Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-21 / 79. szám

DUNÄNTOU NAPLÓ 3 r Március 21. tér ......-............. ...................................................../ ( 1919. március 21-én alakult meg a Tanácsköztársaság. 1957. március 21-én — mintegy eszmei örökségként — alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség. „Március 21. tér" a neve Pécsett, az új KISZ-lakótelepnek.) A Hunyadi útról jobbra ivei fölfelé — eléggé merészen — egy aszfaltos út, amely beletor­koll a Március 21. térre. A két, illetve háromemeletes lakóházak U-alakban fogják körbe a teret amely a Mecsek fe­lé — nyitott, de a távolabbi horizontot a Fenyves Szálló és a mögötte sötétedő szép szál fenyők zárják le. Az ifjú lakók a múlt nyár végén költöztek a nyugati szárny lakásaiba, a déli és keleti még épül, következés­képpen a tér merő földhányás és „felvonulási káosz", amint hát ez már lenni szokott. A péntek délután a legmoz­galmasabb ezen a környéken, asszonyok, férfiak érkeznek ha­za többnyire bevásárló szaty­rokkal, gyerekekkel, az építő munkások pedig átöltözve, tás­kákkal, vagy kis papírcsoma­gokkal a hónuk alatt indulnak haza, szabad hétvégére. Fönt a tér bejáratánál — ahol az út sima — fiúk, kislá­nyok féllábon ugrálva, ügyes­kednek a darabka cserepet e földre rajzolt négyzetek egyiké­ből a másikba csúsztatni. Vi­lágszerte ismert s legegysze­rűbb gyermekjáték, nem is olyan régen egy kis edugott dél-amerikai indián faluról ké­szített tévé-riportban láttam ugyanezt. Az építők — akik elmenőben egymástól régi „me- lós-szokás” szerint „jóéjszakát” köszönve búcsúznak — oda­szólnak a gyerekeknek is: „A gerendákon és a csatornaárkon nem ugráltok, ám!” Már közhelynek tűnik az „ott­hon melege . ..”, meg a „meleg családi fészek...” $ egyebek, de mégis van valami abban, hogy az ember jelenléte élet- rekelti a korábbi „holt anya- got-közeget". Itt van most hu­szonnégy lakás; függönyök, nyi­tott ablakok, fali képek, harso­gó rádiókészülékek, emberi han­gol: kiáltozó, visítozó apró gye­rekek, ablakokba kirakott, nap­fényben fürdő színes ágyneműk, csapódó ajtók, edénycsörgé­sek itt-ott az erkélyen feltűnő színes pongyolás asszonyok mind-mind jelzik már, hogy a hűvös falak közé az élet költö­zött. Mert a másijf két szárny épületsora még eléggé sivár, vakolatlan, az ablakok — ahol van — meszesek, festékesek, a csupasz lépcsőházak még hu­zatosak és porosak. Mindenütt csövek, építőanyagok, állvá­nyok. Szóval átmeneti állapot A szombat reggelnek vasár­napi hangulata és „illata” van. Egyik nyitott ablakon át kávé­illat árad a tér csendjébe. Magas, feketehajú fiatalasszony virágvázát tesz ki az ablakpár­kányra, nézegeti a maroknyi barkát, amely most szívja ma­gába a napfényt Fönt a ker­tekben törpe barackfákat látok, rövidesen kipattannak majd a virágrügyek. Az építők munka­helyén mozdulatlan minden, némák a kis hordozható beton­keverők, a kapcsolótáblákat lelakatolták, áramtalanították. A Március 21. tér 3. aló! iép ki egy bőrkabátos férfi, Varga István. Nylonháló van a kézé ben, mondja, bevásárolni meg' előbb benéz a barátjához a első épületbe, néha ők hozzá’ haza a gyereket, viszonzása megkérdezi tőlük, kell-e valanv az élelmiszerboltból? — Milyenek ezek a lakások? — Nekem tetszik. De ahogy a többi lakótársak véleményé1 ismerem, úgy hiszem nekik is. Kicsit meg is lepődtem, hogy a kivitelezés ennyire sikerült. A hibapótlási jegyzőkönyvben alig ' szerepelt valami kifogásolni I való. A Pécsi Építő Szövetkezet ' építi a lakásokat, valóban szép j munkát végeznek. — Lakásom ára? — A háromszobás háromszáz­ezer forint, a kisebbiké azt hi­szem kétszázhetvenezer körül van. Természetesen, ahol gye- ; rek van, meg ahol „lesz”, ott kedvezményt is biztosítanak. : Száz-valahány lakás épül e té­ren s ez annyit jelent, hogy | előbb utóbb legalább száz í gyerekkel kell számolni és ép- j pen arról beszélgettünk a na- ; pókban, hogy óvoda bizony '■ nagyon kellene. De nem tudom, van-e rá pénz? Az U-olakú tér épületcsoport­jának nyugati szárnyán levő lakások — hosszú és nagy er- | kélyei, egyébként a délieké is j — a városra nyílnak. Elképzel- I hető, milyen gyönyörű a kilátás j a távoli horizontig. A sarkot képező épület az egyedüli há­romemeletes. Még nem lak­ható, a szakipari munka még hátra van, benyitok a földszinti ojtón, sajnos, nyílik, a fürdő­szoba falának nyolc-tíz óriási üvegtábla „támaszkodik”, nem mondom, könnyű „préda”. Né­zelődésemben az éjjeliőr zavar meg. „Gora vagyok I” — mu­tatkozik be, frissen borotvált, alacsony férfi. — Pedig a szövetkezeti ren­dész figyelmeztette már a mű­vezetőt, hogy legalább a lép­csőházak bejáratát zárják be munka után! Én ugyan itt va­gyok, mindent látok, de az ör­dög nem alszik, tudja hogy van ez? Aztán érdeklődik: — Talán maga is lakástulaj­donos lesz itt? Mondom neki, mí járatban vagyok. — ... Hát igazár, szép léte­sítmény ez itt — folytatja. — Itt voltam már a kezdet kezde­tén, kis szőlőskertek helyére épült fel a tér. Látja, a csator­na-árok oldalából még kilógnak « gyökerek. Az ablakon ért lenézek az aionti öreg, kicsi kis házakra, néhány lépésnyi kertekre, ba­JenSev ég Pásztor odoponyagbáf kesrfifc KENDKIVUL OLCSÓ íiúöltönyök, baktiskosztümők, szöveti uhák ÉRKEZTEK A LEÉRTÉKELT ARUK BOLTJÁBA, Pécs, Saüai a. A, Mohácson, SiWóse» is Kom!éti az Olcsó Aruk Boltjába. NAGY VÁLASZTÉK, KEDVEZ© ARAK 5 s>ses A tiszta Pécsért! Fő feladat a lakosság nevelese romfi-udvorokra, ólakra. Fura kettősség, ez a patinás kopott­ság csak most tűnik fel teljes­ségében, e modern lakótömb­ből kikönyökölve. Mintha új ru­hát öltve, az ember ledobná magáról a viselteset, amelyet soha többé fel nem vesz .. . ... És akik az „új ruhát” megálmodták, majd rajzasztalo­kon megalkották — szintén fia­tal tervezők, a Pécsi Tervező Vállalat dolgozói — sok-sok társadalmi munkaóra árán: Új­vári István, Major Béláné, Ket- terer Ilona, Bátori Béláné, Szá­lai László, Csobó István és űyi- mesi József. És persze, a Pécsi Építőszövetkezet munkásai. Ne­vükhöz, munkájukhoz fűződik a városnak e kedves színfoltja. Rab Ferenc ! A tervek szerint április eise- | jén indul a Tiszta Pécsért moz- i galom. Célja, hogy a várost j tisztán tartsák, a zöldterületek fontosságára hívják fel a Bgyel- 1 met, s a lakosságban tudatosít­sák a örnyezetvédelem fontos- ! sácc mozga'om fontos fel - 1 adatokat tűzött maga elé. Vé- ; geztéve! javuljon az emberek ; közösségi magatartása, emel- i kedjen az egészségügyi kultúra i színvonala, neveljék a városi la- kosságot a tisztaság szereteté- re, s a háztájak, közhasználatú helyiségek fokozott tisztántartá­sára. A mozgalom megszervezésé­re koordinációs bizottság ala kult. Elkészült az intézkedési terv is, amely már konkrétumo- j kát is tartalmaz. Kidolgozzák a Köztisztasági Vállalat hatáskö- j rébe be nem vont területek fo- I lyamatos tisztántartásának rendjét, az építkezések utón visszamaradt építési anyagok és törmelékek elszállításának módjait. A lakói láz. udvarain, padlá­sain és pinceiben elfekvő régi, használaton kívüli lim-lomok összeg*/ V ésére a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat áprilisban lomtaianító napot szervez. A lomok elszállításáról a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lat gondoskodik. E nap pontos ideiérői a lakosságot időben tájékoztatjuk. El kell érni, hogy a terek parkosítása elsősorban társa­dalmi feladat legyen. Gondos­kodni kell a folyamatos gondo­zásukról, legjobb, ha a terüle­ten levő iskolák fiatalsága vál­lalna védnökséget egy-egy el­hanyagolt zöldterület fölött. A kitaposott, kiszáradt virágok helyett a Parképítő Vállalat ad majd újat. q pincegondokról tiagyobb a veszély, min! bárha! máséit az országban „Nemcsak a nehézségeket ismerjükf de készek vagyunk cselekedni is városunk jövőjéért1' A Mecseki Szénbányák Kutatási Osztálya 1957 óta foglalko­zik ismeretlen üregek, pincék műszeres kutatásával. Azóta Pécsett $4 esetben, az ország más helyin — Budapesten, Tokajban, Ka­zincbarcikán, Szobán sib. — 117 esetben végeztük el be nem jár­ható üregek, ismeretlen pincék felkutatását. A jelenleg alkalma­zott komplex mérési eljárásokkal o statikusok által kért igé­nyeket ki tudjuk elégíteni, Nálunk merőben A 17 éves és az ország egész területére kiterjedő üreg­kutatási tapasztalataink alapján megállapíthattam, hogy bárhol is végeztünk méréseket, sehol sem találkoztunk ilyen nagymér­tékű építészeti és közterületi ve­szélyeztetettséggel, mint Pé­csett. Másutt lényegesen na­gyobb szilárdságú kőzetféleség­ben, közel azonos mélységben alakították ki a pincéket, üre­geket. Tapasztalataink szerint a karsztvíz okozta üregek kivéte­lével a mesterségesen kialakí­tott föld alatti térségeknek rendszerük van és a problémát az jelentette, hogy e térségek bejárata az idők folyamán meg­szűnt. Ezeken a helyeken az összefüggő vágatrendszerek feltárása és kellő biztosítása után azok hasznosításáról is lehet gondolkodni. Pécsett merőben más a hely­zet. A mi geológiai viszonyaink szinte kínálták a lehetőséget a különböző szintű és viszonylag kis kiterjedésű föld alatti tér­ségek kialakítására. A város- alapítás óta eltelt időben a kü­lönböző igényeknek megfele­lően képezték ki a föld alatti üregeket, melyeknek jelenlegi hasznosítására csak szűk korlá­tok között lehet gondolni. A pécsi üregrendszert háromszin­tes tagozódásának lehet te­kinteni, s az alagsori szinttől 12 méteres mélységig terjednek. Az ilyen nagymértékű, sok egy­mástól független üreg kialakí­tását a történelmi városközpont geológiai viszonyai tették lehe­tővé. A zömmel pannon homo­kon épült házak tulajdonosai igen sokféle céltól vezérelve lé­tesítettek üregeket, sok bosszú­ságot és problémát okozva már a korabeli városatyáknak is. (Az 1700-as évekből ismerünk büntető határozatot, amely az engedély nélküli és közterület alá nyúló homoknyerés céljából történt üreg létesítést bírságol­ta.) Mindenesetre tény, hogy a város alatt elterülő pincéket, Üregeket mesterségesen állítot­ták (vagy állítják) elő. A probléma összetett. A po­tenciális veszélyt jelentő bejár­ható, állandó céllal épített pincék, vagy véletlenszerűen ki­alakult üregek a forgalom okoz­ta dinamikus terhelés hatására tönkremermek, s beszakadva az úttesten, vagy a felette lévő épületi»« kért okoznak. más a helyzet Nem elhanyagolható (sőt leg­alább olyan súllyal jelentkezik) a városi vízműhálózatból szivár­gó víz sem. A régi, elavult víz­vezeték hálózati veszteségéről nem vagyok jogosult nyilatkoz­ni, de véleményem szerint meg­lehetősen magas. Ebben a pan­non homokban a hosszú ideig szivárgó, vagy kiömlő víz hihe­tetlen nagyságú szabálytalan üregeket tud létrehozni. Ugyan­ilyen veszélyt jelentenek a köz­műhálózat felújítása, vagy egyéb okok miatt hosszan nyit- vatartott munkaárkok, amelyek­ben a nagy esőzések alkalmá­val lezúduló víz ugyanolyan üregeket hoz létre, mint a hi­bás vízvezeték törése. Ismereteim alapján nyugod­tan kijelenthetem, hogy a vá­rosunk alatt található pincék, üregek messzemenően nagyobb veszélyt jelentenek, a megoldás­A probléma végleges és egy­értelmű megoldásához széles alapokon nyugvó komplex ku­tató és kiértékelő munkát kel! végezni. Az eddigi hozzászólá­sok is bizonyítják, hogy a szak­emberek nemcsak a nehézsége­ket ismerik, hanem készek cse­lekedni is a történelmi város je­lenéért és jövőjéért. A feladat nagy, ezért a regionális prognó­zis szempontjából fontos építés­földtani térkép megszerkeszté­sétől kezdve a lokális veszélyek azonnali elhárításáig mindent fel kell ölelnie. Köztudomású, hogy a probléma megoldásához nemcsak pénz kell. A pénzügyi erőforrások megteremtéséhez mindenekelőtt egy jól megala­ban pedig sokkal nagyobb erő­feszítést, szellemi és anyagi rá­fordítást igényelnek, mint bár­hol másutt az országban. A város vezetősége 1968-ban mentette az első lépéseket Először is elrendelte a bejárha­tó pincék feltérképezését majd a frekventált helyeken geofizi­kai mérésekkel az eddig isme­retlen föld alatti térségek fel­kutatását Az elkészült térkép minden addigi elképzelést meg­haladó helyzetet rögzített. A keresztül-kasul szabdalt város­ban viszont a jelenlegi pénz­ügyi lehetőségek mellett csak az időközben jelentkező károk azonnali megszüntetésére volt lehetőség és legfeljebb a fel­vett térkép alapján a legveszé­lyeztetettebbnek minősített utak megóvása. A végleges megoldás messze meghaladja a város ren­delkezésére álló erőforrásokat. A veszélyeztetett városrészben létesítendő új épületek, emelet- ráépítések tervezésének meg­kezdése előtt a statikusok nem­csak a meglévő üregtérképet használják fel, hanem részletes üregkutatást is végeztetnek. A mérések elvégzéséhez a Mecse­ki Szénbányák kutatási osztálya megfelelő kapacitással rendel­kezik. pozoti, részletes, időre lebontott, megfelelő súlyú tárgyalási ala­pot nyújtó tervjavaslat szüksé­ges, amelynek összeállításához — véleményem szerint — meg­vannak a feltételek. Az eddigi hozzászólásokban a legkülönbözőbb munkaterüle­teken dolgozó szakemberek tet­tek tanúbizonyságot a város jö­vője iránti felelősségérzetről. Ezt a felelősségérzetet, a küiön- ; böző szakterületeken jelentkező szellemi kapacitást nem kihasz­nálni — könnyelműség. Masszi Dénes oki. geofizikus mérnök Mecseki Szénbányák kutatási osztálya NÉHÁNY HÉTEN BÉLÜL LEBONTJÁK A SÉTATÉR! VÍZLÉPCSŐT Mi lesz a helyén? Evek óta „dúlt" a vfta: mi te* gyen a pécsi István téri vízlép­cső sorsa? A városkép egyik jellegzetessége ez a hivatalo­san kaszkádnak nevezett víz­lépcső, amj sok-sok éve esőví­zen kívül más vizet nem látott És mégis ... A Székesegyház az anzikszokon elképzelhetetlen nélküle. A térhez ugyanúgy hoz­zátartozik, mint a széles lépcső­sor, a Szepessy-szobor, a két obeliszk .., Nos, a régi anzik­szok most „kimennek a divat­ból”. A vízlépcső reges régen fel­mondta a szolgálatot, felújítása pedig olyan súlyos milliókba kerülne, hogy óhatatlanul fel­vetődik a kényes — és sokak által bizonyára erősen vitatott — kérdés: megéri-e? A döntés megszületett, s ez végérvényesen és visszavonha­tatlanul megpecsételte p vízlép­cső sorsát. Néhány héten belül lebontják az egész építményt (ha a tér másik oldalán helyre- állnak a normális útviszonyok). Köveit megőrzik, hogy idővel másutt szükség szerint felhasz­nálhassák, Persze nem kell na­gyon messze menni, a sétaté­ren és körny'ákén nagyon sok a javítanivaló, s á köveknek itt lenne a legjobb helyük. No és a vízlépcső helye? Er­ről végérvényes döntés még nem történt, bár a koróbüaft kiírt tervpályázaton számos hasznosítható ötlet született. Egy dolog már ma Is biztos: a kaszkód nyugati oldalán lévő : utat a vízlépcső bontásával ! egyidejűleg megszüntetik, a jö- | vőben tehát a Jonus Pannonius j utcából a Sallai utca felé csak i a tér nyugati oldalán, az Esze i Tamás utcából leágazó úton lehet közlekedni, A vízlépcső és a mellette lévő út helyét ideig­lenesen füvesítik, s majd ké­sőbb — a lakosság véleményét is figyelembe véve — történik végleges döntés arról, mi le­gyen az István tér e nagyon je­lentős szögletének a sorsa. Olyasvalamit kell ide találni, ami ha nem is pótolja a víz­lépcsővel elveszett látványt, de i megújítja a teret, s újabb évti­zedekre adja meg a Székesegy­ház és a Miasszonyunk tempóm közötti ‘érség jellegze­tességét W. i SZŐLŐOLTVÁNY Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Tramini 9 Ft/darabonkénti áron, Gyökeres alany 5C—5BB 5,50 Ft/db áron kapható A VILLÁNY-SIKLÓSI ALLAMI GAZDASÁGNÁL, VILLANYBAN. Postán utánvétté! s szállítunk. Hasznosítsuk lehetőségeinket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom