Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-04 / 34. szám

Antropológia és öltözködés — 1975-től 55 űf méret Februárban Pécsre érkezik Tfestmagassi meo|derik me.ll | derék »neS! 1 derék iweW I (áerék mell derék mell I derék! jefcsöszaío jelzőszám jefcsoazcíéw jetiosaérr, jelzőszám jelzőszám j 158 tm 88 ZZ 94 80 1oo | 88 106 | 96 nr ti 158 - +4­N 158- 47 N158- 50 ’ * N 158 - 53 1é4-cm 88 7a 94 78 100 86 106 94 112 102 n 164-44­N 164-47 N164- 50 NT64-53 M164-56 I70cm 88 72 94­18 1oo | 84 406 | 92, 112 | 10o 118 108 N 170-44­N164-47 N17o"50 N170- 53 N170-56 N17Q-59 I7£«n 94 78 100 84 106 9o 112 98 118 106 n 164 -47 N176-50 N176-53 N176-56 N176-59 I 1oo | 84­106 90 112 96 I 182. cm * N182-50 N182-S3 N182-56 1B8cm ~T~ 106 90 N-188-53 A HDN kori! a normát testalkatú férfiak új konfekció mérettábláiatát. A magasságnál _3 +2 cm a tűréshatár, azaz pl. a 170-es magassághoz tartozó öltönyt kell választani a 167—172 cm magas férfiaknak is. A HDN következő' számaiban közöljük a telt és az erős testalkatú férfiak, majd a kamaszok mérettáblázatát, amelyek alapján ki-ki megállapíthatja saját konfekció jel­zőszámát, így a cikkben említett áruházakban, szakboltokban könnyebben vásárolhatnak öl­tönyt, nadrágot a ©portcsarnok tetőszerkezete Korszerűsítették az EPGEP barcsi gyárát Premierre készül az Építő­gépgyártó Vállalat barcsi gyára. E hónap végén adják át azt az 1100 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokot, áho| a külön­böző acélszerkezeteket készítik. Ezzel egyidőben elkészül az üzem korszerűsített kazánháza is: a melegvizet és a fűtést már a nagyobb kapacitású olajkazá- - nők biztosítják a továbbiakban. Az új gyártócsarnok lehetővé teszi, hogy üzembelépése után átszervezzék a technológiai munkafolyamatokat. Itt gyártják 1974-ben a győri, illetve a Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalatok házgyárainak sablon­jait: ezzel a barcsi üzem is részt vállal az említett házgyárak re­konstrukciójából. Á lakosság 40 százaléka bolyéit 80—85 járhat konfekcióban Újra kell tanulni a testtipusokat A Könnyűipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Miniszté­rium közös, nagy kísérletének lehetnek tanúi a nagykanizsai Déizalai Aruház, a debreceni Debrecen Aruház, a székesfehér­vári ' Forintos és Pajtás ruházati szoküzlet, a budapesti Verseny Áruház, az Úttörő Áruház, a Rómeó Férfiruhaház és a Fiúk Boltja vásárlói. Ezekben az áruházakban és szaküzletekben hoz­zák forgalomba azokat a megváltozott méretű férfi- és nagy­kamasz ruhákat, amelyeket a legújabb mérettáblázat alapján a Vörös Október Férfi Ruhagyár, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Kaposvári Ruhagyár és a Debreceni Ruhagyár dolgozói készí­tettek. A konfekcióipar által még ma is használt mérettáblázat régen elavult. Az elmúlt 25 év alatt alaposan megváltozott testmagasságunk, mellbőségünk, derékbőségünk és ezek a válto­zások a lakosság testméret­arányait tartalmazó, negyed- százados mérettóblázatban nem tükröződtek. Ezért kapott meg­bízást a Divattervező Vállalat új testméret-táblázat, kidolgozásá­ra. Több tízezer méretadatból antropológusok és matematiku­sok számították ki, hogy ha­zánkban milyen gyakorisággal fordulnak elő az egyes alkatok. E számítások alapján alakítot­ták ki az ipar és a kereskedelem szakembereinek bevonásával azt a reálisnak tűnő méretskálát, melynek alkalmazásával c je­lenlegi 40—50 százalék helyett a lakosságnők 80—85 százalé­kát lehet majd konfekció-ruhá­val felöltözhetni. Magasabb fiák A konfekció előnyeit nem kell magyarázni. Nemcsak olcsóbb és korszerűbb, hanem azonnal elérhető, ha megfelelők a mé­retek. Az új mérettáblázat há­rom meghatározó eleme a test­magasság, a mellbőség és a derékbőség. A normál méretű 48-as férfiöltöny 170 centis test- magasságra eddig 96 centis mellbőséggel és 88 centis de­rékbőséggel készült. Az új mé­retskálában három 43-asnak megfelelő öltözék is lesz asze­rint, hogy a 170 centi magas férfi testalkata milyen erős. így például lesz 94, 100 és 106 cen­tis mellbőségre, valamint 78, 84 és 92 centis derékbőségre készülő ruha. A méretnagyságok száma is változik. A régi méretskála sze­rint 37 méret létezett férfi fel- sőkoníekcióbói, 33 női felsőkon­fekcióból, 30 fiú felsőkonfekció­ból és 27 leányka felsőkonfek­cióból. A Divattervező Vállalat­nál készült új mérettáblázai az előbbi felsorolás rendjében 51, 46, 45, illetve 40 méretet tar­talmaz. Legtöbb új méretet a feltűnően növekvő fiúk kapták, fiúkonfekcióból 50 százalékkal javulhat a méretválaszték.- Az iparvállalatok ebben az esztendőben teljes mértékben felkészülnek az új méretválasz- téK szerinti felsőruházati terme­lésére. Ez azt jelenti, hogy az árusítás legkorábban az 1975. évi tavaszi—nyári szezon cikkei­vel, de legkésőbb a következő tervidőszak első esztendeiében megkezdődhet. Az új méretezé­sű konfekció bevezetése olyan alapvető változást jelent, amely- kez hasonló a ruházati kereske­delemben még nem volt. Vala­mennyi konfekcióval foglalkozó kereskedelmi dolgozónak újra kell tanulnia a testtípusokat és a méreteket, az új jelölőrend­szert, az azonos magassághoz tartozó több bőséget és a gyer­mekruháknál a korcsoporton­kénti testmagasságot. Fokozatosan Az új méretválaszték beveze­tése csak fokozatosan lehetsé­ges. Becslések szerint három­négy évre van szükség ahhoz, hogy a 80—85 százalékos öltöz- tetési arány a valóságban, a forgalomban is érvényesüljön. A bővülő méretválaszték szükségszerűvé teszi, hogy a szakosítás különféle formáit al­kalmazva átalakítsák a bolthá­lózatot. A szakpsítás lehetővé teszi, hogy végre sajátos árukí­nálat várja a vevőket az egyes boltokban. , Ami most folyik a már említett városok kijelölt boltjaiban a férfi és nagykamasz öltönyök­kel, pantallókkal és kezdődik áprilisban női és leánykaruhák­kal, szoknyákkal, fiúöltönyökkel és pantallókkal — főpróba. A próbaértékesítésnél kérdőlapo­kat töltenek ki minden vásárló­tól azért, hogy ha szükséges, a méret-módosításokat végrehajt­hassák. Az első tapasztalatok szerint — Székesfehérvárott pél­dául testesebbek az emberek ■— erre is szükség lehet. És mit mond minderről a ke­reskedő? Bozi Józseftől, a Dél­zalai Áruház igazgatójától meg­tudtuk, hogy alapos propagan­dával, külön e célra berende­zett kirakatokkal és jól felké­szített dolgozókkal kezdték meg a főpróbát. N©m drágábbak —■ Férfi konfekciós osztályun­kon mintegy 2 millió forinttal növeltük az árukészletet. Az új méretű ruhák szépek, divatosak és ami a vásárlókat leginkább ért dekli: nem drágábbak — mond­ta az igazgató. — Az első tíz napban mintegy 300 új méretű öltönyt adtunk el és jóformán nem volt olyan vevőnk, aki ne talált volna a termetére illő ru­hát. Bízunk benne, hogy a főpró­ba sikerül és két-három éven belül azok is konfekbióruhában járhatnak, akik az átlagostól eltérő testméreteik miatt ma még egyetlen üzletben sem találnak megfelelőt. Harsányt Mérte A Rákóczi út „felszabadult", a Perczel utca 21-et már nem támogatják a gerendák, a Rá­kóczi út 49 alatt — „hű, ott na­gyon csúnya dolgok vannak ...” Ä Jókai téren, ahol január 7-én egy tejesautó alatt leszakadt az úttest, most a palánk mö­gött egymás közelében két ak­na is van. A mélyebbik talp­mélysége 13,7 méteren van. Ehhez az aknához megyünk. De nem a létrákon. Vidéki Jó­zsef műszaki ellenőr kényelme­sebb utat ajánl. A Jókai tér 2. udvarából sötét, dohos lejára­ton megyünk le, szűk folyosókon és tágas termeken át jutunk az aknatalpra. Felettünk a messzi mogasban a Széchenyi tér ege látszik, az utca zaja csak elmo­sódottan jut le ide. Ilyen mély­re kellett lehajtani az aknát, mert a leszakadás, ami egy hó­napja az ijedelmet okozta, egy­re lejjebb hatolt. — Két héttel előbb jártunk lent utoljára, itt az akna helyén is — mondja kísérőm- és ma- gyarázóan hozzáteszi: — Ez volt mindig a „legreprezentatí­vabb” pincénk, ide hoztuk, aki látni akart valamit. — Valóban szép, rendezett itt minden, a korábbi megerősítések nyomai láthatók. Ez a pince nagyon stabil volt, míg aztán... — Ja- nuár^-én már nem tudtunk le­jönni, a víz mindenütt csizma­száron felül ért. A föld alatti árvíz emlékei most is láthatók. A folyosókon vastag homoküledék, a falak alján látni: január 7-én idáig ért a víz ... Sok száz köbméter víz és homok tört be ide, aztán a víz lassan leszívó rgott„- még mélyebbre. Hová?... Az egyik teremben hatalmas keretácsolat, egy pór nappal előbb még nyitott akna szája. Most már betömve az egész homokkal, amiből kiállnak az injektáló csövek fejei. Az akna helyén volt a legnagyobb mély­szinti leszakadás, ahol a leg­több víz a mélybe távozott. Most a csöveken cementtejet sajtol­nak a homokba és a környező laza üledékbe, s ez mind szikla­kemény betonná válik. A pince­járatokban még több kisebb roskadást látni, ugyancsak a távozó víz nyomaival, de ezek veszélytelenebbnek tűnnek, s nem is törődnek most velük. Mégis nyugtalanító a kérdés: vajon hová zúdulhatott az az irdatlan sok víz, nincsenek-e még lejjebb üregek, amik egy­szer? ... Az aknamélyítők hetek óta három műszakban dolgoznak a Jókai tér alatt, szabályszerűen biztosítják a járatokat: idomkő­vel falazzák körbe boltozatoson a bizonytalanná vált, repedezett falakat. Ezek soha nem okoznak már bajt. A munka nagyon hosszadalmasnak ígérkezik. Vidéki Józseffel és Dalos Ist­ván szakvezető vájárral bolyon­gunk lent. igaz, ejT' csak szá­momra bolyongás, kísérőim igen magabiztosan mennek, s kény­telen vagyok elhinni, amikor mondják: — Most a Zsolnay kút alatt vagyunk, itt jön be majd a fű­tőtávvezeték a Széchenyi tér alá ... Ez a lépcső a patiká­hoz vezet fel... Ott az üregben az 'a téglapillér a tanácsház sarkát erősíti... A lépcső tete­jén az ejtő mögött a tanácsház kazánháza ... És most vissza­megyünk a tér alatt... — Egy lépcsőn baktatunk fel, s egy romhalmaz kellős közepén érünk ki az alvilágból. Széchenyi tér 6. Az alvilág egy másik kapuja most a Felsőmalom utcai piacon tátong, ahol még decemberben szakadt le az árusító pavilonok előtt a burkolat. Most a piac fele lezárva, s az aknamélyítők 8—9 méter mélyen egy délke­let felé tartó folyosó elejét biz­tosítják. — Raub Bálint főaknásszal jártunk minap a lyukban. Bizto­sítás nélkül nem tanácsos be­menni. Hatalmas tömbök lóg­nak, s olyan érzést keltenek, hogy a hangos beszédtől is le­szakadnak ... Fekete, agyagos földet „ter­melnek ki” a mélyből. Bizonyá­ra keletkeztek itt üregek még a piac kert-korában és mindig odazúdítottak egy kocsi földet, a mélység pedig megette azt. Most majd egy ereszkével ha­tolnak le az üreg mélyére es akkor kiderül, mit lehet csinál­ni. Eljövet innen, a piac Felső­malom utcai bejáratánál egy horpadásnál állunk még. — Itt már talán egy méter vastag lehet az aszfalt — mond­ja Vidéki József. — Egy kis horpadás, egy réteg aszfalt, így megy mór egy ideje. De ezek a repedések egészen frissek. Ez alatt is pince van, de a másik­kal nincs kapcsolata, legalább­is azt hisszük ... Csak őszig ki­tartson .»„ I H. L A gyárban folyó bővítési mun­kálatoknak. az üzem fejlesztésé­nek ez tehát az utolsó fázisa. A huszonötmilliós beruházás szer­ves részeként elsőnek valósult meg az öntöde, amelyet az el­múlt esztendő júniusában he­lyeztek üzembe. A negyven munkást foglalkoztató öntöde 1973 szeptemberétől már teljes kapacitással üzemel, a tervezett hatmilló forintos árbevételi ter­vüket félmillió forinttal túltelje­sítették. Az évi nyolcszáz tonna kapacitású öntöde beléptével a barcsi gyár profilja bővült. Az elmúlt esztendőben a legtöbb munkát a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat adta a barcsi öntödé­nek: ók készítették a Barátság II. kőolajvezeték leterhelő ido­mait. Végül méq egy információ. A gyár főmérnöke elmondta, hogy februárban megkezdik a pécsi sportcsarnok födémszerkezetei­nek szállítását. Április végére elhelyezik az utolsó főtartókat is az épülő létesítményen. S. Gy. Gazdái kapnak a pécsi közjárdák Mindig vitatott volt, hogy ki takarítsa Pécsett azokat á jár- rákat, amelyeket nem lehet egyetlen házhoz sem hozzácsap­ni. A házfelügyelők tagadták saját illetékességüket és az ut­caseprők is jogosan állíthatták: a járda az járda, és ők utca­seprők, ugyebár, nem pedig járdaseprők.., így aztán meg­szoktuk, hogy mihelyt kilépünk egy ház „hatósugarából”, egy­úttal a civilizációból is kilépünk. A házfelügyelő gondosan leta­karítja a házhoz tartozó járdát és ha fagy, fel is szórja sós ho­mokkal, hamuval, de azon túl egy tapodtat sem. Ugyanígy a Köztisztasági Vállalat is iparko­dik rendet tartani saját illeté­kességi 1 területén, az utcákon, de azon túl egy tapodtat sem. Érthető tehát, hogy az idei tél (?) fagyos napjain a senki­földje járdák egyetlen nagy kor­csolyapályává váltak. Ugyan ki is szórt volna egy lapát homo­kot oda? Ezeket a vitatott járdaszaka­szokat felmérték Pécsett, s hogy ezek ne legyenek a jövőben senki-földjei, a Köztisztasági Vállalat vállalkozott a takarítá­sukra. Úgy tervezik, hogy az ún. közjárdák tisztítására erre vál­lalkozó nyugdíjasokat alkalmaz­nak. Az lesz a dolguk, hogy a vállalt járdaszakaszokat meg­határozott időközönként lesö­pörjék, télidőben pedig gondos­kodjanak a síkosságmentesítés­ről. . TTfFlT Az Eleranda heti ajánlata ÍZLÉS — DIVAT MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ VALÓDI ÉS MŰSZŐRME BUNDÁK; SZOVETKABÁTOK VÁLASZTÉKÁVAL VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! SIKERŰ TITKA A MER U KÉRI / rsprába —egyeiere férfiaknál! Alvilági séta

Next

/
Oldalképek
Tartalom