Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-22 / 80. szám

1974, mérehis TI. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. március 19-29-1 üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-án kibővített ülést tartott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetőt, a megyei pártbizott­ságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Fővárosi Ta­nács elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta at alábbi elő­terjesztéseket: O Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. Előadó: Pullai Árpád elvtárs. © Jelentés a munkásosztály helyzetéről. Előadó: Biszku Béla elvtárs. Q Előterjesztés a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Előadó: Aczél György elvtárs. © Javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának összehívására. Előadó: Kádár János efvtárs. I. A Központi Bizottság áttekin­tette a nemzetközi helyzetet, a párt és a kormány nemzetközi tevékenységét, jóváhagyta a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tett intézkedéseket •4 A Központi Bizottság *• megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a szocia­lizmus, a haladás, a béke erői világszerte gyarapodnak és előretörnek. A szocialista or­szágok népei sikeres építőmun­kával növelik a szocializmus politikai és gazdasági erejét. A kapitalista országokban a progresszív erők fokozott har­cot vívnak a demokratikus jo­gokért. A harmadik világ népei kitartóan küzdenek teljes nem­zeti felszabadulásukért A kapitalizmus súlyos belső j problémákkal küzd. Általános válságának újabb, sokoldalú | mélyülését olyan akut megnyil­vánulások jelzik, mint a tőkés világot sújtó kormányzati krí­zisek, az infláció, az energia- és az olajválság. A nagytőke a vál­ság összes anyagi terhét a dol­gozókra és a volt gyarmati országok népeire igyekszik át­hárítani. Számos tőkés ország­ban a jobboldali erők fokozzák aktivitásukat Ma a nemzetközi helyzet alapvető jellemzője az, hogy szé­leskor űen kibontakozóban van c különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése. A szocializmus, a haladás és a béke erői harcának eredmé­nyeképpen a nemzetközi hely­zetben általános fordulat megy végbe a feszültség csökkenésé­nek irányában. Ebben a helyzetben a szélső­séges imperialista reakciós kö­rök mind a nemzetközi enyhü­léssel szemben, mind saját or­száguk demokratikus mozgal­mainak letörésére ellentáma­dást indítottak. Puecsokat szer­veznek, a terror eszközeihez nyúlnak, szélesköm felfókozott kommunista- és szovjetellenes propagandakampányt folytat­nak. Mozgósítják a legsötétebb erőket, a társadalmi haladás minden rendű és rangú ellensé­gét. Ismét elővették az anti- kommunizmus ósdi, kopott le­mezeit: eszközként felhasznál­ják Szolzsenyicin szovjetellenes írásait, csakúgy, mint Mind- szentyt. a régi világ képviselőit csakúgy, mint az antikummuniz- mus újsütetű lovagjait A nemzetközi enyhülés ellen­feleinek sajnálatos módon ke­zére játszik a maoista vezetés, amely szintén keresztezni pró­bálja az enyhülés híveinek lé­péseit. A reakció erőivel és szándé­kaival szemben növekszik a munkásosztály, a néptömegek és a gyarmati iga alól felsza­badult országok népeinek el­lenállása, harca, amellyel né­pünk teljes mértékben közössé­gei érez és szolidáris. A szocia­lizmus, a haladás, a béke po­zícióit erősíti az a világméretű harc, amely azért folyik, hogy az enyhülés tendenciáját ne le­hessen visszafordítani. A hideg- háborús reakció minden erőfe­szítése végső soron bukásra van ítélve, mert a történelem alap­vető inozgatóerőit semmi és senki sem tartóztathatja fel. 4% A Központ! Bizottság ól­“• lást foglalt a nemzetközi élet néhány konkrét kérdésé­ben. Megállapította: — Jelenleg az enyhülésért vívott harc fő színtere Európa; tovább bővültek a szocialista és a tőkés államok kapcsolatai, folytatódik az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet második szakasza és a közép­európai haderő- és fegyverzet­csökkentésre irányuló tárgyalás. Az enyhülési folyamat lassítását célzó törekvések azonban fé­kezőleg hatnak ezekre, a vala­mennyi állam érdekében álló tanácskozásokra is. A két érte­kezlet eredményes munkájának biztosításához a tőkés országok konstruktívabb magatartására van szükség. — Népünk ismételten kifeje­zésre juttatja szolidaritását Vietnam, Indokína hős népei­vel, elítéli az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek tá­mogatását élvező dél-vietnami Thieu-rezsimnek a tűzszünetet sértő, kalandor cselekedeteit, állást foglal a párizsi megálla­podások maradéktalan érvé­nyesítése mellett: támogatásá­ról biztosítja a különböző föld­részeken szabadságukért, füg­getlenségükért küzdő népeket — A közel-keleti válság ren­dezését célzó eddigi lépések, a tűzszünet megszilárdítása, a csapatszétválasztások, üdvözlen­dők abban az esetben, ha ezek félreérthetetlenül az általános rendezés első lépéseinek tekint­hetők. A végleges rendezés nem lehet más, mint az izraeli ag- resszorok által megszállt arab területek teljes kiürítése s a Palesztinái arob nép jogainak csorbítatlan visszaállítása. Ré- szünrői igyekszünk mindent megtenni, hogy a Közel-Keleten javuljanak a tartós rendezés feltételei. — Támogatjuk az el nem kö­telezett országok Algéria által benyújtott kezdeményezését, hogy az energiahordozók, a nyersanyagok és a gazdasági fejlődés általános, minden or­szágot érintő problémáinak ta­nulmányozása céljából hívják össze az ENSZ soronkívüli köz­gyűlését. Részvételünkkel arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a fejlődő országok függetlensé­gének erősítéséhez és a kölcsö­nös előnyökön nyugvó, egyen­jogú nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlődéséhez. — Latin-Amerikában a reak­ció az amerikai imperializmus támogatásával összehangolt tá­madást indított a haladó vív­mányok, a forradalmi mozgal­mak ellen, A chilei fasiszta jun­ta folytatja véres terrorhadjá­ratát. A haladó nemzetközi köz­vélemény — közötte a magyar nép — fokozza szolidaritását a chilei néppel, és széles körű akciókat folytat Corvalán eiv- társ és más hazafiak életének megmentéséért. A latin-ameri­kai forradalmi erők összefogá­suk erősítésével, a néptömegek széles rétegeinek aktivizálásá­val válaszolnak a növekvő im­perialista nyomásra á Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét az aktivitás jellemezte, szoro­san együttműködtünk a Szovjet­unióval, a többi szövetséges szocialista országgal, eredmé­nyes, magasszintű tárgyalások kai és újabb megállapodások kai szilárdítottuk egységünket. A. Központi Bizottság megál­lapította, hogy a kapcsolataink szélesedtek a kommunista és munkáspártokkal, fejlődtek a nemzeti demokratikus mozgal­makkal és pártokkal is. Az adott nemzetközi helyzet­ben megkülönböztetett jelentő­sége van a szocialista erők egy­ségének, a kommunista és mun­káspártok közötti sokoldalú együttműködésnek és tapaszta­latcserének. Ennek sorában nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országok kommu­nista pártjai 1973. decemberé­ben megtartott moszkvai ideoló­giai értekezletének. Pártunk fontos feladatának tekinti az ideológiai munka erősítését, cselekvő részvételét a testvér- pártok sokoldalú ideológiai együttműködésében. Fokozni kell a szocializmus propaganda ját, az imperialisták eszmei di- verziójának visszaverését, hala­dás és békeellenes tevékenysé­gének leleplezését. Pártunk és kormányunk to­vábbra is aktívan közreműködik minden olyan nemzetközi ak­cióban, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét moz­dítja elő, erősíti a szocialista országok összefogását, segíti a kommunista mozgalom egysé­gének erősödését. II. A Központi Bizottság irányé!- I veket fogadott ei a munkás- ! osztály vezető szerepének erősí­téséről, helyzetének további ja- ' vitásáról. | ^ A munkásosztály heiyze- j tét alapvetően az hatá­rozza meg, Hogy hazánkban , eredményesen épül a szocia- | lizmus, megvalósulnak e mun- j kásosztály cérjai. Társadalmunk- I ban erősödik a párt, a munkás­osztály vezető szerepe, szoros a párt és a munkásosztály kap­csolata. A munkásosztály cél­jainak megvalósulása egyidejű­leg az összes dolgozó érdekeit szolgálja, A párt Kötelességének tekin­ti, hogy c munkásosztály hely­zetét, életkörülményeit folyama­tosan figyelemmel kísérje, rend­szeresen szárnbavegye a válto­zásokat, s levonja belőlük a szükséges elvi, politikai követ­keztetéseket Legutóbb a pórt. X kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1972. no­vember 14—15-i ülése tekintette át a helyzetet és jelölte ki a tennivalókat. Az intézkedések eredményesek, hatásuk kedvező volt 2 A Központi Bizottság hang • súlyozta, hogy a munkás- osztály vezető szerepének alap­vető fettétele: forradalmi él­csapatának marxista-leninista ideológiája, a párt és az osztály szoros kapcsolata, s ezen belül a munkások kellő részaránya a pártban. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a munka- j sok arányának javítását a pórt ■ tagságában, s a pártszervek , újjáválasztása során növelni ■ kei! a fizikai munkások arányát . a párt különböző szintű vezető testületéiben. A Központi Bizott­ság szükségesnek tartja erősí­teni azt a folyamatot, amelynek során a közéleti tapasztalatok­kal rendelkező munkások tár­sadalmunkban tervszerűen ve­zető funkcióba kerülnek. *5 A Központi Bizottság rá- mutatott, hogy az üzemi demokrácia a szocialista de­mokrácia része. Az üzemi de- j mokrácia fejlesztésének letéte- S ményesei a párt-, és szakszer- ' i vezeti és ez ifjúsági szervezetek, j ’ Abból kiindulva, hogy a mun- j ! kásosztály vezető szerepét poli- I íikailag a párt érvényesíti, az ' 1 üzemi demokrácia fejlesztésé­ben is alopvetőnek kell tekin- ( teni a párt szerepét A párt- 1 szervezeteknek kell kialakíta- j I niuk az érintett szervezetek te- j vékenységének egységét. A A Központi Bizottság j szükségesnek tartja olyan i átgondolt intézkedési rendszer ; kidolgozását, amelynek ered­ményeképpen fokozatosan nö­vekszik a munkások súlya a tár­sadalom mindennapi életében. Tudatosan arra kell törekedni, ' hogy a munkában kiemelkedő Munkások egyszersmind közéleti * emberré Is váljanak, szavuknak súlya legyen, s közéleti fóru­mokon is mind gyakrabban nyil­vánítsanak véleményt üzeműk, az ország és a világ kérdései­ről. Növelni kell a munkáspálya erkölcsi megbecsülését, javítani kell a munkásokkal foglalkozó személyzeti munkát, és könnyí­teni kell helyzetüket mindenna­pos ügyeik intézésében. El kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget von­zóerőt, megbecsülést és előre­jutási lehetőséget biztosítson, JT A Központi Bizottság rá­^ mutatott: a munkásosz­tály naponta bizonyságot szol­gáltat arra, hogy osztályöntu­datával, helytállásával, áldoza­tos munkájával, fegyelmezettsé- ségével, szervezettségével a tár­sadalmi haladás irányát meg­határozó erő. Társadalmunk számbelileg is legnagyobb osz­tályának, a munkásosztálynak a felelőssége, helytállása, a nemzeti jövedelemhez vaió dön­tő hozzájárulása jelentős sze­repei játszott abban, hogy az utóbbi másfél évtizedben rend­szeresen emelkedett minden dolgozó osztály és réteg színvo­nala: az egész társadalom ér­deke, előrehaladásunk fontos záloga, hogy a munkásosztály életkörülménye: is rendszeresen javuljanak. A Központi Bizottság leszö­gezte: biztosítani kell, hogy a munkásosztály életszínvonalá- r.uk javítására a negyedik öt­éves tervben előírt célokat el­érjük. A Központi Bizottság aláhúz­ta, hogy a munkásosztály leg­szilárdabb magja a nagyüzemi munkásság. A párt úgy véli, hogy a nagyüzemi munkásság helyzetének fokozatos és rend­szeres javítása a központi szer­vektől összehangolt, átfogó in­tézkedéseket és megkülönböz­tetett figyelmet igényel. A mun­kásosztályon belül sajátos hely­zetük s jelentőségük miatt kü­lön is foglalkozni kell a mun­kásnők és a munkásfiatalok problémáival. ^ A Központ! bizottság ismé­telten kifejezte, hogy tár­sadalmunk szocialista fejlődésé­nek fontos feltétele a dolgozók, mindenekelőtt a munkások ál­talános műveltségének emelése, szakmai képzésének és tovább­képzésének javítása. Fokozot­tabb támogatást keli nyújtani a szakmunkásképzés tökéletesíté­séhez. Fontos feladat a felnőtt­korú munkások felsőfokú képzé­sének és továbbképzésének ki- terjesztése és ösztönzése. A párt elvi, politikai kérdésnek tekinti, hogy a munkások, a fizikoi dol­gozók gyermekei is megkülön­böztetett módon támogatást kapjanak a tanulásban és to­vábbtanulásban. 7 A Központi Bizottság ei­" * várja, hogy a munkásosz- tály társadalmi szerepének fej­lesztéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelve­ket az illetékes párt-, állami ét társadalmi szervek a munkájuk­ban következetesen érvényesít­sék. í A Központi Bizottság meg- 1 bízta a Politikai Bizottságot az \ irányelvekkel kapcsolatos konk­I A Központi Bizottság áttekin­tette a közművelődés helyzetét és határozatot hozott továbbfej­lesztéséről. ^ A felszabadulás a ma­gyar nép művelődéstör­ténetében Is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kul­turális monopóliumát. Népünk művelődési helyzete az ország társadalmi, politikai, gazdasági átalakulásával összhangban gyökeresen megváltozott, mű­veltsége jelentősen gyarapo- i dott, gazdagodott. A társadal­mat mindinkább áthatja a mar­xista világnézet, a szocialista I közgondolkodás. Tórsadalmunk- , ban olyan szocialista kultúra 1 van kibontakozóban, amely ma- ! gábar, foglalja a hazai és az általános emberi kultúra min- \ den haladó hagyományát. : A dolgozó osztályok, rétegek j között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelke­dett. A szocialista brigádokban , mind teljesebben érvényesül a I „szocialista módon dolgozni, él- i ni, művelődni” követelménye. A j mezőgazdaság szocialista fejlő- dése megváltoztatta o paraszt- i ság gondolkodásmódját, erősö- i dött a közösségi szellem. To­vább emelkedett az értelmiség általános és szakmai műveltsé­ge, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, c művelt­ség terjesztésében. Az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolata erősö­dött és tudatosabbá váit a Központi Bizottság 1972. évi ok­tatáspolitikai határozata óta. A műveltségi színvonal eme­lésében az iskolai oktatás mel­lett alapvető szerűdet játszott a közművelődés területén dol­gozók munkája. Jelenleg mint­egy 40 ezer dolgozó tevékeny­kedik ezen a területen, A továbbtanulás, az önműve­lés széles körben az életforma részévé vált. Könyvtáraink, 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múezumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az önte­vékeny művészeti, ismeretszerző, tudományos-búvárkodó mozgal­makban, a különféle szakkörök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 műve­lődési otthon működik, és mint­egy 8700 közművelődési könyv­tár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelő­dés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség terjesztésében, közvetítésében és a művelődés szervezésében kiemelkedő sze­repet tölt be a televízió és fon­tos felcdatokat iát e! a rádió és o sajtó. 4% A közművelődés azonban “* a jelentős eredmények ellenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelményei­től, a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szükséges­nek tartja a közművelődési te­vékenység továbbfejlesztését. A közművelődésnek a kultúra, az ismeretek terjesztésén túl fontos feladata: a szoc:a lista életszemlélet és magatartás ki­alakításának segítése; a szak­mailag jól képzett, a munkáját magasfokú öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szo­cialista ember formálása ; az ön­művelés fontosságának felismer­tetése, lehetőségeinek bővítése, a növekvő szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésének előmoz­dítása. A művelődés Központi kérdé se: a munkásság műveltségé­nek színvonala. Társadalmunk­nak érdeke és sürgető feladata rét lennivalók Kidolgozásával. A jelentést, a határozatot az illetékes párt-, állami és társa­dalmi szervek rendelkezésére bocsátja tanulmányozásra és a szükséges intézkedések megté­telére. j a munkásművelódés következe- I tes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. El- j sősorban a nagyüzemekben, a j szocialista brigádokban már ki­alakult, aktív művelődési igé­nyekkel rendelkező közösségek­re kell támaszkodni. A munkás­lakta városi peremkerületekben, az új lakótelepeken mielőbb létre kell hozni a még hiányzó közművelődési intézményeket A falusi lakosság körében a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a műveltségi színvonalban és a művelődési lehetőségekben meglévő törté­nelmi hátrányt falun is 'eküzd- jük. A közművelődés akkor felel­het meg növekvő társadalmi feladatának, ha a párt-, az ál­lami, a társadalmi szervek és szervezetek együttesen kész'tik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncepció alapján emelik magasabb szintre a mű­velődésügyi munkát E célok érdekében a közmű­velődés egész intézményrend­szerét, valamennyi eszközét ösz- szehango'tan, nagyobb követ­kezetességgel és hatékonyság­gal kell felhasználni. A településfejlesztési tervek­kel összhangban — az 1990-ig i terjedő hosszútóvú népgazda- í sági terv részeként — ki kell dolgozni a közművelődés távlati fejlesztési tervét A művelődés­politikai célok megvalósítását fokozottabban kell segíteni gaz­dasági, anyagi eszközökkel, s biztosítani kell, hogy az elő­irányzott pénzeszközöket ren­deltetésüknek megfelelően használják fel. A folyamatos és állandó mű­velődés szükségességének fel- ismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Köte­lezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének segí­tésére. Nagy figyelmet kell for­dítani a nők művelődési lehe­tőségeinek növelésére. Dörtő kérdésnek kell tekinteni az if­júság művelődési lehetőségei­nek növelését, különös tekintet­tel azokra, amelyek a szocia­lista közösségi életre nevelik. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a közműve­lődési tevékenységben minden szinten következetesebben jus­son érvényre a párt elvi. esz­mei, politikai irányítása. A párt- szervezetek o kulturális neve­lést tekintsék a pórtmunka szer­ves részének, teremtsenek szo­rosabb kapcsolatot a közműve­lődés és a tömegpolitikai mun­ka között. A Központi Bizottság kifejez­ve elismerését a fáradhatatlan és eredményes munkásságért, további céltudatos erőfeszítésre hívja fel a művelődésügy, a közművelődés minden dolgozó­ját a szocialista tudatformálás szolgáltában. A Központ! Bizottság felhívja a kormányt a határozatból adó­dó állami feladatok kimunkálá­sára, a közművelődés egységes felügyeleti rendszerének kiala­kítására. Kéri a társadalmi és tömegszervezeteket, szövetsége­ket, hogy dolgozzák ki saját távlati közművelődési terveiket A Központi Bizottság indokolt­nak tartja közművelődési tör­vény megclkotását. A Központi Bizottság a köz- művelődés helyzetéről szóló je­lentési, /alamint a Központi Bi­zottság határozatát nyilvános- sági« hozza (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom