Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-27 / 85. szám
Viíág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanio Ára: 80 filler Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gazdaság fejlesztési céljaink Új gyárak, korszem gépek, termékek a könnyűiparban A pártmunka tükörképe a pártszervek a közelmúltban értékelték a beszámoló taggyűlések tapasztalatait. A- tapasztalat alapszervezetenként változó, de a pártszervek értékelése azt mutatja, hogy a fejlődés jól érzékelhető. Az alapszervezetek munkájának összegezésében, továbbfejlesztésében nagy szerepe van a beszámoló taggyűlésnek, de úgy is mondhatjuk, a taggyűléseknek általában. Egy- egy pártszervezet munkájának a taggyűlés mintegy tükörképe. A kommunisták természetesen nem azért végeznek politikai munkát környezetükben, nem azért teljesitik pártmegbízatásukat, hogy erről a taggyűlésen beszámolhassanak. De ez nem változtat azon, hogy a mindennapos pártmunka színvonala és a taggyűlések minősége között szoros összefüggés, kapcsolat van. Elég gyakori érv, amikor egy- egy taggyűlés a távolmaradók nagy száma miatt elmarad, vagy ha hiányzik a taggyűlés sava-borsa, a tagok hozzászólása, hogy „nem értjük, miért e részvétlenség, amikor minden párttagot a taggyűlés előtt napokkal értesítettünk, papíron kiküldtük, miiyen napirendi pontokat tárgyalunk majd”. Az adminisztrációnak megvan ugyan a maga jelentősége a pártmunkában, szükség van arra, hogy a párttagok idejében és pontosan értesüljenek a taggyűlésekről, a rendezvényekről, bizonyos hatással is lehet ez a kötelességükről megfeledkezni hajlamos párttagokra, de nem helyettesítheti az érdemi munkát. Nem akarjuk felmenteni őket kötelezettségük alól, de bizonyos mértékben meg lehet érteni azoknak a párttagoknak a passzivitását, akik már többször szóvátették a vezetőség mulasztását, s javulást nem tapasztalva „belefáradtak” a hibák ismételgetésébe. A ha^kony, az alkotó légkörű taggyűlésnek elengedhetetlen feltétele egyrészt a vezetőség színvonalas, a való helyzetet érzékeltető beszámolója, másrészt a párttagok alapos felkészülése. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a pártvezetőségek beszámolásai, előterjesztései mind színvonalasabbak, őszintébbek. A párttagok taggyűlési aktivitása ettől bizonyos mértékig elmarad. Ezért, ma elsősorban arra kell gondot fordítani, hogy mind többen mondjanak véleményt a környezetükben tapasztalt politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről, ezzel is hozzájárulva a taggyűlések színvonalának, alkotó légkörének, vagy ahogyan mondjuk, hatékonyság növeléséhez. A legutóbbi beszámoló taggyűlések többsége éppen abban a tekintetben volt színvonalasabb az előző évinél, hogy a ko'ábbinál több párttag szólt a beszámolóhoz, többen nyilvánították véleményüket. Miért jelent ez előrehaladást, fejlődést a párt életében? A párt nem a „felszólalásra”, az önmagéban vett „vélemény-nyilvánításra” tart igényt, hanem tag'ainak gondolataira és sokoldalú tapasztalataira. Arra, hogy a párttagok minél szélesebb tábora mondjon véleményt a párt politikáknak gyakorlati érvényesüléséről, av ól, milyen eredmény- nyel valósítják meg a párt politikáját környezetünkben, vagy éppen mi akadályozza annak érvényesül’set. A beszámoló taggyűlések ebben a tekintetben a pá:tzn''“vezete!í többségében jó például szolgáinak. A (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása Szaboles-Szatmár megyefeen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden este látogatásra Szabolcs- Szatmár megyébe érkezett. A látogatásra elkísérte Benkei András belügyminiszter, Sza- bolcs-Szatmár megye ország- gyűlési képviselője, Katona István, az MSZMP KB osztály- vezetője, a Központi Bizottság tagja. A párt első titkárát a nyíregyházi pályaudvaron dr. Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a Megyei Tanács elnöke, Alexa László, Ekler György, Kállai Sándor, a Megyei Pártbizottság titkárai, Varga Gyula, a Nyíregyházi Városi Pártbizottság első titkára és Bíró László, a Városi Tanács elnöke fogadta. A pályaudvaron s az előtte ! levő téren nagy számban ősz- | szegyűlt nyíregyházi dolgozók, fiatalok meleg szeretettel, hosz- szas tapssal köszöntötték Kádár Jánost megérkezésekor. A Központi Bizottság első titkára ellátogat ipari és mező- gazdasági üzembe, s találkozik a megye párt és állami vezetőivel. A nemzetközi pénzvilág találkozója Ünnepi ülés Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank alapításának 50. évfordulója alkalmából Kedden a Magyar Kereskedelmi Kamara dísztermében ünnepi ülést tartottak a Magyar Nemzeti Bank alapításának 50. évfordulója alkalmából. A jubileumi ülés egyben a nemzetközi pénzvilág jelentős találkozója volt. Huszonöt európai országból 150 bank 250 képviselője érkezett ez alkalomra Budapestre, köztük több nemzetközi bankszervezet vezetője. Az ünnepi ülésen jelen volt V. Vorobjov, a KGST Nemzetközi Beruházási Bankjának elnöke, dr. I. Zijlstra, a Nemzetközi Fizetések Bankjának elnöke, aki egyben a holland banknak is elnöke, T. Gancsev, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank képviselője, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal szívélyes kapcsolatokat fenntartó, s vele együttműködő sok európai jegybank, illetve jelentős és nogybclclyású kereskedelmi bank elnöke, vezérigazgatója, vezető képviselője. A magyar kormányt az ülésen Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter képviselte. Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese nyitotta meg a jubileumi ülést, majd dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején történelmi áttekintést adott az MNB 50 éves fejlődéséről, majd a felszabadulás utáni helyzettel kapcsolatosan dr. László Andor a második világháború gazdaságilag is súlyos következményeiről, az ötévi nemzeti jövedelmünknek megfelelő anyagi javak pusztulásáról szólt, s kiemelte, hogy a súlyos károk ellenére, alig 15 hónappal az ország felszabadulása után, 1946. augusztus 1-én sikeres stabilizációt hajtottunk Ú( ufes? kapóit Dinnyeberki Tegnap délelőtt szinte az egész falu ott volt: az új utat köszöntötték — amely már Cserditől látszik, az idegennek csak új szürke szalagként — azt az utat, amely az életet jelenti a község számára. Három és fél kilométer csupán, ez a mindent jelentő szakasz majd 14 millió forintba került Csöppnyi lányok virággal várták kedden délben az avatóbizottságot: dr. Nagy Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát. Horváth Lajost, a Megyei Tanács elnökét, Németh Istvánt, a körzet országgyűlési képviselőjét, a járás, a község párt-, állami és tömegszervezetek vezetőit, az építők képviseletében megjelent dr. Ábrahám Kálmánt, a KPM közúti főosztályának vezetőjét. — Ez a második forradalmi korszak Dinnyeberki történetében. A villamosítás után. most megkaptuk az életet jelentő utat is — mondta Szabó László, a körzeti párt-csúcsvezetőség titkára az út avatása alkalmából, A község bejáratánál felállított díszkapunál Mátyás Ferenc tanácsi kirendeltséq vezető mondott beszédet, a község történetéről, sorsfordulóiról, oz itt élő családok régi-régi őseiről, s a most itt élők munkájáról szólt. Maid köszönetét mondott azért, hogy Dinnyeberkibe ez az út megépülhetett. Ennek a három és fél kilométernyi útnak jelentőségére csak egyetlen példa: az elmúlt esztendő óta, a korábbi évekkel ellentétben — jelentősen növekedett a köz- séq lakóinak száma. Kedden, déli 12 órakor dr. Nagy József, a Megyei Pártbi- zottsáq első titkára átvágta az út megnyitását jelképező nemzetiszínű szalagot. végre. Oj szakasz kezdődött a bank tevékenységében, amikor az valóban a nemzet, a nép bankja lett. E folyamat során különösen nevezetes volt az 1947-es év, amikor a ma is részvénytársaságként működő Magyar Nemzeti Bank magyar kézben lévő részvényei állami tulajdonba, a külföldi részvények pedig később visszavásárlásra kerültek. Ez megteremtette annak lehetőségét, hogy a Magyar Nemzeti Bank az egész magyar bankrendszer, a terv- gazdálkodás fontos eszközévé váljon. A magyar bankok együtt fejlődtek a népgazdasággal. Ezután részletesen taglalta a magyar népgazdaság fejlődését, kiemelve, hogy eredményeinkben iqen nagy a jelentősége a KGST-országokkal vgló együttműködésnek. Az előadó szólt nagy nép- gazdasági programjainkról, amelyeknek végrehajtása, mint mondotta, jelentős nemzetközi együttműködést kíván. Ezzel kapcsolatban kiemelte a szocialista országok integrációs programjának, s ennek keretében a nemzetközi valutáris és hitelkapcsolatok tökéletesítésének jelentőségét. Ezután Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit. Köszönetét mondott a Magyar Nemzeti Bank, az egész magyar pénzügyi szervezet vezetőinek és dolgozóinak sikeres munkájukért, amellyel a gazdasági tervek, döntések jó előkészítését és végrehajtását segítik. Már az előadást megelőzően, a közgazdászokkal folyó beszélgetés során, magasra csapott az érdeklődés: dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszter- helyettes az ötödik 5 éves terv könnyűipari beruházásairól szólva megemlítette, hoqy néhány más várossal együtt esetleg Pécs is számításba jöhet egy építendő harisnyagyár színhelyeként. Természetesen a TIT Baranya megyei Szervezete és Közgazdasági Szakosztálya rendezésében megtartott regionális jellegű előadói konferencia a patrióta őrömén kívül sok ismerettel gazdagította a nagyszámú érdeklődő ismereteit: a miniszterhelyettes értékelte a mostani tervidőszak várható eredményeit, az ötödik 5 éves tervre vonatkozó elképzeléseket és a 15 esztendős távlati terv koncepcióit is, A könnyűipar produktumaival szinte a nap minden percében találkozunk, értenünk, tudnunk kell az ezzel kapcsolatos ipar- fejlesztési elképzeléseket is, annak ellenére, hogy a régióban élő (négy megye) 40 ezer köny- nyűipari munkása csak nyolc százaléka az iparágban foglalkoztatott létszámnak. Ma hazánkban mintegy 800 vállalatnál, gyárban, szövetkezetben foglalkoztatják a ruházati, cipő-, papír-, bútor-, nyomda-, kézmű- és háziipari — a könnyűipari munkásságot. A könnyűipar a népgazdasági termelés egyötödét, az export nyolc és a társadalmi tiszta jövedelem 14 százalékát adja. Az élelmiszergazdaság mellett többször, szinte állandóan, a könnyűipar feladata volt, hogy a világ kereskedelmi hálózatába Magyarországot bekapcsolja. Százmillió méter pamutszövet, a győri műbőr, a pécsi kesztyű például az, amely a legjobban szolgálja ezt a célt. A könnyűipari rekonstrukció lehetővé teszi, hogy még ebben a tervidőszakban várhatóan 47 százalékkal növekedjék a termelés, az export pedig mintegy 87 százalékkal. Ugyan, ebben az időszakban a termelékenység növekedése 45 százalék körül lesz. Dr. Bakos Zsigmond a következő tervidőszakra vonatkozó elképzelések között megemlítette, hogy a könnyűipar a népgazdaság beruházásra szánt összegéből várhatóan 7 százalékkal részesedik majd. Ez mellett olyan fontos ágazatban, mint a ruhaiparban — a könnyűipar kétharmada o ruházati ipar — mesterséges anyagok részarányát növelni kívánják, az ösz- szes felhasznált anyag legalább felének műszálból kell készülnie. A kelmegyártásban el keli érni, hogy a kötöttáruk részaránya növekedjék, míg a cipőgyártásban a műbőröket kell elterjeszteni. A műszaki fejlesztési elképzelések a szövődéi géppark 85—90 százalékos automotizá- lását tűzték lei feladatul 1980-ra. Szó esett a kis- és középüzemek, a szövetkezetek korszerűsítésének szükségességéről: a divat gyors változása, a választékbővítés miatt elengedhetetlenül fontos ezeket a gazdasági egységeket fenntartani, korszerűsíteni, fejleszteni. A távlati tervekkel kapcsolatban szó esett arról is, hogy várhatóan már ebben a tervidőszakban 1300 dollár körül lesz hazánkban az egy főre eső nemzeti jövedelem, ez 1980-ro 1700—1750 dollárra emelkedik, ezt követően pedig további gyors növekedésre lehet számítani. Ezzel együtt természetesen fel kell tételezni, hogy az emberek igénye is gyorsan nő: mennyiségben, minőségben, választékban olyan árualapot kel! biztosítani, amely kielégíti majd az igényeket. L L Március 29-én Dr. Nagy József efvtárs felavatja az új utat Erb János felvétele Hyereségríszesefó a Mecseki Szénbáiiyákiiál Döntött a Szakszervezeti Tanács a Mecseki Szénbányák elmúlt esztendei részesedési clcpjának felosztásáról. Március 29-én a vállalat 15 099 dolgozója között 25 550 000 forintot osztanak ki. az egy főre eső ó”-n kezel azonos az eltüzel kifizetett összeg- fcrin\ —’•i Szénbánya’ női ■g/sb összeget — 2 6 3-intot — tartalékolnak a dolgozók lakásépítésének támogatására. tanulmányi ösztön- díiakra. életbiztosításra. Több mint 17 m'lüó forintot pediq az üzemi étkeztetésre, gyermekintézmények fenntartására, Q dolgozók sport-, kulturális és üdülési lehetőségeinek biztosítására fordítanak. i m;.: . gél A m->! millió Dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes előadása a TIT-ben
