Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-01 / 31. szám

1974. február f. DUNA NT ÜLI NAPLÓ 3 Munka- és üzemszervezés Előkészületek a földgáz fogadására Mikor lépünk? A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANACSA MEGVIZSGÁLTA A KORMANYHATAROZATOT KŐVETŐ IDŐSZAK EREDMÉNYEIT: A RESZEREDMENYEK SZEREK, BARANYA GAZDASÁGÁNAK HATÉKONYSÁGI MUTATÓI MÉGSEM EMELKEDTEK. Csodákra a Szakszervezetek Megyei lanácsa sem képes. A munka- és üzemszeivezésről ho­zott párt- és kormányhatározat végrehajtásának értékeléséről így hát pozitív képet nem fest­hetett az a vizsgálat, amelyet a szakmák megyei bizottságai, a Szénbányák és Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottsá­ga, Pécs megyei Városi Tanácsa .által készített jelentésekből vala­mint az S2MT munkatársai kö­zel két tucat vállalatnál, üzem­nél szerzett tapasztalatai alap­ján készítettek. Jómagam már korábbon megismertem a Me­gyei Pártbizottság értékelését, jóóéhány helyen járva tapasz­taltam, hogy az első bizonytalan lépéseknél tovább nem jutot­tunk, Végső megfogalmaiásban a Szakszervezetek Megyei Taná­csa is hasonlóan értékeli Ba­ranya gazdaságának eredmé­nyeit, hiszen az elmúlt esztendő­ben a hatékonysági mutatók olig-alig emelkedtek. A rész­megfogalmazásokban azonban az az értékelés sokkal szebb képet mutat, talán ezért is adok hangot a testület értékelése közben saját véleményemnek. Tervekben nincs hiány A szakszervezeti szervek ered­ményes munkát végeztek a mun­ka- és üzemszervezéssel kapcso­latos SZOT irányelvek és az SZMT intézkedési tervének meg­ismertetésében, kiemelt fontos­sággal tárgyalták a témát a szakszervezeti iskolákon, c vál- 'alati politikai oktatásokon, a kultúrotthonok oktatói munká­jában. A szakszervezetek kép­viselői részt vettek azokban a munkabizottságokban, amelye­ket a vállalati tervek készítésé­re létrehoztak. Kiemelkedő munkát végeztek a dolgozók javaslatainak összegyűjtésében. Valamennyi szakszervezeti tes­tület munkatervében szerepel az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos szakszervezeti fel­adat, és a végrehajtás értéke- ése. A titkárok és szakszervezeti bizalmiak értekezletén, aktíva üléseken, termelési tanácskozá­sokon, szocialista kollektívák gyűlésein, újító értekezleten, szakszervezeti taggyűléseken foglalkoztak az üzem- és munka- szervezési tervek ismertetésével, a végrehajtás feladataival, fel­készítéssel, mozgósítással. A valóban sokirányú munka ellenére mégis előfordulhatott, hogy a szckszervezeti iskola dgutolsó tanfolyamán a hall­gatók fele nem ismerte a vál­lalat szervezési programját, sőt, alapszervezetének ezzel kapcso­latos tevékenységét sem. így aztán nem meglepő az SZMT megállapítása, miszerint szinte valamennyi munkatervben sze­repel, a SZOT irányelveinek megfelelően, az állóeszközök­kel, gépekkel, anyagokkal, a munkaerővel, és a munkaidővel kapcsolatos korszerű magas színvonalú, hatékony gazdálko­dás. A tervek azonban kevés kivételtől eltekintve általánosak, nincsenek megjelölve a felada­tok, a határidők, a felelősök . . , A széleskörű ismeretterjesztő, imitációs és propaganda munka ellenére sok, helyen a munká­sokra bízták a tervek elkészí­tését. vagyis, az egyéni javas­latokból akarták a vállalat egészére hasznos komplex ter­vet elkészíteni. Ez legalább any- nyira értelmetlen, mint amikor a vezetők a munkásoktól füg­getlenül, javaslataikat, akaratu­kat fiayelmen kívül hagyva ké­szítették el a terveket. 8izfató részeredménye^ Ká- lenne azonban a pozití­vumokról hallgatni: a szervezés- fejlesztési tervekben néhány vállalat (elsősorban a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Pécsi, Bikali és Bólyi Állami Gazda- í sógok, a Pécsi Tervező Válla- ; fet) fontos területeken határoz- 1 ták meg a tennivalókat, s azok nagy részében az elmúlt eszten­dőben kimagasló eredményeket is er*ek el. Korszerű, a piaci igényekhez igazodó termékeket hoztak forgalomba, jól gazdál­kodtok az eszközökkel és anya- ! gokkal, önelszámoló egységeket I alakítottak ki, mélyrehatóan | elemezték a termelési folyama­tokat, javították a munkahelyek közötti kapcsolatot, a vállalóion belül megoldották a munka- megosztást. Eredményesen működtetik a különválasztott termelő és kar­bantartó egységeket, ésszerűen átcsoportosították a munkaerőt az elvégzendő munkamennyiség | függvényében, kombinációs bér- I rendszereket dolgoztak ki, diffe­renciálták a hyereségrészesedés szétosztását. Jó céida a Dohánygyárban A vállalatok közül néhány a felújításokat, rekonstrukciókat, kisebb beruházásokat összekap­csolja a munka- és üzemszer­vezési feladatokkal annak érde­kében, hogy a kapacitás kihasz­nálása optimális legyen, javítsa a munkakörülményeket, segítse a munkafolyamatokban jelent­kező feszültségek feloldását. Jó péidát mutatott a Dohány­gyár, ahol két termelő műszak után a TMK-sok veszik át a munkaterületet. Egyrészt mente­sítik ezzel a gyermekes anyákat az éjszakai munka alól, más­részt biztosítják a géppark za­vartalan működését a termelő műszakok alatt. A szolgáltató vállalatok o technológiai folyamatok kor­szerűsítésével, a cserealkatré­szek széleskörű alkalmazásával, 1 a szolgáltatás színvonalának ja­vításával, a vállalási idők csők- 1 kentésével, a szolgáltatások ,bő- ! vitésével bár még korántsem | oldották meg teljes egészében Baranya lakosságának kiszolgá­lását, egy keveset ők is azon­ban előbbre léptek. A Plasser géplánc a jószki- séri bázistelepen pihen. Fedél alatt, fűtött csarnokban apró darabokra szedték, hogy már­ciusra, vpgy ahogy az idő en­gedi újra a pályán legyen: sínt emeljen, beállítson, ágyazatot rendszerezzen, tömörítsen, csa­varozzon. A gép pihen, azt rendszeresen téemkázni kell, mert a gép elfárad. * Csontig markoló ködben bot­ladozunk. A vágányok mellett, elhullajtott, csonttáfagyott szén­darabok. Elhagyjuk a pécsbá- nyarendezői állomást. Az embe­rek — a kitérőjavító brigád — a Mohácsi úton túl, a Gázmű mögött a kitérőket tisztítják, csavarokat, alátéteket cserélnek, megerősítik a meglazult kötése­ket, kikaparják a váltók közé hullott szenet, sarat, majd ki- söprik a sín kört. . . Hirth János ^tizenhat éve vas­úti munkás. Szökés, inkább őszülő mokány ember. Beszél­getés közben a csákányra te­nyerei. — Nem vagyunk mi helyhez kötve. Ilyen brigád mint a mi­enk, csak egy van a pályafenn­tartásnál. Ha kell Szentlőrin- cen, ha szükséges Szigetváron, vagy másutt dolgozunk. — De ha havazik, ha jege- sedés van, akkor kellünk csak igazán. Amikor mindenki elbú­jik, mi akkor dolgozunk a leg­többet. Mert a vonatoknak men­ni kell...! Meggyőző hangsúllyal mondja Kiss Lajos: Hajnali fél ötkor kel, a kijtótfalusi állomástól kőhají­Nem Így lépett az élelmiszer- gazdaság. Ök nagyot ugrottak. Néhány helyen tudományos igényű szervezési program ké­szült, amelyek végrehajtása so­rán zárt rendszerű növényter­mesztést, nagyteljesítményű gép­sorokat alkalmaznak, szakosított sertés és szarvasmarha tartó te­lepeket létesítettek .. . (ennivaló* Egyhelyben talán nem topo­gunk, de nagyon lassan hala­dunk előre a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésében, a hatékony belső érdekeltségi rendszerek kidolgozásában, a munkakörülmények javításában. A kereskedelemben például ma sem sikerült csökkenteni a ne­héz fizikai munkát, (a szénbá­nyászatban hasonlóan alig sike­rült), talán ennek tudható a balesetek magas száma is. Úgyszintén nem sikerült elő­relépni a nők által, is betölt­hető munkahelyek felszabadítá­sában, a dohánygyári jó példá­tól eltekintve, a nők, de leg­alább az édesanyák mentesíté­sében az éjszakai munka alól: Az elmondottak tulajdonkép­pen o legfontosabb tennivaló­kat is meghatározzák: fokozot­tan . igénybe kell venni a társa­dé-! mi szervezetek segítségét, és differenciált bérezéssel maga­sabb jövedelemhez juttatni mindazokat, akik az üzem- és munkaszervezésben kimagasló munkát végeznek. Talán sokkal jobban igénybe lehetne venni a kedvező pécsi lehetőségeket: a közgazdasági egyetem, a műszaki főiskola felmérhetetlen értékű szellemi kapacitását. Úgyszintén a Szervezési Kutató I Intézet szolgálatait (ha nem is Pécsett székel). Végezetül az újítási mozga­lom és munkaverseny mozgalom célkitűzéseinek összhangban kellene lennie a szervezési fel­adatokkal, a dolgozók tulajdo­nosi érzésének erősítése pedig talán a munka- és üzemszerve­zés sikerének alapja is lehet­ne... tásnyira lakik, vonattal jár be naponta — immár két évtizede. Kocsival csak akkor, ha vala­hol baj van. Ott volt a pécs- váradi, az átai kisiklásnál, órá­kon át dolgoztak, hogy a köz­lekedés minél előbb megindul­hasson. Ha hófúvás van, ha esik, menni kell: ilyenkor órán­ként két forint hópénzt kapnak. De az a néhány forint nem pó­tolja az egészséget. Az idősebb pályamunkások szinte kivétel nélkül izületi bántalmakban szenvednek. * Pataki Dezső pályamester egyszerre két feladatot lát el. Harminchat embere és ötven­négy lakója Van. Pályamester és egyben házfelügyelő is. Utóbbit kissé neheztelve mondja, de mit tehet, örökségül kapta: majd­csak megszűnnek egyszer a pécsbányrendezői lakások is! — Hány pályamunkásnak tudna még munkát adni? — Nézze! Valamikor a vonal állapota határozta meg a lét­számot. Jó tíz évvel ezelőtt egy kilométernyi szakaszra, több mint másfél embert állíthattam. Ma fél ember jut ezer méterre. Csak nálunk legalább húsz em­ber kellene. Sokan azért hagy­tok itt bennünket, hogy fedél legyen a fejük felett. Özembe mentek. Amit mi adunk, kevés, az idősebbek is csak azért ma­radnak. mert félnek az új mun­kahelytől. — Kedvezmények, szociális juttatások? — Vászon munkaruhát, vatta­kabátot és nadrágot kétéven­ként adunk, védőitalt és ked­Lombosí Jenő PÁLYAMUNKÁSOK Korszerűsítik Pécs gázvezeték-hálózatát Egy éve, hogy megszűnt a szénből készült gázgyártás Pé­csett, s azóta a bennnbontók adjak a városi gázt a megyeszék­hely háztartásainak, ipari üzemeinek. A mintegy huszonegyezer fogyasztó 34 millió köbméter gázt használt fel az elmúlt eszten­dőben: idén a DDGAZ 1,3 millió köbméterrel több gázt ad a fogyasztóknak, mint tavaly. Mindezt a kapacitás jobb kihaszná­lásával kívánják elérni. Ez a mennyiség azonban csupán az épülő lakások igényeinek kielégítését biztosítja. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál sem 1974-ben, sem később nem számolnak újabb bontó építésével. A földgáz előszele Pécsett a belvárosban negye­dik éve felbontott utcák jelzik azt a felújítási munkát, amit a DDGAZ végez. 1970 óta folyik a középnyomású hálózat re­konstrukciója, az elavult gáz­vezetékek cseréje. A történelmi városrész ötven-nyolcvan éves csőrendszerét nagyobb átmérő­jű acélvezetékekre cserélik. A munkálatok az elmúlt években eléggé vontatottan haladtak, akadályozó tényezőként jelent­keztek a szűk utcák, a pince- rendszer. A rekonstrukció üteme az 'elmúlt esztendőben meg­gyorsult, több mint hétkílomé- teres szakaszon fektettek le nagy átmérőjű vezetéket, ami a két évvel előttinek a duplája. Idén mintegy tíz kilométer gáz­vezeték cseréjét teivezik, jövő­re még többet, s fokozatosan elérik a külső kerületeket is. A korszerűsítésre a központi alapokból idén mintegy har­mincötmillió forintot költenek. A Gázmű Felszabadulás úti köz­pontjától eddig egy gerincve­zeték biztosította a városi ellá­tást. A napokban megkezdik a második csőhálózat fektetését is, ami majd a nyugati város­résztől délre fekvő gáztartályo­kig húzódik. Ebben az eszten­dőben mintegy 1,5 kilométer : hosszúságú vezetéket fektetnek I le, a munkával két év múlva vé- { geznek. Tehát a rekonstrukció egyrészt a biztonságosabb gáz- i szolgáltatást célozza, másrészt" I az algyői szénhidrogén-rnezők- | rŐI Pécsre hozandó földgáz j megfelelő fogadásának élőké- ' szítését is jelenti. S ha már a rekonstrukciónál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy mintegy nyolc kilométer hosszban felújítják a kisnyomá­sú vezetékrendszert, továbbá új középnyomású gázcsövet fektet­nek le o Gázmű és a Pólya ut­cai „ipari negyed" között, .s ugyanilyen vezetéket építenek a pártiskoláig. Ha jelentősebb beruházást, nem is indítanak | ebben az esztendőben, néhány j intézkedés a biztonságosabb J gázszolgáltatást célozza. A napokban üzembehelyeznek egy felújított húszezer köbméteres i tárolót, a harmadik negyedév­ben pedig egy francia gyárt­mányú gázfúvót, ami a gázszál­lítási kapacitást növeli. Sorban állás pb-gázért Baranyában o PB-gázfo- gyasztók száma megközelíti az ötvenhatezret. Pécsett 11 300 palackos fogyasztót tartanak nyilván. Az utóbbi években ug­rásszerűen megnőtt a PB-gáz igény, s ez érthető is. Már ed­dig több engedélyt adtak ki, mint amit 1975-ig terveztek, a sorbartállós mégsem szűnt meg, sőt egyre inkább nő. Megyénk­ben közel négyezren várnak I arra, hogy a DDGAZ-tól palac- I kot kaphassanak. Addig is a megvásárolt gáztűzhelyek be- j gyújtásra várnak.'.. Idén 2400 engedélyt adnak ki, a beérke­zett igények közül több mint ezret csak 1975-ben tudnak ki­elégíteni. A gázboilerre várók között olyanok is akadnak, akik négy éve várják már a DDGAZ engedélyét. Idén várhatóan negyven igénylő kaphat gáz­bojlert, s ezek is elsősorban a közületek lesznek, ahol egysze­rűen nélkülözhetetlen a bojler használata. A PB-gaz, valamint a bojler-fronton lényeges vál­tozás előbb mint 1975 nem vár­ható — mondotta tájékoztató­jában Fessel Tibor, a DDGAZ igazgatója. Megjegyzendő, or­szágos szinten sem jobb a hely­zet, hiszen több mint százezer igénylőt tartanak nyilván. A szorult helyzetben termé­szetes, hogy a legszigorúbban be kell tartani — és be 's tart­ják — az igények beadási ide­jét, s attól csak igen indokolt esetben térnek el: például a nagycsaládosok esetében. Gázmentő csoport - a fogyasztók védelmében Az elöregedett gázvezetékeit cseréje szükségszerű, hiszen a fejlődés gátját jelentenék. De legalább ennyire fontos a fo­gyasztók által használatos be­rendezések felülvizsgálása, a lakásokban lévő vezetékek rend­szeres karbantartása. A DDGAZ ebből kiindulva, . hozta létre egy évvel ezelőtt szolgáltató Üzemegységét. Az idei eszten­dőtől rendszeresen végigjárják a szerelők a. fogyasztókat, s ahol szükséges, felhívják a la­kó figyelmét a veszélyforrások­ra: elvégzik a szükséges javí­tásokat. Ebben a munkában, ma már több mint negyven sze­relő vesz részt. Az említett rész­leg mellett megerősítették a hi­baelhárító, valamint a szerviz­csoportot is. Három „riadóko- csit” vásároltak, amelyek még az első negyedévben URH-be- rendezéseket kapnak, a gyors beavatkozást a központi' disz­pécser szolgálat segíti. A pécsi pincelabirintus már jónéhányszor okozott fejfájást az alapvető szolgáltatást adó vállalatoknak, így a DDGÄZ- nak is. A vezetéktörések a ké­sőbbiek során is előfordulhat­nak. Ezért hozta létre a válla­lat a „gázmentő” szolgálatát, cmely az esetleges gázömlések, robbanások mielőbbi megszün­tetését végzi. A harminc szőkém, bér most sajátítja el a szükséges tudnivalókat, hogy aztán éjjel­nappal készenlétben legyenek. S. Gy. vezményes étkeztetést rendsze­resen biztosítunk. Háromhetve- net kell fizetni egy ebédért De ha az állomástól messze dolgoz­nak az emberek, attól is eles­nek. Mint mindenütt, így ná­lunk is a beosztás határozza meq a további kedvezmények mértékét: a kocsiosztályt, a ru­hát, az igazolványt. Azelőtt a pályamunkás is megkapta az egyenruhát, ma már nem jár neki, évente nyolcszózötven fo­rintot fizetünk helyette. Ezek a kedvezmények. * A villányi központú pályames­teri szakaszra harmincegyen jár. nak, főleq a környező községek­ből. A 23 kilométeres vonal vé­ge Pécsudvard. Az emberek most szükségből a villányi álló- máson krampácsolnak. Egymás­nak háttal ütemesen verik a talpfák aiá a zúzalékot: így szüntetik meg a pályán kelet­kező hullámokat. Gyerekarcú fiú áll a vágány mellett. Tizenkilencéves. — Vókányból járok be. Har­madik hónapia vagyok pálya­munkás állományban, de remé­lem nem sokáig: ha március­ban sikerül a pályaőri vizsgám, elmeayek innen, — mondja He­gyi József, — Ha tehetné, mit változtat­na? Lőrinc András: — először Is eldobnám a csákányt és gépe­sítenék, Megoldanám az étke­zést: mert a meleq ételt nagyon hiányoljuk. De ezernégyszáz nap múlva ez nem lesz: akkor már Gyűdön lakok. Nyugdíjban. * Felengedett a fagy. A ncgy- nyárádj állomás szinte karnyúj­tásnyira van, a GAZ bukdácsol­va, forolva verekedi át magát a sártengeren. Az állomástól Mohácsig kilenc kilométeres nyílt pálya húzódik, sehol egy kút, vagy bármiféle emberi épít­mény. Ebben a komor világban csak a hajtány és a pálya ad némi biztonságot az embernek. Jó egy kilométerre a nagynyá- rádi állomástól a töltés mellett bokroknak támasztott kerékpá­rok, elhagyott csákányok. A töl­tés vagy három méter magas, tövébe nem ér a metsző szél. a bozót is védelmet nyújt. Ki hurkát, ki kenyeret tart csupa­szon a parázsba, a széljórás időnként megfordul, ilyenkor beborít pernyével embert és étket. Vagy tizen, térdelve, guggolva, könyökölve készítik a szokvá­nyos menüt. — Egyoldalú táplálkozás ez. Nem? — Most igen, de tavasszal sóskát csipegetünk, később akad a határban földieper, vadmeggy, vadcseresznye, ősz- szel meg szilva, a dér meghozza a kökényt. Galagonyát is látunk még imitt-amott. Jó a szomjú­ságra. Kell is, mert ezen a sza­kaszon se egy kút, se eav őrház. Ezért hát,' amikor vízért kell menni kitör a veszekedés. A határbói hozott víz rossz, több­ször hasmenést kaptunk tőle. Ügy vagyunk mi sokszor,, mint a gyepesciqányqk, — mond'a Perlaki Lajos élőmunkát:. 1938 óta tapossa a pedált Mohács- szőlőhegyről. * A pécsi Pályafenntartási Fő­nökséghez tizenkilenc szakasz tartozik. Tíz évvel ezelőtt az al­kalmi munkásokkal együtt mint­egy 1400-an dolgoztak a fő és mellékvonalakon. Ma a pécsi PFT-nek 452 munkása von, a pályamunkátok száma nem éri el e százkilencvenöt. Néhány éven belül már a nyugdíjbavo- nulókat sem tudják pótolni, az elvándorlókról nem is beszélve, Az ok egyszerű: a tízforintos át­lagórabér már túl kevés ahhoz, hogy vonzó legyen ez a nehéz munka. És itt érdemes megje­gyezni még egy dolgot. Ma­gyarországon a legalacsonyabb napidíj harmincegy forint, kivé­ve a pályamunkásokat. A pálya­munkásoké tizenkettő!?? De azt is csak akkor kapják, ha nem a saját szakaszukon dolgoznak. Kérésüket már többször eljuttat­ták a magasabb fórumokig: tud róla a MÁV Vezérigazgatóság, a szakszervezet. Mindhiába! Az ügyben ezideig nem történt in­tézkedés. A magyar vasút vonalain három évvel ezelőtt jelentek meq az első korszerű géplán­cok. A MÁV az osztrák Plasser cégtől vásárolta ezeket az okos gépeket. Azóta már többször dolgozott a budapest—pécsi vonalon is. Az öt egységből álló gép óránként hatszáz méteres szakaszon képes rendbehozni a pályát:, legalább kétszáz ember munkáját pótolja. A Plassert kü. lön erre a célra kiképzett sze­mélyzet irányítja, a szükséges méréseket a PFT-hez tartozó műszaki részleg végzi. A mű­szerek által mért pályajellemző­ket figyelembevéve hajtja végre a korrekciókat a géplánc. Ezek a berendezések egyelőre csak a fővonalakon dolgoznak. Jó néhány évbe telik, mire az el­öregedett mellékvonalakra is el­juthatnak (a PFT területén sok tízkilométeres szakasz 70—80 éves felépítménnyel rendelke­zik). A jövő tehát a komplett ■pályaépítő gépláncoké. De ad­dig i$ több okos kisgépre lenne szükség a krampácsolás meg­szüntetése érdekében. Salamon Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom