Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-03 / 61. szám
Fantasztikus program ? A lengyel népgazdaság útja Csehszlovákia a dinamikus fejlődés szakaszában Amilcor 1971. december 6-án, a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusának megnyitó napján Edward Gierek referátumában bejelentette, hogy a következő öt évben a reálbéreket 17—18, a nemzeti jövedelmet 38—39, az ipari termelést 48— 50 százalékkal kívánják emelni, a beruházásokat pedig tizenhárom számjegyű összeggel lehet csak kifejezni, — a jelen- •evő több tucat külföldi újságíró szinte felszisszent. A kérdés az volt, honnan lesz ere'e Lengyelországnak egy ilyen fantasztikusnak tűnő program teljesítésére? A szóban forgó tervidőszaknak méq a fele sem telt el, de máris bizton válaszolhatunk: van és a továbbiakban is meglesz az ehhez szükséges erő, akarat, lehetőség. Megváltozott- a légkör Emlékeztetnénk arra, hogy a VI. kongresszust éppen egy évvel előzték meg a Gdanskban és más északi városokban kirobbant zavargások. Egy év éppen csak arra volt elegendő, hogy a lakosságban, mindenekelőtt a munkásosztályban helyreállítsák a bizalmat a párt és annak vezetői iránt. A párbeszédet, amely a qdanski események után a párt vezetősége és az ország népe között megindult, mindenre kiterjedő őszinteség jellemezte. A párt feltárta az elkövetett hibákat, de nyíltan megmondta azt is, hogy a jobb jövő elképzelhetetlen a munkában. a termelésben elért qyö- keres fordulat nélkül. „Csak őzt tudjuk szétosztani és elfogyasztani, amit megtermeltünk" — ez volt a párbeszéd lényege. S aki ma Varsóba vagy más lengyel városba, faluba látogat, érzékelhetően más légkörrel találkozik, mint három évvel ezelőtt. A változások szémbetű- nóek az utcákon, a munkahelyeken és a családi otthonokban is. Kezdjük azzal, hogy Lengyel- ország lakosságának 50 százaléka 27 évnél fiatalabb, s ez azt jelenti, hogy a most élő generáció fele még a századfordulón is aktív dolgozó lesz. A mostani tervekben tehát messze előre kell tekinteni, nagyvonalú elképzeléseket kell felvázolni és valósággá váltani. Az emberek azonban nemcsak hosszú évek múltán akarnak jól élni, hanem a lehető leggyorsobban élvezni kívánják munkájuk gyümölcsét. Nos, 1970 előtt az élet- színvonal évi növekedése 2 százalék körül mozgott. A mostani ötéves tervidőszakbon ez megduplázódik. Mit építsenek? ' A lakásügyek megoldása az egész világon, a legfejlettebb országokban is gond. Lengyelországban fokozottan az a szörnyű háborús károk és a felnövekvő fiatalsóq igényei miatt. Mit építsenek? — kérdezték a pórt új vezetői a lakosságtól. A műemlékeket állítsák-e helyre, amelyek Igen költségesek, de a lengyel államiság, a nemzed büszkeség szimbólumai, vagy ugyanezen a pénzen üzemeket lakásokat építsenek-e? A lakások közül is kisméretűeket és tőbTENGERI KERT Megérett a meggy, az észt- barack és az alma Nyettanyije Kamnyi kertiében. Különleges kert ez. A város az azerbajdzsán olajbányászat egyik köz- pontja, cölöpökre épült több mint száz kilométerre a parttól, a rryilt tengeren. Nyeltanyije Kamnyi annak köszönheti létét, hogy ebben a körzetben gazdag olajlelőhelyre bukkantak a Koszpi-tenger fenekén. A fúrótornyok mellett hamarosan egész város épült, mely a lakások berendezése és kényelme tekintetében semmivel sem különbözik a szárazföldi városoktól. Csak a zöld felület hiányzott. Ezért a város lakói, valahányszor a parton jártak, v't- tek magukkal egy kis földet a szigetre. így jelentek meg itt az első virágágyások. Jelenleg a zöld növénnyel borított terület eléri az 1000 négyzetmétert bet, vagy nagyobbakat és kevesebbet. A párt vezetői mindezt országos vitára bocsátották, A szintézis végül is valahol a középarányosnál jött létre. A döntések természetszerűleq mindenkit nem elégíthettek ki de a lakosság többségét igen. Jó példa a varsói királyi vár ügye. A nagyon szép épületet a hitleristák a földig elpusztították és 1971-ig romokban hevert. Az ú:raépítése rengetegbe kerül. A párt és a kormány az országhoz fordult: belefoganak-e az újraépítésbe? A vá'asz az ország minden részéből érkező „igen" volt, ám ezt a választ ugyanolyan hatásos munkafelajánlások, anyaqi áldozatok vállalása kísérte. Egyidejűleq — e sorok írójának alkalma volt látnia — hatalmas lendülettel házgyárak építéséhez is hozzáfogtak. Két különösen fájó pontja volt 1971 élőt: a lengyel lakosságnak: a fogyasztási javak szűkös választéka és a szociális létesítmények elmaradottsága. Hosszú távon Mc mór mindkét megoldásban jelentős előrelépéseket tettek. Látszatra talán csekélység, de írjuk le: a lengyel nők szeretnek csinosan öltözni. Számukra ez talán még az étkezésnél is fontosabb. Nos, aki ma végigsétál a Vorsó közepén épült áruházak labirintusain, azt hihetné, hogy — a divatot illetően — Párizsban van. A Polski FIAT Művek megépítése nagy kiadós volt, de a nagy szériájú termelésre tervezett kiskocsi-gyár létrehozása ma szinte nemzeti ügy. Az élelmiszer-termelés lépést tart az igényekkel, bár a húsellátás még nem kielégítő. Ne feledjük viszont, hogy a mezőgazdaság nagy többsége még az egyéni kisparaszti gazdaságok kezén van, a falusi fiatalsóq pediq jelentős arányban otthagyja a földet és a városba kívánkozik. A mező- gazdaság teljes szocialista árformálása a jövő feladata, amelynek nemcsak a társadalmi, hanem az anyagi, főleg az ipari feltételeit kell megteremtenL A másik gond: a szociális ellátottság. Ehhez Lodzból, a nagy textilipari központból veszünk példáit. A szövőgyárak dolgozóinak zöme nő, a gyárak többsége 50—100—150 éve épült, amikor a tőkés kisebb gondja I* nagyobb volt annál, hogy a munkásnők hol tisztálkodnak munka után, ho| helyezik el gyermekeiket munka közben stb. S ezeket az örökölt problémákat mind a mostani vezetésnek kell megoldania. Beszéltem a lodzi városi pártbizottság titkárával is, akinek e gondok a nyakába szakadtak. A hosszú távú megoldások és a legszükségesebb, azonnali Intézkedések egész komplexumát adta elő. Ebből csak egyet emelünk ki: a lodzi ipar egész fejlesztési összegében csökkentik a termelést közvetlenül szolgáló beruházások arányát és növelik a szociális igények kielégítésére fordítandó összegeket Kormányprogram és takarékosság A lakosság életszínvonalának a kormányprogramban előirányzott ütemét a munka termelékenységének növelése mellett a pazarlás felszámolásával, a legszigorúbb takarékossági Intézkedések betartásával lehet tartani. Ebben ez évben pL 19 milliárd zlotyt kell előteremteni ahhoz, hogy a népgazdaság minden ágában emelhessék a reáljövedelmet, mint azt január közepén Jaroszewicz miniszterelnök bejelentette. Az alapelv, hogy a kisfizetésűéi: jövedelme emelkedjék gyorsabban és az alapvető létszükségleti cikkek ára változatlan maradjon. Ebire a vonalba illeszkedik hogy felemelték a benzin, a szeszes italok árát és drágábbak lettek a vendéglők is. Az állam a többletbevételt a béremelések, szociális juttatások és mezőgazdasági cikkek felemelt átvételi árának fedezésére fordítja. (Ebben az összefüggésben jól érzékelhető, hogy a lengyel- országi benzinár-emelkedés és a nyugati vilóqban kibontakozott energiaválság más-más eredetű). Két éve, a kongresszus idején a bizalom jellemezte a lakosság hangulatát Ma a növekvő eléA válaszban semmi rejtély nincs: a csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlődése teszi lehetővé az életszínvonal folyamatos emelkedését, a nemzeti jövedelem gyors növekedése eredményezi a nagyobb meny- nyiségben megtermelt javak szétosztását. A Vietnami Demokratikus Köztársaság Ninh Binh tartománya túlteljesítette 1973-as exporttervét A tartomány 25 százalékkal exportált többet, mint 1972-ben. Képünkön: Készül a színes himzéscsoda — exportra energiája Áz Angara Az Angara folyón 1975-ben befejezik az Uszty-llim! vízierőmű építését melynek kapacitása több mint négymilió kilowatt lesz. Az erőmű áramot ad az új faipari komplexumnak, amely évente egymillió tonna Ipari celluloidot gyárt A szibériai energia kiaknázásának első fontos létesítménye a bratszki vízierőmű volt, amely „hfdfőállás”-ként szolgált az Észak ellen indítandó további támadáshoz. A világ legolcsóbb elektromos energiája és a rendkívül kedvező természeti adottságok alapján Bratszkban felépült — és tovább épül — két hatalmas ipari létesítmény: o bratszki faipari komplexum és az atumíniumgyár. Az új faipari komplexum sok mindenben különbözik majd elődeitől. A nyersanyagfeldolgozást egy helyen összpontosítják. Ennek az üzemegységnek az épülete hatalmas méretű lesz; hossza 850, szélessége 174, magassága 80 méter. Hasonlóak lesznek a többi üzemegységek is. Uszty-llim közelében vasércre bukkantak. Itt két dúsító kombinátot létesítenek. Uszty-llimtől északra hamarosan megkezdik az Angara negyedik vízieráművének építését A bogucsónyi erőművet négymillió kilowattosra tervezik. Energiáját egry újabb ipari komplexum hasznosítja majd; ez szén- és bauxit-bányákból, ércbányákból, titánlelőhelyekből és hatalmas terjedelmű erdőségekből álL Az angarai vfzlerőmfl-lépcső teljes felépítése után Szibériának ez a vidéke több mint 70 milliárd kilowattóra energiát állít elő. Ennek az energiának egy részét a tojseti fémkohászati gyár használja fel. Ez az üzem a birjuszi folyó partján épül. A leendő gyár a nyersanyagot az angarkatszki, az an- gar-iliml, valamint a közép- angarai lelőhelyekről kapja. Az építkezési területtől 600 kilométernyire északra fekszik Kor- sunyiha, amely máris jórészt egész Nyugat-Szibériát ellátja vasérccel. Uszty-Kut vidékéiől 700 kilométeres csővezetéken földgázt Juttatnak a kohók működtetésére. A közelben épülnek fel a tűzálló eszközöket gyártó üzemek és a nyersanyagbázisok. Ily módon Kelet-Szibéria első ízben hasznosíthatja vasércét A birjuszi üzem vékony, közepes és vastag acéllemezeket a gépgyártáshoz szükséges fél- készítményeket elektrotechnikai acélt verratnélküll és elektromos varratos csöveket valamint nagy átmérőjű gázcsöveket gyárt A kohászok ű) városét a gyártól 25 kilométerre építik fel a Tajgában a birjuszi folyó mellett A munkásvárostól függő vasút biztosítja az összeköttetést a gyárig. Ezek a zajtalan és kényelmes expressz-szerelvények a szibériai fagyban, hófúvásban, sőt áradás esetén Is fennakadás nélkül közlekednek. 150 ezer Skoda Szokás arra hivatkozni, hogy Csehszlovákia már a polgári köztársaság idején is fejlett ország volt és onnét gyökerezik a mostani fejlődés. Akik ezt emlegetik, csupán arról feledkeznek meg, hogy a világháborúban a csehszlovák gazdasági potenciál jelentős része elpusztult, más részét pedig a hitleristák elhurcolták, és ami maradt, az is elhasználódott A népi hatalomnak úgyszólván mindent élőiről kellett kezdenie. Vegyünk egy könnyen érthető példát Mladá Boleslavban van a Skoda-gyár. Készítményei közismertek, a gyárból kikerült gépkocsik ezrével futnak a .■magyar országutakon is. Ez az üzem a háború előtt évi hatezer kocsit gyártott. A hatvanéi' évek első félében a régi üzem mellett 12 milliárdos beruházással teljesen új, automatizált gyárat építettek, amely ma évi 150 ezer kocsit bocsát ki. A neve megmaradt, de a régi üzemből egyetlen csavarhúzó sem került ót az újba. Vagy egy másik példa: a Kelet-szlovákiai Vasmű Kassán. A polgári köztársaság idején egész Szlovákiában 22 ezer ipari munkás volt. Ma csupán a kassai Vasműben körülbelül ennyi munkás, technikus, mérnök dolgozik. Több tucatnyi Ilyen példát sorolhatnánk fel. De ezúttal ne a számokkal folytassuk. A csehszlovák munkásosztály olyan haladó hagyományokkal rendelkezik, amelyre Európa bármelyik országának munkás- osztálya büszke lehetne. Máraz első köztársaság idején, a harmincas években 30 kommunista parlamenti képviselőjük volt 1948 legendás emlékű februárjában az utcára vonult munKísérlet a Kara-Kum sivatagban A közeli években a Kara-Kum sivatagban csaknem 800 kilométer hosszúságú őntőzScsator- nát építenek. Ezzel körülbelül 40 millió hektár legelőterület öntözése válik lehetővé. Türkménla az öntözéses földművelés területe. A köztársaság nyolcvan százalékát sivatag borítja. Minden csepp víz az arannyal egyenértékű. A rendkívüli vízhiány ellenére a köztársaság óriási, kihasználatlan vízkészlettel rendelkezik. Ilyen viztartalékot jelent többek között a talajjavítási munkák eredményeként jelentkező, gyengén minerallzált víz. Sivatagi körülmények között a földek öntözése következtében nagy mennyiségű sós talajvíz keletkezik. Ez rombolja a talajt, károsan befolyásolja a föld termőképességét. Hogy ezt elkerüljék, drénezéssel, olagcsö- vezéssel a talajvizet el kell távolítani. A talajjavítási munkák eredményeként óriási mennyiségű, gyengén mineralizált, kevés tótartalmú (1 liter vízben 4—5 gramm só van) víz folyik le az alagcsőveken, évente eléri a 3 milliárd köbmétert. A tudósok megállapították, hogy a gyengén minerallzált víz kiválóan alkalmas a legelők öntözésére. A legelők a köztársaság területének nagy részét foglalják el, s főleg a rideq állattartással kapcsolatos állattenyésztés céljait szolgálják, elsősorban a karaküljuh tenyésztését. A legelők többségén azonban a vízhiány miatt egész éven át nem lehet legeltetni. Kiderült, hogy a drénezéssel nyert talajvízzel az állatok itatását és a legelők öntözését is meg lehet oldani. Az iljali Főcsatorna megépítése csak egy része annak a munkának, amelyet az általános terv előirányoz a Kara-Kum slvataq legelőinek komplex hasznosítására. A terv megvalósítása lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjen a karaküljuh-állomány. CAPN) gedettséq és még inkább a bizakodás. Nézze el az olvasó, ha most nem beruházások, a termelési mutatók, az életszínvonal-emelkedés számszerű adatait soroljuk fel, ámbár q közgazdásznak ezek árulnak el a legtöbbet az utóbbi évek fejlődéséről. Helyettük a közgondolkodás leglényegesebb elemét rögzítsük: Lengyelországban ma az utca emberének ugyanaz a gondja, terve és öröme, mint az orszáq vezetőinek, s ugyanebben látja a jövő feladatait is. S mint már mondtuk, Lengyelországban hosszú távra terveznek. CTB • A kosár tartalma % A polgári közgazdász nőm tudja • Miből? A londoni Financial Times, a brit pénzvilág konzervatív, gazdasági kérdésekben általában jólértesült lapja Csehszlovákiával foglalkozva nemrégiben a következő sorokat írta le: „Jelentősen emelkedett az élet- színvonal, bár rejtély, hogy ezt milyen módon érték el. Az élet- színvonal emelkedését segitik az új lakóházépítések amelyek során évente százezer lakást építenek, valamint a növekvő szociális szolgáltatások. A fizetések szintén emelkednek. A fiatalok számára újfajta kölcsönlehetőségeket vezettek be. Három hónap alatt 26 millió anqol fontnak megfelelő értékű kölcsönt vettek fel. Nem tudni, hoqvan finanszírozza a kormány ezeket a fejlesztéseket." A brit nagytőke lapja persze jó néhány maliciózus megjegyzéssel is kíséri megállapításait, óm kötve hisszük, hogy ne tudna válaszolni az önmaqának feltett kérdésre: „hogyan finanszírozza a kormány ezeket a fejlesztéseket?”. kásság söpörte el a borzsoő állampuccs-kísérletet és hozta létre a népi hatalmat A kiiózanodás Pontosan húsz évvel a dicsőséges február után következett az a társadalmi krízis, amelyről azóta is sok szó esik. Hogyan következett be ez az esemény? — teszik fel még ma is sokan a kérdést. Nos, a magyarázat nagyon tanulságos, A hazai és külföldi reakció a magyarországi ellenforradalom csődjéből megtanulta, hogy fegyveres támadással nem lehet megdöntenl a népi hatalmat. Az ideológiai fellazítás eszközéhez folyamodott tehát, amely a régi vezetés hibáit felnagyította, kihasználta és a szocializmus .féltésének” ürügyén a sajtóban, a könyvkiadásban, a propagandában, az egyetemeken kezdett intenzív lélekmérgezésbe. Az ellenforradalmi kísérletet követő első esztendők azonban gyorsan magukhoz térítették azokat is, akiket a korábbi demagógia megévesztett. A cseh ember realista, józanul szemlélődik a közvetlen környezetében és a tágabb világban is. 1968-ban azt látta, hogy reggeltől estig frázisokkal tömik a fejét, a pénze azonban napról- napra kevesebbet ér, mert a korona gyors inflációnak indult. A gyárakban folytonosan gyű- léseztek, a gépek pedig álltak. Mindenfajta állami rend és fegyelem felborult, az üzletekben egyre nőtt a hiánycikkek listád ja. A prágai asszony kénytelen volt- Bécsből importált méregdrága csirkét vásárolni, s amikor a csomagot kibontotta, kiderült, hogy Csehszlovákiából exportálták Ausztriába, onnét pedig valutáért vissza: a vállalati nyerészkedés elképesztő példákat produkált. A kijózanodás Időszaka nem tartott sokáig és a tanulságokat jól megjegyezték. Aki ma Prágában vagy más csehszlovák városokban, falvakban jár, mindenütt a virágzó élet jeleivel találkozik. A munkásság é* műszaki értelmiség helytállásá-'' rál beszédes bizonyítékokat szolgáltat az 1973. évi tervtél- Jesítésről szóló jelentés: a nemzeti jövedelem 5,2, az ipari termelés 6,5, a gépiparé (Csehszlovákiában ipari kulcságazat) 8,5, a mezőgazdasági hozam 4,2 százalékkal nőtt egy ev alatt Egy pohár sár mellett A Csehszlovák Kommunista Pórt, amely a Gustáv Husák főtitkár nevével fémjelzett következetes politikájával helyreállította a nép és a vezetés közti bizalmat — nyílt és őszinte párbeszédet kezdeményezett azokkal is, akik 1968-ban megtévedtek. A pártmunka előterébe az ideológiai kérdések tisztázása került Miután a pártból eltávolították a szocializmus ellenségeit a karrieristákat, a törtetőket, valamennyi párt- szervezet önkritikusan megvizsgálta korábbi tevékenységét mint ahogy az új pártvezetés is feltárta a régi pártvezetés hibáit. Az egész országra kiterjedt párbeszéd a vezetők és a néptömegek között ily módot* könnyebb és eredményesebb lett. Sétáljunk el a Svejk által híressé vált Kehelybe a prágai Na Bojiste utcában, üljünk be egy pohár barna sörre az U Fiekuba, randevúzzunk a Várban, a Vitus-székesegyház mellett a Vikórkában, azt tapasztaljuk, hogy az emberek jól öltözöttek, kedélyesek, vidám hangulatúak és barátságosak egymáshoz is, az idegenekhez is. A statisztika számai ridegek és csak a puszta tényekről tudósítanak. De ha összevetjük és „egy kosárba" tesszük az egészséges és jó közhangulatot, az emberek elégedettségét a fejlődést jelző számadatokkal, az egészből egy konszolidált, jól fejlődő szocialista társadalom összképe kerekedik ki.
