Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-24 / 82. szám
Tizenöt éves Öt kilométer, amely meghosszabbítja az életet Eszék egy pontjára mutatnak a nyilak Az SM titka A kardiológiai statisztikák nyilvánvalóan kimutatták, hogy a szívkoszorúérmegbetegedések sokkal gyakrabban sújtják az ülő foglakozású embert, mint azt, aki munka közben és azon kívül sokat mozog. Röviden szólva: aki szakmája, vagy egyszerűen nemtörődömség miatt elhanyagolja a mozgást, kiteszi magát az érrendszeri betegségek és ami a legveszedelmesebb, az infarktus veszélyének. White professzor, világhírű kardiológus azt javasolta, hogy naponta tegyünk meg gyalog 4—5 kilométert, mert ez a legbiztosabb módja az infarktus megelőzésének. Felvetődik a kérdés: Vajon a fizikai ‘.evékenység milyen módon nyújt védelmet a koszorúerek kopása ellen? A válásit — fiziopatológiai vizsgálatok alapján — a következőkben foglalhatjuk össze. Bebizonyosodott, hogy a mozgás következtében felgyorsul az izmok és szövetek oxigénellátása. Köztudott, hogy az infarktus és a koszorúér-megbetegedés előidézője az, hogy a szívizom sejtjei nem jutnak elegendő mennyiségű oxigénhez. Érthető azután, hogy az infarktus utókezelésében elsősorban az ülő életmód felszámolásáé a főszerep. Természetesen a fizikai gyakorlatokat szakember vezetésével kell megkezdeni, különösen az idősebb korosztály tagjainak és azoknak, akiknek súlyosabb lefolyású betegsége volt. (Tempo) az első magyar atomreaktor A történelmi pillanat részesei voltak 1959. március 25-én. Az ügyeleti szolgálat tagjai: Gyi- mesi Zoltán, Várkonyi Lajos, Pallagi Dezső mérnök, Mattel József elektrikus, Oroszi József lakatos, valamint három dozi- metrikus. Részletek az ügyeleti napló bejegyzéseiből. Este 6 óra: minden műszer és áramkör bekapcsolva. 8 óra 42 perc: az első fűtőelemköteg behelyezése. 9 óra 2 perc: beengedték a nyolcadik kosarat. 21 óra 59 perc: az indító galvanométer bekapcsolása. 10 óra 5 perc: másfél méter vizet utánatöltenek a reaktorba. 11 óra 6 perc: a kézi irányításról átkapcsolnak automatikus vezénylésre. Tizenegy óra harminc: a reaktor kritikussá válik, azaz megindul a láncreakció. * Holnap lesz tizenöt éve annak, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézetben, a Szabadság hegyen üzembehelyezték az első magyar kutató atomreaktort, s ezzel hazánkban is megkezdődött az atomenergia kutatás. Várkonyi Lajos a reaktor főmérnöke így emlékezett azokra a pillanatokra. — Hónapokkal előtte már gyakoroltuk munkatársaimmal a különböző fogásokat, a reaktor általunk készített makettjén, úgy dolgoztunk mintha az igazit irányítanánk. Mégis, amikor ott álltunk a már kész reaktor vezérlőtermében megrázó és felemelő volt... Szabó Ferenc, az atomenergia kutatási terület igazgató- helyettese: „Éreztük a pillanat korszakos nagyságát. Hónapok, évek befektetett munkájának kellett igazolódnia. Nem csoda, hogy féltünk egy kicsit. Titokban is tartottuk a reaktor indításának időpontját. Azt a KFKI vezetőin és a kezelőszemélyzeten kívül senki sem tudta. Megvártuk, amíg mindenki hazament az intézetből, s csak este hat órakor kezdtünk hozzá az indítási előkészületekhez. — Éjfél előtt lett kritikus a reaktor. Akkor már úgy éreztük, hogy nem bírjuk tovább idegekkel. Volt ebben valami misztikus, hogy az ember fémdarabokat rak a vízbe, s olyan energiák szabadulnak fel, ami semmihez sem hasonlítható. Ezt éreztük akkor. Aztán abbahagytuk a munkát és felbontottunk egy üveg pezsgőt... ♦ Az első magyar atomreaktor építéséről 1955 végén született döntés. A Szovjetunió adta hazánknak. Korábbi megvalósulását az ötvenhatos események gátolták. Az eligazodásban szovjet szakemberek nyújtottak segítséget, s az intézet munkatársai nemegyszer jártak kinn o Szovjetunióban, hogy a gyakorlatban ismerjék meg a hasonló típusú termikus reaktort. Időközben a környező szocialista országok már beindították saját berendezéseiket, így mi voltunk az utolsók, akik reaktort kaptok. Addigra viszont egy olyan ütőképes gárda alakult ki, amely ma Is gerincét képeri a Reaktor özemnek. A negyvenöt mérnök, technikus és munkás hetvenöt százaléka az indulás óta o reaktor üzemben dolgozik. így nem is csoda, hogy emberi hibából szinte alig következett be üzemzavar, s a tizenöt esztendő alatt senki sem szenvedett sugárártqlmat. Az emberek vigyáznak egymásra, a berendezésre... nem elsődlegesen neutron forrásként szolgál. A reaktor teljesítménye ma duplája a tizenöt évvel ezelőttinek: 1967-ben felújították. Kapacitását maximálisan kihasználják. Ez érthető, hiszen hazánkban csak egyedül itt állítanak elő különböző izotópokat, amelyeket az ipar, a mezőgazdaság, és nem utolsósorban a gyógyászat hasznosít a gyakorlatban és kutatásban. Évente mintegy ezer „adagot” sugároznak be, hatvan-nyolcvan féle izotópot állítanak elő. ♦ A reaktor főcsarnoka a háromemeletes laboratóriumi épülethez csatlakozik. Mindenütt rend, tisztaság. A központi irá- nyítóterem első látásra semmiben sem különbözik más üzemek vezérlőitől, csakhogy itt egészen más paramétereket mutatnak a regisztráló műszerek. Az atomreaktor ma már hétköznapi dolog, a központi csarnokba lépve mégis szorongás fog el, s amikor fejem felett valami utánozhatatlan csatta- nást hallok, önkéntelenül összerezzenek. Kísérőm megjegyzi: csőpostán lőttek be egy besugárzásra szánt anyagot a reaktor aktív zónájába, ami néhány másodperc múlva ugyanolyan hangot hallatva, már „élesre töltve” a második emeleti laboratóriumba jut. A reaktor palástja több mint két méter vastag betonkoszorú, ami szintén a radioaktív sugarak továbbterjedését akadályozza meg. Hasonló célokat szolgál a reaktor aktív zónájában keringetett víz is, ami még hűtési feladatokat is betölt. A meghasadás nem látható, azt a műszerek érzékelik. Viszont egy jelenség, a reaktor tetején elhelyezett kémlelő nyíláson megfigyelhető. Ez az úgynevezett Cserenkov-sugárzás. A speciális periszkópon át utá- nozhatatlanul kék színben pompázik az aktív zónában keringetett víz: ezt a furcsa és misztikusnak ható fényjelenséget a béta részecskékről leszakadó energia okozza. A besugárzott anyagokat emberi kéz nem érintheti. Azok a reaktorból szállítócsövön át jutnak a melegkamrába. A manipulátor karja a méternyi betonfalon túl ugyanúgy működik, mint az emberi kéz. A kezelő, az ólomüveg előtt állva dolgozik. Az alumínium tégelyA reaktor laboratóriumi és irányitószárnya bői kiszedi a suqárzó anyagot, a már hulladéknak számító dobozt műanyagzsákba teszi, az izotópot konténerbe csomagolják, majd elszállítják. ♦ A szabadság-hegyi reaktor szerepe egyáltalán nem merül ki az izotóp-gyártásban. Segít a nyomelem, a fizikai, a mag, a szilárdtest kutdtásban, amellett sze-epet vállal a paksi atomerőmű-programból is. Az alkalmazott szakmérnök- képzés mellett egyre több magyar nukleáris mérnököt képeznek ki a Szovjetunióban és a Műegyetemen. A KFKI szerepet vállal abban is, hogy megtanítja a mérnököket, a kezelőszemélyzetet a reaktor üzemeltetési fogásaira. Tehát a majdani paksi erőmű legmagasabban kva'ifikált szakembereinek képzéséből is kiveszi részét. Az atomenergia kutatási területen dolgozók szoros kapcsolatban vannak a Nemzetközi Atomenergia ügynökséggel, a számítógépes kutatáshoz az ATOMENERGO is segítséget nyújt, hasonlóképpen a környezetvédelmi kutatáshoz is. Ez annál is inkább közérdekű mert Pakson már megkezdődött hazánk első atomerőművének épi-- tése. Az atomerőművek igen nagy mennyiségű vizet használnak fel, de vízszükségletük 96 százalékát csupán hűtővízként használják. Ez az elfolyó víz mentes radioaktív szennyezőktől. Az aktív zónában keringetett technológiai hűtővíz kismértékben szennyezett, de ezt a vizet teljesen elkülönítik a turbinákat hajtó gőztől. Tehát sem normális üzemeléskor, sem pedig egy esetleges üzemzavar esetében nem kerülhet szennyezett víz a Dunába. A KFKI szakemberei egyébként helyesnek tartanák a lakosság felvilágosítását, megismertetését a legfontosabb tudnivalókkal. Azért, hogy az atomerőművek körül lebegő misztikumot végleg eloszlassák. Salamon Gyula áruház. Az eladótér félhomályban, a kirakott áruk gondosan letakarva. Mi máshoz szoktunk, ezért mindjárt meg is kérdezzük: — Miért van er a hosszú ebédszünet? — Eszék kis város — hangzik a meglepő válasz. (Százezres város!) — Nem nehezedik ránk olyan nyomás, hogy délidőben is nyitvatartsunkr Megvallom, két éve vitatkozunk a nonstop rendszerű nyitva- tartáson, ami a személyzetnek kétségtelenül jobb lenne. De miért tartsunk nyitva? Nagyobb ünnepeink előtt egésznapos a nyitvatartás és akkor sem na- gyob a forgalom! A SM szervezete — a magyar vásárlónak bizonyára ez tűnik fel leginkább — egészen más, mint a hazai, kialakulóban lévő új gyakorlat. Hiányoznak az „üzletek az üzletben". Amikor ezt említjük, az Igazgató nyomban kész a válasszal: — Igen, ismerem ezt a szisztémát Svájc és Franciaország az úttörői, de pl. a nyugatnémetek már nem kaptak rá. És van is benne valami. Minek kényszerítsük a vevőt arra, hogy elkerített szűk helyeken keringjen? Hadd menjen, amerre jónak látja, válogasson szabadon ... — És a kosarak? — Hirtelen néni érti, csak amikor mondjuk, hogy nálunk a cipőtől kezdve mi minden kerül a kosárba. — Szerintem csak az élelmiszernél van létjogosultsága a kosárnak, vagy kocsinak. Berzenkedem a gondolattól, hogy olyan helyzetbe hozzam a vevőt, amikor azt érezheti, hogy lopással gyanúsítják, ha éppen üresen adja vissza a kosarat. A lényeg tehát az, hogy amit csak lehet, a vevő keze- ügyébe teszik, az eladó tanácsokat ad, blokkol... Ugyanazt, amit exportra A 10 ezer négyzetméternyi alapterületből 5,5 ezer az eladótér. A két anyavállalat — a ljubljanai Emona és Modna Hisa — cégek légiójával (oz utóbbi ‘ pl. 50 termelőüzemmel) áll kapcsolatban, azok szállítják az árut. A konfekcióról és a divatról beszélünk. Hogyan követik a divat szeszélyes változásait? — Szállítóink sokat dolgoznak külföldre. Megrendelőik a legfrissebb divatot kívánják. Ha tehát nem akarják elveszíteni a piacot, nagyon rugalmasan kell a divathoz igazodni. Az pedig természetes, hogy nem termelnek kétfélét. Ezért ugyanaz jön hozzánk, mint a nyugati vevőhöz. Uj kollekciót félévenként kapunk. — Mi a mostani divat? — Nőknél az erős színek (a túlzott mintás nem megy!), a szoknyahossz megállapodott a mininél, csak a. kabát midi. Majd minden korosztálynál divat a bőszárú nadrág. A férfiaknál szintén a bőszárú, felhajtás nadrág megy. —- Mi történik azzal, ami kimegy a divatból? —- Félóron kiárosítjuk. Persze a beszerzőknek nagyon kell arra vigyázniok, hogy minél kevesebb jusson ilyen sorsra. Óvatosnak kell lenni a megrendelésben. de úgy, hogy a vevő »Ounit se vegyen ászra A beszélgetést most úgy fordítjuk, hogy minél többet tudjunk meg az SM eladási módszereiről. — Mit vásárolhat itt oz ember? — Tűtől a mozdonyig mindent — de aztán nevetve hozzáteszi: — Persze csak játékmozdonyt értsünk ezen, de a lényeget így gondoljuk. A nyitáskor 24 ezer féle árucikk volt, ez a választék most is megvan. Ha nincs - megcsináltatják — Milyen szolgáltatásokat nyújtanak? — A házhozszállítást már nem is említem, de pl. a konfekciót méretre igazítjuk, függönyt is méretre készítünk, áruvásárláshoz nemcsak a bank, mi is adunk kölcsönt 15 ezer dinár értékű vásárlásig, 12—24 havi törlesztésre. A részleteket a munkáltató utalja át. — És a kiegészítés: .— Ha nehezebb lenne eladni, bizonyára kitalálnánk mást is — „teljes harc a vevőért" jelszóval. — És ha valamire „nincs"-et kell mondani? — Az a célunk, hogy minél kevesebbszer kerüljön erre sor. Persze vannak esetek, amikor ez elkerülhetetlen. — És akkor? — Ha nincs valami, azzal nem zárjuk le az ügyet. Minden árusítóhelyen feljegyzik, mit kerestek és nem kaptak meg a vevők. Gondoskodunk a beszerzésről és értesítjük a vevőt is, hogy megvan a hiányolt árucikk. Előfordul, hogy nem talál a vevő készruhát vagy inget o saját méretére. Ilyenkor mértéket veszünk és vagy beszerzőnk soronkívül, vagy megcsináltatjuk. Természetesen ezt is konfekcióáron kapja a vevő. — Valamit a magyarokról. Magyar áru? — Szokott lenni fagyasztott ... igen, mirelité áru ét pécsi pezsgő. Ezt nagyon kedvelik nálunk. — Magyar vásárlók? — Sok a határon túlról jött vevő, ezt a forgalmon is érezni. És azt is tapasztalni, hogy „valami változott” Magyarországon. Most már nem az egyszerűbb, olcsóbb dolgokat keresik, hanem a finomabbat. Igényesebbek a magyar vá- sá rlók. — No és hogyan boldogulnak itt a magyar vásárlók? — Fontos felvételi követelmény a nyelvismeret. Arra törekszünk, hogy minden osztá- tályon legalább egy magyarul tudó eladónk legyen. — Honnan lehet őt felismerni? — Hát most nincs jelzés, az Igaz. Különben tervezzük, hogy magyar nyelvtanfolyamot is szervezünk, hogy minél többen elsajátítsák a minimális alapot. Ez is egyfajta üzleti fogás .. . Az SM lassan éled. Szállingóznak vissza az eladók, a takarók lekerülnek az árukról, ki- gyúlnak a fények... Az áruház ismét várja a vásárlókat. Hársfai István Lépjünk be a tulajdonképpeni reaktor épületbe! Kísérőm Várkonyi Lajos főmérnök menetközben ad felvilágosítást arról, hogy milyen feladatokat is lát el 0 tizenöt éves reaktor. Megtudom, hogy hőenergiában számolva ötezer kW teljesítményű a berendezés, ami egyébként nem hőt termel, haAz eszéki szupermarket nagyon gazdag Eszék minden pontján táblák, rajtuk a nagy SM betűk es nyíl. Kövessük a jelzést. A nyilak a Black Centarro vezetnek. Ez a bevásárlóközpont, amit mi any* nyira hiányolunk itt, Pécsett. Toronyház, üzletsor, tér műkőburkolattal, virágtartókkal, lámpasorral és a hatalmas szürke tömb a SM, azaz a szupermarket, melyet 1967. október 20-án nyitottak meg. Tervéért Mihelic ljubljanai építész 1968-ban elnyerte a Borba „az év legjobb terve” díját. Hosszú évekig Jugoszlávia legnagyobb áruháza volt, az elsőséget a ljubljanai Maximarket tavaly hódította el tőle. Bazár és bankfiók A tér felőli oldal a vásárlóké, az oldalbejárat (elegáns hotelbejáratra emlékeztet) a személyzeté, hátul pedig út vezet le az áruház alá. Itt folyik az árúszállítás. Rakodásnak semmi nyoma, minden lent a „pincében" bonyolódik. A földszint egy nagy bazár. Büfé, élelmiszer, háztartási cikkek és játékok, hanglemezek és díszműáru, újságok... Elsorolni is hosszú. Itt a leg- nagyob a tülekedés. Érthető, a vevők nagy része csak idáig jön. Itt van még az utazási iroda kirendeltsége és a bankfiók is a részletvásárlások kölcsönügyletének lebonyolításához. Mozgólépcsőn lehet az emeletekre jutni. Az első a ruházaté, itt minden — a fonaltól a készruháig — a vevő kézügyében van önkiválasztó rendszerben. A második a méterárué és a bútoré. Ezekután pedig lássunk valamivel többet is az áruházból annál, amit a vásárló, a válogatás-keresgélés izgalmában láthat. Kezdjük talán azzal, hogy az igazgató — Stjepan Leskovic. Az áruház most csendes. Nemrég múlt dél, a 250 főnyi személyzet most ment el. Fura látványt nyújt ebben az időpontban az bútor osztálya Tvn mim