Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-10 / 40. szám
DUNANTOt! RAPlö 3 Wi tetet»* M. Mohács, csata előtt He minden «ménre valóra vált volna, ma már csupa gyár- kéményből állana Mohács. Az első és legnagyobb ígéret a vasmű volt de a szó szoros értelmében elázott pontosabban felúszott és Dunapenteléé lett. Mohács, a gabonakereskedelem egykor virágzó központjcí a munkaalkalmak bőséges kíná- iata híján nem tudott tájegységé-e különösebb vonzást gyakorolni. Jellemző, a két (1960 és 1970) népszámlálás között a körzetből ötezren vándoroltak el, közülük Mohács csak ezret tudott felvenni. A hatvanas évek közepén végre fordulat állott be a valós életében, a negyedik ötéves kent időszaka pedig valóságos megváltást hozott Az ipar és az infrastruktúra, egymással is jó arányban, gyors fejlődésnek indult a meglévő ipar megájult és bővült, újakkal gyarapodott Mohács ipari negyede Szokolai fel*. Aki jön, nem a prérire jön Az elmúlt évtized gazdagodására és a fejlődés iramára jól eső érzés visszagondolni. Es a gazdagodás nemcsak anyagi. Megerősödött a mohácsiak tudata, hogy városuk, a magyar települések sorában nemcsak a busójárást jelenti, de szerepkörét tekintve középfokú központ A megyei fejlesztési irányelvek még célzotosabbak: meg kell gyorsítani a Duna-parti város fejlesztését Mohácsnak a megyében hasonló szerepkört kell betöltenie, mint Pécsnek és *i többi vidéki nagyvárosnak Budapest ellenében, vagyis ellenpontja kell hogy legyen a pécsi—komlói ipari koncentrációnak. feltétlenül nagyobb szerepet kell kapnia. Mindezeken felül számítanak még a földgázra, amelyet a később kiépítendő Szeged—Baja—Pécs vezeték hozna Mohácsra. E terv mellett létezik egy fejlesztési tervjavaslat a Dél-Duna- vidékre. A Pakstól Mohácsig ereszkedő területről van szó, amelyet a terv egységesen kezel. Itt többek között előtűnik Mohács nemzetközi jelentősége. Várhatóan 193Ü—-81-ben megnyitják a Duna—Majna—Rajna csatornát, s ezzel Mohács Európa egyik fő ütőere mentén, az eddigieken kívül olyan távoli körzetekkel és városokkal kerül kapcsolatba, mint a rajnai iparvidék és az Északi-tengeri nagy kikötővárosok. Egy másik nemzetközi vonatkozás a Dél-Euró- pába tartó transzkontinentális autópálya. A tervezett útvonal Budapest—Kecskemét—Szej ged, egy másik variadé szerint viszont a Duna mentén futna. A körzet fejlődése szempontjából természetesen ez a variáció len- | ne a legkedvezőbb. Mi. és mikor? A tervjavaslat Dél-Dunavidék, . benne Mohács és körzetének kitűnő adottságaiból kiindulva i 10—15 éves távlatban gondolkodik. Eszerint a Dél-Dunavidé- ken — elsősorban vízigényes iparágak, például vegyipar telepítésével — az ipari munkahelyek száma megháromszorozódik, majdnem 40 ezerrel nő, ezen belül Mohácson 9—10 ezerrel. A régió korábban fogyó népessége 380 ezerről félmillióra nő. A jelenleg 21 ezer lakost számláló Mohács szerény számítások szerint 1990-ben 30 ezer, 2000-ben 40 ezer lakosú lesz, vagyis Baranya második legnagyobb városa, A kérdések viszont, mindez mikor? A terv: tíz-tizenötéves { távlatban. Igen ám, de mettől meddig számíthatjuk ezt? A regionális tervnek ugyanis van egy szépséghibája: 1966-ban készült. Persze, nem mintha a benne foglaltak nem lennének változatlanul időszerűek, de megvalósításuk igen-igen tolódik. Természetesen a népgazda- ; ság teherbíró képességének megvannak a maga határai, másolt is sorban állanak, köz- í ponti támogatásra várva. De azért jó lenne valamiféle : bizonyosság a megvalósítás pontos részleteit és ütemét illetően. Mi lesz, mi mikor lesz? Mohács a gazdasági tettek mezejére szeretne lépni, csata előtt érzi magát. És most szeretne csatát nyerni. Miklősvári Zoltán i Hadüzenet a viharfelhőknek # Tizenkét kilövőbázis # „Röntgenezik“ az égboltot 0 Üj szakma is született Tulajdonképpen mér akkor hadat üzentek, amikor felvetődött az ötlet: Magyarországon is fel kell venni a küzdelmet a jégveréssel. A Szovjetunióban már jól bevált rakétás módszert valósítják meg itt is. Ko- j rabban már több ízben beszámoltunk a védekezés szükségességéről, módjáról. Az előkészítő munka most újabb állomásához érkezett Tegnap, a Megyei Tanácson tisztázták a központ felépítésé- ' nek feltételeit A már korábban megépült, Bissétől a Ten- keshegyre vezető, több, mint két kilométeres út végén létesi- tik a jégverés elleni harc fel- j légvárát. Tizenkét kilövőbázis j építését tervezik, ezek védik majd Dél-Dunántúlt a Bakonya •—Pécs—Mohács—Dráva Szabolcs által határolt területen a jégveréstől. Azonnali sikerre várni, túlzott optimizmus lenne. Hiába a jól működő berendezés, hiába a szovjet tapasztalat, hiszen mindenütt az adott környezet éghajlati, domborzati sajátos- ! ságai a döntőek. Ez az év a tapasztalatszerzésé. Áprilisban ■ megérkeznek a radarberendezé. sek, májusban kezdhetik a megfigyeléseket Meg kell ismerni a viharfelhők kifejlődési folyamatát vonulásuk irányát összetételüket Amint megérkeznek a rakéták a Szovjetunióból * 1 * * * * * * — ezeket is idén várják — ! több, kísérleti kilövésre is wr kerülhet. A tárgyi feltételeket tehát már idén biztosítják. No, d® legalább annyira fontos a megfelelő szakembergárda kialakítása is. Pécsett, a Misina-tetői meteorológiai állomás már megkezdte a válogatást. Jelentkezők is akadnak szép számmal, hiszen izgalmas és szép munkája lesz a rakétakezélö nek. Sokkal többet láthatnak, mint az, aki csak szemmel kémleli a vihar közeledtét. A sötétszürke viharfelhőnek kileshetik rejtett titkait is. Szinte röntgenezik az eget A radarernyő megmutatja, a vízeseppek méretét, mennyiségét, sőt azt is elárulja a hozzáértőnek, hogy jégeső fenyeget-e, vagy csak egyszerű, gyorsan múló nyárt zápor. Ehhez a munkához inkább fizikus, meteorológus kell. Aki már diplomát szerzett a mikrohullámú híradóstechnikában, otthonosan mozog a lökő. torok között. Nem jelenthet gondot g javítása, vagy javíttatása. Akik ide szegődtek — vagy szegődnek — mégsem temed sí őket a rutinmunka. Nemcsak a radar üzembiztosságának biztosítása a feladat, hanem a későbbiek során ennek — a speciális feladatnak, megfelelő — továbbfejlesztése. Nem Is szólva arról, hogy már most tervezik a számítógépes adatfeldolgozási; adattárolást f. GY, Tanulás nélkül nem megy« Munkapad mellől a főnöki székbe Mihelyt azonban Moháé* « testet öltendő jövőjébe néz, a kérdőjelek táncát látja. Agyor- sitott fejlődéshez komoly beruházások kellenek az iparban és az infrastruktúrában, ám mindez a város és a megye erőforrásait messze meghaladja. A város természetesen számít arra. hogy fejlődési üteme a következő tervciklusban a jelenlegihez ■lasonlóan gyors lesz, de a nagyobb léptékű fejlődéshez komoly beruházások kellenének. És ez nem önző kívánság, a fejlesztések óhajának bűvölete. Mohács kiváló ipartelepítési adottságaira, elsősorban éltető vizére alapozza kívánságait A körzet munkaerőfeleslegeire és arra a bölcsőre, amelyben új •porokat ringatna eL Mohács olyan ipari parkkal rendelkezik, amely szinte kiabál beruházásokért Ezt az ipari parkot — a Duna és a vasútvonal közötti területet — a város általános rendezési tervének megfelelően nagyon átgondoltan alakította és alakítja a tanács, ide szánva a városból később kitelepítendő ipart és az esetleges új iparokat Aki ide jön, nem a prérire jön. A várostól északra fekvő, a lakóövezettől elkülönített értékes ipari park két részből áll. Az egyik, a városhoz közelebbi, közművekkel — út, vasút, vízi szállításra alkalmas hely — jól kiépített, a másik, a távolabbi, kedvezőtlenebb adottságokkal, ■szennyező ipar telepítésére alkalmas. I Európa ütőerének mentén A* iporterülettel kapcsolatban a város általános rendezési tervében több érdekes elképzelés sei találkozunk. A személy- és ö teherpályaudvart a későbbiekben szétválasztják és áthelyezik, a személyt a Liszt Ferenc utca és a Pécsi út közti területre, az új teherpályaudvart az iparterületre, s így lehetővé válik a Duna-part feltárása iparvágányokkal. Újabb kedvező lehetőségeket teremt az 1985 után megépítendő Mohács—Bátaszék vasútvonal. Távlatban számítanak a Pécs—Szeged közötti közút kiépítésére, s ehhez új Duna- hídra, bár a híd realitása pillanatnyilag nem ítélhető meg. A *erv nagy figyelmet szentel a «te közlekedésnek. amelynek —-—;—1— -------—-— -----I v eit nehesabbf As Steg wsetok azt mondják s 0 „ 0 [ SJésielss»« a mj korunkban8’» Többségük 12 évesen SépetS be í es üzem kapuján, % gyerekként I ismerkedett a munkásélettel . „ „ l A fiatalok, a fiaiai munkasvexe- tők, munkásból felnőtt vezetők azt i mondják s „ „ 0 „ természetesen az I i öregeknek nehezebb volt, nekik csupa szenvedés, csupa küzdelem ; j volt az életük, de mire vezető , beosztásba kerültek félig kiégtek. 1 Mi nem kerültünk egyik napról a ; másikra a főnöki székbe, nekünk tanulni kellett, s szakadatlanul | bizonyítani. S amikor előre lép- j tünk, ott voltak tsz idős szakik, ; ! akik közül bizony szép számmal j akadtak, akik csak azt hajtogat ; ták, hogy a mi időnkben ezt más* ként kellett, e* beszél, ez,(?) ez nálam volt inas, ezt én tanítottam, hogy kel! a reszelőt tartani, amikor született éti ö'ár párttag voltam o Hogyan tehet ma «• munkás- fiatalokból munkásvezefiőc Fülőp Gábor, a Szikra Nyomda kereskedelmi osztályvezetője o ranglétrái) talán közvetlenül a három legfőbb vezető után következik. Rég ismerem, de csak akkor döbbentem rá, milyen mogas beosztásba került, amikor a telefonon eltagadták, hogy bent van a munkahelyén. Persze értem: a nyomda szervezési tervén dolgoznak. Tizenöt esztendeje, az érettségi után kéziszedő tanulónak jelentkezett. Fülöp Gábor volt kéziszedő, majd korrektor, gépszedő, mo- ■ noöntő ... Hat esztendeje művezetőnek nevezték ki - 45 ! nyomdász irányításával bízták meg. Új gépeket állítottak be i új technológiát dolgoztak ki. új premizálási rendszert vezettek be. Aztán 1971-ben főművezetővé lépett elő; hét üzemrészben 150 munkás, két művezető, 5 csoportvezető irányítása szakadt az akkor 30 esztendős fiatalember nyakába. — ... nehéz volt? — Itt tanultam meg mindent, de nem volt könnyű bebizonyítani, hogy tudok is. Tekintélyt kellett szereznem. Amikor egyik helyről a másikra dobtak, nagyon rosszul éreztem magam. Nem volt helyem, bizonytalannak éreztem magam. Most tudom, hogy milyen jót tettek velem ... Mostani munkája a legnehezebb. Két-hó rom esztendeje 35— 40 millió forintot termelt a nyomda, 1973-ban köze! 90 milliót. A piackutatás, szállítás, kalkuláció, árbevétel, pénzügyi kötelezettségek, nyereség ma a mindennapi gondja. Aztán a mostani tanácskozás, amiért le- tagadtatta magát: a számító- gépes gyártás-előkészítés és programozás . ■. — S ez még csak a dolgok egyik része Tanulásra ugyanis nem sok időm futott Elvégeztem mindenféle tanfolyamokat, de felsőfokú iskolai végzettséget még meg kell szereznem. A beosztásom talán egy kissé máris túlfutotta az iskolai végzettségemet. * — En nem vagyok jó példa — Miért? — Amikor betanított munkásként felvettek az első munkahelyemre úgy tűnt, hogy majd végigjárom o ranglétrát. Aztán ez igazgató maga mellé vett, neki gyűjtögettem j) kőzetmintákat, előkészítettem a laboratóriumi anyagot. Akkor lejöttem Pécsre — a Földtani Intézet „Mecsek csoportjával” a pécsi bányák környékén kutattunk. 1959-ben csillésnek jelentkeztem István- aknán, rövid idő után a mérnökségre helyeztek fígurársrwk, Elvégezte» a bónyolporf technikumot is, de igazából én mindig is geológus akartam lenni. Az első középiskolát is azért választottam. Aztán tíz esztendeje átjöttem Zobőkra, azóta geológusként itt dolgozom. Igazi, a bányamunka nehezét érző munkás nem voltam. Gál György 35 esztendős. Korán őszül. Zobákon nem köny- nyü sem geológusnak, sem bányamentőnek lenni. — Szerinted ma mi a legfontosabb követelmény, s melyik a legrövidebb út, ahhoz, hogy valaki munkásból vezető legyen: a tanulás, a mozgalmi munka, vagy kimagasló szorgalom és szakmai képzettség ...? — Te mondtad a valós sorrendet Csupán szakmai alapon kiemelkedni, megfelelő végzettség nélkül ma már nem lehet, de legalábbis nagyon nehéz. Különben nincs túl jó véleményem erről a témáról. A csákány mellől például senkit nem vittek az egyetemi előkészítőre... A vállalat ösztöndíjasai gépészek, vagy villamos szakemberek. Persze azok is munkpsok, de egy bányavállalatnál méqiscsak elsősorban egy igazi bányász gyereket kellett volna elvinni. Hadd lássa mindenki: munkásgyerek- bő! ma I* lehet vezető. Ha tend. Mert a mmtfeásszülSk gyermeke sem biztos, hogy munkás- szemlélettel jön az üzembe vezetőnek. De aki a csákány mellől megy el, az úgy jön visz- sza... De mondom: én nem vagyok jó példa..» * Amíg az irodáig jkitur.k, két- ten-hórman is megállítják: főnök, kipurcant a persely, főnök, a Pepsi üzemben valami zűr van, főnök, ha ráér jöjjön már fel a főzőházba, nézze meg őzt a... Kovács Gyula két évtizede, a nyári iskolai szünetben jött először a Sörgyárba dolgozni. Az érettségi után — 1956-ban - sörfőző tanulónak jelentkezett. Aztán az októberi események után egy rövid időre megszűnt a tanulóképzés, akkor átment a lakatosokhoz betanított munkásnak. 1963-ban a gyár beíratta a gépipari technikumba, négy esztendő múltán csoportvezetői feladattal bízták meg az újdonsült technikust Most művezető. Ötvenkét munkás irányítása, a régi- és az új sőrösűzem, o Pepsi üzem karbantartása a feladatuk, az „öregebb" művezetővel, Patortics Mátyással. . — Szerinted, hogy lehet valaki munkásból vezető? Sorolom, hogy tanulással, pártmunkával, szorgalommal, kiemelkedő szaktudással...? — Itt o gyárban a pártmun káért senki nem kap főnöki beosztást Legfontosabb a szorgalom, legyen érzéke, s a közösség, amelyet vezet, elfogadja. Tudod itt a Pepsiben például egy-egy gépegység hét tonna. Négy ilyenből áll a berendezés. Azelőtt soha nem láttam ilyen gépeket, könyvből kellett megtanulni mindent Az is nagyon fontos. Sőt alapok is kellenek, elméleti is, meg gyakorlati Is. itt a gyárban a. lakatos, a rézműves, az esztergályos, a hegesztő szakmákban otthon kell lenni, ha boldogulni akar az ember... De az automatikai; a hidraulikát, a pneumatikát h keli ismerni. Ehhez pedig tanulni kell. Azt hiszem ma kizárt dolog, hogy valaki a munkapad mellől egyszeriben vezető legyen. Legfeljebb brigádvezető, pallér, vagy nem is tudom., Amit négy-öt ember megcsinál utasításra, azt lehet... De nagyobb közösséget irónyitanl, anyaggal gazdálkodni, béreket elosrtaní, s még amit elmondtam már, azt csak tanulással! lehetséges. — Tehát ha valakima a notepad mellé áll, az élete végéig ott marad, hacsak nem tanult — Igen, de miért olyan nagy baj ez? Minden nap más és més műn - kát kapnak: ma még így kell. holnap már precízebben, pontosabban. Nincs idő a leraga- dásra. Tegnap még az esztergált felület is jó volt, ma már csak a csiszolt jó, változik a géppark, újból és újból kell mindent megismerni, megtanulni, S hát a vezetőnek gondoskodnia kell arról is, hogy a munkások megtalálják számításaikat: nemcsak anyagilag, hanem al- kotósvágyuk is kieiégüljön. Aid valaha maga Is a munkapad mellett dolgozott aligha felejtheti el ezt.., lembe*? temé
