Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-08 / 38. szám

f$74. február 8, DUNÄNTOLI NAPLÖ 5 Kommunista aktíva az Orvosegyetemen Pécs tudományos életének jelentős eseménye Dr. Bihari Ottó székfoglalója a Magyar Tudományos Akadémián Dr. Bihari Ottó székfoglaló beszédét mondja az Akadémián. A közönség első sorában a jobb- szélen Erdei Grúz Tibor, az Akadémia elnöke. Erb János felvétele Az orvosképzés Időszerű kér­déseiről vitatkoztak tegnap a Pécsi Orvostudományi Egyetem kommunista oktatói. E vitán ott volt dr. Schulteisz Emil egész­ségügyi államtitkár, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága első titkára, és Szentirányi József, az MSZMP városi titkára is. Dr. Barta Ottó egyetemi tanár köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Tényi Jenő egyetemi tanár mondotta el a vitaindító referátumot qz integrált oktatási rendszerről. A vitában elhangzott felszó­lalásokból az derült ki, hogy az egyetem oktatói kara az új oktatási formát elismeri, és a kezdet lehetőségeihez képest alkalmazza. Természetesen ide is érvényes -— mint minden új­ra — a felbukkanó nehézségek sora, de ezekről a gondokról a tegnapi fórumon is igen őszin­tén, lelkesen, és tulajdonkép­pen az ügy szolgálatában be­széltek. Felszólalt az állam­titkár is, aki elmondta, hogy A magyar—dán kulturális kapcsolatok keretében 1974. augusztusában Dániába utazik a Nagy Lajos Gimnázium 35 ta­gú leány kamarakórusa. A pé­csi középiskolás együttes a dá­niai Kűrinth varos Brahetrolle- borg ifjúsági vegyeskarának ta­valy előtti magyarországi láto­gatását viszonozza. Egy hetet töltenek az északi országban. Ez idő alatt egy önálló és egy, a vendéglátó együttessel közös hangversenyt adnak. Természe­tesen alkalom nyílik fnajd a dán szigetvilág, a dán főváros, Kop­penhága megismerésére is. A már hagyományossá váló mezőgazdasági könyvhónap es o növényvédelmi napok ren­dezvénysorozatának megnyitó­ját tartották meg tegnap Pé­csett, a Megyei Tanács nagy­termében. Dr. Baracs József, a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezési osztály vezetője ünnepi megnyitójában elmondta, hogy nagyszerű alka­lom ez a mezőgazdasági szak­embereknek, hogy megismer­kedjenek a szakirodalom leg­újabb termékeivel, mert a me­zőgazdaságunk kinőtte ősterme­lői mivoltát és nem elegendő az apáról fiúra maradó ismerét­anyag. A jó könyv jó és egyben legolcsóbb termelőeszközzé vált. Ezután a kemizálós hasznos­ságáról és eredményességéről szólva elmondta, hogy míg 1965-ben mindössze 39 millió forintot fordítottak növényvédő szerekre, addig 1973-ban 101 milliónál többet, amely azt je­lenti, hogy Baranya mezőgaz­dasági területének mintegy 80 —90 százaléka részesül növény- védelemben, Ez egymilliárd fo­rint megmentett értéket jelent, a védőszerek megtérülése pedig hat-nyolcszoros. Ezt követően dr. NeChay Oli­vér, a MÉM növényvédelmi főosztály igazgatóhelyettese az idei év növényvédelmi felada­tainak időszerű kérdéseiről tar­tott előadást. Elmondta, hogy ha­zánkban a növénytermesztésben nyolcszázalékos bruttó növeke­dést értek el 1973-ban, amely elsősorban hatékony növényvé­delemnek köszönhető. Mezőgaz­dasági exportunk pedig csak­nem hatmilliárd devizaforintot eredményezett. Az idei évtől kezdődően a gyomirtás munká­latainak vezetését felsőfokú végzetséghez kell kötni, mert a hozzá ner- értők mind nagyobb károk -k'znok, továbbá nö­vényvédő gépeken csak mező­gazdasági szakmunkás dolgoz­hat. Új növényvédelmi rendsza­örömmel nyugtázza azt az alko­tó türelmetlenséget, amely mind a referátumot, mind a vitát jel­lemzi, de nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy egy hat­százesztendős oktatási szerke­zetet változtatnak meg napja­inkban, s ez biztos, hogy nem megy hamar, és zökkenők nél­kül. A végcél — és ehhez a gondolathoz kapcsolódott ké­sőbb Szentirányi József felszó­lalása is, — nem körzeti, vacy bármilyen szakorvosok, hanem elsősorban orvosok képzése, kommunista szakemberek kép­zése, akikre a következő évtize­dekben nagy feladatok várnak. A pozitívumokat és gondokat egyaránt.fölemlegető vitát a vi­ta indítója, dr. Tényi Jenő ösz- szegezte: megállapította, hogy az alapelveken tulajdonképpen nem is vitatkoznak, legföljebb — és itt valóban még sokat te­hetnek — az elvek érvényesíté­sének módozatai felett. Az ak- tívaülés a késő délutáni órák­ban ért véget. A leánykórus tagjai Ivaslvka Mátyás karnagy vezetésével gazdag műsorral készülnek a turnéra; középkori laudától kezdve renaissance motettán, barokk- és romantikus kórusmű­veken keresztül mai magyar és külföldi szerzők alkotásáig húsz kompozíció szerepel repertoár­jukon. Három magyar mű be­mutatója is elhangzik majd, ezenkívül számos dán kórusmű — eredeti nyelven. Az egyszóla- mú magyar népdalkincset egy bukovinai székely népdalcsokor képviseli. boly is életbe lép, amelyek ér­vényesítése és betartása ezen­túl az üzemmérnökök feladata lesz. A csütörtöki nap záróelőadá­sót dr. Konkoly István, az AG- ROTRÖ5ZT vezérigazgató-he­lyettese tartotta. Műtrágya és növényvédő ellátásunkról el­mondta, hogy annak ellenére, hogy több alapanyagot nyugati importból szerzünk be, hazán­Nagyszerű kezdeményezés, si­keres végrehajtás! Sok embert érintő beszélgetés zajlott le tegnap a Pécsi Kesztyűgyárban a munkásnők és a gyár veze­tői, valamint meghívott szakem­berek között. A téma a népe­sedéspolitika volt, és mind a családtervezés, mind a szociá­lis helyzet alakulása érdekelte a részvevőket. Részvevő volt bőven, hiszen a kerekasztal be­szélgetést minden műhelyben hallották, és a 113-as házi te­lefonállomáson bárki menet­közben is tehetett fel kérdése­ket — tettek is. Gulyás József, a gyár igaz­gatója nyitotta meq az ankétot, majd három tájékoztató jelle­gű rövid előadás hangzott el. Dr. Farkas Elemér, a Városi Ta*. nács Egészségügyi Osztályának csoportvezető főorvosa az egészségnevelés ide vonatkozó kérdéseiről, s magáról az in­tézkedésről beszélt, dr Panka József, a POTE Szülészeti Klini­A közgazdaság, a néprajz, a jogtudomány szakembereinek egy pécsi csoportját láttuk gyü­lekezni tegnap délután a Ma­gyar Tudományos Akadémia ódon épületének előcsarnoká­ban. Az első emeleti felolvasó teremben egész Dunántúl és Pécs tudományos életében is jelentős esemény zajlott le. Bi­hari Ottó, akadémiai levelező tag, tanszékvezeiő eqyetemi ta­nár a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója „Belső ellen­tétek és kiegyenlítések o szo­cialista államszervezetben" címmel csütörtökön délután 3 órai kezdettel tartotta meq aka­napok kát ezen keresztül sem érinti az energiaválság. Ugyan több nö­vényvédőszer petrokémiai szár­mazék, ennek ellenére az árak nem változnak. Az idei évben műtrágyából az elmúlt eszten­dőkhöz képest 10 százalékkal többet kap a mezőgazdaság, növényvédőszerekből pedig ren­delkezésre állnak mindazon ké­szítmények, amelyek az eredmé­nyes védekezéshez szükségesek. kajának adjunktusa a korszerű fogamzásgátlásról, majd Hut János, a központi gyáregység vezetője az üzem segítőkészsé- géről, s az eddig tett helyi in­tézkedésekről. Legalább száz kérdésre ad­tak választ q másfél órás be­szélgetésen. Csaknem hatvan kérdést előre, írásban már meg­fogalmaztak, sokan jelentkeztek a megadott telefonon is, és a kultúrteremben tartózkodók kö­zül is jónéhányan tettek fel kér­déseket, Okozhat-e az infecun- din trombózist? Az orvos, vá­laszában ismertetett egy sta­tisztikai számot, amely szerint 18 ezer esetből mindössze két alkalommal sikerült tényleges összefüggést találni az infecun- din és a kialakult trombózis között. Nem nagyob tehát a va­lószínűsége, mint egyébként. Mikor kezd ük a gyerekek ne­mi felvilágosítását? A válasz­ból kiderült, hogy már nagyon korán elkezdhetjük, igen nagy démiai székfoglaló előadását. Az eseményen részt vett Erdei Grúz Tibor akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nöke; ott voltak az MTA IX. számú, azaz a gazdaság- és jogtudományok osztályának akadémikus tagjai; Baranya megyét és Póés városát Boci József, a Megyei Pártbizottság titkára és Takács Gyula, a Ba­ranya megyei Tanács elnökhe­lyettese, valamint a pécsi tu­dományos élet számos vezető személyisége képviselte. Bihari Ottó 1921-ben Temes­váron született. Egyetemi tanul­mányait 1943-ban fejezte be a Debreceni Tudományegyetem Jóg. és Államtudományi Karán. 1962-ben elnyerte az állam, és jogtudományok doktora fokoza­tot „Az államhatalmi-képvise­leti szervek elmélete" című disz- szertációjával. Jelenleq mint egyetemi professzor és az MTA Dunántúli Tudományos Intézeté­nek igazgatója, az óllamjog, il­letve az összehasonlító qllam- joq területén végez kutatómun­kát. 1963 és 1970 között számos publikációja jelónt meg, ezek nagyobb részét egyetemi tan­könyvként is használják. Akadé­miai székfoglaló beszédéhez ez­úttal államjogi és politikai-szo­ciológiai témát választott Elő­adását az államszervezet egyensúlyi kérdéseiről szóló tör­ténelmi előképpel vezette be. A közel egyórás felolvasó beszéd a szocialista államszervezetnek q törvényhozásban, a jogalkal­mazóban — vagyis a közigaz­gatásban és az igazságszolgál­szerepe van a harmonikus csa­ládi életnek, az iskola és a csa­lád jó kapcsolatának, s a meg­felelő felvilágosító könyveknek, amelyeket a gyerekek keze ügyében kell hagyni ... A gó­lyamesét természetesen nélkü­lözni kell a felvilágosító mun­kában, persze, sajnos igen sok­helyütt méq maguk a szülők is felvilágosításra szorulnak. Ki­nél számfejtik a családi pótlé­kot? Mennyi szabadság jár, mennyi táppénzes nap? És az elmaradhatatlan kérdés: a fér­fiak vajon miért nem szedhet­nének fogamzásgátló tablettá­kat? Erre az utóbbira megad­ták a tudományos választ, még­is azt kell mondani, hogy nincs rá szükség... A férfiak aligha­nem rendkívül felvilágosultak a népesedéspolitikai kérdésekben, fogamzásgátlásban, család'er- vezésben. A teremben ugyanis — ahol mjnden szék foglalt volt — mindössze egyetlen fér- 1 fi ült... totósban — valamint centrali­záció és decentralizáció terüle­tén feszültségekben és kiegyen­lítődésekben mutatkozó jelen­ségeit elemezte. A székfoglaló előadás fő té­mája valamennyi részterületen fontos kérdése a szocialista ál­lamszervezet mai valóságának. Különös tekintettel arra, hogy optimális társadalmi-politikai viszonyok mellett is előbb-utóbb megjelennek az államszervezet belső feszültségei, hiszen min­den társadalmi, gazdasági vagy állami modell, amint tökélete­sedi ki felszínre hozza a saját ellentmondásait. Bihari profesz- szor Montesquieau-t idézve hi­vatkozott a nagy gondolkodó egyik tételére. Eszerint, amikor az emberek - kellő ismeret­anyag hiányában — még nem gondolkodnak kellően, úgy lát­ják, minden a legjobb ... Ami­kor felvilágosodottak, és gon­dolkodnak —, akkor sem lehet­nek nyugodtak, ha tudják: a legjobbat cselekszik. Ilyenkor ugyanis már azt is tudják, hogy amit megváltoztatnak, előbb- utóbb a fejlődéssel annak is kiütköznek a hibái. Az államszervezetben állandó változások szükségesek. Ezek például a jogalkalmazás külön­böző területein nem nélkülözik az ellentmondásokat sem. Az eddigi kísérletek bizonysága szerint a belső feszültségek szük­ségszerűen jelennek meg, még akkor is, ha jól működik az ál­lamgépezet. Tézisek és antitézi- sek dialektikája ez is, amelyben az államtudománynak szem előtt kell tartania, hogy a legjobb szintézisnek is velejárója egy újabb antitézis. A székfoglaló előadást a je­lenlévők nagy elismeréssel fo­gadták a Magyar Tudományos Akadémia tegnap délutáni fel­olvasó ülésén, amelyen Eörsi Gyula akadémikus, a IX. osztály elnöke elnökölt. Az előadás el­hangzása után — hagyományos formák között — Eörsi Gyula akadémikus ünnepélyesen át­nyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságáról szóló díszes oklevelet Bihari Ottónak, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet igazgatójának. Ez az oklevél a továbbiakban felhatalmazza Bihari Ottó pro­fesszort az akadémiai levelező tag cím használatára, egyben a tegnap délutáni aktussal a Magyar Tudományos Akadémia hivatalosan is elismerte rendes tudósának a pécsi és a dunán­túli tudományos élet vezetőjét. W. E. PÉCS SZÜLETTEK' Pallos Mónika, Hqlásx Edit, Bőse­dén Attila, Mátis Zsolt, Mátif Ju­dit, Zsáli Attila, Gothár Gabor, Ne- perga János, Szegedi Mónika, Or­sói. Beáta, Flnta Norbert, Sipos Gyo­párba, Rab Ákos, Saághy Andrea, Fehér Norbert, Kovács Diána, Volo- sinovszki Judit, Szentes Szilvia, Völ- gyes László, Kassai Jenő, Cziczi Ani­ta, Várszegi Zoltán, Borbél Mária, Kis János, Pallagi Anita, Csirke Ber­nadett, Heinemann Attila. Bódi Atti­la, Tóth Andrea, Nagy Mónika, Bo- dó László, Borbós Beatrix, Pincehe­lyi László, Havasi Mónika, Erőss Fe­renc, Tóth László, Kátai-Orbán Zol­tán, Kudlimann Péter, Darázs János, Horváth Györgyi, Pocskai Enikő, Po- zsánovics Viktor, Péntek Tamás, No- vák Csaba, Benkovics Gábor, Bács- ván László, Szován Károly, Hock Ro­land, Balogh László, Nagy András. Pintér Anita, Dragovácz Valéria. Emődi Katalin, Dornán Krisztián, Or­sós Elvira, Kárpáti László, Bogdán Attila, Móricz Krisztina, János Elvi­ra, Halási László, Száraz Adrienn, Kuróth Béla, Hamerli Agnes, Széder Ferenc, Szabó Miklós, Virágh Anita, Bocz Tibor, Király Gábor, Tóth István, Deák Judit, Kiss Tamás, Papp Ma­rietta, Radnai Krisztina, Bayer Tün­de, Veres Marietta, Szabó Csilla, Salamon Tamás, Pap Zoltán, Pásztó Lívia. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK' Tar János és Hargitai Emőke. So­mogyi István és Szabó Mária, Seme* rédy Sándor és Dárdai' Mária, Sö­vényházi Károly és Kemse Ilona Má­ria, Pap Sártdor és Halmai Mario Judit, Vargo János és Kiss Judit* Breitenbach József és Szanyi Márta Katalin, Horváth György és Horváth Zsófia. Majorosi Károly és Szakcsl Gabriella. Tóth János és Pintér Aran­ka, Szőke György és Román Mária« légrády Valér és Schmidt Mária* Benkovocs Tamás és Sütő Mária* Farkas László és Kótcián Klára, Len­kei Péter és Révész Jolán, Topár Jó­zsef és Pongor Katalin, Husi László és Makk Magdolna, Szabó József és Balogh Erzsébet. MEGHALTAK' Gafambosi Nándorné Vogroniet Julianna. Kökuti Jánosné Csőri Juli­anna, Szálai Komód, Borbély Jó­zsef, Szabó János, Kis József, Ros­tás Vendelné Pető Rozália, Végh Jórtosné Orsulics Magdolna, Gilicze József, Gyimesi István, Simon Sán­dor, Molnár Endréné Borsy Aranka, Ferencsics Józsefné Szabó Margit* Mészáros Kálmánnó Magyar Ilona* Nádasi Mihály, Ronta Ferencné Si­mára Mária, Lendvai János, Vastag József, Bögrl Sándor, Peti József* Papp Teréz, Kovács Istvánná Bájer Mária, Halász István, Petőfi Lojos- né Tuhurnherr Mária, Ferenczl Béla* Bender Lajos. Groin Mária, Reis* Erzsébet, Végh Józsefné Kiss Mária, Gál József, Hohner Károlyné Klencz Etelka, Kiss József, Bérces János, Bu- dányi József, Ivónyl Lajosné Sepre- nyl Róza, Rlba Antalné Horváth An­na, Molnár Lajosné Sötét Erzsébet, Kovács Gyulónó Baráti M^cj#. Sze­gedi István, Mekl Ferenc, Hoffer Já­nos, Horváth József, Gál Sándor, Koskán Jánosné Totaí Katalin, Ka­ties Mihálynó Matakovics Janka, Du­dás Mihályné Greksa Teréz, Gom­bár Lajos, Gebhardt Mátyás, Szabó Istvánná Horváth Mária. Kréger Já­nos, Driszkó Éva, Márton György* Szauer Józsefe KOMLÓ SZÜLETTEK: Szántó László, Dobszal János, Vfe- keleti Norbert, Zvick Gábor, Rác Gá­bor. Harmat Tamás Tibor. Dreher Mónika. Czéder Krisztina. Tóth Pé­ter, Striz Mónika, Tímár Tímea Noé­mi, Bertus Norbert, Szentes Gergely, Antal Zoltán, Gerezsdí Timea, Ámb- rusits László, Halász Tünde, Szup- páncsfcs Sándor, Molnár György* Fazekas Anikó, Horváth István, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Fuchs János és Schwarz Ágnes* Horváth Zoltán és Görföl Rozália. Lelpold Dezső és Gábor Ilona, Rein Károly és Bajzák Mária. Nagy Gá­bor és Lipták Kotaiin, Mihály Lász­ló és Börcsök Margit, Szabó Gábor és Kerekes Ildikó, Podpáez Lajos és Kovács Katalin, Bata János és Wag­ner Mária, Szűcs József és Lassan Éva, Tóth Ferenc és Gáspár Erzsé­bet, Főgleln Károly és Nagy Éva. MEGHALTAK; Csizmadia Dezső, Simon Lászlóné Krancz Ella, Orsós Páiné Orsós Ka­talin, Fényszarusi Károly. Lerch Jó­zsef, Feierstein Katalin, Schönberger Antolné Burszhl Mária, Major Antal* Berger József MOHÁCS SZÜLETTEK: Hohmann László, Link Tímea, Dér Ildikó, Benedek Barbara, Németh János, Ludvig Károly, Baricz Ágnes, Sárközi Mária, Bock László, Vezér Hajnalka, Bicskei István, Kornfeld Róbert, Bódls Gábor, Kulutáez Krisztina, Szecskó Ágnes, Guth Gá­bor, Eckert Manuéla. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK; SchiSell József és Györke Zsuzsan­na, Ripp Adóm és Kiss Judit, Va- lentovics István és Fülöp Éva, MEGHALTAK' Gőrföl László, Lévai Lajos, Dob- sxai Györgyné Jáncsity Mária. Termelésszervezői és termelés- irányítói munkakörbe faipari mérnököt felveszünk. „Fejlődő bútoripar" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Dániába készül a pécsi Hagy Lajos Gimnázium leány kamarakórusa A jó könyv a legolcsóbb termelőeszköz Mezőgazdasági könyvhónap és növényvédelmi Gólya, gólya, gilice... Száz kérdés — száz felelet Mikor végezzük a nemi felvilágosítást? Hogyan segít a Kesztyűgyár? \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom