Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-22 / 52. szám
Vffág proTetárjai, egyesüljetekf Dunántúli XXXI. évfolyam, 52. szám 1974. február 22., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának ncroio A döntést hozó látóhatára Sajnos, mindannyian szép számmal ismerünk példákat, amikor nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. A lépcsőház nélkül felépített lakóház legendáját lassan belepi a feledés pora, de ml tagadás — s nem ok, alap nélkül — új legendák születnek. A városról, ahol az átépített főúton csak jókora késéssel Indulhatott meg a forgalom, mert az illetékes ügyintéző elfelejtette megrendelni a közlekedésirányító lámpákat. Az új gyárról, ahol hónapokig több volt az áramszünet, mint a munka, mivel a villamos-vezetékek cseréje valahogy kifelejtődött a számításokból. A lakóházról — (tessék csak figyelni, még mindig a lakóházról —, amely hónapok óta készen áll, mégsem tolóin! lelket sem benne. „Csak” a gázvezeték bekapcsolását nem rendelték meg, „csak" — egy másiknál j— a hőtermelő kazánok ellenőrző műszereinek leszállítására kell várni. Azokat ugyanis a műszaki átadásig (I) senki sem hiányolta. Dönteni: felelősség. Közhely, annyiszor elhangzik. Az már kevésbé, hogy a döntés még valami: a teendők láncszemeinek •rős összekapcsolása. Mert ha egy is árván, társ nélkül marad, lánc-e a lánc? Tarthat-e, foghat-e bármit, összekötheti-e a tegnapi teendőket a maiakkal, a holnapiakkal? Idén — hogy majd” mindany- nyiunkat érintő példával éljünk — a 360 millió utas, a 122 millió tonna áru elszállításának zavartalansága érdekében a vasút egyebek között 300 kilométer vágányt cserél ki, újabb integra- dominó biztosítóberendezéseket helyez üzembe. Ne legyünk rosszmájúak, s előbbi példáinkon felbuzdulva nehogy azt kérdjük, vajon megrendelték-e.- Azt azonban már kérdezhetjük, azaz sorra vehetjük, hogy az egyszerű döntés — a vágányok cseréje — sok egyéb más mellett feltételezi: lesz elég cement a betonaljazat készítéséhez, gyártókapacitás a sínszálak előállításához, meghatározott nagyságú zúzott kő az ágyazathoz— Tetszés szerint, minden nép- gazdasági területről bővíthető, formálható a fölrajzolt kép, s színeit az teszi erőteljessé, a társadalom számára fontossá, hogy idén — az éves terv előirányzatai szerint — 117—118 milliárd forintot használhatnak fel az országban beruházásokra. S akkor ez még csak egyetlen feladatcsoport! Persze, vannak rutin-teendők, szokvány döntések. Meghozataluk a kipróbált gyakorlatra, a jól bevált hagyományokra támaszkodik, s ilyen döntéseket naponta tucatjával hoznak művezetők és vezérigazgatók, termelőszövetkezeti elnökök, építésvezetők. De talán sűrűn éppen ez, a megszokottság okozza, hogy ami új, a szokványostól eltérő, az átlagosnál bonyolultabb, azaz ismeretlen tényezőkkel tűzdelt, terhelt, arra sem jut több, csak átlagos, a rutin által érzéketlenné tett figyelem. Mert lám, mennyi galibát okozott a meglévő tüzelőolaj és a meg nem lévő szállítóeszközök — tankautók — konfliktusa. Vagy az, hogy a vállalatok némelyike tárt karokkal várta, fogadta a számítógépet — vagy várja most —, de közben elsikkadtak az illő fogadtatást megelőző tennivalók, az elemzés, a számítógépes irányításra kijelölt területek fölkészítése, a készletgazdálkodás, bérszámfejtés gépi adatfeldolgozásra való átszervezése... Bárhová nyúljunk, tekintsünk is, azt tapintjuk ki, azt látjuk, hogy a döntést hozó látóhatárának tágnak, minden lényeges tényezőt befogónak kell lennie, mert máskülönben egy-egy elhanyagolt, kifelejtett rész miatt az egész kerül veszélybe. S itt válik közüggyé, az általános politikai közérzet alakítójává az emberi, vállalati, gyári mulasztás, itt lép túl az érintett cég irodáinak, üzemeinek falain. A gazdasági döntés ugyanis legtöbbször elválaszthatatlan bizonyos politikai, közhangulati következményektől. Az útépítésnél. a középület falainak föl- húzásánál, az új üzem beruházásánál elkövetett baklövés közvetlen döreje sokak fülébe eljut, S léghullámai még többek fülét sértik. Az elhamarkodott, kellő körültekintés nélkül hozott döntések anyagi és erkölcsi kárral járnak, s ezt a kárt a közös pénztár fizeti. Ha előzetesen nem vették sorra a lehetséges közrejátszó tényezőket, akkor utólag sokkal nehezebb a jóvátétel, időben, pénzben, energiában a szükségesnél esetleg sokkol nagyobb a ráfordítás. Dönteni felelősség. A döntést hozó úgy könnyíthet e felelősség súlyán, olykor nyomasztó terhén, hogy az előkészítés idején nyitott szemmel, füllel fogadja a véleményeket, a javaslatokat, a megoldási változatokat, ha földolgoz, mérlegel minden, a döntéssel összefüggő, a megalapozott döntésben nélkülözhetetlen ismeretet. Mészáros Ottó A TARTALOMBÓL Nagyüzem a Mecsek kapujában Vizsgáznak a bányászok Uj gasztrofol-üzem Pécsett Kádár János fogadta Hbdusza!em Disalludot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székhazában fogadta Abduszalem Dzsalludot, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökét, a forradalmi parancsnoki tanács tagját. A találkozón jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Elutazott az Iraki Nemzeti Egységfront küldöttsége A Hazafias Népfront Orszá gos Tanácsa meghívására hiva talos látogatáson Magyarorszó gon tartózkodott az Iraki Nem zeti Egységfront küldöttsége élén Naem Haddaddal, az Irak Bath Párt regionális vezetőségé nek tagjával, az egységfront tit kórsága irodájának vezetőjévé A küldöttség tagjai voltak: dr Mehdi Al-Hafidh, az Iraki Kom munista Pórt KB tagja, az egy ségfront titkárságának tagja Salim Khatab, a Bath Párt tag ja, az egységfront babiloni bi zottságának titkára, valamint Ibrahim Al-Yiteim, az iraki író szövetség titkára. Az iraki küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A megbeszélésen áttekintették a pártkapcsolatokat, s vélemény- cserét folytattak nemzetközi kérdésekről. A delegáció a Népfront-székházban megbeszélést folytatott dr. Molnár Bélával, a HNF Országos Tanácsának titkárával. A vendégek látogatást tettek a DÍVSZ titkárságán. Az Iraki Nemzeti Egységfront delegációja csütörtökön reggel elutazott Budapestről. A képen balról az asztal körül: Wieder Béla, Garamvölgyi János, dr. Bánki Nándor és dr. Németh Lajos tárgyalás közben. Erb János felvételűt dr. Galabár Tibor, Papp ImnL ' .......................... Nén ' H bányászok és az egész város hasznára Tanácskoztak a város és a Mecseki Szénbányák vezetői Javul Meszes vízellátása — Á Szénbányák segíti az óvoda- és munkáslakás-épitést Két évvel ezelőtt írták alá az együttműködési szerződést a Pécs megyei város Tanácsa és a Mecseki Szénbányák között. A bányászság életkörülményeinek további javítása és a város fejlesztése volt a közös cél. Tegnap délután tanácskoztak a tanács és a szénbányák vezetői, közöttük Wieder Béla tanácselnök és Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója. A tanácskozás célja az ed- diq végzett munka áttekintése és a soronkövetkező feladatok megbeszélése volt. Wieder Béla tanácselnök és Garamvölgyi János igazgató egyaránt igen hasznosnak és továbbfejlesztésre érdemesnek minősítette ezt a szocialista együttműködést. A megoldott, és a még megoldásra váró feladatok közül elsősorban az I. kerület gondjai kerültek előtérbe, hiszen itt zömmel bányászok laknak. Meszesen a legsürgetőbbek a problémák. Még ebben az évben összekötik a rigódén és a meszesi víztározót, így a vízellátási gondok is csökkennek. Amíg meg nem valósul a föld- gázprogram — márpedig erre még várni kell — a propánbután gáz ellátást javítják. A meszesi szennyvíz elvezetését megoldja a nemrég átadott déli fő gyűjtő csatorna. Sok méltatlankodó szó érte a meszesi közlekedést. A 31-es járatot megerősítették a nemrég kapott Skoda buszokkal, s ha a további negyvenöt új autóbusz is megérkezik, tovább sűríthetik a járatokat Már a közeli tervekben szerepel a meszesi piac olyan kiépítése, hogy alkalmas legyen Az épülő Déli ipari út Felszabadulás úti torkotatőnát híd épül a vasúit péfya fölött. Elkészültével „sorompőmenfesen* eljutni Pécs keleti részéről a nyugati oldalra. tehet majd nagyobb felhozatalra. A város vezetői, a Mecseki Szénbányák segítségével az ipartelepítést is úgy igyekeznek megoldani, hogy segítséget nyújthassanak a bányászasszonyok foglalkoztatásához is. Vasason még ebben az évben mélyfúrásos kutat létesítenek, ezt követi egy törpe vízmű építése. így a vasasiak vízgondja is megoldódik. Garamvölgyi János, o Szénbányák vezetősége nevében elmondta, hogy az Építési Özem szabad kapacitását teljes egészében a város fejlesztésér® használják fel. Lakás és közü- letek építésén túl segítséget nyújtanak a Meszesen felépítendő 150 férőhelyes óvoda felépítéséhez is. A munkáslakásépítési akció keretében 1980-ig ezernyolcszáz lakás felépítését tervezik, Pécsett és Komlón. Az elvi megbeszélést köve- tőén elkészítik a részletes programot, 2—3 év időtartamra. Elutazót! AMuszaiein Dzsallul líbiai miniszterelnök Csütörtökön délután elutazott Magyarországról Abduszalem Dzsallud, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke, a Forradalmi Parancsnoki Tanács tagja, aki a Magyar Népköztár- sasáq kormányának meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A líbiai kormányfővel együtt elutaztak kíséretének tagjai, köztük Taha Serif Benamer közlekedési és vil- iamosságügyi miniszter és Dzsa- dalla Azzuz Talhi iparügyi miniszter. A líbiai kormányfőt ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Líbiai és magyar zászlók, arab és magyar nyelvű búcsúfeiirat díszítette a főépület homlokzatát. A betonon katonai díszőrséq sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos és Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettesei, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Ez- zedin Ali Mahmoud Al-Gha- damsi, a Líbiai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt Abdul Halim Kaddour, a Szíriái Arab Köztársaság, Vagih Mohamed Roushdy, az Egyiptomi Arab Köztársaság nagykövete és Vidad A. Ajjam, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A díszőrség parancsnoka jelentést tett a líbiai kormányfőnek, maid felcsendült a magyar és a líbiai himnusz. Abduszalem Dzsallud Fock Jenő társaságában ellépett a díszőrség előtt, és üdvözölte a katonákat. Ezt követően a vendégek búcsút vettek a megjelent magyar közéleti személyiségektől. Ottőrőfc virágcsokrokat nyújtottak át a h'biai vendégeknek, akik a díszőrség díszmenete után beszálltak a külön repülőgépbe, s az néhány perc múlva a magasba emelkedett. A Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke elutazása után a repülőgép fedélzetéről táviratban mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnö- nek. Magyarországon tett látogatásának befejeztével csütörtökön az olasz fővárosba érkezett Abduszalem Dzsallud líbiai miniszterelnök. Dzsallud Rómában — ahol most elsőízben tesz hivatalos látogatást — tárgyal majd Leone köztársasági elnökkel és Rumor miniszterelnökkel. Fehér Lafos fogadta Florin lorguíescut Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön hivatalában fogadta Florin lorgulescu minisztert, a Román Szocialista Köztársaság Országos Vízügyi Tanácsának elnökét, akivel baráti eszmecserét folytatott a két ország vízgazdálkodási kapcsolatairól, és az együttműködés továbbfejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, és loan Cotot, Románia budapesti nagykövete.
