Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-18 / 76. szám

Tízéves a pécsi Tüdőgyógyintézet MOZI Park: A diktátor (f4, hnó, 8). Petőfi: Bíbormadár I—II. (f5, f8). Kossuth: A diktátor (2, n5, f7) Art Kino: Napraforgó (hn9). SZÍNHÁZ HANGVERSENY A Pécsi Nemzeti Színházban fél 8-kor a Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye. — Vezényel: Borbély Gyula. Közre­működik: Yoko Kubo (Japán) hegedűművész. A szekszárdi Babits M. Mű­velődési Központban de. 11-kor es du. 3 órakor Peti és a Róka. A Déryné Színház gyermekelő­adása. Pécsett, a Doktor Sándor Mű­velődési Központban 19 órakor Amatőr Színpadok előadása: Pillanatkép egy bolygóról — Még képesek röpcédulákat osz­togatni, RÁDIÓ Kossuth: 21.30: Mi, férfiak... „férfi-magazin". Petőfi: 20.13: Ki tud róluk? Dokumentum játék. Pécsi Stúdió: 17.30: Fiatalok 60 perce. Rezes Zsuzsa műsora. ESEMENYEK A Pécsi Akadémiai Bizottság Székhazában Rózsa Gyula mű­vészeti író beszélget Martyn Ferenc festőművésszel 18 óra­kor. Meszesi József Attila Műv. Ház. 19 órakor: DELTA-EST. Be­szélgetés Kudlik Júlia műsor­vezetővel és Várhelyi Tamás fő- szerkesztővel. A Komarov Gimnáziumban kiállítás nyílik a geodéziai mű­szerek fejlődéséről. íizenhalezren távozlak gyógyultan... jiigoszläu KEDD: Második műsor: 20.30: Egy este Siivy Vartannal és Johnny Hol!yday-val. SZERDA: 19.00: Az On slágere az idényben. 20.30; A müncheni árulás napjai. M. rész. CSÜTÖRTÖK: 17.45: Történetek ku­kákról. 20.30: Valter Szarajevót védi. Drá­masorozat. 22.20: Visszatérés a dzsesszhez. 22.50: Jégkorong V3. Ljubljana: Jugoszlávia—Ausztria. FENTEK; 21.30: Jégkorong VB. Jugo­szlávia—USA. SZOMBAT: 15.15: Jugoszláv labda­rúgó-bajnokság. 20.30: Az Ewovízió dala. 21.00: Az akció művészete. Második műsor: 22.10: Dick Cavett bemutatja önök­nek. V V BOLOND VASÁRNAP. Katajev: Bolond vasárnap című zenés vigjátékát mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház az évad harmadik könnyűzenei produk­ciójaként, Fényes Márta ren­dezésében. A darab szerepel a fővárosi Városmajori Szabad­téri Színpad nyári programjá­ban is. A budapesti előadást vendégként Sík Ferenc ren­dezi. O MIKÁDÖ. Csorba István, a Csiky Gergely Színház kitű­nő és Kaposvárott igen nép­szerű művésze játssza az egyik főszerepet a Mikádó c. klasz- szikus angol operett tévéválto­zatában. Mint már jeleztük a produkcióban Mészöly Kati pé­csi magánénekes is szerepel. • PÉCSI PLAKAT VARSÓ­BAN. A lengyel fővárosban rendezik a nyáron, az V. Nem­zetközi Plakát Biennálét. A jú­niusban nyíló nagyszabású tár­laton kiállítják Pincehelyi Sándor pécsi grafikus plakát­ját, amelyet 1972-ben tervezett Diem Pál kiállításának hirde­tésére, a tanús Pannonius Mú­zeum felkérésére. V ZENÉS VASARNAP DÉL­UTÁNOK az Augusz-házban címmel hat előadásból álló hangversenysorozat indult Szek- szárdon nemrégen a Liszt Fe­renc Állami Zeneiskola és a TIT Tolna megyei Szervezete rende­zésében. Eddig két alkalommal hangversenyeztek az Augusz-ház egyik nagytermében. Március 24-én megrendezik az országos zongoraverseny győzteseinek gá­laestjét, a későbbiekben az Augusz-ház vendége lesz töb­bek között Horváth Györgyi (cselló), Pálma Ilona (brácsa), Falusi Mária (klarinét). A tava­szi vasárnap délutánok befe­lező hangversenye május 5-én j Tízéves fennállását ünnepli a pécsi Tüdőgyógyintézet, ahon­nan ez idáig csaknem tizenhat- ezer beteg távozott gyógyultan. Baranya megyében a század- I forduló tóján évente mintegy másfél ezren haltak meg a ja- i vában dühöngő gyilkos kórtól. Ma már gyakorlatilag megszűnt i az ilyen fajta haláleset. A Mor­bus hungaricus, a magyárbe- ! tegség, megszűnőben von. Dr. Háber József egyetemi j docens, az intézet igazgató fő­orvosa a tüdőgyógyászatról és a mindennél fontosabb meg- ! előzésről beszél: ; — Ma már nem tartozik a halálos betegségek közé a „tü­dőbaj", ha idejében Orvoshoz fordulnak vele. ötven évvel ez előtt ha valakinél megállapítot­ták ezt a kórt, az egyenlő volt a biztos pusztulással. Természe- : tesen e téren is a megelőzés a : legfontosabb. Az évente esedé­kes tüdőszűréseket nem a la- | kosság bosszantására rendez­zük. Azt szeretnénk, ha minél kevesebben kerülnének hozzánk. — A kórokozók miként jut- i hatnak a szervezetünkbe? — Amíg nem alkalmazták a már kötelező BCG-oltást, az esetek jelentős részében egy gyermekkorból hozott fertőzés­gócból alakult ki a későbbi fel­nőttbetegség. Napjainkban azonban fertőzés útján terjed. — A pécsi Tüdőgyógyintézet­ben melyek a leggyakoribban kezelt betegségek? — Bányászváros lévén első­sorban a szilikózis, ezután pe­dig j gümőkor és a különböző krónikus, gyulladásos tünetek. A betegek tíz százalékánál pe­dig a század nagy réme, a rák. Bár nem győzzük elégszer hang­súlyozni, hogy az idejében meg­állapított kór ez esetben is gyógyítható. — Melyek az intézet leggyak­rabban használt gyógyászati eljárásai? — Csaknem 90 százalékban a gyógyszeres kezelést alkal­mazzuk, igen jó eredménnyel. Elvétve azonban műtétre kell küldenünk a pácienst, amelyet sajnos itt nem végezhetünk, mert a mellkasi sebészet egé­szen különleges felszerelést igé­nyel, amely csak a fővárosban van egyelőre. A rákos megbete­gedések esetén viszont mind gyakrabban használjuk a sugár- kezelést, az intézet cobalt-ágyú- jával. Jelenleg kísérletezünk az abaligeti húsz ágyas gyógyin­tézetben, hogy a barlang leve­gője mennyire vehet részt az eredményes gyógyításban. Azt sem hallgathatjuk azonban el, hogy tüdőbetegségek kezelése igen hosszadalmas, átlagban száz nap, de elhúzódhat egy évig is, — Országos viszonylatban a nyilvántartott betegek száma az utóbbi egy évtizedben a felére csökkent. Hazánk milyen helyet foglal el Európában a TBC meg­betegedések gyógyítása terén, és a pécsi intézet milyen erő­feszítéseket tesz az eredményes kezelés érdekében? — A TBC kórokozói igen ér­zékenyen reagálnak a társadal­mi változásokra, így a megja­vult lakás- és egészségügyi el­látottság révén a nemzetközi él­mezőnyben járunk. Jól megszer­vezett egészségügyi hálózatunk sok ország előtt példa lehet. Intézetünk az elmúlt évtized alatt állandóan gyarapodott. A legkorszerűbb gyógyászati be­rendezéseket szereztük be, la­boratóriumainkat is állandóan fejlesztjük. Nagy jövő áll a sugár-kezelés előtt, ez azonban még inkább csak kísérleti gyógymód. A Mecsek déli lankáján épült Tüdőgyógyintézet tizennégy or­vossal és több mint kétszáz al­kalmazottal veszi fel nap mint nap a harcot a kórral. A gyó­gyítás sikerességét az intézet kapuján kilépő egészséges tü- dejű emberek bizonyítják. Füzes János A főid nem hazudik... Új elmélet a honfoglalásról í Hosszú évek munkájának 1 eredményeként 1975-ben megje- i lenik a tízkötetes, átfogó ma- I gyár történelem első néhány kötete. Az őstörténetről szóló fe­jezet megírására Barta Antal, a történelemtudományok kandidá­tusa, a Történettudományi Inté­zet munkatársa kapott megbí­zást. A tudós az Akadémián már ismertette sokak számára meglepő, új elméletét: honfog­laló őseink nem nomádok, ha­nem ebben az időben már rég­óta földművelők voltak! Berta Antaltól kutatásai eredményei felől érdeklődtünk. % Hogyan jutott arra a kö­vetkeztetésre, illetve később meggyőződésre, hogy őseink a honloglalás idején már földmű­veléssel foglalkoztak? — A honfoglalás és az állam- alapítás között egy évszázad telt el. István király törvény- könyve már házakról, ácsokról, kovácsokról, szőtóművelőkről be­szél. Ilyen rohamos fejlődés száz év alatt nem alakulhatott ki. Megerősített ebben a meggyő- I ződésemben az a tény, hogy a i germán és az angolszász né­peknél az államalapításoknak nem egy, hanem három-négy­száz éves előzménye volt. Ebből Japánok kutatják Miért jó a magyar énekoktatás? Az UNESCO évekkel ezelőtt megvizsgálta, hogy a különbö­ző iskolai tantárgyak közül melyik országban melyiket ok­tatják a legkorszerűbben, a legmagasabb színvonalon. A vizsgálat eredményeként az ének oktatása tekintetében Magyarorszáq került az élre. Azóta a világ sok országából érkeztek már hazánkba énekta­nárok, hogy a magyar zeneok­tatást, ezen belül az úgyneve­zett Kodály-módszert tanulmá­nyozzák. Tegnap japán énektanárok tíz főnyi csoportja jött Pécsre. A messze országból érkezett nevelőik a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola kihelyezett pécsi tagozatát és a pécsi Má­tyás király utcai Általános Isko­lát látogatták, illetve látogat­ják majd meg, továbbá részt vesznek a Liszt-kórus egyik pró­báján, De ellátogatnak a kom­lói zenei általános iskolába is. Közbe-n tegnap kirándultak a ; siklósi várba. A baranyai ta- ; pasztalatcsere befejeztével Kecskemétre utaznak majd, | ahol ugyancsak kimagasló a 1 zeneoktatás színvonala. Dr. Robert Karplos professzor Pécsei A Mac,,a- Tudományos Akadémia vendégeként Magyarországon tartózkodó kaliforniai professzor, dr. Robert Karplus az elmúlt héten dr. Mars György akadémikus társaságában látogatást tett Pécsett. Karplus professzor tS évvel ezelőtt dolgozta ki a Science-programot, amely az amerikai aisótagozatos természettudományos oktatás napjainkban már széles körben elterjedt formája. A Science program módszertani elemeit Pécsett is bevitték o Természetismeret című kísérleti tantárgy oktatásába, amelyet a Pécsi Tanárképző Főiskola munkacsoportja kezdeményezett dr. Pólffy Györgyné irányításával. Képünk a Jókai úti iskolában készült, az iskola II. B osztályában, ahol dr. Mihály Sándomé tartott természetismeret érát. A háttérben: dr. Robert Karplus, dz. Man Oyöfgf, dy. Pálffy Györgyné is Gábriel József, ez iskola igazgatója. jutottam arra a következtetésre, hogy a honfoglalás idején — mai kifejezéssel élve - nem nulláról indultak. 0 Milyen tények támasztják alá ezt a feltételezést? — A honfoglalás, mint ez köz­ismert, fegyverrel történt. Meg­szerezni, megtartani a terüle­tet: ehhez a katonai szervezett­ség magas fokára volt szük­ség. A húszezer harcost el kel­lett tartani, részükre fegyvert gyártottak, s ez sem volt olcsó mulatság: a magyar harcos fegyvere, vértje, pajzsa, egyszó­val vasfelszerelése tíz kilogram­mot tett ki! Mindezt nem lehe­tett volna a nomád portyákon szerzett hadizsákmányból előte­remteni. 6 Nyers, bárdolatlan őseink e tulajdonságaik mellett tájéko­zott emberek voltak: diplomáciai tárgyalásokat folytattak Bizánc­cal, Germániával, rendelkeztek tehát egy bizonyos intelligencia­szinttel. Mindezek az érvek amellett szólnak, hogy a magyar nép a honfoglalás Idején mái nem volt nomád, hanem őseink a nagyobb szervezettséget és magasabb kulturális szintet fel­tételező földműveléssel loglal- koztak ... — Feltételezésemet igazolja a nyelvtudomány és a régészet. Ezek egyike a legbiztosabb for­rások, amelyekre az írásos em­léket nem kínáló, ilyen kapasz­kodókat nem nyújtó őskor ku­tatásában támaszkodhatunk. A honfoglaláskor ugyanis őseink szókincsében már ilyen szavak szerepeltek; eke, tarló, borsó, búza, árpa, alma, szőlő, boglya, szűr. A Don—Donyec vidéken pe­dig, ahonnan a magyarok a Kárpát-medence felé vándorol­tak, olyan kő- és téglaerődöket tártak fel, amelyek a 8—9. szá­zadból valók. Árpa- és búzaver­mek, könnyű és nehéz ekék, ka­pák, szőlőmetsző kések kerültek elő belőlük. Bizonyos tehát, hogy azon a területen földmű­velő népek is éltek. Persze, a le­let néma: nem árulja el, ki használta. De annyi bizonyos, hogy az itt feltárt szintre épül honfoglaiáskori műveltségünk. ^ Eddig úgy tudtuk, hogy o vándorélet nem egyeztethető össze a letelepedést kívánó föld­műveléssel. A germánok, szlávok, gótok ! becserkészték egész Európát. És i sohasem voltak nomádok, min- j dig földműveléssel foglalkoztak. I A vándorlást nem mai életrit- í musunknak megfelelően kell el- j képzelni: hosszú ideig tartott, , több éves pihenőkkel, egy he- ! lyen maradással. Ami pedig a j feltárt leletek hitelét illeti: vé- . leményem szerint az őstörténet 1 kutatásában a régészeti odatok a mérvadók elsősorban. A föld I nem hazudik. Varga Zsuzsa TELEVÍZIÓ Ibsen és a nők a címe c drámátóltéueti sorozat ked­di adásának, amelyben a Salness ópítőmesterbő' s o Nórábó' láthatunk részlete­ket. Érdekes do:<ums :tum- fllm emlékeztet szerdán oz első magyo oroietái dikta­túrára. Címe- A7 ELSŐ. A kertes csatornán Bajor Gizit láthatjuk a Színeszmuzeum adásában. Gorkij írasaibc; készült Merk Donszxoj ki­tűnő rendező Gyermekeveim című filmje, amit csütörtö­kön láthatunk a tőműsor­ban. Szombaton az éjsza­kai adásban Fábri Zoltán kitűnő filmjét, a Két félidő a pokolbor-t látjuk Sinko- vits Imre főszereplésével. Vasárnop délután Korvin Ottóra emlékeznek egykori barátai és harcostársai, hogy megrajzolják forradal­már portréját. MOZI Már forgatáso dejer szenzációt keltett a ME­RÉNYLŐK című francia— olasz—NSZK film, amely egy megtörtént politikai gyilkosságot idéz föl, s ezért a francia rendőrség már a forgatásokat meg akarta akadályozni. Számos Kitűnő alakítás teszi emlékezetessé a filmet, amely ez áruló alakjának bemutatásával átélhető emberi drámává szervezi a történelmi ténye­ket. SZÍNHÁZ Magyarországi ősbemuta­tóra kerül sor pénteken Ka­posvárott, a Csiky Gergely Színházban. Szuhovo—Ko- bilin: Tarelkin halála című komédiás tréfáját Elbert János fordította. A darab új zenéjét Simon Zoltán sze­rezte, a produkciót Komor István igazgató-rendező ál­lította színre. Szerdán este Pécsett, a Műszaki Főiskola Kollégiu­mában Karsai János és a Mimikri-Mim Együttes pan­tomim esttel szerepel. Szekszórdon a Babits Mű­velődési Központban a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttese vendégszerepei szerda este. Vasárnap a pécsi Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban rendezik meg a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészeinek közreműködésével Hallama Erzsébet és Makay Ida szerzői estjét. HANGVERSENY Szerdán este fél nyolckor c pécsi Lisrt-teremben Lio­nel Rogg (NSZK) orgona- [ estiére kerül sor. Közremű­ködik Gyermán István he- I gedűművész. Pénteken kez­dődik Szekszórdon c Ba- ' bits Művelődési Központban c zenetanárok háromnapos országos zongoraversenye. KIÁLLÍTÁS Pénteken a Dokto íu'dor Művelődési Kó ,ntban nyílik Vesna Prica grábi fotóművésznő /.-.mbori üvegművesek című kiállítása. Vasárnap délelőtt a' Rá­kóczi út 15 sz. alatti kicllí- tchelyiségben nyílik a pécsi Rádiómúzeum gyűjteményét bemutató első kió'h'tcs. Szekszó'don 'osárnap a Ke­let-ázsiai Múzeum Mozai­kok Távol-Kelet művé^zeté- bői című kiállítása nyílik a 1 Balogh Adóm Múzeumban. ESEMENY Csütörtökön országszerte megemlékeznek a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Pénteken két . napos tudományos ülésszak j kezdődik o pécsi Tanárképző Főiskolán a Rókóczi-kor ku- I tatásainak legújabb ered­ményeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom