Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-19 / 49. szám

im. februári?. DUNÁMTÓL! NAPLÖ 3 Minden, ami a társadalom életében történik, valamilyen érdé- két szolgai. Amíg szükségletei minden élőlénynek vannak, addig érdekei csak a tudatosan cselekvő, társadalomban élő embernek, mert a szükségletei tudatos felismerésére csak az ember képes. Más szavakkal: az ember szükségletei kielégítését előre megterve­zett módon cselekvéseinek céljává teszi, és ennek megfelelően érdekként érvényesíti. Hasonló és különböző érdekek A marxista világnézet ezért 1 vallja, hogy a társa da Imi-törté- j nelmi folyamatokban mindig ; meghatározott erdekek fejeződ- i nek ki. A marxista világnézetű i ember tehát egy-egy társadal­mi jelenség megítélésénél min­denekelőtt azt kérdezi, keresi, . kutatja, hogy milyen érdekek érvényesülnek, vagy törekszenek érvényesülni. ' Az emberek különböző cso­portjának érdekei adott társa­dalmi közösségen belül részint hasonlóak, részint különböznek j egymástól. Ez alól jelenlegi tár- : sadalmi-történeti viszonyaink sem jelentenek kivételt. Téved az, aki .a szocializmustól az érdek- különbségek megszüntetését várja, vagy a mi körülményeink között jelentkező érdskeltéré- seket, konfliktusokat csupán szubjektív hibákra vezeti vissza. A szocialista társadalom törté­nelmi előnye nem az, hogy megszünteti az egyes emberek, vagy az emberek egyes csoport­jai közötti érdekkülönbségeket, hanem az, hogy ezeket képes nagyobb konfliktusok nélkül ra igsorolni és egyeztelni. A kapitalizmus érdekellenté­teit a kibékithetetlenség jellem­zi. Az uialkodó osztályok arra törekszenek, Hogy saját csoport­érdekeiket általános érdekként fogadtassák el. A különböző társadalmi osztályok érdekei azonban egymással ellentéte­sek, ezért kemény osztályharc közepette, és így is csak ideig- óráig, a mindenkori erőviszo­nyoknak megfelelően jöhet lét- I 'e közöttük kompromisszum, A szocialista társadalom lét­rejötte'. történelmi jelentőségű I változás kiindulópontja az ér­dekviszonyok egyeztetésében is. A szocialista társadalom meg­szünteti a kibékíthetetlen ér­dekellentéteket és a történe­lemben első ízben lehetővé vá­lik az erdekek tényleges, reális, a fejlődés tényein alapuló számbavétele, rangsorolása és egyeztetése. A kapitalizmusban az uralko­dó osztály úgy érvényesíti érde­keit, hogy az elnyomott osztály érdekeit minduntalan megsérti, háttérbe szorítja. A szocialista társadalom uralkodó osztálya, a munkásosztály viszont úgy érvé­nyesíti érdekeit, hogy egyezteti, összehangolja azokat a vele ■ szövetséges parasztság és más társadalmi rétegek érdekeivel. Az egyes ember a különféle erdekek színes szövedékében él. Hiszen a társadalomban együtt létezik az ember pilla­natnyi, közvetlen napi és távlati érdeke, továbbá az egyéni, a csoport- és oz össztársadalmi érdek Az érdekek különböző szintjei nem elszigeteltek egy­mástól, s nem létezhetnek ön­magukban. A szemléletben és a gyakorlatban ugyanakkor talál­kozunk az érdekviszonyok megíté­lésének kétféle torzításával. Az egyik csak o csoportérdeket lát­ja. Ebben a szemléletben a cso­portérdek a minden, az össz­társadalmi érdek pedig a cso­portérdekekből áll össze auto­matikusan. A fordított előjelű torzításban viszont az össztársa­dalmi érdek valamiféle minden­től független, mindenek felett álló dologként jelenik meg, amely a csoportérdek érvénye­sítéséről való szüntelen lemon­dást követeli meg. fegyelmezett cselekvés kötele zettségétől. A szocialista társa dalmi érdekek érvényesülését korlátozza, ha a vitában való részvétel csupán egyesek kivált sága, másoknak pedig kizáró lag a végrehajtás marad. Ez c fajta .munkamegosztás'’ ide gen a szocialista társadalmi gyakorlattól. A párt irányítása az érdekek rangsorolása egyeztetése terén is elvi jellegű. A X. pártkong­resszus, a Központi Bizottság határozatai olyan politikai irányvonalat és cselekvési prog­ramot tartalmaznak, amelyek alapját képezik az érdekegyez­tetés sarán jelentkező viták, problémák eldöntésének. dr. Jenei György ló évet zárt a szóló­ét gyümölcstermelő ÁFÉSZ Nörényvédőszereket, szőlészeti, borászati felszereléseket árusító üzlet nyílik a Koller utcában Bontják a Fürst Sándor utcai mészégetőt Egyeztetés elvtelen kompromisszum nélkül B* a két ellentétes előjelű, de egyaránt egyoldalú szemléiét megegyezik abban, hogy figyel­men kívül hagyja vagy eltorzít­ja a különböző érdekszintek kapcsolatát, viszonyát, s ezért a gyakorlat számára alkalmatlan eligazítást ad az érdekek felis­meréséhez, rangsorolásához, egyeztetéséhez. Ezeket a hamis alternatívákat csak akkor tud­juk meghaladni, ha abból in­dulunk ki, hogy a különféle szintű érdekek reálisan léteznek, s kapcsolataik, együttlétezéseik nem konfliktusmentes; oz egyé­ni. a csoport- és társadalmi ér­dekeknek nem csak találkozási pontjaik vannak, hanem gyak­ran keiesztezik is egymást, el­lentmondanak egymásnak Ezért az érdekek ütköztetése, rangsoiolasa, egyeztetése a tár­sadalom politikai irányításának szférájában történik: a súlyo­sabb konfliktusok elkerülésének, az érintettek számára elfogad­ható érdekegyeztetésnek meg határozott politikai feltételei, követelményei vannak. Ilyen követelmény, hogy az érdekegyeztetés nem lehet elv­telen kompromisszum, A külön böző csoportérdekék nem hal­mazt alkotnak, hanem mégha torozott értékrendben helyez kednek el. Ebben az értékrend­ben a munkásosztály érdekei az alapvetőek. Ezek az érdekek szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában csők o munkás­paraszt szövetség erősödésén, i a szocializmust építő osztályok j és rétegek nemzeti összefogó - I són keresztül érvényesülhetnek. ; Ha ettől o szemléleti kiinduló- ! ponttól elférünk, ha a különbö­■ ző csoportérdekek helyét, kap l csolatqt nem ezen az alapon , jelöljük ki, akkor az egyeztetés- ! bői elvtelen egyezkedés válik. A szocialista követelmények- I nek megfelelő érdekegyeztetés- i hez nélkülözhetetlen a szocia- j lista demokrácia érvényesítése o közéletben és a munkahelye- j ken egyaránt. Az össztársadalmi ■ érdek ugyanis nem a csoportér- i dekektöl függetlenül. hanem j alapvetően azok érvényesülésé- j nek folyamatában valósul meg, I Ezért nem valósulhat meg az össztársadalmi éidek sem, ha a i különböző osztályok és rétegek j érdekei nem, vagy csak forrná I Hson juthatnak kifejezésre. Ezek i tényleges érvényesülése, rang- I sorolása és egyeztetése csak a i szocialista demokrácia adta kc- j retek között mehet, végbe. Ami- i lyen fejlett a szocialista demok i rácia, olyan mértékben teremt- : hető viszonylagos összhang a I különböző szintű érdekek között. Demokratikus vezetési módszerek- Az érdekek tényleges ütközte­tése és egyeztetése demokrati­kus vezetési módszereket igé­nyel. Ilyen vezetési módszerek csak ott érvényesülhetnek, ahol 1 a megfelelő személyiségű vére- j tők mind szakmailag, mind po iitikailag felkészültek feladatuk­ra. Az ilyen típusú vezető nem egyszerűen megtűri a problé­mák demokratikus megvitatását, ] hanem igényli is, Meghallgatja j az ellenvéleményeket, segíti ki- i fejezésre juttatni az eltérő ér- I dekeket és nem esik kétségbe, j ha nem mindenben fogadják el | személyes elgondolásait A demokratikus vezetési mód- éserek ugyanakkor nem jelente- i nek kibúvót a felelősség válla­lása alól. Éppen ellenkezőleg: felelősségteljes közéleti maga­tartást, cselekvést követelnek meg a vezetőktől és a véleményt nyilvánító beosztottaktól egy a rant, A felelösseateljes közélet' magatartás alkotó vitákat, a döntések alapos, demokratikus előkészítését, a különböző érde­keket figyelembe vevő döntést, fegyelmezett végrehajtást és következetes ellenőrzést jelent. A. viták terméketlensége csak akkor kerülhető el, ha a véle mény.-nyilvánitás. az érdekkife jezés joga nincs elszakítva a Kém szennyezi többé a város levegőiét Több mint másfél évszázadon át tizenöt embernek adott mun­kát, biztosította a megélhetést. Az elmúlt év novemberében szedték ki kamráiból az utolsó mázsa égetett meszet. Kialudt a parázs: a Fürst Sándor utcai mészégető matuzsálem nem szennyezi tovább a város leve­gőjét, A napokban megkezdték o Hoffman rendszerű égető bontását, s mire e sorok meg­jelennek, talán a huszonöt mé­teres kémény is eltűnik. Staubach Imre évtizedek óta mészégető, a Fürst Sándor, ut­cai „gyár" }ó ismerője.’ . — Ügy tudom, hogy az 1800- as évek közepén építették az üzemet. Először cserepet, majd téglát égettek itt. Áz öregek azt mondják, hogy társzekere­ken hozták ide a nyersanyagot. A gyárnak nem volt saját bá­nyája. Ha volt is, hamar kimerült. A mészégetés 1950-ben kezdő­dött, A követ a kozári bánya adta egészen a leállásig. Kor­szerűsítést 1953-ban hajtottak végre, Addig felsötüzelésű volt o kemence: huszonegy évvel ezelőtt áttértünk a rostélytüze­lésre. Ezzel a megoldással a duplájára emelkedett a terme­lés: a korábbi harminc vagon helyett havonta hatvan vagon égetett meszet állítottunk elő. — Az emberek hová kerültek? — A Marx úti mészüzembe, Magam is ott dolgozom. Évente hatezer tonna meszet adunk a vállalatoknak, a lakosságnak, Mi tette szükségessé o Fürst Sándor utcai üzem lebontását? Az évek folyamán körbeépítet­ték, beékelődött a lakóházak közé. Erősen szennyezte a kör­nyék levegőjét, IÁ környezetvé­delem, a levegő tisztaságának megóvása napjaink egyre ége­tőbb feladata. Ezt célozza az érvényben lévő rendelet is: mi­szerint- a szennyezők bírságot fizetnek. A Baranya megyei Építöanyagipari Vállalatnak tőbbmillió forintot kellett volna áldozni a pernye és a külön­böző gázok megfogására, De ez esetben g leves többe került volna, mint a hús. Ugyanis a szükséges filter beépítése mil­liós nagyságrendű beruházást jelentett volna, ugyanakkor a mészégető állóeszköz értéke alig haladta meg az ötszázezer forintot így aztán g felügyeleti hatáság jóváhagyásával az üzem lebontása mellett dön­töttek. A város tehát ismét megsza­badult egv szennyezőtől. De. a Marx úti mészégető által ter­melt égetettmész elegendő lesz-e az igények kielégítésére? Aj esetlegesen fellépő hiányt az egyre közkedveltebb mész- hidrát lenne hivatott pótolni. A Baranya megyei Építőanyag- ipari Vállalat Marx úti üzeme ai egyetlen, amely a környék­nek égetett mészt ad. A leg­nagyobb vevők a tanácsi ved laiatok, c Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, vala­mint. a lakosság, A kislakásépí­tők igégyej az elmúlt esztendő­ben nem haladta meg a hetven tonnát. Amennyiben az nem nő, úgy elegendő lesz az égetett mész. De ha a lakosság többet kér, már akadozik majd az el­látás. A vásárlók novembertől feb­ruár végéig nem keresik az- égetett nieszet, S ez érthető. Hiszen a téli hónapokban csök­kent ütemben folyik az építke­zés. Következésképpen az év nyolc hónapjában kell kielégí­teni az igényeket. Ez pedig megfeszített terme­lést követel a mészégetőktől. A vállalat korábban azzal pró­bálkozott, hogy valamennyire széthúzza a keresletet. De hiába propagálták a téli mésrvásár- lóst, hiába ajánlottak különbö­ző kedvezményeket. A nagy ve­vők közül jis mindössze eqy cég használta kj a kedvezményes vásárlási lehetőségeket. Pedig az égetők állítják, hogy télen jobb minőségű meszet adná­nak, ugyajnís ebben az idő­szakban jiyugodtabb körülmé­nyek között dolgozhatnak, keve­sebb az igény, A Türst Sándor utcái mész­égető tehát több mint másfél évszázados működés után leállt. Nem mondták ki, de elképzel hető, hogy az 19?4 óta műkö­dő Marx úti üzem 'is erre a Nagy jelentőségű felfedezés Robbantás folyadéklézorrel A Bányászati Kutató Intézet j tatabányai telephelyén nagy- jelentőségű új módszert dol- ■ goztak ki a robbantások köz- | ben lejátszódó folyamatok vizs­gálatára. Papp József, az ír- | tézet fizikusa a világon első- I ként folyadéklézert alkalmazott j a különféle robbanóanyagok I gyújtására, illetve a robbanás | kiváltására A folyadéklézerrel j kelteit nagyenergiájú fénv- ! kvantumokkal a robbantási fo- ‘ lyomat elvileg több kilométer 2 FÖ, Jöl KÉPZETT ívhegesztőt hosszú szakmai gyakorlattal felveszünk Nem«* nyelvtudással ren­delkezők előnyben Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KS2 munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u, 43, VILLANYSZERELŐT ÉS LAKATOS-HEGESZTŐT felvesz A KŰBANYA Y„ KOMLO, A PÉCS! FÉMIPARI YAOALAT sói seoédnii] likasokat KERES FELVÉTELRE Jelentkezés: Felsőmalom u, 13. sí, elolt távolságból is elindítható. Ez a körülmény teljesen új vizsgá­lati eljárásra ad lehetőséget. A robbantási folyamatok ap­rólékos megismerése gyakorlctl és tudományos szempontból egyaránt fontos, A tatabányai kutatók másodpercenként 2,5 millió felvétel készítésére alkal­mas filmfelvevővel örökítik meg például a robbantás pillanatát Különleges készülékkel mérik a különböző hullámhosszúságú fényjelenségek színhőmétsékle- tét is. Ennek ellenére a robba­nóanyagok számos tulajdonsá­ga még nem egészen ismert a kutatók előtt. Az apróléko­sabb és megbízhatóbb vizsgá­latokhoz nyújt most nagy se­gítséget a folyadeklézer fel- használása. A kutatások szem­pontjából az sem közömbös, hagy így elektromos vezetékek nélkül, bármilyen távolságból felrobbanthatják az anyagot, így szóbajöhet például o fo- lyadéklézer minden olyen spe­ciális robbantásnál, ahoi vala­milyen okból elektromos veze­tékek. gyutacsok nem használ­hatók. Ezenkívül lehetőséget nyújt egyéb automatizált rob- bantásteehnoiógiák kidolgozás sóra is. .A t-atubanyai fizikus «elkép­zelésének megvalósításához se­gítséget nyújtottak a Szegedi József Attila Tudományegye­tem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem firikai intézetének szakemberei is. Közreműködtek a folyadéklézer és a vizsgálatokhoz szükséges berendezések megtervezésében, illett'« megépítésében. Áz érdekegyeztetés és a szocialista demokrácia Három éve közel egymillió to- | rint volt a veszteségük, idén 345 ; ezer forintos nyereséggel zárja az évet a Pécsi Szőlő- és Gyü­mölcstermelő ÁFÉSZ. Sót, a nyereség mellett negyedmillió ■ forint értékű, úgynevezett cél­részjegyet is visszafizettek a tag- l ságnak. Saját erőből rendezték , a gazdálkodást, nem került sza­nálásra a szövetkezet. A számok mögött átgondolt, i céltudatos gazdálkodás húzó­dik. Sokat hozott a konyhára a | két borozó, a Barlang pince és a Szabadság úti poharazó. Évente 400 hektolitert fogya sz­ánok a vendégek a szőlő- és 3yümölcstermesztő szakcsoport egjobb boraiból. 1973-ban jó minőségű és sok bor termett, most már ezeket is árusítják. Si­került a választékot'is bővíteni: 3 hagyományos pécsi olaszriz- ingen és rizlingszilvánin kívül cirfandlit, hárslevelűt és leány­kát is mérnek. Tervezik már a íarmadik borozót, mélyhez az jnypgiak rendelkezésre is áll­na k. Hangulatos pincét szeret- -lének valahol a pécsi szőlők- 3en, pincepörkölttel, jó borok­kal. Nemcsak a bor, a gyümölcs is jól fizetett. Tavaly hat vagon gyümölcsöt vásárolt fel a szak­csoport a kistermelőktől. Akik borra, gyümölcsre . szerződést kötöttek, árkiegészítést kaptak. Természetesen gondok is van­nak. Évek óta kevés és kicsi a választék szőlőoltványból. A borszőlő és ki csemegeszőiő szaporítóanyag egyaránt orszá­gos hiánycikk. A szövetkezetnek azonban sikerül előrelépni: sza­porítóanyag-telepet létesítenek a Nagyárpádi úton, a temető mögött. Elsősorban jellegzetes és hagyományos pécsi borszőlő­fajtákat, s közel tízféle cseme­geszőlőt telepítenek. November —decemberre már a saját telep látja el a tagokat szőlőoltvány- nyal. Addig is a Villányi és a Badacsonyi Állami Gazdasá­gokból szerzik be az oltványo­kat, mégpedig olyanokat, ame­lyek kedvélik a mecseki klímát. Ezeket egyébként a héten már árusítják is. Gyümölcsfa szapo­rítóanyagban nincs hiány: a ri­biszkétől a dióig minden van. A szövetkezet gondoskodik a kistermelők elméleti, szakmai továbbképzéséről. Ilyenkor, té­len neves szakemberek tartanak előadásokat a továbbképző tan- folyamokonlk Minden évben, így most is,-, szőlő- és gyümölcsfa­metszési bemutatóra hívják a gazdákat. Permetezési és trá- gyázási útmutatót állítottak ösz- sze, melyben a legújabb nö­vényvédőszerek felhasználásá­ról adnak tájékoztatást. A szö­vetkezet tehergépkocsijai pedig szervestrágyát és műtrágyát szállítanak a szőlőkbe, kertekbe, S végül egy újdonság, amely nemcsak a szakcsoport tagjai­nak szól. Február végén a Kol­ler utcában — a volt Fűszért- irodák heiyén — növényvédősze­reket, szőlészeti és borászati fel­szereléseket árusító üzletet nyit a szövetkezet. A KÖJÁL a bel- yárosi háztartási boltokban ugyanis megszűntette a mérge- gő szerek árusítását, most vi­szont újból lehet majd a vá­rosban ilyesmit kapni. A 130 négyzetméteres üzletben — a tagoknak kedvezménnyel - nö­vényvédőszert, műtrágyát, szőlé­szeti, borászati cikkeket, kisgé­peket, szerszámokat, munkavé­delmi felszereléseket árusítanak; majd, sorsra jut Hamarosan, És még egy említésre méltó dolog. Az ÉVM-hez tartozó üzemek ötven­három forintért adják az é'gé1- tett mész mázsáját, az építő- anyagipari képtelen csökkenteni az árat 65 forintnál. A megol­dás távlatokban tehát csak egy módon képzelhető el. Több mészhidrátot kell gyártani. 4 Cementipari Országos Vállaló' ígérete szerint ez évtől már ele­gendő mészhidrát kerül c TÜZÉP telepekre. Bízunk benne hogy így is lesz! Salamon Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom