Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-01 / 31. szám

A Nehézipari Minisztériumban csütörtökön tartották ágazati ta­nácskozásukat a vegyipari újí­tók és feltalálók küldöttei, A vegyiparban a hozzávetőleges adatok szerint 1948-tól több mint 4 milliárd forintot takarí­tottak meg javaslataikkal az újítók és feltalálók. Most a moz­galom továbbfejlesztésének fel­adatait vitatták meg. Dajka Fe­renc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyi­totta meg a tanácskozást, majd Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes foglalta ösz- sze a mozgalom tapasztalatait, és megjelölte a legfontosabb feladatokat. Impozáns intarzia falikép a Komlói Városi Tanács vb-termében. A Képzőművészeti Alap lektorátusának küldötte Bizse János művész. Tegnap délelőtt adták át a vb-teremben a művész által a közelmúltban készített intarzia faliképet. A komlói várospolitika — munkáspolitika Ülésezett Komló város Tanácsa A várospolitikai tevékenység, ről tárgyalt egyebek közt teg­nap délelőtti ülésén Komló vá­ros Tanácsa. E napirend alap­jául ugyanaz a jelentés szol­gált, amelyet január 30-án vi­Földrengés Budapesten Szerdán este éjfél előtt Bu­dapesten föl mord ült o föld gyomra, a poharak összekoc­cantak a vitrinekben, pedig em­beri kéz nem érintette őket. Földrengés volt-e, vagy sem? — tették fel maguknak a kérdést, akik^o késői órákban észlelték a remegő, -imbolygó mozgást a lábuk alatt, Csütörtökön a földrengésjel­ző obszervatórium tájékoztatása szerint a földmozgás szerdán este 23 óra 56 perc 50 másod­perckor történt, A lökések ereje a Richter-skála — amely a földmozgás energiáját fejezi ki — szerint 2-es erősségű volt az intézet környékén. Az 1956. ja­nuár 12-i dunaharaszti földren­gés 5.6 erősségű volt, A mos­tani földmozgás észleléseinek összegyűjtése folyik a földren­gésjelző obszervatóriumban. A Budapest körüli szeizmogram- mok adataiból megrajzolják az izofeiszta rezgéshálózati térké­pet, amelyen meghatározzák majd a földmozgás epicentru­mát, és a mért legnagyobb erősséget. Aj intézet tájékozta­tó -g '■’érint '0 legerősebb föld­mozgás Budapesttől nyugat­délnyugati irányban 10—15 ki­lométer távolságban lehetett. tatott meg a Megyei Tanács, végrehajtó bizottsága, megálla­pítva, hogy a komlói várospoli­tika — munkáspolitika. A bányászváros tanácstag­jai állást foglaltak amellett, hogy a negyedik ötéves terv eredményeiben Is realizálódó munkáscentrikus várospolitikát továbbra is következetesen ér­vényesíteni kell. Ennek érdeké­ben javítani, finomítani szüksé­ges egyes munkamódszereket, élni kell a tanácsi demokratiz­mus kiszélesítésére kínálkozó lehetőségekkel, A tanácsülés során megtár­gyalták még a lakóbizottsági választások előkészületeit és el­fogadták az ezzel kapcsolatos tanácsrendeletet. Megvitatták és egyhangúlaq elfogadták to­vábbá a városi tanács, a végre­hajtó bizottsáq és a városi népi ellenőrzési bizottság 1974-ik évi munkatervét. A Bíkali Állami Gazdaság 127 hektáros mocsoládi tava. Forradalom a Kaltermolésbon Magyarországon egy hektár I vízterületről átlag 7—8 mázsa j halat „fognak ki”. A bikali gaz- j daság halastavainak egy hek­tárra eső haltermelése 17—18 mázsa, a legmagasabb az or­szágban. Miként sikerült ezt az óriási eredményt elérni Bikaion? Mi­lyen feladatok várnak a szak­emberekre a magyar halterme­lés fejlesztésében? Milyen szin­ten áll a halgazdálkodás gépe­sítésének helyzete? Milyen fej­lesztési lehetőségek kínálkoz­nak? — E fontos témákról ren­dezett kétnapos tanácskozást a Bikali Állami Gazdaság Dom­bóváron. A szerdán és csütörtö­kön megtartott tanácskozásra eljötték a Szarvasi Haltenyész­tési Kutató Állomás, az Állami Halgazdasági Egyesülés, a Tem- peráltvizű Halszaporító Intézet vezetői és képviselői, a halá­szati tsz-ek, a nagy tóterülettel rendelkező állami gazdaságok halászati szakemberei. A tanácskozás első napján — szerdán — négy referátum hangzott el, tegnap pedig Zám- bó István, a Bikali Állami Gaz­daság igazgatója, az Állami Halgazdasági Egyesülés elnöke tartott előadást „Termelési rend­szerek kialakítása a halterme­lésben” címmel. Néhány főbb gondolat és megállapítás a beszámolóból: Az állattenyésztési agaraihoz hasonlóan a haltermelésben is szükségesnek mutatkozik ez iparszerű termelés meghonosí­tása, ezt a gazdaságossági té­nyezők ugyanúgy szükségessé teszik, mint a korszerű táplálko­zási igények. Ez a fejlesztés csak zárt termelési rendszerben képzelhető el. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen egy sor feltételt kéll biztosítani, $ több eddig beidegzett munkamódszerrel, nevezhetnénk úgy is, halászati hagyománnyal szakítani szüksé­ges. Ilyen követelmény a tavak modern vízkezelése, a korszerű, fehérjedús tápanyag adagolása, a halbetegségek elleni küzde­lem megszervezése, a jól hasz­nosítható halfajták ivadékainak biztosítása, a halászat komplex gépesítése. S mindehhez termé­szetesen biológiát, kémiát értő, modern gépeket kezelni tudó halászokra van szükség. Ezen kívül ki kell alakítani a korsze­rű hal szállítást, és a feldolgo­zást, valamint a mai kor köve­telményeinek megfelelő forgal­mazást is. A zárt haltermelési rendszer bevezetésének'úttörője a Bikali Állami Gazdaság. Bikaion 1957- ben kezdődött meg a modern haltermelési munka, s 1960 óta minden évben az országos át­lagnak több mint a kétszeresét halásszák le egy hektárról. A MÉM és az Állami Gazdaságok Vezérigazgatósága Bikáit jelölte ki, hogy legyen a halászat pro­filgazdája és terjessze el ezt az igen korszerű haltermelési tech­nológiát az országban. Ez év január 1-vel még nagyobb le­hetőségei lettek a gazdaság­nak, hisz hozzájuk csatlakozott a Baranya—Tolna megyei Hal­gazdaság is. így rna már 862 hektáros halastórendszeren gaz­dálkodhatnak. — Nem titkolt célunk — mondta Zámbó István —, hogy e rendszert meghonosítsuk má­sutt is. Ez nem csorbítja a többi gazdaság önállóságát, viszont aki hozzánk fordul, rrti garantál­juk, hogy uqyanarról a tóterÜlet- ről az általunk meqadott tech­nológiával az eddiglhél jóval több halat „foghatnak ki”. Kö­zös érdekről van szó, s ezt bi­zonyára megértik a gazdaságok vezetői. Bikái egy sor újdonsáqgal lép színre az idén: vállalják az alapvető halfajták — ponty, amúr, fehér-busa — ivadékel­látásának biztosítását. Létrehoz­nak egy speciális brigádot, amely megrendelésre elvégzi a nyári nagyvízi lehalászást. Már­ciusban pedig a gazdaság ke­verőüzeme megkezdi a hal- gyógytáp gyártását. Kovács József, az állami gaz­daság halászati főágazatveze- tője elmondta, hogy beindult Bikaion is a halak tájfajta hib­ridjeinek előállítása. A tegnap befejeződött ta­nácskozáson hirdették ki az Ál­lami Halgazdasági Egyesülés pályázati felhívását, melyet a tógazdasági halhústermelés komplex gépesítési rendszeré­nek kialakítására tűztek ki. A feladat nem kisebb, mint a hal­termelés munkafolyamatainak megfelelő géptípusok és gép­rendszerek kialakítása, mely ma­gába foglalja a tókarbantartás, az anyagmozgatás — élőhal, takarmány, tápanyagmozgatós — a részleges és teljes lehalá­szás, valamint a haltárolás tel­jes gépesítését, A pályaműveket 1974. július 1-ig az Állami Halgazdasági Egyesülés budapesti irodájába kell eljuttatni. A pályadíjak: az első díj 30 000, a második 20 000, a harmadik díj pedig tízezer forint Mécs László Mától: csökken a bores­és a pezsgőspalackok besétálja Február 1-én — mint ismere­tes —• életbe lép az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének rendelete az üvegpalackok be- tótdíjainak módosításáról, amely szerint csökken a boros- és a pezsgősüvegek betétdíja. Pén­tektől tehát a különféle boros­palackokat a korábbinál 50 fil­lérrel — 1 forinttal olcsóbban veszik vissza, míg a pezsgős­üvegek betétdíja 5 forintról 3 forintra csökken. A többi üveg betétdíja változatlan maradt. A módosításról egyébként a kereskedelmi vállalatok üzletei­ben tájékoztatni kell a vásárló­kat. A rendelkezés megerősítve a korábbi kötelezettségeket, anya­gilag is érdekeltté tette az ipari és a nagykereskedelmi vállala­tokat az üres üvegek visszavál­Anyakönyvi hírek PÉCS SZÜLETTEK; Nyórf Tömés, Kokuszí Judit, Nogy Sándor, Csiga István, Sandó Tamás, Uj Orsolya, Dohány Zoltán, Ostro- sics. László, Pandur Tibor. Gödi Im­re, Bíró Cecília, Titz Anikó, Kovarik Báláz», Pálfi Andrea, Bagány Márta, Grain Renáta, Török László, Lőrinc Mónika, Dobi Róbert, Marsai István, Butty Gábor, Németi Eszter, Szokolai Agnes, Tóth Balázs, Illés Melinda, Szentesi Márk, Csondor Norbert, Pör- nyeszi László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kárász Ernő és Kordély Ilona. MEGHALTAK; Perényí Péterné Peiics Mária, Tar­jányi Imréné Simon Erzsébet, Zák Józsefné Kocska Etelka, Elmayer Já­nos, Schober Jáncsné Hartung Mag­dolna. Dob'er József, dr. Herbert Já­nos, Foral János. Varga József, Kra- sovecz Mária, Packy Ilona, Szüle Lászlóné Kis Irén, Németh Imre, Wag­ner Ferenc. SZIGETVAR SZÜLETTEK; Reinis Patrik, Tamás Mónika. Tóth István, Angyal Roland, Szabó Ildikó, Futács Angéla, Buzási Imre, Frojda Gabriella, Hoffman Márton, Kovács Edit, Feka András, Tóth Eszter, Mor- vay János, Bogdán Lajos, Harmat Attila, Szilovics Helga, Gamos Anna, Harmuth István, Orsós István. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Fülöp József és Gubícza Erzsébet MEGHALTAK: Karsai János, Szarvas Jánosné Veszprémi Rozália, Szablya Jenőné Farkas Etelka. MOHÁCS SZÜLETTEK; Patacsi Norbert, Hargitai Gabriella, Szabó László, Linder Judit, Markesz Péter, Verbulecz Gábor. Kovács Éva. Pancza Erika, Varga Ildikó, Botka Henrietta, Csíki Lajos, Horváth Ag­nes. Knoch Kornélia, Otterbein Tün­de. Bánfalvi Tímea, Gergely Mária, Trábert Ildikó, Gáspár Anita, Vízhá­nyó Ibolya. Kliebert Mónika, Molnár Sándor, Rózsahegyi Erika, Vörös Csilla. Varga Katalin, Kersity Zoltán, Békefi Bernadett, Molnár Aliz, Vad­kerti Tóth Erzsébet, Retzer Attila, Scheich Gabriella, Kora Mónika, Ko­vács Ferenc, Somogyi László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Abrámovics Antal és Kovács Anna, Antal Vilmos és Áppel Margit, Ba­logh József és Koch Agnes. MEGHALTAK: Éberszt Sebestyénné Berghardt Er- ' zsebet, Mrenka József. Kovács János. Megyeri István, Schell Józsefné Pfaf Mária, Kovács Gyula, Máté Imréné Lécz Erzsébet, Hemrich Kórolyné Turschl Mária Rudolf Janka, Müller Mária, Kecskeméti István, Vízhányó Ibolya, Mezé István, Szabados Fe- rencná Millassln Mária, Auth Mária, Szabados Istvánné Major Anna, Rei­ter Ödön, Fehér Gyuláné Tóth Mária, Pázmáit Mlhályné Kurdi Katalin. tásábcn. A fenti betétdíjak ugyanis a fogyasztókra érvénye­sek, a kibocsátó és a kereske­delem között ennél 10—20 fil­lérrel magasabbak a palack­árak. Eszerint az új üvegek be­szerzési ára és a betétdíjak közötti különbség miatt a pa­lackozónak és a forgalmazónak gazdaságosabb lesz visszaszál­lítani a használt üveget, mint újat venni. A Belkereskedelmi Miniszté­rium a rendelkezéssel kapcso­latban felhívta az érintett vál­lalatok figyelmét arra, hogy to­vábbra is fennáll az 1970-ben kiadott rendelkezés, amely sze­rint az ipari kibocsátók, a nagy­kereskedelem és a boltok köte­lesek az általuk értékesített ita­lok üres betétdíjas palackjait mennyiségi és időkorlátozás nél­kül visszaváltani, függetlenül attól, hogy azokat töltve hol vásárolták. A minisztérium ajánlotta vállalatainak azt is, hogy partnereikkel — különö­sen a nem rendszeres szállítók­kal, például tsz'-feldolgozókkal — megállapodásban rögzítsék a göngyöleg visszaváltásával kapcsolatos szállítói kötelezett­ségeket és az azok elmusztásá- val járó következményeket. A tanácsok népképviseleti­önkormányzati szerepének nö­vekedésével az elmúlt eszten­dőkben előtérbe került a tele­pülések helytörténetének, ha­haladó hagyományainak kuta­tása, felelevenítése, s így fo­galmazódott meg az igény a helyi címer és zászló hasznáía- ! tára, a díszpolgári cím adomá- j nyozásának lehetőségére. Az I elmúlt esztendőkben Budapest j és az ország 35 más városa I alkotta meg a település címe­rét, használta rendezvényeken, helyi ünnepségeken városhoz való tartozás kifejezésére, o tár­sadalmi tevékenységért nyújtott erkölcsi elismerés, érmek, okle­velek díszítésére. Néhány eset­ben helyi, városi zászlókat is használtak — ez egyébként kül­földön már széleskörű gyakor­lat: Számos tanács adományo­zott továbbá az elmúlt években díszpolgári címet, igaz nem egységes tartalommal, jelentő­séggel. Az alkotmány rendel­kezik a Népköztársaság címe­réről és zászlajáról, s miniszter- tanácsi rendelet szól a Népköz- társaság címerének használa­táról. Ez a rendelet azonban a helyi címerhasználatról nem in­tézkedik, s egy 1970-ben kelt utasítás is — utalva a várható szabályozásra —- csupán aján­lási jelleggel határozta meg a helyi címeralkotás alapelveit. A Minisztertanács mostani hatá­rozata egységesen szabályozza! mind a helyi címer és zászló alkotását és használatát, mind a díszpolgári cím adományo­zását. Kimondja, hogy helyi címert és zászlót a fővárosi, a megyei városi, a városi, továbbá külö­nösen indokolt esetben — elő­zetes engedély alapján — a nagyközségi és a községi ta­nács alkothat. A helyi címer o település történelmi múltjára és mai jcliegzetcsséaére utaló jel­kép, a Magyar Népköztársaság címerét nem helyettesítheti. Ha az államigazgatási tevékenység során a népköztársasági címer használata kötelező, azzal együtt a helyi címer rtŐrrí tün­tethető fel. A helyi címer használható — egyebek között — a tanács­ülés meghívóin, felhívásokon, programokon, terveken, a tele­pülés történetével, életével, fej­lődésével foqlalkozó kiadványo­kon, emléktárgyakon, a tanács által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, ünnepségeken, rendezvényeken, a külföldi kap­csolatokban és az idegenfor­galmi propagandában. A helyi zászló egyszínű anyagon a helység címerét és nevét tűn­tetheti fel, nem helyettesítheti a Magyar Népköztársaság zász­laját, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobo­góját. A helyi zászló kitűzhető például a tanács ülésein, a te­lepülés életének jelentős ese­ményein, megkülönböztetésül több község részvételével tar­tott rendezvényeken, s az álla­mi és és a vörös zászló elsőbb­sége mellett a tanácsi szervek, vállalatok, intézmények ünnep­ségein, rendezvényein. A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a díszpolgári cím a település és a lakosság érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért adományozható, A cím adományozását jelentős évfordulókhoz, állami, vagy he­lyi eseményekhez kell kötni, a javaslatot a helyi politikai, tár­sadalmi és tömegszervezetek véleményének kikérésével a végrehajtó bizottság készíti elő és terjeszti a tanács elé. A helyi címer és zászló alko­tásáról és használatáról, vala­mint a díszpolgári cím adomá­nyozásáról szóló minisztertaná­csi határozat végrehajtásáról a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke utasítást adott ki. KEDVEZMÉNYES ÜDÜLÉS A KESZTHELYI „HELIKON" SZÁLLÓBAN 197 4. ÁPRILIS 1-1G. Elhelyezés; kétágyas, fürdőszobás szobákban, félpanzióval. Kedvezményes ár: személyenkénf és naponta 125,— Ft. (Legalább kétnapos tartózkodás esetén.) Február 3-tól 17-ig vacsoraestek; ételkülönleges­ségek a 100 éves Margitszigeti Nagyszálló recept­jei szerint. Szobafoglalás közvetlen a szállodában. Telefon: 11-330 Keszthely. Telex: 32-209. 1974. február 1. A vegyipari újítók tanácskozása ,,Termelési rendszerek kialakítása a halászatban" fl helyi címer és zászló használata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom