Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-20 / 78. szám

Vífág prot^*»rí»í. eav^etüíf^^^V* Dunántúli napló XXXI. évfolyam, 78. szám 1974. március 20., szerda Ara: 80 filler Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vándormadarak, letelepedőben Csillapul a vándormadarak vonulása, a gyártói-gyárig, mun­kahelytől munkahelyig vezető utak szövevénye már nem any- nyira kusza, mint korábban. Em­lékezzünk csak, micsoda ribillió kísérte csapataikat! Csábítások és ígérgetések, kápráztató jöve­delmek emlegetése, szövetkeze­ti kisegítő üzemek kárhoztatá- sa, szigorú adminisztratív in­tézkedések követelése... Két esztendeje, 1972-ben az ipar minden száz foglalkoztatott­ja közül átlagosan 34 fő lépett ki munkahelyéről. Tavaly három­mal kevesebb. Persze, tegyük rögtön hozzá, e tekintélyesnek tűnő arány csalóka. Hiszen benne foglaltatik a gyermek- gondozási segélyt igénybevevő mama éppúgy, mint a katonai szolgálatra bevonuló ifjú, vagy a nyugdíjazását kérő dolgozó. S azok szintén, akik népgazda­sági szempontból helyesethe- töen változtattak munkahelyet, azaz például egy dinamikusan fejlődő iparágba mentek át. Ám mivel az említettek tábora éyről-évre lényegében azonos létszámú, a csökkenés minde­nekelőtt a nem szívesen látott vándormadarak körét érintette. Aminek örülni lehet. S tanulsá­gait számontartani még inkább szükséges. Hiba lenne ugyanis a szem­revételezést befejezni az ipar terepével. Ott megritkultak a vándormadarak seregei, de meghökkentően nagy csapatok kelnek szárnyra egyéb területe­ken. Például a kereskedelem­ben, ahol tavaly száz emberből átlagosan ötven kérte a mun­kakönyvét! Azaz minden máso­dik dolgozó. Idén már a keres­kedelemben is csökkentik a munkaidőt, ez remélhetően eny­hít a gondokon. Am sem itt, sem a népgazdaság más ága­zataiban egyetlen intézkedésre hagyatkozni nem szabad, nem lehet. A sokat emlegetett mun­kaerő-gazdálkodás tényleges, érdemi gyakorlása a nyitja a gondok megoldásának. Amihez szükségesek központi, kormány­zati döntések is, de a vállalati tevékenység erőteljes megjaví­tása legalább ennyire elenged­hetetlen. Ideje például eloszlatni azt a mítoszt, mely a munkahelyvál­toztatások többségét a bérrel, az új beosztás nagyobb kerese­tével indokolja. Amint azt egy közelmúltban végzett széleskörű elemzés igazolta, pusztán a ki­lépők egyharmada jelölte meg elhatározása okaként a kevés pénzt. A többiek a nehéz mun­kakörülményekre, a kedvezőtlen munkahelyi légkörre, a gorom­ba vagy közönyös bánásmódra hivatkoztak. Jót tett az ügyeskedők, a munkaerő keresletet kihaszná­lók, a munkaundorban szenve­dők hosszúra nőtt szárnyainak nyesegetésében a központi és helyi intézkedések sorozata. így egyebek között bizonyos terüle­tek bérezési lehetőségeinek korlátok közé szorítása, az álla­mi iparban végrehajtott bér­emelés, a vállalatok egy résié­nek azon elhatározása, hogy tarka munkakönyvvel nem veszik fel a jelentkezőt, nem adnak több bért, mint amennyi az elő­ző helyén volt az illetőnek, s hasonlók. Oren hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy a tennivalók sora ezzel végétért. A munkaerő-gazdálkodás nem egyszeri akció, hanem folyama­tos teendő. Tehát föltételezi a figyelem, a törődés folyamatos­ságát, az állandó készültséget, a vállalati munkaerő-mozgás rendszeres elemzését, az új je­lenségek és okok föltárását. S persze, az időben történő cse­lekvést. Mészáros Ottó Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága március 19-én, kedden reggel összeült. A Politikai Bizottság javaslatára az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, a munkásosztály helyzetéről szóló jelentés; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének fel­adatairól szóló előterjesztés, valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdések megvi­tatása van napirenden. A Központi Bizottság szerdán reggel folytatja munkáját. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság többéves munkával vizmen- tesíti a Csikóstöttös környéki vizenyős területet. A gépek jelenleg a Hábi csatornán dolgoznak, bővítik a medret, hogy a betorkolló patakok vizét áradás esetén is le tudja vezetni Fotó: Erb János A l&vő az atomerőműveké Gyors fejlődés a KGST-országokban KS/D. NAPUS. T.Í.KOTO Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadta Trygve Bratteli norvég miniszterelnököt. Jobboldalt: Andrej Gromiko külügy­miniszter. A világ energiagondjainak megoldásában mind nagyobb figyelmet kapnak az atomerő­művek. A hosszú távra szóló számítások szerint az ezredfor­duló, tehát a 2000. év táján már a világ elektromos ener­giatermelésének több mint a felét adják majd. Gyors ütemű fejlődés bontakozik ki a KGST- országokban. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban már dolgoznak atomerőművek, s most készülnek ilyen korsze­rű energiatermelő létesítmény üzembehelyezésére Bulgáriá­ban. Magyarországon is meg­kezdődött az atomerőmű építé­sének előkészítése. Az előzetes elgondolások szerint 1990-ig a Tavaszi nagyüzem a földeken > Munkában a repülőgépek és a helikopterek > Harmincötezer hektár kukorica rendszerben A mezőgazdasági üzemek már jól benn járnak a tavaszi munkákban, A szerencse ezút­tal kedvezett Baranyának, míg a Tiszántúlon változatlanul tart a szárazság, az Alföldön sok­felé meg kellett kezdeni az öntö­zést is, megyénkben február vé­gén, március elején kiadós csapadékmennyiség hullott le. Ez most megkönnyíti a munkát. Bár a talaj alsóbb részeiben változatlanul fennáll bizonyos nedvességhiány, A legnagyobb munka ezek­ben a napokban a talajelőké- szités, az ősziek fejtrágyázása, de sok helyen vetik a kora ta­vaszi növényeket. Sőt, az állami gazdaságok a koraiak vetését már be is fejezték. A gépek 80 százaléka az őszi mélyszán­tások lezárását, a magágyak előkészítését végzik. Az őszi gabonák téli-tavaszi fejtrágyá­zását főként repülőgépekkel, a kukoricaföldek vetés előtti vegy­szerezését pedig helikopterrel végzik az üzemek. Pillanatnyi- iaq három növényvédelmi re­pülőgép és négy helikopter dolgozik a megyében. A mohá­csi repülőgépes növényvédő társulás bérelt repülőgépe mór január 15-én megérkezett és azóta több, mint 10 ezer hek­tár gabona műtrágyázását vé­gezte el. Ez a társulás március hónapra egy helikoptert is bé­relt a kukorica területek vegy­szeres gyomirtására. A helikop­ter eddig a hímesházi, a vé- méndi, a berkesdi és nagykő- zári tsz-ekben 2000 hektáron végezte el a vegyszerezést. Órateljesítménye 100—150 ka- tasztrális hold. Egy saját és egy bérelt repülőgép és egy heli­kopter dolgozik a Bólyi Állami Gazdaságban. Ezenkívül egy helikopter dolgozik a Villányi és egy a Szigetvári Állami Gazda­ságban. Még két hét és áprilisban megkezdődik a legnagyobb ta­vaszi munka, a mintegy 85 ezer hektár kukorica vetése. Addigra a helikopterek bese­gítésével készen kell lennj a vegyszerezésnek és a magágy­készítésnek, Ez a munka jól ha­lad az idén, ami már összefügg a zárt termelési rendszerekben előírt nagyobb technológiai fe­gyelem betartásával. Ezt az évet Baranyában a különféle kukorica termelési rendszerek gyors térhódítása jellemzi. A KSZE, (szekszárdi) rendszerben 15 tsz és öt állami gazdaság 40 gépsorral vesz részt, a rend­szer területe 20 500 hektár, A bajai rendszerben három tsz érdekelt 5 gépsorral 2500 hek­tár területen. A CPS társulás­hoz hat tsz és egy állami gaz­daság csatlakozott 14 gépsor­ral 10190 hektáron. Végül a nádudvari KITE — zárt rend­szert 7 tsz Választotta, az utób­biak azonban majd csak jö­vőre kezdik meg a zárt rend­szerben történő termelést. Ezen a tavaszon 59 gépsor kez­di meg a munkát és mintegy 35 ezer hektár területen terme­lik rendszerben a kukoricát. Ez a nagyüzemi kukoricaterület­nek már több, mint 40 százalé­ka, az állami gazdaságoknál pedig a kukorica 90 százalékát már az idén zárt rendszerben termesztik. A rendszerektől 15— 20 százalékos terméstöbble­tet várnak. KGST-országok több mint 150 atomerőművi reaktor építését tervezik. E korszerű energiafor­rások lérehozásában felvetődő rendkívül sokrétű gazdasági, műszaki és tudományos problé­mák megoldásához, az össze­fogáshoz nyújt nagy segítséget a KGST villamosenergia állan­dó bizottsáq 5. és egyben leg­fiatalabb munkacsoportja, az 1967-ben megalakított atomerő­mű szekció. A közös munkához a már működő atomerőműveknél szerzett tapasztalatok átadásá­val különösen sok segítséget nyújt a Szovjetunió, emellett a Német Demokratikus Köztársa­ság és Csehszlovákia, de akad még jó néhány olyan feladat is, amelynek megoldásával ép­pé™ a szocialista nemzetközi munkamegosztás jellegéből fa- kadóan az atomerőművel még nem rendelkező KGST-tagálla- mok is értékes partnerként vesznek részt a szekció munká­jában. Többek között Magyar- ország előzetesen vállalta, hoqy Bulgáriával és Lengyelor­szággal együtt megvizsgálja, milyen módon lehet kidolgozni a folyékony radioaktív hulladé­kot besűrítő berendezések ter­veit. Bulgáriával közösen méri fel a szekció magyar tagozata a speciális víztisztító berende­zések megtervezésének lehető­ségeit is. Az atomerőművek tervezése­kor különösen nagy teret szen­telnek a biztonságtechnikai fel­adatoknak és a környezetszeny- nyeződés csökkentésének. A su­gárbalesetek megelőzését cél­zó biztonságtechnikai intézke­dések kidolgozását az NDK koordinálja, s javaslatára el­sősorban azokat a műszaki megoldásokat keresik, amelyek­kel magában a berendezésben csökkentik a veszélyt. Korábban ugyanis viláqviszonylatban az a gyakorlat érvényesült, hogy fő­ként az atomerőművek kapaci­tásának és környezetének meg­választására, meghatározására szorítkozott a biztonsági előírá­sok túlnyomó része, s most e passzív védekezés helyett kerül előtérbe a közvetlen veszélyfor­rást lényegesen csökkentő és aktív műszaki, mérnöki beavat­kozás. A környezeti szennyező­dés tekintetében egyébként is sok tudományos vizsgálat iga­zolja mór, hogy az atomenergia békés felhasználása jóval ve­szélytelenebb, mint számos iparág mellékterméke. Egy széntüzelésű 350 megawattos erőmű naponta 75 tonna kén­dioxidot és 16 tonna nitrogén- oxidot bocsát a levegőbe, az atomerőmű viszont nem szaba­dít fel káros vegyi terméket. A vízierőművek után tehát az atomerőművek a „legtisztább” energiatermelők. A szekció magyar tagozata aktívan részt vesz a sugárvéde­lem fejlesztésében is. Az atom­erőművek ionizáló sugárzása el­leni védelem tervezési, számítá­si módszerének kidolgozását koordináló NDK-nak már el­küldött egy fontos számítógépes proqramot, amelyet a Központi Fizikai Kutató Intézet dolgozott . ki, s újabb adalékot nyújt majd a Budapesti Műszaki Egyetem atomreaktoránál végzett bonyo­lult sugárzásvizsgálatok ered­ményeiről is. Magyar javaslatra a szekció munkatervébe iktatta a KGST atomenergetikai adatbankjának létrehozását, s Maavarország vállalta az e témakörben vég­zett közös munka koordinálá­sát is. A szekció idei munkatervébe felvett újabb együttműködési témák alapján a Szovietunió kidolgozza az atomerőművek üzemviteli szakembereinek szak- oktatási programját. Az idén végeredményben 14 fontos té­macsoportban megjelölt felada­tok megoldását segíti a KGST- országok összefogása az atom­erőmű szekcióban. Nagykozárból a Bogódmlndszenti Állami Gazdaság területére „költözött” a repülőgépes Növényvédő Állomás helikoptere. Ezen a területen ezer holdas kukoricást permetez Hungazinnal. A képen: tankol a gép felszállás előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom