Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-14 / 72. szám

- hiányszakmák! A idén valamivel több, mint 128 ezer fiatal búcsúzik az általános iskolától, s közülük 122 ezret várnak a kö­zépfokú iskolák. A Művelődés­ügyi Minisztérium keretszámai alapján gimnáziumba 25 ezer, szakközépiskolákba 28 700, gyors- és gépíró iskolába mint­egy 7 ezer, s a szakmunkáskép­zőkben oktatott csaknem 170 szakmára pedig 62 ezer fiatalt vehetnek fel a következő tanév­re. A számokat tekintve talán túl szép a helyzet. A számok mö­gött azonban továbbra is meg­találjuk a korábbi évek gond­jait. A nagy választék ellenére jónéhányan nem találnak ked­vükre való folytatást. Az ok: a fiatalok (jobban mondva a szü­lök) elképzelése nem mindig egyezik a népgazdaság igé­nyével. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság évről évre több jól képzett szakmunkást igényel. Az utóbbi időben viszont némi­leg csökkent a szakmát válasz­tók aránya, s nőtt az érdeklő­dés a középiskolák iránt Az 1967/68-as tanévben még 100 általánost végzett közül 36, ta­valyelőtt már csak 34 jelentke­zett ipari tanulónak. Gond a gimnáziumokkal kapcsolatban: csökken at ide jelentkező fizi­kai dolgozók gyerekeinek száma. Ezért a közelmúltban a középis­kolai ösztöndíj rendszert úgy módosították, hogy a fizikai dolgozók gyerekei nagyobb anyagi, szociális segélyt kapja­nak a továbbtanuláshoz. A népgazdaság gondja, hogy alig akad jelentkező a „hiány­szakmákra”: hengerésznek, ko­vácsnak, ácsnak, asztalosnak, kőművesnek, péknek. A gimnáziumokban 26 600-an, a szakközépiskolákban pedig csaknem 25 500-an végeznek az idén. Ismeretes, hogy az érett­ségizettek nagy része tovább szeretne tanulni. Egy részük az idén is csalódni fog: csak a 30—40 százalékuk jut be felső­oktatási intézménybe. Több mint 140 ezer fiatal előtt nyílik lehetőség a tovább­tanulásra. A többiek — 63 ezer ifjú szakmunkás, 37 ezer érett­ségizett és az előző évek ta­pasztalatai alapján 10 ezer ál­talánost végzett fiatal — viszont a munkáséveket kezdik meg. Szerény számítások szerint is fél­millió munkahely közül választ­hatnak. Algimnáziumot végzettek kö­zül a lányok találnak könnyeb­ben munkát: többségük irodai alkalmazottként, adminisztratív dolgozóként kezdi pályáját. Az újonnan képzett szakmunkások helyzete a legkedvezőbb: az üzemek szakmunkás igénye olyan nagy, hogy már a tanuló­évek elején igyekeznek ösztön­díjakkal lekötni a gyerekeket. A kitűnő munkalehetőségek el­lenére a budapesti ifjú szak­munkások 3, a vidékiek 10 szá­zaléka nem választott, s tanult szakmájában helyezkedik el, ha­nem inkább segédmunkát vál­lal. Az ipari szakmákat cserben­hagyok indokai pedig: az üze­mek egy részében olyan nagy a segédmunkóshiány, hogy kény­telenek többet fizetni a segéd­munkásoknak, mint a szakmun­kásoknak. Különösen a fiatalon családot alapítók választják legalábbis 2—3 évre a maga­sabb keresetet. A 14 évesen munkát vállalók qondja: egész­ségük óvása érdekében az ér­vényben lévő rendelkezések egy sor munkakörből kizárják őket. Ennek ellenére, s különösen az iparcentrumokban valamennyi fiatalkorú el tud helyezkedni, általában kisegítő munkakörök­ben és könnyű betanított mun­kára. Vonzóvá tenni a bányamunkát! Látogatás a gazdaság nyúlfarmján. A képen balról: Aczél György és dr. Nagy József, a jobbszélen dr. Szekér Gyula és Zámbó István. Erb János felvétele KS/D NAPLÓ. TELFFOTO Pillanatkép Picundáról: Leonyid Brezsnyev és Georges Pom­pidou a tárgyalások szünetében. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége tag­jának meghívására 1974. már­cius 12—13-án a Szovjetunóban tartózkodott Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke. Fejlesztve a legrrjagasabb szin­tű szovjet—francia konzultációk gyakorlatát, Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou megbe­széléseket folytattak a barátság és a kölcsönös tisztelet légköré­ben. Aczél György és dr. Szekér Gyula látogatása Baranyában Hasznos, a Mecseki Szénbá­nyák jelenét és jövőjét meg­nyugtatóan tisztázó tanácsko­zás, valamint Baranya gazda­ságát reprezentáló üzemlátoga­tás Nemerő-pusztán, volt a programja tegnap a megyébe látogató Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, az MSZMP KB titkárának, s dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszternek. A Mecseki Szénbányákhoz és a Bikali Állami Gazdaságba is elkísérte a vendégeket dr. Nagy József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára és Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára. A tanácskozáson, mint azt dr. Szekér Gyula elmondotta, egy­értelműen tisztázták a Mecseki Szénbányák helyzetét, és a mos­tani megítélés szerinti jövőjét az ezredfordulóig. A mecseki szénre 10—15 esztendő távla­tában égetően szükség van, de 2000-ben is várhatóan mintegy 3 millió tonna körüli szénterme­lésre lehet még a Mecsekben számítani. A Dunai Vasmű, a Pécsi Hőerőmű, a lakosság és még a MÁV is igényli a mecse­ki szenet. Az elmúlt esztendők­ben évi 180—200 millió forint­nyi összeget fordítottak a Me­cseki Szénbányáknál fejlesztés­re. Az idén 286 milliót fordít­hatnak erre a célra, s a követ­kező esztendőkben is 300 millió forint körüli összeg áll majd rendelkezésre az új bányavága­tok nyitására, új gépek vásárlá­sára, a munkakörülmények ja­vítására, a bónyabiztonság nö­velésére. A miniszter elmondotta, hogy a Mecseki Szénbányák legna­gyobb gondja a szakmunkás utánpótlás biztosítása. A jövő­ben újabb erőfeszítésekre van szükség, hogy a bérek, szociális juttatások, a lakás vonzóvá te­gye a bányamunkát a fiatalok előtt. Ezekkel a problémákkal a kormány is foglalkozik, a bá­nyavállalat önmaga nem képes ezirányú gondjait megoldani. A tanácskozás után Aczél György és dr. Szekér Gyula dr. Nagy József és Czégény József kíséretében látogatást tettek a Bikali Állami Gazdaságban. A Mecseki Szénbányák párt-, lö- megszervezeti és gazdasági ve­zetői szintén kilátogattak Bikái­ra, ahol a vendégeket Zámbó István, a gazdaság igazgatója, az MSZMP Baranya megye Végrehajtó Bizottságának tag ja, a gazdaság párt- és más vezetői, valamint dr. Vida Jó zsef, az MSZMP Sósdi járási Bizottságának első titkára fo gadta. Ez alkalommal a Nemerő pusztai nyútenyészetet tekintet ték meg. Az államilag is el ismert fajta, a Fehérgyöngy sok ezer példányát és az önmagá bon is látványosságszámba me nő telepet a vendégek nagy tetszéssel szemlélték. A látogatás kedves epizódja volt: Aczél György megtekintet­te Vincze Győző pécsi festőmű­vész bikali műtermét és festmé­nyeit. Aczél György és dr. Szekér Gyula tegnap, a délutáni órák­ban visszautazott Budapestre. Újjászületik a Pécsi Porcelángyár Q Gázfűtésű kemencék ® Teljes felújítás az edénygyártásnál ® Továbbfejlesztik a szigetelűgyártást „Régi dicsőségünk" — már nem sokáig késik. Legalább is erre utal az az előadás és vi­ta, amely tegnap zajlott a Zsol- nay Művelődési Házban, A Mű­szaki és Közgazdasági Propa­ganda Hónap keretében a Pé­csi Porcelángyárban folyó re­konstrukcióról, annak ütemezé­séről és várható eredményeiről tartott előadást Harka Győző Siófokon, a Csepel Üdülőben októbertől május elejéig az üdülő clkalmazottainak a Budapesti Csokoládégyár biztosit munkát. A téli hónapokban mintegy százharmincon csokoládét és egyéb édességet csomagolnak. Itt már „húsvéti műszakot” tartanak. Már­ciusban 2 és fél vagon csokoládé figurát csomagolnak be. osztályvezető és Balogh Károly- né műszaki titkár. Az előadások az edénygyár­tással foglalkoztak részleteseb­ben, de érintették a rekonstruk­ciós munkálatok egészét is. Át­fogó képet kaphattak a részt­vevők — a gyár műszaki veze­tői, valamint a Szilikátipari Tu­dományos Egyesület helyi cso­portjának tagjai — a 106 éves porcelángyár újjászületéséről. Mint az évek is mutatják, ré­gi a gyár. Ám ahogy múlik az idő, úgy fiatalodik. A teljes re­konstrukció első ütemére 236 millió forintot fordítanak. Az el­ső ütem a IV. ötéves terv vé­géig tart. Három fő részre bont­ható: a masszamalom újjáépí­tése; a széntüzelésű kemencé­ket gázfűtésűre cserélik fel (már a földgázprogramra való felkészülés jegyében), az edény­gyártó részleq teljes felújítása és átszervezése, a díszműáruk választékának és mennyiségé­nek a növelése. A harmadik rész, a szigetelőgyártás tovább­fejlesztése. A nagyarányú rekonstrukció céljait így fogalmazták meg az előadók: a fizikai munka köny- nyebbé tétele, a gazdaságo­sabb gyártás és szállítás érde­kében korszerűsítik a gyártási technológiát. A termelési érték növekedésében jelentős szere­pet játszik majd az új gyártmá­nyok számának növekedése, és nem utolsósorban a régi Zsol- nay kerámiák reneszánsza. Az előadások és az azt köve­tő hozzászólások bizonyították, hogy valamiféle technikai cso­da, rendkívüli ötlet nélkül, jobb szervezéssel, átgondolt tervek­kel is újjászülethet egy gyár. A találkozót a Kaukázusban, a Fekete-tenger partján, Picun- dában rendezték meg. A talál­kozón részt vett többek közt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, o Szovjetunió külügyminisztere, valamint Michel Jobert francia külügyminiszter. Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou megelégedéssel nyi­latkoztak a szovjet—francia kapcsolatok helyzetéről és állást foglaltak a két ország külön­böző területeken érvényesülő együttműködésének továbbfej­lesztése és elmélyítése mellett A megbeszélések során kicse­rélték nézeteiket a nemzetközi élet problémáinak átfogó köré­ről. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Franciaország elnöke megerősítették, hegy á Szovjetunió és Franciaország hű a szovjet—francia együttmű­ködés alapelveit meghatározó dokumentumokhoz és a politikai konzultációkra vonatkozó jegy­zőkönyvhöz. A találkozó újabb tanúbi­zonyságot szolgáltatott arra, hogy a szovjet—francia hagyo­mányos- barátság szilárd. Ez megfelel a két ország népei alapvető érdekeinek, az euró­pai és a nemzetközi biztönság megerősítése ügyének. Pompidou francia köztársasá­gi elnök szerint a „barátság, a kölcsönös bizalom, a tisztelet; a nyíltság és a realizmus" volt jellemző a Picunda-fokon szer­dán délután befejeződött szov­jet—francia csúcstalálkozó lég. körére. A tengerparti szovjet kor­mányrezidencia teraszán el­hangzott nyilatkozatában az el­nök elutazása előtt hangsúlyoz­ta: a felek ez alkalommal is igyekeztek hűek maradni a ha­gyományos baráti szellemhez, mely kapcsolataikat általában jellemzi. Ezzel együtt nyíltan napirendre tűzték és az idő rö­vidsége ellenére a lehető leg­részletesebben, legbővebben, jóllehet a részletek érintése nél­kül vitatták meg a legproble­matikusabb és leglényegesebb kérdéseket is. Úgy döntöttek, hogy az érintkezésnek ezt a for­máját folytatni fogják. (Folytatás a 2. oldalon) Zalai tej Jugoszláviába A Zala megyei Tejipari Vá lalat zalaegerszegi és nagykan zsai telephelyéről naponta 30- 30 ezer liter tejet szállítana tartálykocsiban Jugoszláviád A szállítások megkezdése ót 1 000 000 liter tejet továbbitol tak a tankautókban Zágrább és Ljubljanába. A menetrend szerű szállítások a nyár elejéi tartanak. ! Befejeződött Brezsnyev és Pompidou tárgyalása A szovjet-francia barátság szilárd Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXI. évfolyam, 72. szám 1974. március 14, «sütörtök / Arái ád 'Hilét J*. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának ia m-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom