Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-27 / 57. szám

.'•Fr /> Vlfág proletárja?, egyesöTJetete! & Dunántúli ngpio XXXL évfolyam, 57. szám IW4. február 27., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Sápja Menyhárt László miniszterhelyettes Pécsett A s mmbm IbpasgoSfcs • ító®» Sísztikél, szám®) és nem hí S3 a szemének. 1972. de­cember 31-én <o magyar mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekbe«« 5619 agrármérnök. 1401 más képzettségű diplomás, 4924 felsőfokú mezőgazdasági technikus, 449 más képzettségű felsőfokú technikus, 10 285 me­zőgazdasági technikus, 6408 nem mezőgazdasági képzettsé­gű technikus és 6670, gimnázi­umban érettségizett szakember dolgozott. Ez összesen 35 756 fő, vagyis átlagosan minden magyar ter­melőszövetkezetben tizenöt „is­kolázott embert" találhatunk! Maradjunk azonban most csak a mérnököknél. Hajdanán a falu értelmisé­gét tömegében a tanító és a pap képviselte, esetleg még az orvos és a patikus. Felsőfokú képzettségű mezőgazdászok csak az uradalmak intézői vol­tak, de igen kevesen és a fa­lutól társadalmilag elszigetelt helyzetben. Ma viszont a peda­gógus mögött már az agrár­mérnök sorakozik fel az értel­miségi listán. Akad ugyan még olyan szövetkezet, ahol nincs, de ma már ez kivételnek szá­mít. Az agrármérnök megszo­kott, természetes jelenség, he­lye a gazdaságban kialakult. Általában önálló munkaköre van, intézkedéseit a vezetőség állásfoqlalásának megfelelően, de saját belátása szerint és sa­ját felelősségére adja ki. A ter­melőgépezetben rangja általá­ban közvetlenül az elnök után következik. A többi diplomások fcetye- rangja még nem ennyire ki­alakult. A gépészmérnök, as építészmérnök, oz állatorvos, «a jogász, a közgazdász a na­gyobb szövetkezetekben már nélkülözhetetlen, de munkaköre sokfelé vitatott, helye pedig a a hierarchiában tisztázatlan. Reméljük azonban, az élet meg­oldja ezt a problémát is. Más téma, hogy milyen a mérnök szerepe a falu társa­dalmában. Ezt még nem mérte fel senki, nem is lenne egysze­rű. A problémát ugyanis az bo­nyolítja, hogy az agrármérnök általában nem választott, ha­nem kinevezett vezető, tehát csak közvetve tartozik a köz­gyűlés hatáskörébe. Mostanában sokat beszélünk a falusi mérnökökről, diplomá­sokról és nem ok nélkül. Amit ma mezőgazdaságnak neve­zünk, az a diplomások nélkül ffö®esD születhetett volna meg, és nélkülük az előrelépés sem kép­zelhető «I, De veszélyei is vannak en­nek a folyamatnak. Mivel a mérnök megy el a termelési rendszert szervező gesztorhoz tapasztalatcserére; a mérnök vesz részt a gyártó mű által rendezett tanfolyamon, a mér­nök mondja meg, hogy mikor mit kell csinálni, olyan látszat keletkezhet, mintha az elért ho­zam, illetve hozamtöbblet kizá­rólag a mérnöki munka ered­ménye lenne. A másik veszély, hogy a mérnök a vezetőséggel megtárgyalja ugyan a teendő­ket, a közgyűlés elfogadja ugyan a létesítendő beruházás tervét vagy az új módszer- be­vezetését de a mérnöknek már az a dolga, sőt az a kötelessé­ge, hogy az embereknek utasí­tásokat adjon. Utasításokat, amelyeken a brigádban már nincs mit tárgyalni, amelyeket pontosan végre kell hajtani. És ha valahol lazaságot tapasztal, a mérnöknek az is kötelessége, hogy esetleg magasabbra emel­je a hangját. Távolról sem állítjuk, hogy egyik vagy másik veszély már tömegével bekövetkezett volna. Az agrármérnökök túlnyomó ré­sze a népből jött és a néphez tartozónak vallja önmagát, munkatársának tekinti a tagot és készséggel részt vesz a fa­lu közéletében is. A tagok na­gyobbik része meg tudja külön­böztetni az utasításokat oszto­gató szakembert attól a dip­lomás szövetkezeti tagtól, aki­nek a közgyűlésen ugyanannyi joga van, ugyanúgy egy szava­zata, mint neki. M égis talán nem ért, ha ml- miközben ismételten ör­vendezünk a diplomások létszámának gyarapodásán és ismételten aláhúzzuk a magas­fokú szakértelem szerepét az elért eredményekben ejtünk néhány szót a dolog másik ol­daláról is. Igaz, egy szakosí­tott telepen kevesen dolgoznak. De az emberi munka, a fizikai munka s a nagyfokú felelősség­érzet e munkát végzők részére is nélkülözhetetlen. Lehet, hogy egy termelési rendszerben néhány ember „gyártja” száz- holdakon a kukoricát. De az a néhány ember nem végezhetné hallatlanul nagy figyelmet és fegyelmet kívánó, nagyon ter­melékeny munkáját, ha nem állna mögötte, nem venné ót körül egy egész szövetkezet, F. B. 285 millió forint A TARTALOMBÓL Ösztöndíjasok (3. old.) „Háztáji" hangverseny (3. old.} A utón yeremény- betétkönyv­sorsolás (4. old.) Üt kezdemenyezes Kátolyban (5. old.) Hova tűnt az öt betétkönyv> (5 old.) Apály a munkaerő­piacon (6. old.) hányafejlesztésre Az idén több mint százmillió forinttal magasabb összeget fordíthatnak a széntelepek fel­tárására, műszaki fejlesztésre, a bányaveszélyek elleni ered- nyes védekezésre a Mecseki Szénbányáknál, mint az elmúlt esztendőben. A Nehézipari Minisztérium rendszeres feladatának tekinti, hogy időről időre áttekintse a bányavállalatok gondjait is. Népgazdasági súlyánál fogva az idei első ilyen jellegű tár­gyalás a Mecseki Szénbányák­nál zajlott le. Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettes és dr. Tamási István, az Egyesült Magyar Szénbányák elnöke há­romnapos tárgyalássorozat ke­retében tekintették át a „Me­csek” gondjait, eredményeit, az 1974. évi terveket, s az ötödik 5 éves tervre vonatkozó elkép­zeléseket. A tanácskozás egyes szakaszaiban részt ve't a Me­cseki Szénbányák párt-, tömeg­szervezeti, gazdásági és mű­szaki vezetői mellett Czégény József, az MSZMP Ba-anya me­gyei Bizottságának titkára is. Az alapos, minden vonatko­zásában fontos megbeszélések eredményeképpen 1974-ben 285 millió forint áll a Mecseki Szén­bányák rendelkezésére. Ebből az összegből már reális célkitű­zésnek tűnik, hogy a 3,2 millió tonnában meghatározott terme­lési feladatukat teljesítsék. Vár. hatóan a következő esztendők­ben ezt a termelési szintet tart­ja majd a vállalat, a jóminő­ségű szénre, különösen a kok­szolható szénre a hazai igények a jövőben sem csökkennek, sőt külföldi érdeklődés is mutatko­zik a mecseki szén iránt A tanácskozáson fontos dön­tés született a szászvári bánya jövőjét ille'ően is: voltak olyan elképzelések, amelyek szerint az üzemet a következő terv­időszakban már nem kívánták a termelés szolgálatában tar­tani. A maqyar bányászat ve­zetői és a Mecseki Szénbányák vezetői felülvizsqálták az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, s úgy döntöttek, hogy az „északi bányaüzem” szenére a jövőben is számítanak. 342 lakás a jöv8 év végéig Társadalmi munka —100 óvodai férőhely A jövő év végéig Sikláson ez OTP beruházásában 342 lakás épül. Már az idén átadnak két, harminchat lakásos fársasházat, amelyek az új ABC áruház mö­gött épülnek, hagyományos épí­tési móddal, és júniusra beköl- tözhetők lesznek. A többi OTP lakás panelból készül, szintén azon a területen. A lakásépítkezésekkel kapcso­latban szanálásra nem kerül sor. A gázcseretelepet viszont ei kell költöztetni, a megoldás meg is született: a telep a Ko­csis-malom mellé, a Szék- és A SIKLÓS! OTP-PANELHAZAK Kórpltoslparl Vállalat és is szennyvíztelep közötti területre költözik. A Községi Tanács az utat és a közműveket az új te­lep helyéig kiépíti, magát a te­lepet pedig a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Válla­lat építi meg. Júliusra tervezik az új bölcső­de és óvoda átadását. A párt- bizottság mögött épülő negyven férőhelyes bölcsőde és hetvenöt férőhelyes óvoda sokat enyhít az elhelyezési gondokon, hiszen sok a gyerek Siklóson, s ennek mindenki örül. Az elmúlt évben azonban még hetven gyereket kellett elutasítani hely hiányá­ban az óvodákból. A jelek arra mutatnak, hogy a gyermekek száma emelkedni fog, ezért nagyszabású társadalmi össze­fogást szerveztek Siklóson. Egy nap a településért — ez a moz­galom elnevezése, és máris több, mint száz felajánlás érke­zett a tanács vezetőihez. Minden vállalat, üzem. Intéz­mény kiveszi részét ebből a mozgalomból, amelynek ered­ményeképpen száz új óvodai férőhelyet tudnak majd biztosí­tani a siklósi gyerekeknek. Ez­zel évekre megoldják az óvoda­gondot Siklóson. Bővítik a Dó­zsa utcai óvodát. Itt ugyanis a szociális helyiségek, konyha adottak, csak foglalkoztató he­lyiségeket kell kialakítani. Az új épület tervezését a községi és járási tanácshivatal műszaki gárdája vállalta el társadalmi munkában. A kivitelezéshez is sok felajánlás jött: a Baranya megyei Vízmű Vállalat a vízsze­relési munkákat, a DÉDÁSZ a villanyszerelést vállalta. A Köz­séggazdálkodási Vállalat a te­tőszerkezet építését vállalta ma­gára. Ilyen módon az építkezés olcsó lesz, s nem haladja weg a Mgt Szíriái—izraeli csapatszétválasztás ? Kairóban gyors eredményt várnak Kissinger Damaszkuszban tárgyal Kairó gyors eredményt vár Kissinger újabb közel-keleti kőrútjától, amelynek során az amerikai külügyminiszter Szíria és Izrael között közvetít a szemben álló haderők szétvá­lasztása érdekében. Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminisz­ter washingtoni tárgyalásain azt az álláspontot képviselte, hogy még az egyiptomi—izraeli csa­patszétválasztás befejezése, te­hát március 5-e előtt meg kell valósítani a Szíriái—izraeli csa­patszétválasztást is. Ez az elő­feltétele annak, hogy a későb­biekben Szíria is bekapcsolód- hassék a genfi békeértekezlet munkájába. Kairóban sikeresnek minősí­tik Fahmi egyiptomi és Szakkaf szaud-arábiai külügyminiszter washingtoni küldetését, és an­nak legfőbb eredményét abban látják, hogy Kissinger közre- I működik a Szíriái—izraeli csa­patszétválasztás előkészítésé­ben, mégpedig az egyiptomi- izraeli megállapodás idején ér­vényesített módszerek és felté­telek alapján. Az AI Ahram kommentárja is-' mételten aláhúzza, hogy Egyip­tom csak Szíriával és az összes érdekelt felekkel együtt tér vissza a genfi békeértekezletre. Ami az Egyesült Államokkal szemben alkalmazott olajem­bargót illeti, annak esetleges feloldása és a Szíriái fronton tervezett csapatszétválasztás kö­zött nincsen összefüggés — ír­ja a lap. Közép-európai idő szerint 20 óra 35 perckor Damaszkuszba érkezett Henry Kissinger. Az amerikai külügyminisztert szíriaf kollégája, Abdel Halim Khad- dam fogadta a főváros nemzet­közi repülőterén, Ma általános sztrájk Olaszországban Feszült politikai légkörben ké­szülnek az olasz szakszervezetek a szerdai általános sztrájkra. A felnapos országos munkabe­szüntetést a CGIL—CISL—UIL csúcsszövetség figyelmeztetés­nek szánta a kormánynak, hatá­rozottabb gazdsági politika megvalósítása érdekében, olyan politikát sürgetve, amely meg­akadályozná, hogy a súlyos gaz­dasági válság terhei teljes egé­szében a dolgozó osztályok vál­lára nehezedjenek. A kormány a sztrájk meghirdetését köve­tően egyik napról a másikra je­lentős áremeléseket hajtott vég­re. 200 líráról 260 lírára emelte a benzin árát (szeptember óta ez volt a harmadik, egyben leg­nagyobb mértékű áremelés), emelte a többi kőolajtermékek órát. Egyben engedélyezte több élelmiszercikk, így a tej, sajt, felvágott és húsfélék, az étolaj és a cukor árának emelését. Felemelték egyes postai díjsza­bások árát Ez az egyetlen in­tézkedés egyceapásea 23—S százalékkal csökkentette az or­szág bérből és fizetésből élő lakosságának életszínvonalát Az áremeléssel az olaszorszá­gi Infláció újabb hatalmas lö­kést kapott A dolgozók és a szakszervezetek rendkívül élesen reagáltak a kormány intézke­désére. Az általános elégedetlenség-' gél párhuzamosan növekszenek az utóbbi napokban a Rumor» kormányon belüli ellentétek is. A szocialista párt határozottan ellenzi azokat a törekvéseket hogy a válság terhét deflációs intézkedésekkel a dolgozókra hárítsák. La Maifa kincstárügyi miniszter és a kereszténydemok­rata politikusok viszont egyre határozottabban ebbe az irány­ba lépnek. Az általános sztrájk és a közelgő válásellenes nép­szavazás a súlyos politikai bot­rányokkal párosulva egyre In­kább meggyengíti a balközép komnönyzat helyzetét. Tanácskozik a KGST végrehajtó bizottsága A szocialista gazdasági Integ­ráció komplex programjának megvalósítására vonatkozó kér­dések megvitatásával Moszkvá­ban megkezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 66. ülésszaka. Az ülésszak résztvevői áttekht- 8« azokat az egyezményeket, amelyek előirányozzák a szerve­dé viónak az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztésében való közös részvételét. Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke február 26-án fogadta a KGST tagállamok miniszterel­nök-helyetteseit, állandó képvi­selőit a KGST-ben. A fogadás meleg baráti banguíatbait stó» kitti* Mérnökök a féeszekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom