Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-16 / 74. szám
I DUNANTOU NAPLÓ 1974 móreiu: 1Í. Por és pernye Pécs felett Kazántelepek, háztartások ontják a füstöt A PAB ievegőtisztasógvédel- mj munkabizottsága feltérképezte Pécs valamennyi kazántelepét. Eszerint Pécsett 78 közületi központi fűtésű kazán található. Ezekben a kazánokban évente 27 ezer tonna tüzelőanyagot égetnek el. A közel nyolcvan kazánból eqy esztendő leforgása alatt 157 tonna por, korom és pernye áramlik a levegőbe. Igen tanulságos rápillantani a város levegőtérképére. A belvárosban egymás hegyén-hátán állnak a szennyezőforrásokat mutató jelek. A közületi központi fűtésű kazánok ugyanis ezen a részen koncentrálódnak. A második kerületben 56 kazánház szolgáltatja a meleget, ötször annyi mint az első és c második kerületben. Igaz, a 78 kazántelep nem bocsát ki nagy mennyiségű szennyezöanyagot. Az ipari üzemek körülbelül negyvenszer annyi füstöt, kormot „termelnek", mint a kazántelepek de — s most idéznék a közelmúltban elkészült levegőtisztaságvédelmi tanulmányból • — „ ... ha a füst minőségét is értékeljük, akkor jól látható, hogy éppen a belvárosban több helyen rendszeresen erősen kormozó füstöt bocsátanak ki a kazánok kéményei. Ez legtöbbször a szakszerűtlen tüzelés következménye". Hasznos lenne tehát a tüzeléstechnikai kérdést az energetikusoknak is megvizsgálni, mert ez nemcsak légszennyezési ügy, hanem energiatakarékossági lehetőség is. A szilárd szennyező anyagoknál veszélyesebbnek mutatkozik a pécsi kazántelepek kéndioxid kibocsátása, ami Zsűrizett tervek olcsón Magyarországon az épülő lakások kétharmad része magánerőből' valósul meg. A családi házakat, üdülőket építők ma még csak igen kevés helyen vásárolhatnak szervezetten ajánlott tervrajzokat, olcsó, praktikus, de igényes típusterveket. Pedig az építkezők igényelnék a tájékoztatást. Ezt mutatja az a pár számadat is, amely a pécsi tájékoztatási iroda forgalmát jellemzi: 1972- ben 360 000 forintos bevétellel zárták az évet, 1974- beri évi tervüket 2 millió 140 000 forintban jelölték meg. Két évvel ezelőtt nyílt meg Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Ma is egy kicsi szobában, tulajdonképpen albérlőként tartózkodik ott. Igen időszerű volna egy olyan központ kialakítása, ohol az építkezni akaró telektulajdonos kedvére válogathat a tetszetős, mór zsűrizett tervrajzokból, és azokat szabadon mozgatható maketten, táblákon megszemlélhetné. Ugyanitt felvilágosítást kaphatna afelől Is, hogy o telekre milyen típusú, jellegű épületet állíthat fel és mennyi OTP-hitelt kophat hozzá. így aztán pontos képet alkothat az építkezésről és annak költségeiről. A megvásárolt tervet csupán jóváhagyás végett kell beadnia a tanácshoz. Ez rengeteg pénz- és időmegtakarítást jelent. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ vezetői tárgyalásokat ío''rtatnak egy Pécsett felállítandó áilondó kiá'lí- j tó--:' - -rnok és tá;ékoztatósi ! ' "-.pont létesítéséből. A kéz- * dsmífv-iszési az ÉTK és az F.VM finanszírozza, a tanácstól csupán a megfelelő helyet kérik. Ország Katalin ugyancsak a belvárosban a legnagyobb. A kéndioxid egészségkárosító hatásán túl az épületekben okoz nagy károkat: a belváros egy-egy újonnan helyreállított épülete 2—3 éven belül feltűnően kopottá válik. Szennyezik a város levegőjét a háztartások is. A pécsi háztartások egy év alatt 54 ezer tonna szenet, 12 ezer tonna olajat é$ több ezer köbméter gázt használnak fel. A megye- székhelyen mintegy 45 ezer lakást tartanak nyilván, ebből központi fűtéses kilencezer, A felmérések szerint a fűtési idényben a szén-, olaj- és gázkályhákból 408 tonna korom és közel két és félezer tonna kéndioxid távozik. A fűtési idényben több mint két és félszer annyira szennyezi a lakásfűtés a város levegőjét, mint valamennyi pécsi közületi kazántelep. S most röviden a közlekedésről, Egyrészt az égéstermékek, másrészt a járművek felverte por szennyezi a város levegőjét, Elsősorban vonatkozik ez a 6-os útnak a városon átmenő szakaszára, valamint a forgalmas útkereszteződésekre, mint a „villanyrendőr” környéke és a Kórház tér... Hogy milyen óriási a gépjárműforgalom a megyeszékhelyen, bizonyítja a statisztika: egy év alatt megközelítőleg az autóbuszok 6,5 millió, a taxik 4,3 millió, a tehergépkocsik 10 millió, a magánautók pedig mintegy 20 millió kilométer utat tesznek meg a városban. A másik fő közlekedési szennyező a MÁV. Pécsnek a négy irányból érkező szerelvények fogadására három vasúti pályaudvara és öt állomása van. A kritikus környék természetesen a főpályaudvar és a fűtőház, mert azért még akad néhány gőzmozdony e tájon . .. A városi levegő minőségének értékelésekor nem szabad megfeledkezni a köztisztasági munkából származó szennyeződésről sem. Igaz, nagy területet nem érint a szennyeződés, de az ottlakók a megmondhatói, hoqy egy-egy szeméttelep közelében élnj mit jelent. Közepes erősségű szél igen gyakran hatalmas porfelhőt sodor az újhegyi szemétlerakótól a 300 méterre fekvő telepre, A kellemetlen szag és a szemét öngyulladásából származó füst még tetézi a porszennyeződést. Mécs László j Tömegesen pusztítják a tél végi virágokat Veszélyben a városi parkerdő Örömmel láttam a napokban a televízióban a parlament mezőgazdasági bizottsága elnökének beszámolóját. Dr. Bélák Sándor, a keszthelyi egyetem rektora ismertette az új természetvédelmi törvénytervezetet, mely a század végéig biztosítani akarja hazánk természeti értékeinek hathatósabb védelmét. Az előadó helyesen rámutatott arra, hogy gyári épületeket lehet emelni, ha azok elpusztulnak, helyettük lehet újakat létesíteni, de az emberi rombolás következtében kipusztult növény- és állatfajok örökre elvesznek. Az első uédatt növény Különös védelemre szorulnak azok a természeti tájak, földtani szempontból is szép és ritka kőzetekből felépülő és tájitag is egyedülálló hegyek, növény- és állatfajok komplexumai együtt, mint természetes szép tájegységek, amelyek nagyobb városok közelében fekszenek, könnyen elérhetők és emellett jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy a civilizáció előrehaladásával, mint természetes tájak, átalakulnak jellegtelen, színtelen és emellett környezetszennyező kyl- túrtájakká. Ez a veszély fenyegeti a Mecseket és környékét. Viszont ezzel szemben a Mecsek környékén mór igen régi a természetvédelmi gondolat propagálása. Hollós László kitűnő bota- nikus-gombakutató, Szekszárd szülötte már 1912-ben szót emelt a mecseki szúrós csodabog yó (Ruscus aculeatus) védelme érdekében. De ez a prob'éma most sincs megoldva. Néhány hónappal ezelőtt teherautószállítmányok vitték mecseki örökzöld, mediterrán szúrós csodabogyót az Alföldre. Földvári Miksa erdész 1932-ben Természeti emlékek a Mecseken és környékén címmel az Erdészeti Lapokban hosszas összeállítást közölt tájunk természeti értékei — kőzetek, patakok, források, fák, ritka növényfajok — védelme érdekében. 1937-ben ugyancsak ő tanulmányt írt a Természettudományi Közlönyben, azóta főleg Pécsbányatelepen mór igen nagy fokban pusztuló Mecsek- alji gesztenyések érdekében. Már 40 évvel ezelőtt cikk jelent meg a Természettudományi Közlönyben ezen a címen: „Első hatóságilag védett növény hazánkban". Ennek a védelemnek a kijelölésénél a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára megbízásából magam is jelen voltam, dr. Csapody Vera világhírű botanikus festőnő és kutató, valamint dr. Pénzes Antal budapesti tanár — botanikus társaságában Nagy- harsányban, ahol is kijelöltük és utóbb kerítéssel is bekerítették a nagyharsányi temető felett a Szársomlyón a magyar kikerics (Colchicum hungari- cum) termőhelyét. A magyar kikerics hazánk egyik legritkább virága már tél végén, január—februárban tömegesen nyílik. Idén különösen bőven virított. Legközelebbi termőhelye Rijékánál van. Több, mint 100 év előtt fedezte fel a nagyharsányi—villányi Szársomlvó hegyen Janka Viktor ulánus főhadnagyból botanikussá szelídült kiváló kutató. A két legnagyobb magyar botanikus Borbás Vince és Slmonkai Lajos 1873. március 1-én szedték. Azóta is számos magyar és külföldi kutató kereste fel ezt a ritka virágot. Tömegpusztítás Napjainkban a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága élénken és hatásosan foglalkozik a természetvédelemmel és számos jól sikerült előadást tartott Várnai Tivadar titkár kitűnő és körültekintő szervezésében. De Pécs város vezetőségének is szívügye a Mecsek természetvédelme és a város fásítása. Ezen a téren sok és sürgős teendőnk van. A történelmi városrészből lépten- nyoifion kivágják az öreg fákat, az új városrészben pedig lassan, lanyhán és sokszor eredménytelenül folyik a fásítás, parkosítás, ugyanakkor erősen nő a környezetszennyeződés. Azt hiszem, a fenti tények felsorolásával eléggé bizonyítható volt a baranyai természet- védelmi hagyomány ragyogó múltja és a természetvédelem terén való sürgős és hatékony intézkedések fontossága. Most a Mecsek-környék télvégi virágai érdekében emelem fel a szavamat. Egyelőre egy elvi megállapítást kell tennem: legnagyobb veszélyben van Pécs felett a városi parkerdő. Ez az egész Mecseknek csak 2 százalékát alkotja. A Misina déli fekvése, északról való védettsége előnyös mikroklímát teremtett a mészkőből keletkezett talajon levő erdőben, amely sok igen ritka, mediterrán növénynek a termőhelye. Sajnos, a város közelsége miatt állandó és tömegpusztításnak van kitéve. Mivel az erdőjárók nem szakemberek, nem tudnak különbséget tenni a ritka, csak itt található növények és általánosabban elterjedt fajok között. Egyedüli megoldás természetvédelmi szempontból az, hogy meg kell tiltani a parkerdőben a virágok szedését, növények pusztítását. Annál is inkább, mert ezek egy részét még az úton elszórják. Hunyor és kankalin A magyar, kikericsen kívül télvéqi virágunk a mindenki által jól ismert hóvirág. Ez legelőször nem a Mecseken virágzik. Ennek oka a következő. Az északi oldal gyertyános tölgyeseinek a virága. Viszont ameny- nyire a déli oldala a Mecseknek korán tavaszodik, éppen úgy az északi zord oldal any- nyival később fakad virágdíszbe, mint a taposabb dombvidék. Ezért hazánkban a Mecsektől nyugatra elterülő Kaposvár környéki lankás dombokon nyílik először a hóvirág és onnan viszik már január elején, sőt, néha már december végén Budapestre. Az illatos hunyor (Helleborus odorus), ez a balkáni és itáliai kelet-szubmedi- terrán faj a pécsi Mecsek télvégi virága, februárban már tömegesen nő, de a téli hónapokban is itt-ott virágzik egyik- másik tő. Nagy védelemre szorul a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Ezt egy virágárusnő évenkint tömegesen pusztítja és a Széchenyi tér sarkán árusítja. Kedves tavaszi virágunk a sárga, közönséges kankalin (Primula vulgaris), mely Angliától egészen Erdélyig megvan a szubmediterrán-szub- atlanti-szubmontan tájakon. És még közel 100 virág köszönti a/ Mecsek környékén a tél végét március 21-én. Dr. Horvát Adolf Olivér Pécs város Természetvédelmi Szövetségének elnöke Rendhagyó vendéglátás Ha nem ízlik az ebéd, nem fizet érte Zala megye Rádó nevű községe valaha nemesi rangjáról volt ismert az országot járó utazók előtt. Manapság inkább az itt meghonosított sajátos vendéglátásról. A kockázattól nem mentes módszer alapján működő községi étkezde híre ugyanis messze túllépte a megyehatárokat Tulajdonosa és vezetője, Dely Gyula, a Gunde! étterem nyugdíjas szakácsa a közétkeztetésben és az alkalmi vendégek ellátásában egyaránt újszerű gyakorlatot vezetett be. Ilyen péidáu! az, hogy aki először nyit ajtót a ródói miniétteremre, azaz új vendég, annak „hivatalból” egy pohár kisüsti dukál ingyen és bérmentve. A másik meglepetés akkor éri a vendéget, amikor kezébe 'részi az étlapot: a legínyasiklandozóbb specialitások mellett is csupán harmadosztályú vendéglői árakhoz hasonló irányárak szerepelnek. Az irányárak szó szerint értendők. Amikor tudniillik fizetésre kerül sor, nem jön a fizető pincér: nincs számlakiállítás, nincs vastagon fogó ceruza, nincs borravaló. Az étkezde bejáratánál viszont ott a kassza, s a távozó — az irányárak alapján — maga kalkulál aszerint, hogy ízlett az étel, s amennyit véleménye szerint megér. A rendhagyó vendéglátás, a fizetőpincér betöltetlenül hagyott státusa nem jár deficittel; a rádói étkezde kasszájában még egyetlen napon sem volt kevesebb pénz, mint amennyinek az Irányárak alapján be kellett gyűlnie. KOMOLYTALAN ROVAT I j Csatád| tervez e s Most, hogy rájöttünk ara, hogy fogy a magyar államunk minden tőle teiheiőt megtesz, hogy előmozdítsa a szaporodást. Az anyák tovább maradhatnak otthon, három évig 8C0 Ft-ot kapnak, meg még egyéb kedvezményeket is. Ugyanakkor elszaporoa- tok a családtervezésről szóló brosúrák. A kezemben is van egy. a Magyar Vöröskereszt Országos KözDontjo harmincezer példányban hozzáadja a magáét. A mi korunkban, úgy rémlik, különösebb tervezés nem kellett, jött a gyerek magától is, de ha a mai fiatalok ilyen cifrán csinálják,' nem tehetek róla. Ha ebben a rovatban néha ezzel a problémával foglalkoztam, akkor mind:g szaporodásra buzdítottam a magyart. Azt hittem, ezzel mindenki nagyjából így van. Megnéztem a Vöröskereszt füzetét, az elején három édes apróság öleli át a feltűnően csinos mamát. No mondom, ez jól kezdődik! A bevezetés, ami két és fél oldal, mértéktartó. Beszél a törvényszerűségekről, hogy jövőnket a társadalommal összhangba hozhassuk. Valamit beszél a bánatnélküli anyaságról is és arról, hogy mik a nem kívánt terhesség következményei. Említi azt Is, hogy a gyerekek születésének ótjában álló esetleges egészségügyi és szociális akadályokat el kell hárítani.' A befejezésben néhány sorban beszél o harmóniáról és aztán harminchét oldalon keresztül kizárólag arról beszél, hogy hogyan ne legyen gyerek. Van itt minden! Az eredményes fogamzósqátlás alapszabályai, a különféle fogamzásgátló tabletták, benne néhány fénykép is szerepel, de itt már nem az anya öleli át a gyerekét, hanem minden eqyes óvszert, fogamzásgátló tablettát bemutatnak. A legvégén méq egy naptárt is közöl, felhívó lelkiismeretesen a figyelmet, hogy mikor ne böllenkedjünk eqy- mással, vaay mikor szedjenek tablettát. Csak a foaam- zásaátló szerek és misku- lenciák száma kilenc és még áríeavzéket is közöl melléie. Nagyon jó ez a kis köny- j vecske, hozzásegít bennünket ahhoz, hogy több nyugdíjas legyen. De minek ennek reklámot csinálni? Szőllősy Kálmán u VÁLLALATOK, V SZÖVETKEZETEK! 15%:-os ÁRENGEDMÉNY / 1974-ELSŰ FÉLEVÉBEN SZERSZÁMOK ÉS KÉSZÜLÉKEK TERVEZÉSIÉ PRIZMA Zuglói Tervező Szövetkezet 1149 Budapest, Táborhely u. 12. Telefon: 832-598.
