét, hogy a népgazdaság hatalmas vállalkozása, a paksi atomerő­mű építése jól induljon. Paks von­zásának jele, hogy a reméltnél is kedvezőbben alakult a mun­káslétszám: máris ezer ember serénykedik a helyszínen. Jól jött az enyhe tél és a korai ta­vasz. Ember és gép zavartala­nul dolgozott a szabadban. így az első negyedévben a terve­zettnél gyorsabban haladt a munka, nyomóban változik, új arcot ölt Paks és környéke. A község szélén, a Dunára is szép kilátást nyújtó dombtetőn épül, terjeszkedik a leendő a szocializmus elégíti ki a leg­teljesebben az ő igényeit is, s véleménye a szocializmusról nem egyezett teljesen a mun­kásosztály véleményével. Ezért az alapvető érdekazonosság el­lenére eddig fennállott bizonyos véleményeltérés is. A szocialista átszervezés befejezése arról ta­núskodik, hogy a munkásosztály és a parasztság között most már nemcsak érdekazonosság, hanem véleményazonosság is van a szocializmust illetően.” Pártunk vezető testületé ismé­telten leszögezte: a munkásosz­tály és a parasztság testvéri szövetsége — a munkásosztály vezetésével — változatlanul a társadalom legjelentősebb ere­je. Népünk helyesli és támogat­ja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista—leninista poli­tikát, amelyet a Magyar Szociá­list» Munkáspárt másfél évtize­de lankadatlan erővel folytat, amelyből jottányit sem enged, s amely megszabja a követendő utat. Folytatjuk azt a politikát, amelyet nálunk munkások, pa­rasztok és más rétegek már jól ismernek, támogatnak. r É rtelmiségünk döntő többsé­ge is látja, érzékeli, hogy a Központi Bizottság ál­lásfoglalása az egész nép ügyét szolgálja. A magyar értelmiség nem külső szemlélője a korszak- alkotó társadalmi, gazdasági változásoknak. Elfogadva a munkásosztály vezető szerepét, az értelmiség is gazdája orszá­gunknak, alkotó, anyagi és szel­lemi értékeit gyarapító, újat kereső, tervező gazdája. Tervei, elképzelései csak úgy lehetnek hatékonyak, ha gondolatait egyezteti a párt, a munkásosz­tály céljaival. A munkások kö­zegében élő értelmiségi — lett légyen az mérnök ember vagy tisztviselő — kézzelfogható je­lét tapasztalja, hogy a kétkezi munka az egész ország — kö­zötte az értelmiség — anyagi és erkölcsi gyarapodását szol­gálja. Az MSZMP hagyományt vállal és folytat, amikor arra kéri és ösztönzi az értelmisé­get, hogy gazdag tapasztalatát ötvözze a munkások kiapadha­tatlan leleményességével, áldo­zatvállalásával, tenniakarásá- val. Pártunk hagyományt vállal és folytat akkor is, amikor kéri, hogy kommunisták és pártonkí- vüliek, munkások, parasztok, ér­telmiségiek, továbbá a városi kispolgári rétegek is fogjanak össze annak a felismerésnek a jegyében: a nemzet boldogulá­sát szolgáló szocialista céljain­kat csak együttes erővel érhet­jük eL „atomváros” modern lakóne­gyede. A panelekből összesze­relt, négyemeletes házsorba jú­liusban költöznek az első lakók. A központi fűtéssel, melegvízzel ellátott lakásokat egy időre munkásszállás céljára rendezik be, hogy akik távolról jönnek Paksra dolgozni, barátságos, kulturált körülmények között éljenek. 1980-ig évente 200 la­kás átadásával számolnak. Az új házak gyűrűjében tető alatt van és év végére elkészül a 3000 adagos konyha és étte­rem. Épül a szolgáltató ház, amelyben ABC áruház, posta. Patyolat-szalon kap helyet. Ki­tűzték az orvosi rendelő helyét, amit a jövő év első felében ad­nak át. Még az idén elkészül a kultúrház terve, jövőre pedig in­dul az építés. A községtől távolabb, a 250 hektár kiterjedésű üzemi terü­leten a szó szoros értelmében úttörő munka zajlik. Rendezik a terepet a Duna és a 6-os út között, s az egész évre tervezett egymillió köbméternyi föld­munkának csaknem felét mór elvégezték. Ez lehetővé tette, hogy felhúzzák az első felvonu­lási épületet, mellette pedig megkezdték o 3500 adagos üzemi konyha és étterem építé­sét, amit 1975 harmadik ne- - gyedében kell befejezniök. A hatalmas ipartelepen ezek­ben a napokban kezdik a ki­vitelező vállalatok felvonulási irodáinak építését, ami egész kis telepet alkot majd. Hosszú időre rendezkednek be itt az építők és szerelők, hiszen az atomerőmű teljes felépítés* másfél évtizedes program-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom