Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-22 / 80. szám

4 DUNANTOll NAPLÓ Wfl. mérető* ML Közlemény a Kanyar Szocialista Munkáspárt Központi B zottsngának 1974. Hál c, us 18-20-1 üléséről P Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ölese A Hootfias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnökség« Kál­lai Gyula elnökletével március (folytatás a 3. oldalról) j a Minisztertanács elnökhelyet­1 tesének. 4 A Központi Bizottság *■ megvitatta a párt soron ; levő kongresszusának összehí- I vására vonatkozó javaslatot, és i a Szervezeti Szabályzatból fa- I kadó kötelezettségének megfe- I lelően elhatározta: A Magyar Szocialista Mun- j káspárt XI. kongresszusát 1975 ! márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy ha­tározott, hogy ki kell dolgozni I a párt új programnyilatkozatát. | A Központi Bizottság a párt új programnyilatkozatának elő­készítésére Kádár János elvtárs j vezetésével bizottságot kül­dött ki. A Központi Bizottság úgy ; elöntött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati ja­vaslatát megfelelő időben a párttagság rendelkezésére bo­csátja és nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus előkészítésével kopcsolatos politikai munka fő irányát és a pártszervezetek konkrét tennivalóit. A Központi Bizottság el- “* határozta, hogy o gya­korlati munka követelményeinek megfelelően, egyes vezető tiszt­ségekben káderátcsoportosítást hojt végre: Párt- és társadalmi szervek­nél : Aozél György elvtársat, ^7 a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbíza­tás miatt — felmenti a Központi Bizottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját meg­választja a K8 titkárának. L\ Komócsin Zoltán elvtár­^ ' sat. a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát, megbízza a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, fel­mentve a Népszabadság fő­szerkesztői tisztsége alól, java­solja a Hazafias Népfront fő­titkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyug­állományba vonulása miatt fel­mentik a Hazafias Népfront fő­titkári tisztsége alól. \ Nyers Rezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, felmenti a Központi Bi­zottság titkári tisztségéből és javasolja, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Közgazdaságtu­dományi Intézete igazgatójá­nak. _1\ Németh Károly elvtársat, I a Politikai Bizottság tag- I jót megválasztja a Központi Bizottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját válasszák meg a Budapesti Pártbizottság első tit­kárának. A Minisztertanácsnál \ Ajtói Miklós elvtársat, a Központi Bizottság tag­ját javasolja felmenteni a Mi­nisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alál, és tudomásul ve­szi nyugállományba helyezését. L\ Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tag­ját, javasolja felmenteni a Mi­nisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól és tudomásul ve­szi nyugállományba helyezését. \ Adél György elvtársot, C/ a Politikai Bizottság tagját, javasolja megválasztani Borbándi János elvtár- sat, a Központi Bizott­ság tagját, felmentve o Köz­ponti Bizottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja meg­választani a Minisztertanács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a mun­kaköri változásoknak megfele­lően módosította a Központi Bi­zottság mellett működő bizott­ságok és munkaközösségek ösz- szetételét. Ezeket a változáso­kat a Pártélet című folyóirat közli. O A Központi Bizottság a '*• XI. kongresszus előkészí­tésekor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása jelentős eredmé­nyeket hozott, a párt politikai vonala népünk túlnyomó több­ségének támogatását élvezi, s a kongresszusi felkészülés során is e vonalat kell követni. — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szere- i pének erősítése, a munkás-pa- { raszt szövetségnek, társadalmi ; rendünk szilárd alapjának fej­lesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista demok­rácia további sokoldalú, erőtel­jes kibontakozásának elősegíté­se. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának o ter­melőmunka eredményeivel ossz- | hangban történő rendszeres j emelését. A párt továbbra is ' fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vív­mányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazda­sági élet irányításának bevált rendszerét. — A kulturális politikában az összes alkotóerőt tömörítve o párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az ideo­lógiai munkában a szocializ­mus öntudatos híveinek széles körére támaszkodva, az anti- marxista nézeteket elutasítva a párt folytatja a tudományos szocializmus eszméinek terjesz­tését, a gyakorlatban felvetődő új kérdések megválaszolását — A külpolitikában a párt nemzeti érdekeink szolgálatá­ban, az internacionalizmus ta­laján állva, továbbra is a hazai szocialista építőmunko nemzet­közi feltételeinek megteremté­sére, a szocializmus, a haladás, o béke ügyének elősegítésére törekszik. * A Központi Bizottság meg­győződése, hogy o párt XI. kongresszusa tovább fogja erő­síteni a párt, o munkásosztály vezető szerepét, a dolgozó osz­tályok szövetségét, o szocialis­ta nemzeti egységet, újabb len­dületet ad majd a szocializmus építésének. A Központi Bizottság felszó­lítja a pártszervezeteket és a párt tagjait, hogy o X. kong­resszus határozatainak jó vég­rehajtásával, példamutató mun­kával, kommunista helytállással készüljenek a párt XI. kongresz- szusára. 1975. tavaszán, a kong­resszus évében lesz hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója is. A Központi Bizottság felhív­ja a munkásosztályt, a szövet­kezeti parasztságot, az értelmi­séget, egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az országépítő munka lendüle­tes folytatásával, szocialista cél­jaink támogatásával segítse to­vábbi előrehaladásunkat a szo­cializmus teljes felépítésének út­ján. Pártbizoífségi A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága , március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku , Béla tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának március ■ 19—20-i üléséről. A pártbizott- sáa N- K-'rolyt, a Politikai E ; v j ,íl — más fontos megbizatósa miatt —, felmen­tette első titkári tisztségéből és megválasztotta első titkárnak ülések I Katona Imrét, a Központi Bi- zottság tagját. ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoz­tatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1973. március 19 —20-i üléséről. A megyei pártbi- zottsáq Győri Imrét, a Központi Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmen­tette első titkári tisztségéből. 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Kádár János tájé­koztatóját az MSZMP Központi ■ Bizottságának 1974. március 19 —20-i üléséről. Az elnökség el­fogadta a nyugállományba vo­nuló Bencsik István felmerrté- | sét a főtitkári tisztségből, s í megválasztotta az elnökség tagjává. Egyidejűleg Sarlós Ist­vánt megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. Az elnök­ség támogatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának javaslatát a Minisztertanácsban javasolt személyi változásokról, Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa március 21-én ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javasla­tára nyugdíjazásuk miatt fel­mentette a Minisztertanács el­nökhelyettesi tisztségéből Fehér Lajost és Ajtai Miklóst, s egy­ben megválasztotta a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé Aczél Györgyöt és Borbándi Já­nost. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Aczél György és Borbándi János letette a hi­vatali esküt. Az eskütételen je­len volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Aczél György életrajza Aczél György 1917-ben szü­letett Budapesten, munkás csa­ládból származik. 1935 óta vesz részt a munkásmozgalomban, azóta párttag. A felszabadulás után évekig Borsodban és Ba­ranyában a megyei pártbizott­ság titkári funkcióját töltötte be. 1956-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyet­tessé nevezték ki, 1958-tól 1967- ig mint a művelődésügyi minisz­ter első helyettese dolgozott. 1967 április 12 óta az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. 1970 óta a párt Politikai Bizottságának tagja. 1958 és 1963 között Baranya megyét képviselte az országgyűlésben, 1971-ben Pécs 1. számú válasz­tókerületében ismét országgyű­lési képviselővé választották. Borbándi János életrajza Borbándi János 1923-ban szü­letett, munkás családból szár­mazik, 1945 óta párttag. 1949-ig géplakatosként Csepelen dolgo­zott 1949-től a Fémáru és Szer­számgépgyárban üzemi párttit­kárként, majd a pártközpontban politikai munkatársként tevé­kenykedett. 1953-tól 1955-ig a diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek Pártbizottságának első titká­ra. 1955 és 1958 között elvégzi az SZKP főiskoláját. 1958-tól 1961-ig a Budapest II. kerületi Pártbizottság titkára, 1961-től 1966-ig honvédelmi miniszterhe­lyettes. 1966-tól az MSZMP Köz­ponti Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. 1962-től 1966-ig or­szággyűlési képviselő, az MSZMP Vili. kongresszusán — 1962-ben — a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjává választották, s 1970 óta tagja a párt Központi Bi­zottságának. Közgazdaságtudo­mányi egyetemet végzett : l KISZ-tagok fogadalomtétele Ifjúsági fórumok — Kitüntetések Gazdag ifjúsági programok a Tanácsköztársaság úvferiilijái Változatos és gazdag prog­rammal köszöntötte Baranya és Pécs fiatalsága március 21-et. a Magyar Tanácsköztársaság 55 éves jubileumát, és a KISZ megalakulásának évfordulóját. Már a reggeli órákban „mű­ködésbe lépett" az úttörők ria­dólánca, jelezvén az „Ember az embertelenségben” elnevezésű országos úttörőakció megindu­lását. Az akció keretében a megye valamennyi általános is­kolájában ünnepi csapatgyűlé­seken emlékeztek meg az első magyar proletárdiktatúráról, va­lamint kirándulásokat, túrákat tartottak. Pécsett és a megyében sok helyütt ezen a napon rendez­ték meg az új KISZ-tagok fogo­dalomtételét. Tegnap délben került sor a Nagy Lajos Gimnáziumban az iskola volt két tanulója emlék­táblájának megkoszorúzására. Az 1919-ben mártírhalált halt Cséby József és Cséby László emléktáblájánál koszorút he­lyeztek el a Cséby-család tag­jai, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, a gimnázium KISZ-szerverete és szülői mun­kaközössége, valamint o Szek­szárdi II. számú Általános Is­kola Cséby-úttörócsapatának képviselői. Csütörtökön délután rendez­te meg a Pécsi Tanárképző Fő­iskola KISZ Bizottsága a főis­kola dísztermében a hazafiság- ra, proletár internacionalizmus­ra nevelés az egyetemeken, fő­iskolákon elnevezésű ifjúsági konferenciát és vitafórumot A nagyszabású ifjúsági konferen­cián megjelent Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára, dr. Csanálosi Sándorné, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa, Ge,- ge/y László, a KISZ Megyei Bi­zottságának titkára. Ifjúsági fórum volt Pécsett a Művészeti Szakközépiskolában is, melynek vitaindítóját Csorba Tivadar, Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztályának ve­zetője tartotta. Ugyancsak csütörtökön dél­után került sor Pécsett, a Fegy­veres Erők Klubjában a KISZ Városi Bizottságának kitünteté­si és jutalmazási ünnepségére, melyen megjelent Lukács János, a Pécsi Városi Pártbizottság titkára. Az ifjúsági mozgalomban ki­fejtett jó munkájáért az Ifjúsá­gért Érdemérem kitüntetést kap­ta dr. Hajnal József, KISZ ér­demérem kitüntetésben része­sült Szitkai Gábor, a Kiváló if­júsági vezető kitüntetést kapta meg Gyulai Sándor, az Arany­koszorús KISZ jelvényt adomá­nyozták Róna Imrének, Mátray Árpádnak, Fehér Piroskának, Fejős Ferencnek, Glass Zoltán­nak és Fetter Györgynek. A KISZ KB dicsérő oklevelét huszonegyen kapták meg, tíz pécsi KISZ alapszervezet ugyan­csak a KISZ KB dicsérő okleve­lét kapta meg az ifjúsági moz­galomban végzett eredményes munkájuk elismeréseképpen. A Pécsi Szikra Nyomda KlSZ-szervezetének zászlajára eintflitutei gokat kötöttek az ünnepi gyűlés után. A kitüntetéseket Lukács Lász­ló, a KISZ Városi Bizottságának első titkára nyújtotta át Csütörtökön délután ünnepi KISZ-taggyűlés keretében a Pé­csi Szikra Nyomda KISZ alap­szervezete felvette Magyar Lo- josnak, az egykori kommunista pécsi újságírónak, marxista tu­dósnak, internacionalistának a nevét Az ünnepi KlSZ-taggyű- lésen részt vettek a nyomda gazdasági, párt- és tömegszer­vezeti vezetői. Magyar Lajos életútját, életművének jelentő­ségét Báling József, a Dunán­túli Napló főszerkesztő-helyet­tese méltatta. Ezt követően a nyomda klubhelyiségében le­leplezték és megkoszorúzták Magyar Lajos portréját Az ünnepi taggyűlésen jelen volt és felszólalt Suri Károly, az MSZMP Somogy megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságá­nak igazgatóhelyettese, aki Ma­gyar Lajos életművének tudo­mányos feldolgozásával foglal­kozik. A taggyűlés keretében Mel­les Rezső, a Pécsi Szikra Nyom­da Igazgatója megjutalmazta a vállalat legjobb KISZ-vezetőit és aktivistáit A Tanácsköztársaság 55. év­fordulójának napján a Mátyás király utcai általános iskola út­törőklubjának avatására is sor kerüft Az ötve« wégyjatniékBWÉ alapterületű, két helyiségből álló pinceklubot a BARANYA- TERV KISZ-szervezete készített« mintegy százezer forint értékű társadalmi munkában négy p«> esi vállalat segítségévet Siklóson a nagyközség páritj állami és tömegszervezeti ve­zetői, valamint a KISZ Bizottság képviselői a délelőtt folyatná« megkoszorúzták Id. Krét Imre éé Hajdú Imre emléktábláját, dél­után pedig a Kesztyűgyárba« ifjúsági nagygyűlést rendeztek^ amelynek szónoka Szőke Attilán né, a Siklósi Járási KISZ Bizott-i ság titkára volt. Ez alkalommal tüntették ki a járás és a község élenjáró ifjúsági aktivistáit A KISZ megalakulásának éé az első magyar proletárdiktatú­ra évfordulója alkalmából teg­nap délelőtt Komlón koszorút helyezett el Kun Béla szobrá­nál a város ifjúsága. A bá­nyászvárosban ezen a napon pályaválasztási kiállítás nyílt, felavatták a Kun Béla Gimná­zium társadalmi összefogással létrehozott kézilabda-pályáját A Forradalmi Ifjúsági Napok e jelentős ünnepe alkalmából Pécsett és a megyében vetélke­dőket b°htikai túrákat, Bóly- ban pedig este fáklyás felvonul lást és megemlékezést tartottak. <M) Eprilis 4-5: kOtaapts mankaszOnet Az általános érvényű rendel­kezések szerint a vasárnapi pi­henőnapot minden olyan alka­lommal áthelyezik, amikor egy munkanap választja el valame­lyik munkaszüneti naptól. A Ma­gyar Közlöny pénteki számában megjelent munkaügyi miniszteri rendelet szerint 1974-ben olyan esetekben is áthelyezik a vasár­napi pihenőnapokat, amikor a munkaszüneti naptól két mun­kanap választja el. így az ápri­lis 7-i, vasárnapi pihenőnapot is április 5-én, pénteken kell ki­adni. A munkarend tehát így alakul: április 3-a szerda, rwH des munkanap, április 4. csü­törtök munkaszüneti nap, 5-« péntek heti pihenőnap. Április 6-án, a szombati munkaidőbe- osztás érvényes, tehát — ahol esedékes — a szabód szombatot ezen a napon kell kiadni. Ápri­lis 7-én, vasárnap pénteki mun­kaidő beosztás szerint kell dol­gozni. A rendelkezésnek megfele­lően a november 10-1, vasárnapi pihenőnapot novenjber 8-arc. a december 29-i' pihenőnapot pe­dig december 31-éré kell áthe­lyezni. Üiabb 18 emeletes lakóházak épülnek Pécseit, Ojmeesekalján. A Mártírok útja melletti beton- iizem fölött cölöpverögépek készítik az alapot a magasépületeknek. Erb János felvétek*

Next

/
Oldalképek
Tartalom