Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-27 / 85. szám

DUNANTOLI NAPlö 1974. március 27. ICOZDÄSÄG ELET Tapasztalatcsere A Rítta- és üzemszervezés i Mécsé:,vidéki Veedéiiéió Véiieíelnéi Ki foglalkozzon a szervezés­sel? Függetlenített szakember, vagy az igazgató által megbí­zott testület? És hogyan dolgoz­zék e testület? A cikkíró a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat szervezési tapasztalatait ismer­teti. * Amikor vállalatunk vezetősé­ge napirendre tűzte a vállala­ton belüli munka- és üzemszer­vezést, két lehetőség kínálko­zott. Az egyik, hogy a vállala­ton belüli munka- és üzemszer­vezést függetlenített szervező, esetleg szervezők végezzék, a másik pedig az, hogy ezt a feladatot egy, az igazgató ál­tal megbízott testület lássa el. A vállalat igazgatója ez utóbbi mellett döntött. Véleményem szerint a döntés helyes volt, mivel egy testület — amelynek tagjai a vállalat minden fontos területét képvise­lik — beható, nyílt és őszinte, személyeskedésektől mentes vi­ta után összehasonlíthatatlanul megalapozottabb döntést képes hozni, mint eqy vagy két „hiva­tásos” munkaszervező. Arról nem is beszélve, hogy ma már nehéz elképzelni olyan vállalati dolgozót, aki a vállalat sokrétű tevékenységét részleteiben is­meri, és megfelelő megállapítá­sokat képes tenni. ii A vállalati munka- és üzem­szervezési bizottság tavaly nyáron alakult meg, tagjainak száma 20 fő. Elnöke a vállalat gazdasági igazgató-helyettese, A bizottság személyi összetéte­lét, hatáskörét, munkamódszerét és feladatait írásban rögzítet­tük. Munkánkat féléves munka­terv szerint végezzük. A munka­tervben szereplő témákat a bi­zottság tagjaiból alakított mun­kacsoportok — szükség szerint külső szakértők bevonásával — dolgozzák ki és írásban terjesztik elő megvitatásra. A bizottság beható vita után határozatokat hoz, melyeket a vállalat igaz­gatója elé terjeszt, aki az igazgató tanácsban történt ala­pos vita után dönt a javasla­tok sorsáról. A bizottság eddia a követke­ző témákat tárgyalta meq és hozott megfelelő határozatot: 1. A nyersanyag előkészítés. 2. A vállalat működésével kapcso­latos áru- és személyszállítás szervezettsége. 3. A vállalat sa­ját karbantartási tevékenységé­nek vizsgálata. A jelenleg rendelkezésre álló — egyébként is szűkös — mun­kaerővel keil lényegében meg­oldani a csökkentett munka­időre való áttérést, amely sem­miképp sem járhat együtt a munkahelyi vendéglátás színvo­nalának csökkenésével. A meg­oldást a gépesítés fokozásával (mosogatógépek, univerzális konyhagépek kedvezményes be­szerzésével), a mirelit és egyéb előkészített nyersanyagok szé­leskörű felhasználósával, a gasztrofol ételek saját hálózat­ban történő forgalmazásával, másrészt a munkahelyi vendég­látó egységek hatékonyabb munkaszervezésével (például a lépcsőzetes munkakezdés beve­zetésével). a munkaidő jobb ki­használásával lehet elérni. A vállalati munka- és üzem­szervezési bizottságban — mint a munkahelyi demokrácia leg­újabb fórumán — szinte min­den egyes tag részéről megfe­lelő aktivitás nyilvánul meg. Az igazság kedvéért azonban azt sem hallgathatjuk el, a bizott­ság tevékenysége nem találko­zik még o különböző szintű ve­zetők egyértelmű támogatásá­val, különösen akkor, amikor a vezetésükhöz tartozó területtel foglalkozik és a régi, elavult szervezési és vezetési módszere­ket bírálja. Ennek ellenére, azokon a területeken, amelyek­kel a bizottsáq már foglalko­zott, előnyös változások tapasz­talhatók a munka szervezésé­ben és a költségekkel való gaz­dálkodásban. Tóth István a Mecsekvi^kj Vendéglátó Vállalat gazdasági igazgató-helyettese A pécsi vállalatok is honorálták A közgazdász TDK-dolgozatal Aranyat érő szakdolgozatok. Az egyikért a húsipari fizetett ezer forintot, a másikért a Cent­rum. A pécsi ipari vásár rende­zői viszont ötezer forintra érde­mesítették az őket érdeklő dol­gozatot De mások is fontolgat­ják, hogy belenyúlnak pénztár­cájukba. A szakdolgozatokat a pécsi közgazdász hallgatók ír­ták és nyújtották be a tudomá­nyos diákköri konferenciára. Ez a konferencia, szépszámú hall­gatóságot megmozgatva, a múlt héten zajlott le a Közgaz­daságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatán. Aki messzebbre tart, többre törekszik, mint amennyit köte­lezően tudnia kell, már az egye­tem falai között eljegyzi magát a tudományos kutatással és igé­nyes munkába kezd. Erre való a szakdolgozat, amely a har­madik évet követő nyári gyakor­lat utón ölt formát, s amely to­vább gyúrvc-dagasztva, újabb elméleti és gyakorlati tapaszta­latokkal gazdagítva diploma- munkává, végül akár doktori ér­tekezéssé kerekedik ki. Ennek a munkának az első komoly szem­besítése: a tudományos diák­köri konferencia. A pécsi nap­pali tagozat első ízben rende­zett ilyen konferenciát, jóllehet tavaly a budapesti anyaegyete­men már szerepeltek a pécsi hallgatók munkái. Fiatal felső- oktatási intézményünk azonban ma már felnőttnek mondhatja magát, az idén utolsó éveseik vannak, s a harmadévesek munkáival együtt annyi érdem­leges szakdolgozat jött össze, hogy konferenciát — házi ver­senyt kellett rendezniük. Aranyat érő szakdolgozatok, mondtuk értékelésünk elején. Vajon túloztunk-e? Aligha. Mert orra gondoltunk, születhettek volna elvont eszmefuttatások, mondjuk o kör négyszögesítésé­vel, Ám itt éppen arról van szó, a közgazdász hallgatók tényke­désére— mégha mindez szárny­bontogatásnak is számít a tu­dományos kutatásban — maga a gazdaság figyelt fel és minő­sítette, és az érdekelt vállala­tok, természetesen önszántuk­ból, még a honorálására is haj­landók voltak, vagyis, íme: a tudomány azonnal termelő erő­vé, gazdasági haszonná válhat és válik. Ebből a szempontból pusztán a címek sorolása is sokat mon­dó. A vágómarha termelői árá­nak és a marhahús fogyasztói árának alakulása a mezőgazda­ság és az árrendszer fejlődésé­nek tükrében, 1945-től napjain­kig. A Pécsi Ipari Vásár előké­szítésének és lebonyolításának hálós terve. A Pannónia Sörgyár túrajáratainak átszervezése. A kiskereskedelmi marketing tevé­kenység a pécsi Centrum Áru­ház példáján. Versenyhelyzet az üdítőitalok magyarországi pia­cain. A Sirokkó típusú szemes­termény szárítógép piacképes­sége ... Ezekre a dolgozatokra aztán igazán nem lehet azt mondani, süssék meg a tudo­mányukat, mind-mind a napi gazdaságnak kíván útmutatá­sokkal szolgálni. A pécsi tagozat persze válla­lati közgazdászokat képez, s így érthető a kapcsolódás a mindennapok gazdaságához. Ez viszont nem jelentette azt, hogy a dolgozatírókat valamiféle szűkös szemlélet ejtette volna foglyul, a dolgozatok többségé­ben egymásba fonódik a mikro- és a makroszemlélet, egyes dol­gozatok pedig kifejezetten a nagy gazdaságból hasították ki a maguk kutatási területét. S még a filozófia tudományába is „bemerészkedtek", az egyik dol­gozatíró Marcuse-t, a másik az ifjú Marxot választotta témá­jául. Ez így együtt mindeneset­re nagyobb keresztmetszet A konferenciára összesen 27 dolgozatot nyújtottak be, meg­vitatásuk és értékelésük két na­pig tartott. Az értékelés során nyilván kialakult a kép, hol is tartanak a hallgatók a diploma- munka megírása előtt 1—2 év­vel, mi oz, amiben még további elmélyülésre van szükség. A dolgozatokat megjutalmazták, s a legjobbakat felküidik a buda­pesti anyaegyetem tudományos diákköri konferenciájára. Miklósvári Zoltán Tájékoztató a tájékoztatásról A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság há­romnapos tájékoztatási kon­ferenciát rendezett, amelyen 300 vállalat több mint 400 képviselője a hazai informá­ciós megoldások hiányossá­gait vitatta meg. A konfe­rencián megállapították: 1. A tájékoztatási rendszerben oz információk feldolgozása hiányos. 2. A vállalaton be­lüli tájékoztatás elhanyagolt. 3. Az információszolgáltatás üzlet, az információhordozó dokumentumoknak néha megfizethetetlen ára van. 4. A tájékoztatási szakemberek képzése megoldatlan. 5. Az informálás hatékonyságának mérésére nincsenek megbíz­ható módszerek. A problémákat felvető elő­adások után az egybegyűlt szakemberek kerekasztal be­szélgetéseken cserélték ki tapasztalataikat. Néhány megállapítás. A személyre szóló tájékoztatás megszer­vezésének alapvető tevé­kenysége a részletes piac­kutatás. A külső információk lényegét és felhasználásuk szükségességét jellemzi a példaként említett Renault cég néhány tájékoztatási anyaga: évente 3500 szak­lapot dolgoznak fel, napon­ta 1000—1500 tényiníormá- clót fogadnak és hasznosí­tanak. Az információknak természetesen ára van, álla­pította meg a konferencia, hiszen használati értékük is kimutatható, de meg kel! ta­lálni azt a középutat — az érték és az ár között — ami­kor is a dokumentumok árá­ban nem gyűrűzik végig a feldolqozó, a kiadó, a ter­jesztő és a forgalmazó hasz­na. A szakemberképzés tan­folyamokon oldható meg, amelyek tematikája legyen eltérő. Az eav-Htéves tan­folyamokon oktassanak disz­ciplínákat, a rövidebbeken viszont a napi problémákat tárqyalják meg. A harmadik nap után, a konferencia kapuzárásakor is számos kérdés maradt meg­válaszolatlan. A tájékozta­tás problémája korántsem megoldott. A SZVT vezető- séae az érdekelt témákban G közeljövőben külön össze­hívja a szakembereket. Pandur Józsefné Nincs rá rendelet Tanácsok kézfogása Egy olyan aprófalvas megyében, mint Baranyában, ahol a fejlesztésre fordítható pénz 4 városi és 98 községi tanács — ezen belül 316 település — között forgácsolódik szét, meggyorsulhat a fejlődés, ha a helyi tanácsok kezet fognak. Például úgy, hogy ideiglenesen pénzt adnak át egymásnak. Cikkírónk, a Megyei Tanács közgazdásza azokat az eseteket veszi számba, amikor a helyi tanácsok az érdekazonosság felismerésével kiléptek a községi keretek, az igazgatási határok útszűkületeiből, és olyas­mit hoztak létre, ami külön-külön meghaladta volna az erejüket. Erre egyébként nincs rendelet A helyi tanácsok közötti meg­állapodások döntő többségük­ben termelési, ellátási, szolgál­tatási és igazgatási kapcsola­tok létrehozására irányultak. Az elsődleges cél szinte min­denütt a jobb intézményi és kommunális ellátottság gyor­sabb elérése, a közös problé­mák mielőbbi megoldása volt. Komló 12 milliója Az együttműködési megálla­podások számát tekintve, el­ső helyen a kommunális kérdé­sek — közös vízműtársulások, költségvetési üzemek és útépí­tő részlegek kialakítása — sze­repelnek. Nem egyszer közös gépvásárlásra (és közös üze­meltetésre) kötöttek megálla­podást, sőt, arra is találunk példát, amikor a költségvetési üzem forgóalapjainak növelé­sére társultak a községek. Boly­ban például három év alatt 2 millió forintot adott össze 10 községi tanács. Ennek fejében a „részvénytulajdonosok” által kért munkákat az üzem soron kívül elvégzi. Az összegyűjtött pénzt a költségvetési üzem anyagbeszerzésre, műszaki fej­lesztésre fordítja. A megállapodások értékét tekintve pénzügyi téren volt a legerőteljesebb a helyi taná­csok együttműködése. Nagyrészt kölcsönnyújtásokról van szó. A pénzek ilyen ideiglenes jellegű átadása feltétlen hasznos és kívánatos. A pénz egy része ugyanis a helyi tanácsoknál gyakran s átmenetileg elfekszik, mivel a helyi körülmények (kapacitáshiány, késedelmes előkészítés, a pénz összegyűj­tésének kezdeti stádiuma, egye­bek) nem teszik lehetővé az azonnali felhasználást. Más te­rületen viszont — ahoí a helyi körülmények kedvezőek — ép­pen a pénz részbeni hiánya akadályozza a kedvezőbb hely­zet kihasználását. Ebből a szem­pontból tehát a kölcsönnyújtás komoly gazdasági segítség. Iskolapéldája ennek Komló, Mohács és Szigetvár városok együttműködése kihasználatlan anyagi eszközeik kölcsönadásá­ban. Az első kezdeményezés tavaly történt. A mecseki bá­nyászvárosban szabad kapa­citás kínálkozott a lakásépítés túlteljesítésére, de kevés volt a pénz. Szigetvárott és Mohá­cson éppen fordított volt a helyzet, kivitelező hiányában nem merítették ki a rendelke­zésre álló keretet. Ezért a két város 5, illetve 7 millió forint egy évre szóló kölcsönnel segí­A mmkiikereskeletai fortfii leioszlása világrészenként és nrszágcsnpnrinnltént MIUJÖ DEVIZAFORINTBAN Világrész és &tsseé^ megnevezés« Hfj), 1-rnilti i il Mri VWégré«: és ország megnevezés« SehtotodsS EURÓPAI ORSZÁGOK SM0M 34.21 M Fortwgálülei M Ebből; Svájc (LlechtotroMMieli 3.039,9 Albánia •6.2 SW Svédország 341,0 Bulgária 396,2 579,3 Finnország 107,8 Csehszlovákia 3.073,7 3.523,3 Qztand 7,® Jugoszlávia 531,6 545,2 Görögország 948,6 Lengyelország 1.797,4 2.553,9 TSrSkoruág 78,4 NDK 3.123,2 4.207,0 Spanyolország 7M Románia 1.842,8 906,« Egyéb sraágat é> HkWM: 32,3 Sxovjetaniá 12.457,9 14.874,® ÁZSIÁI ORSZÁGOK IMM.I KÖZÖS PIAC TAGORSZÁGAI ms 8.T9M Ebből 8 Ebből Japéoü WM Béig íum—tuxemteeirg s»,a ZSSA »M Franciaország 322,$ 414.8 Hollandia 340,3 323,3 APRKKAí ORSZÁGOK Olaszország 1.257,7 2.703,6 Ebből: NSZK 3.261,1 3.465,9 EAK (Egyiptom!) M8,* Nagy-Britannia 1.091,6 974,2 fr Köztársaság 3,5 15,4 AMERIKAI ORSZÁGOK 9.216,3 Dánia 238,3 214,3 Ebbéli EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK 3.540,1 4.808,4 USA 0«M Ebből: Aimtrte •JMSS.S I.41M AUSZTRÁLIA ES OCEANIA MM |W| l MU KMtoi M »-989,8 328,5 1M.I M »87,3 33„S n.i «M i.«W ■MB,* MM «7.1 »4B.3 MM m.* tette Komlót, ahol ezzel meg­gyorsították a lakásépítkezést. Közben változott a helyzet Mo­hácson, javultak az építési fel­tételek. Ezért az elmúlt év vé­gén Szigetvár — a Megyei Ta­nács V. B. hozzájárulásával — a célcsoportos lakásépítési elő­irányzatából 3 millió forint ál­lami támogatást engedett át Mohácsnak, ez évi visszatérítési kötelezettséggel. Az anyagi eszközök ideigle­nes átengedése mellett egyre több példát találunk azok kö­zös felhasználására, intézmé­nyek létesítésére és működte­tésére. A közös beruházások gazdaságosságának felismeré­sére utal az a tény, hogy 1973- ban a helyi tanácsok egymás között közei kétszer annyi ko­ordinációs beruházásról tár­gyaltak, és megközelítően más­félszer több beruházás közös megvolósításában állapodtak meg, mint a korábbi években. Napjainkban új feladatot jelent a városkörnyéki községek és a városok együttműködésé­nek szervezése. Az összehangolt munka szükségességét — bár ez városnak és községnek egy­aránt új probléma — az ér­dekeltek kölcsönösen felismer­ték. Egyes részterületeken, el­sősorban a munkaerőgazdálko­dás, a közlekedés, a lakossági ellátás és a kommunális szol­gáltatások terén már értek el eredményeket. De feltétlen in­dokolt lenne, hogy a községek a jövőben nagyobb részt vál­laljanak az általuk is használt városi intézmények fejlesztésé­ben, a városok pedig ismerjék el a városkörnyéki községek ellátottságával szemben tá­masztott átlagosnál magasabb igények jogosságát, és segít­sék mielőbbi kielégítésüket. Ez viszont mindkét fél részéről kö­rültekintő tervezési, fejlesztési és pénzügyi együttműködést, hatékony koordinációt kíván. A gazdasági jellegű együtt­működések mellett a megyé­ben a hatósági feladatok ellá­tására is születtek együttmű­ködési megállapodások a helyi tanácsok között. Előrehaladott stádiumban van az adóigaz­gatás körzetesítése, amely egy­ben előfeltétele a későbbi gé­pesítésnek, a gépi adatfeldol­gozásnak. Természetesen ez csak a tanácsi önállóság teljes meghagyásával, a döntési jo­gosítványok tiszteletben tartá­sával történhet S végül, kibontakozóban van a szakemberek közös foglal­koztatása, Az elsőfokú építési hatáskör ellátását már több helyi tanács társulással oldja meg. Hasonló pozitív kezdemé­nyezés, hogy az építési jellegű számlák ellenőrzésére foglal­koztatnak közösen szakembert Amit senki sem tagad Á gyakorlatban az együttmű­ködés formáinak és módszerei­nek megítélésében a helyi ta­nácsi vezetők között különböző vélemények alakultak ki. Az együttműködések, a koordiná­ciós törekvések hasznosságán és szükségességét azonban senki sem tagadja. Csak fél­nek tőle. Ki jobban, ki kevésbé. A húzódozásnak gyakran ob­jektív okai vannak, de a szub­jektív tényezők szerepe sem lebecsülendő. Mindent egybevetve, az eddi­gi kezdeményezések biztatóak. Bebizonyosodott az érdekazo­nosság felismerésén alapuló együttműködések hatékonysá­ga és hasznossága. Alkalmazá­sával lehetővé vált, hogy az egyébként kedvezőtlen adott­ságú települések egyrészt kon­centrálják erejüket a közös fel­adatok megoldására, s így meggyorsítsák a közös célok mielőbbi megvalósítását, más­részt, hogy megismerjék és ér­dekeltté váljanak egymás mun­kájában. Ez már önmagában 9f komoly eredmény m Mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom