Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-27 / 85. szám

1974. március 27. DUMANTQLI WAPtO 3 A fáklya vibráló fényében... Beszélgetés dr Marx Györggyel , T ermészetismeret“-rői „Sajót lábukat és tejüket használó, az országúti és történelmi sebességtől nem szédülő, a nagyvilágban biztosan tájékozódó egyéniségek közösségét látjuk eszményképként magunk előtt.” (Marx György: A műveltség dinamikája, Társadalmi Szemle 1969 március). Dr. Pálffy Györgyné, a Pécsi Tanárképző Főiskola fizikus do­cense irányításával Pécsett évek óta folyik a Természetismeret cí­mű tantárgy kísérleti oktatása. Az új módszer egyik lényeges vonása, célja az, hogy a gyer­mekek elvont fogalmak, jelké­pek helyett közvetlen az anyag­gal kerüljenek kapcsolatba. A különböző anyagok tulajdonsá­gait, az alapvető összefüggése­ket, rendszereket maguk ismer­jék meg — kísérletezés során. Maguk vessék fel azokat a kér­déseket, amelyekre a voltakép­peni válasz elsajátítandó. Az új tantárgy oktatási mód­szertana szorosan összefügg a Kaliforniai professzor, dr. Robert Xcrplus „Science program"-já- nak oktatási metódusával. A közelmúltban dr. Marx György akadémikus társaságában Pécs­re látogatott Karplus professzor és megtekintett néhány kísérleti órát. A két fizikus maga is be­kapcsolódott az órák levezeté­sébe: kérdéseik o fölvetett problémák tovább-gondolására ösztönözték a gyerekeket. Az eseménydús órák szüneteiben villám-tapasztalatcserére is sor kerülhetett. Az újságírónak sem volt lehetősége másra, mint hogy néhány villámkérdést intézzen dr. Marx Györgyhöz az alsóta­gozatos természettudományos oktatás várható reformjával kap­csolatban. — Ügy tudjuk, főbb bizottság ts foglalkozik a természettudo­mányos oktatás reformjának előkészítésével. Az MTA bizott­ságának Marx György is tagja. Tavaly a Köznevelés áprilisi szá­mában megjelent interjúban azt mondta, még nem időszerű az „iegységes természettudományos oktatás 12 évre szóló koncep- eiójá"-ról beszélni. Azóta majd­nem egy év telt el... — A Magyar Tudományos Akadémia általános elvi kon­cepciót dolgoz ki az általános és középiskolák természettudo­mányos oktatására vonatkozó- fog — « Művelődésügyi Mi­nisztérium felkérésére. Mivel az íróasztalnál eleve nehéz egy ilyen gyakorlati problémát jól megoldani, nagy jelentősége van annak, hogy egyes előre­mutató kísérletek ■— így a pécsi kísérlet ötéves tapasztalataira is — támaszkodhatunk. Az alsóta­gozatos Természetismerettel kapcsolatos kezdeményezések Pécsről indultak el. Az ország­ban ma már több mint ötver» iskolában bevezették ezt a kí­sérleti tantárgyat, és mindenütt a pécsi módszert alkalmazzák. Az új tantervek és tankönyvek előreláthatólag 1978-ban ké­szülnek el. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy addig a legfonto­sabb dolgokat kipróbáljuk. — Mi a koncepció lényege? — A természettudományos fejlődés a huszadik században megkövetelte, hogy átgondol­juk, mai szemmel mit látunk fontosnak a tudományból. Hol találkoznak egymással a termé­szettudományok, a határok a fizika, kémia, biológia, földrajz stb . .. között, milyen méitékben oldódnak fel. Ezáltal a termé­szettudományos oktatás korsze­rűsítését egységesen megoldan­dó feladatnak tekintjük... — Az egységesítés az alsó ta­gozaton — úgy érezzük a Termé­szetismerettel mintha máris meg­valósult volna ... De mi lesz a felső tagozattal? — Felső tagozaton — a je­lenleg tanító tanárok szakkép­zettségét figyelembe véve — számolni kell az eddigi tan­tárgy-elnevezésekkel, de jobban össze kell hangolni a módszere­ket, ónnak érdekében, hogy a tárgyak összességének hatására egységes világnézet kialakulá­sát érjük el. — Dr. Robert Karplus pro­fesszor előadásából és filmjé­ből fogalmat alkothattunk az amerikai ,,alsó tagozatos" okta­tásban már széles körben elter­jedt Science-programról. Mi a véleménye Marx Györgynek Karplus professzor módszeréről? — Karplus professzor mód­szere adta az indítékot a pécsi kísérlethez is. A Science prog­ram keretében a gyerekek meg­tanulják, hogyan kell önállóan megkeresni a választ az isme­retlenre, tehát a tudományos kutatás módszereivel is megis­merkednek. Fönnmarad ben­nünk az az attitűd, hogy amire ilymódon rájönnek az az ob­jektív természetet tükrözi. A Természetismeret című tantárgy egyik gyökere éppen Karplus professzor módszere. — Mi a véleménye a mód­szer világnézeti tartalmáról? — Vezércikkekben általában dialektikus materialista gondol­kodású emberekről beszélünk. Ha ebből a szempontból néz­zük a dolqot, az oktatás terén már az alsó tagozaton ellent­mondásos a helyzet. A jelenlegi iskola alsó taqozatón a gyer­meket egy áttételes elvont jel­rendszer fogadja. A Természet- ismeret révén a gyerekek köz­vetlen kopcsolatbo kerülnek az anyoggal, és a vele voló fog­lalkozás során önállóan szerez­nek tapasztalatokat Ez a tan­tárgy a gyakorlati materialista nevelés lehetőségét kínálja alsó szinten. Az oktatás integrált. Itt meg lehet valósítani az integrá­ciót mert a tanítók általános képzettséggel rendelkeznek. Saj­nos felső tagozaton ezt ma még így nem lehet megoldani, mert Magyarországon nem képeznek olyan általános iskolai tanárt akinek két természettudományos szakja van. Ezt a tényt később fontolóra kéll venni. — A „Műveltség dinamikájaK című tanulmányában olvashat­juk Igor Tomm Nobel-dijas el­méleti fizikus ragyogó hasonla­tát a bögréről és a fáklyáról. („A tanítvány nem bögre, ame­lyet meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet lángra kell k>b- bantanunk.”) Hogyan lehet el­érni azt, hogy egyre kevesebb legyen az „üres bögre” és egy­re több legyen az „égő fáklya"? — A kérdésben bent van a válasz. A Természetismeret egyik módszertani célkitűzése az, hogy a tanulók — néhány fős cso­portok kialakításával — önálló kísérletekkel maguk fedezzék fel az anyag és a természet alaptörvényeit A pécsi kísérlet célja az, hogy a természettudo­mányos megismerés készségét kifejlessze a tanulókban. A látott órákon a szikrák valóságos tűzijátékában volt ré­szünk, úgy éreztük, ezek a szik­rák képesek volnának lángra- iobbantani a fáklyát amelynek fénye már ott vibrált a gyerme­kek szemében. Sebesi Karoly Könyvtárnévadó ünnepség Ma, március 27-én délután fél négykor ünnepélyes keretek között avatják fel a pécsi Ko­marov Gimnázium és Földméré­si-Postaforgalmi Szakközépisko­la új könyvtárát, amely a Jelen­kor nevet kqpja. A szobadpol- cos, 40 négyzetméter területű kölcsönző olvasója egyszerre 16 tanulót fogad. A könyvtárban tartják az osztályfőnöki órák egy részét is. A kölcsönző és olvasó szépítésében, berendezé­sében tanárok és tanulók vettek részt. Társadalmi munkájuk ér­téke meghaladja a tízezer fo­rintot. Új műveket jelentet meg a Kossuth Kiadó 1974-ben számos érdekes ki­adványt jelentet meg a Kossuth Kiadó. A 25 éves KGST történe­téhez kapcsolódik Kerékgyártó György tanulmánya a KGST-or- szágok tudományos-műszaki együttműködéséről. Már megje­lent Fülöp Gábor Hazánk és a KGST című könyve: a gazdasági szerkezetet, a nyersanyag-ellá­tást és hasonló alapvető kérdé­seket állít vizsgálata homlokte­rébe. Az igen népszerű Mit kell tudni? sorozatban is lesz egy könyvecske a KGST-ről, Meisel Sándor tollából. „Iparunk helye a világban" a címe Nyitrai Fe- rencné most megjelent könyvé­nek, amelyben a magyar ipar fejlettségét, helyzetét mutatja be néhány KGST- és tőkés ország­gal Is összehasonlítva. Készül magyar szerzők összeállításában „A pénz története". A szocializmus politikai gaz­daságtanának elvi kérdéseit Is sok oldalról közelítik meg az idén napvilágot látó művek. Eb­ben az évben e tárgykörből je­lenik meg a Szocialista árelmé­let és árpolitika című munka, amely főként az 1968-ban beve­zetett gazdaságirányítási rend­szer tapasztalatai alapján vizs­gálja a kérdést. A Szovjetunió­ban a gazdaságirányítás tudo­mányos alapjaival, a szocializ­musbeli áruviszonyokkal kapcso­latban folyó elméleti vitákat elemzi Valovoj—Lapsina Szocia­lizmus és árviszonyok címen megjelenő tanulmánya. A francia J. Alphandery, aki éveket töltött Kubában, a távoli szocialista ország gazdaságát mutatja be szemléletesen. Nem­csak a Nyugat egyre erőtelje­sebb fellazítósi kísérletei teszik fontossá korunk különböző re­vizionista és burzsoá nézeteinek marxista bírálatát, hanem a tá­jékozottság, a vitaképesség szükségessége 's. E témakörben is több művet jelentetnek meg. HELYREÁLLÍTJÁK A VISEGRÁDI FELLEGVÁRÁT. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei megkezdték a visegrádi fel­legvár helyreállítását. Dolgoznak az ácsok és az állványozók. Pécsi Kamaraestek A Pécs, Komoroesték "ÄÄÄ országos nevű kórus adott hangversenyt szombaton este a Liszt­teremben. Kár, hogy a zenei értékekre különben fogékony pécsi közönség (több zenei intézmény és négy-öt jó nevű pécsi ének­kar fiataljainak) érdeklődését nem tükrözte megfelelően e hang­verseny látogatottsága: az esemény alig több, mint fél házat vonzott. Kár, mivel különösen más kórusok tagjai sokat nyer­hettek volna ezzel a koncerttel, amely tartalmában nem volt ugyan egyenletes mindvégig, de műsorának és a művek előadá­sának nagyobb részét illetően magas színvonalú és rendkívül érdekes, izgalmas zenei élményben részesítette a hallgatóságot. Magyarán szólva: a művek többségében mindkét együttesnek sikerült „fesztiválkórus'’ szakmai minősítésük aranyfedezetét megcsillantani. A vendégegyüttes a Veszprémi SZMT Liszt Ferenc Kórusa 1958-ban alakult meg a munkásőrség férfikaraként. Néhány év alatt 60 tagú vegyeskórussá rendeződött. Azóta évente 8-—10 önálló koncertjükön és sok egyéb szereplésükön a zenei ízlés­formálás, a zenei ismeretterjesztés küldetését vállalják, elsősor­ban mai modern magyar és európai kortárs művek tolmácso­lásával. Mintegy 50 kész, megérlelt műből álló repertoárjuk jó egyharmada kifejezetten avangard, tehát a legfrissebb stílus­törekvések képviselője, s ebből több ízelítőt adtak itt is. Az igen kulturált, szép hanganyagú együttes női kórusa tavaly Arezzo- ban I. díjat nyert. Műsorszámaikat kizárólaq padunk kórusirodai­_____________ , i mából merítettek ezút­tal is. Úgy tűnik, a művek kidolgozottsága, megszólaltatásuk biztonsága szempontjából elsősorban a rendkívül nehéz, sok disszonanciával és a kóruséneklés egészen sajátos, meghökken­tően új eszközeivel (suttogás, szavalókórus, sziszegés stb.) telített művek előadásában otthonosak elsősorban. Ez paradoxon hangzik, mert a nehezebb vagy a nagyon nehéz művek elő­adása sikerült jobban, s az is műsoruk második felében, főleg az utolsó 6—7 mű bemutatása. Ugyanakkor a viszonylag köny- nyű Kodály — Esti dal egyenetlen hangzásával, élesen kilógó szopránszólójával nem volt szép. (Tőlük legalább is). Műso­ruk első feléből Szőnyi—Kosztolányi lapán dalok ciklusát emel­hetjük ki, megragadó hangulatáért. (A női kar adta elő). Meg­jegyezve azonban, hogy kórushangzásuk itt sem volt egységes, az alt szólam különös szép melegsége sem tudta feledtetni a szopránok helyenként nyers, élesen kieróltetett és nem mindig tiszta belépéseit. (Itt és az előtte hallott két Ave Mariánál is). A női kórus értékei a műsor vége felé bukkantak elő Kocsár—• Áprily két kórusművében (Téli köd, Kánikula), a többszólamú, erős disszonanciára és oldásokra épülő érzékletes hangulatkép művészi megjelenítő erejében. A vegyeskor előadásában Kodály —Gyulai Este, Járdányi Árva madár és — szinte az est fény­pontjaként — Bárdos—Pákolitz A jövő emberéhez című alkotá­sának előadása a zenei élményszerzés ritka pillanatait nyújtotta. Mindkét együttesüket Kollár Kálmán vezényelte. A ÍÓ eqvharmadában megfiatalodott pécsi Mecsek -______ Kórus a választott müvek ne­h ézségi fokára nézvést, szerényebb műsorral jelentkezett. Viszont felkészültségben, hangvételben, kiegyenlített, szép kórushang­zásban és az előadás kifejező erejében magasabban állt ez a 20—25 közötti átlag-életkorú fiatal együttes. Vagyis: nem vol­tak színvonalbeli különbségek a számok közt, elejétől végig egyformán könnyed, kedves és megnyerő stílusban szólt a Mecsek Kórus Tillai Aurél vezénylésével. (Iskolapélda Is lehet­ne némely karnagyoknak: lehetőleg mindig a fejsze éléhez válasszuk a fát, különösen, ha az együttes kicserélődik és elölről kezd mindent). Két műsorblokkjuk azt igazolta, hogy a könnyebben megtanulható és énekelhető művek közt Is van mi­ből választani ahhoz, hogy egységes és nagyon kellemes mű­vészi élményt kaphassunk. A praeklassziküsok közül két ismert és két szinte ismeretlen mű tökéletesen pontos, szépen árnyalt, a maga stílusában — és a nagykórusnál is nélkülözhetetlen könnyedséggel — fölcsendülő mű előadását önfeledten élvez­hettük. A mai művek csoportjából egy Britten-részlet ünnepi harangzúgásos hangulata, megindítóan szép hangsúlyos pianói ragadtak meg. Tillai finn népdalfeldolgozása (Szól a kakukk) kedves és igényes kórusdarab, főleg a hangulata révén. Álta­lában a kórusnak nagy erénye a hangulatteremtő erő, a válasz­tékosság és a változatosság egysége. G. Herzl „Olasz saláta" c. zenei műszavakból építkező darabjában kitűnően ismerték fel és közvetíteni is tudták a mű ragyogó ironikus humorát. A koncert eaészéhez illeszkedett Kircsi László-------------------------------—.----- oboajátéka (W. Szalonok: „ Négy monológ"). A kórusművészet új útjairól adott megragadó képet a Pécsi Kamaraestek harmadik műsora. Jól beleillett a sorozat arcula­tába, jelezve azt is, mennyi lehetőséggel színezhetik meg ezt a nagyszerű bemutatófórumot a rendezők. W. i. Mii talminak Pécsett az ország egyetlen entematika-kilernetlka szalikBréken ? Irányítás, szabályozás, vezérlés, rajzolvasás A* országban egyesien aute- matika-kíbernettka szakkör mű­ködik — igaz még csak kísérle­ti jelleggel — épp Pécsett, a TIT alagsorának egyik termé­ben. Ez év január 15-én indí­totta a Népművelési Intézet a szakkört a Doktor Sándor Mű­velődési Központ szervezésében. December 15-én Kóciány Antal, a Pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa, a szakkörvezető és segítőtársa, Pék Sándor tanár­segéd értékeli a kísérleti év ta­pasztalatait és ekkor derül majd ki más szakértők bevoná­sával, hogy az országban más­hol is szerveznek-e ilyen szak­kört — Á pécsi kísérlet országnak szóló példa íesz-e? Izgalmas úttörő munka ezi Nagyon rö­viden és műszaki szempontból tán durva tömörséqqel az auto­matika irányítástechnikát jelent, a kibernetika pediq az automa­tikus vezérléssel foglalkozik: az irányítás, szabályozás, vezérlés tudománya — magyarázza Kó­ciány Antal. — A 11 pécsi kö­zépiskolást, köztük két gimna­zista lányt, három villanyszere­lőnek készülő szakmunkástanu­lót azonos elméleti alapszintre kellett hozni Megismertodie* Ismerkedés elektrotechnikai alapfogalmakkal, alapmérésekkel kézi műszerek használatával, kapcsolóelemek működésével fflz elektrotechnikai alapfogal­makkal, az alapmérésekkel, a kéziműszerek használatával, ta­nulmányozták a kapcsolóele­mek működését. Elméleti isme­retek, gyakorlat, egyszerűtől a bonyolult felé haladás, ezt tartjuk szem előtt. Eddig elmúlt 13 foglalkozás, hetente kettőn, hétfőn és csütörtökön tranzisz­toros kapcsoló áramkört építet­tek, további cél a tranzisztoros időkapcsoló automaták kialakí­tása. Tanulják a rajzolvasást, a rajz alapján a szerkesztést Logikai és műszaki gondolkodá­suk idővel kialakul. Mindez já­tékosan, oldottan, szigorú je­gyeket osztó számonkérés nél­kül, hiszen a tanultakat meg­szerkesztik az úgynevezett épí­tő panelen; « lyukakkal te* bakelit kmexMt, Érc* kerülnek fel a kapcsolások. Mi mindent is „varázsolnak" a forrasztópá­kák, csavarhúzók, mérőműsze­rek, és a távfeszültségforrásokí Idegennek tűnő fogalmak; in­tegrált áramköri elemek, logikai áramkörök, reed-jeifogók, — a gyerekek számára eleven ada­tokat problémákat rejtő szavak. Később megértik az egyszerűbb automatikókat, amelyek fényt hőmérsékletet lépcsőházvilágí- tást szabályoznak, eredménye­ket hirdetnek. Majd eljutnak a számítógépek működési alapel­veihez is. Pék Sándor naqyon fontosnak tartja a számítástechnikai isme­reteket, a loqikai kapcsolások és a szerszámfogások elsajátítá­sát. — A legtöbben itt nyúltak először forrasztópákához, itt épített«* tervrajz alapján feezetet Fv vége felé idő-, fény­es tapskapcsolókat állítanak össze, sőt logikai gépeket Is konstruálnak. Molnár Géza, a Gépipari Szakközépiskola ll!/D-s tanulója szerint a legérdekesebb „épí­teni". — Tervezni csak akkor tudok, ha értem az elméletet Egy tapskapcsolóról már van rajzom, csak néhány alkatrészt kell méq fabrikálnom; aztán ne- kiállok. A legszívesebben a re- pülőmodelleket szeretném rá­dióval irányítani. Nagy Gábor a Gépipari Szakközépiskola III/D. osztályá­ba jár, a szakköri műszerezett­ségről szól dicséröleg. Otthon csak néhány szerszáma van, — Láttam egy gyárban, hogy 0 kártaKésHMis e&'hta*. fárasztó. £»: automatizálnám. Automatizál­nám a mosogatást is. Illés József, az 500. sz. Szak­munkásképző Intézet diákja először csinál tranzisztoros kap­csolást. — Legfeljebb órán lát­tam, hallottam ezekről a dol­gokról. Most magam bütykölöm meg a tanultakat. Elképzeltem egy vibrátort az otthoni lám­pámhoz .., Szűcs Márta, a Leöwey Gim­náziumban IV. D-s, programo­zó-matematikus szeretne lenni. — Jó eltölteni így a délutánt. Nekem öröm az is, ahoay a be­táplált program végbemegy. Hallottam arról, hogy diktálnak az írógépnek és az magától „pötyögtet”. Valahol eqv egye­temen a létszámellencrzéshez elég egy qombnyomós. A postai munkát és a közlekedést auto­matizálnám. Néhány gondolat, terv és álont. Év végére kibernetikai já­tékokat formálnak a diákok: elektronikus dobókockát, örök- napfárt, számkitalálóst, malom­játékot. Tudásukat játékban bi­zonyítják. ez lesz szakköri „vizs­gamunkájuk”. S7ámuk>a nehéz tudománvok: többek között a matematika, a fizika, a kémia és a logika alapfogalmait, tör­vényeit fedezik fel játékosan. Csuti Járta«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom