Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-18 / 48. szám
Mi lesz az engedély nélkül épült házak sorsa? Bontásra ítélt hajdan rr erős várak... Csaknem háromezer engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon épült ház, vagy más épület van Baranyában, ennek mintegy fele Pécsett. Március elsejéig mindenütt felméri az elsőfokú építés- i ügyi hatóság a helyzetet, s a felméréskor a helyszínen már el is dönti: az épület megmo- radhat-e, vagy le kell bontani? Megadták volna... — Nem az a cél, hogy mindent bontsanak — mondta dr. Tihanyi Csaba, a Baranya megyei Tanács Építési és Közlekedési Osztálya munkatársa —, amit lehet, meghagyunk, hiszen sok olyan ház épült engedély nélkül, amire minden további nélkül megadtuk volna az építési engedélyt Ezek csak bírságot fizetnek. Persze, figyelembe vesznek sokmindent. Hol áll az épület, nem zavarja-e a falu- vagy városképet külterületen áll-e, ütközik netán a rendezési tervvel? Ezek általában bontási határozatot szülnek, s légyen az akármilyen „erős vár”, előbb- utóbb el is tűnik. De vajon miért építkeznek az emberek engedély nélkül? ■— Az építtetők nem kapnak m helyi tanácsoktól megfelelő és alapos tájékoztatást, talán ez szerepelhet az első helyen. .Aztán félnek a zsűritől, pedig hat éve azért jött létre egy bizottság az osztályunk mellett, hogy elsősorban az építtető érdekeit védje, másodsorban pedig a rendezési terveket. Ez a bizottság nem hatóság, ez csak javaslatot tesz a helyi építésügyi hatóságnak. Általában megfogadják, sok esetben viszont nem. Hat még a régi gyakorlat is, hogy az építtető eképp vélekedik: felépítem, aztán kifizetem a szabálysértésre a kétszáz forintot, de az is lehet, hogy eltörlik... És nem tudják, hogy a jelen gyakorlat ez épület újraelőállítási költségének tíz százalékát alkalmazza bírságként... Az építésrendészeti bírság: sok pénz. Egy háromszázezer forintot érő ház esetén — harmincezer forint! Meggondolandó. Egymással versenyezve Tervek az asztalon — a zsűri előtt „leszerepelt", elriasztó példák. Csiricsári, tornyos ház Új ifjúsági bútor Új ifjúsági bútor gyártását kezdték meg a Kaposvári Bútoripari Vállalatnál. A hét darabból álló garnitúra neve: Boglárka 4. All egy szekrényes heverőbői, két fotelból, egy dohányzóasztalból. egy íróasztalból, egy székből és egy darab kétajtós szekrényből. A bútorokat a legmodernebb mintás szövetekkel borítják. Ebben az évben legalább 200 garnitúra kerül az üzletekbe. Kozármisleny főutcáján épült ez az engedély nélküli garázs a téglás galambdúccal Nincs árv zveszéíy A korábbi esőzésektől megduzzadt Bodrog a múlt héten több mint másfél méterrel apadt, s ennek megfelelően a Miskolci Vízügyi Igazgatóság most megszüntette az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A Bodrog vizét könnyen befogadja a Tisza is, mert medre mindössze közepesen telt.- építtetője ilyenre szerette volna. Egy másik, amely már any- nyira egyszerű, hogy azt hinné az ember, hogy egy nyolcéves gyerek tervezte. Emitt átalakítást szerettek volna, a garázst és a műhelyt egymás felé megnyitni ... A „tervező” egyszerűen kilökött volna egy főfalat. Furcsa arcot vághatott volna, ha orra előtt összedől a ház. — Jónéhányat sikerül megakadályozni, de igen sokat nem. Sokfelé tudnék mutogatni olyan épületeket, amelyekre rendes körülmények között nem adtuk volna ki az építési engedélyt, építtetője azonban erősebbnek bizonyult, kiharcolta. Épülhet kétszintes „üdülő" Harkányban, az egyszintesek között, épülhet a helyi vezetőnek „magasháza" a védett faluképben, csak azért, hogy ő lakjon a falu legmagasabb házában. Ez aztán tovább is gyűrűzik. Mert ugyan ki tilthatja meg X. Y. állampolgárnak, hogy ugyanolyan házat építsen, mint Z.? Mért >6 Y. már nem kap ugyanolyanra engedélyt. így szól a jogszabály: „Az általános érvényű építésügyi előírások súlyos megsértése, ha az engedély nélkül megépített ház hivatkozási alapul szolgálhat hasonló engedély nélküli építkezések elkövetéséhez...” Bontási határozatok Az hírlik, hogy az új intézkedéseket — mármint az építés- rendészeti bírság és a bontási határozatok bevezetését — nagyon sokan sérelmesnek ítélik. A megyében mintegy százötven bontási határozatot hoztak, érvényt is szereznek ezeknek. Hogyan? Ha a megadott határidőig a bontást nem végzik el, pénzbírsághoz folyamodnak. És ezt addig teszik, míg a tulajdonos le nem bontja. (A hatodik, tizedik ezerforintos büntetés után az illető gondolkodóba eshet.) Azt is megtehetnék, hogy az építtető költségére, hatósági asszisztencia mellett lebontják az engedély nélküli, és bontásra ítélt épületet. De ezt csak Kecskeméten tették meg egyszer. Egy féligkész házat rendőri segédlettel lebontottak, az építkezők legnagyobb csodálkozására. És állítólag azóta nincs engedély nélküli építkezés ... Kampfs Péter Jön a panelparketta Jó hír az építkezőknek: az év második felében új termék jelenik meg a piacon, a barcsi panelparketta, mely esztétikailag, műszakilag egyaránt tökéletesebb a hagyományosnál. Magyarán: szebb és jobb. Nagy előnye, hogy csiszolva, lakkozva kerül ki az üzemből, a lerakása gyors, s nem is kíván különösebb szakértelmet. S mindez a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi gyárában, ahol 1972 őszén nagyszabású rekonstrukció kezdődött. Milyen is az új termék? A gyártás során három, egymásra merőlegesen ragasztott réteget helyeznek el, tökéletes alapot biztosítva így a háromrétegű parkettának. A három méter hosszú, 15 milliméter vastag, 137 milliméter széles panelek nem vetemednek. Ezt a tökéletesen kiszárított, egymásra ragasztott rétegek biztosítják. A „Parketta mintájú" panelek gyorsan lerakhatok, nem kell szögelni, $ az esetleges toldások céljából köny- nyen fűrészelhetők. A tönkrement panelek könnyen pótolhatók, bár erre nemigen kerül sor: a szakemberek szerint a panelparketta élettartama legalább 25—30 év. A panelparkettát korszerű, nyugatnémet gépekkel készítik. A gépeket a gyártó cég szakemberei szerelték be, ők tanították be a gépeken dolgozó munkásokat is. A német gépeket egyébként készáruval fizeti ki a gyár, az első termékek tehát exportra kerülnek. De a második félévben a hazai piacon is kapható lesz a barcsi parketta. A gépek többségét már próbálják, a július 1-i indulásnak semmi akadálya. Ara még nincs a panelparkettának, de a csi- szolási, lakkozási, lerakási költségeket is számítva nem lesz drágább a hagyományosnál. Egyébként közvetlenül a gyárban is lehet majd vásá- solni. (P á n i c s) Főpróba — egyelőre csak férfiaknak lest' megasss;TSOTTiPuS NOfV»V\'L TELT ERŐS VEKOW m«ll ! diöéék rtvoll I cifi vök me'l I oteirék. rrvott I lei-svöríxáro }€l;u£s?.ánr> JCh;as24rY» ietTS'sia», 158 cm 8o | 66 8& I rn 92. I 7S __] ______ N1 58- 4o T158 - 43 E158 - ^ 164 cm 86 I 7a 92 | 76 9g | 82. 8o | 66 N164 -43 T164'46 E 164 - 49 •V164 - 4o "l70om 92 | 7938 | 80 I _______ 86 r~7° N 970 - 46 T170 - 49 V170 - 43 176 cm 92 I 74 98 | 80 | 86 | 70 N17Ó - 46 T176 - 49 V176 - 43 ‘ ' l I _______ 92 . | 74 \6 2 a-.-. ' N182- 4g V182 - 43 9* l n _J _______ I 92 . I 74 N-,88 - 49 V 188 - 43 Három héten át folyamatosan közöltük a HDN-ben az új konfekció mérettáblázatot. A normál, erős és telt testalkatúak konfekció jelzőszámainak ismertetése Kísérlet a Kőbányai Gyógyszerérugyárban Akkor dolgoznak, amikor akarnak... A Kőbányai Gyógyszerárú- gyárban négyszázan akkor járnak dolgozni, amikor akarnak Bármily furcsán hangzik, ez igaz. Magyarországon újszerű kezdeményezésről van szó, de a rugalmas munkaidő tulajdonképpen nem új találmány. Jó- néhány nyugati országban megszokottá vált. Január elsejétől az ötezer embert foglalkoztató mammut- üzem néhány üzemrészében kísérleti jelleggel új munkarendet vezettek be a dolgozók véleményét kikérve. A gondolat tavaly nyáron merült fel először: az ötletet egy nyugati sörgyárban alkalmazott munkarend adta. És miért ne vegyük át azt, ami jónak ígérkezik, segít gondjainkon, kiküszöböli a késéseket, megszüntetheti a nap mint nap visszatérő reggeli idegeskedést, ha tudjuk azt, hogy nyugodtan elintézhetjük hivatalos dolgainkat, s a gyereket sem kell hajnalban ki- róncigálni az ágyból... A rugalmas munkaidő bevezetését megelőzően megvizsgálták az emberek leterheltségét, s kiderült, hogy nem egyszer nem tudnak nekik munkát adni. Az anyaghiányos időszak elmúltát követően viszont az említettek fordítottja jelentkezett: túlterheltté vált ember és gép, ami a munkamorált is befolyásolta. Ez volt tehát az egyik ok. A másik pedig a köztudottan túlzsúfolt budapesti közlekedés. A munkakezdést tehát szét kellett húzni, de apellálva a dolgozók véleményére is. A két és fél hónapja alkalmazott rugalmas munkaidő megváltoztatta az örök idők óta megszokott rendszert. Egyes laboratóriumokban, néhány üzemrészben, valamint az adminisztratív munkakörben dolgozókat érintette a változás. A munkakezdés a kölcsönös megegyezés alapján reggel hat órától délelőtt kilenc óráig bármikor elképzelhető. A hét első munkanapja a tervezéssel kezdődik, ekkor beszéli meg a művezető a beosztottakkal, hogy a következő héten ki, mikor akar dolgozni. Ha például valakinek olyan elfoglaltsága van egy héten át, hogy csak reggel kilencre érhet a munkahelyére, nincs semmi probléma, mert a hiányzó órákat a következő héten ledolgozza. Az új rendszernek érdekessége az, hogy délelőtt kilenc órától délután két óráig viszont mindenkinek a munkahelyén kell tartózkodni: ez az úgynevezett blokkidő. Az eddigi tapasztalatok b következők. Az emberek már a bevezetést is kedvezően fogadták, azóta az érintett üzemrészekben megszokták az új munkarendet. Egy héttel előre tervezhetnek, hiszen tudják, hogy órákat: a többletidőt akkor veszi ki a dolgozó, amikor nincs annyi munka. Persze az első időben az új rendszer gyermek- betegsége is jelentkezett: több munkás reklamált, hogy nem kapta meg a ledolgozott órák után járó bért. Azóta a bérelszámolás is alkalmazkodott a rugalmas munkaidőhöz .,. Kőbányán egy hónap múlva értékelik a próbaképpen bevezetett új munkarendet. Az eddigiek bizonyították, hogy a rugalmas munkaidő sokkal jobban megfelel a munkásnak, mint a korábban megszokott napi nyolc óra. S ezt az is alátámasztja, hogy a gyár munkásainak fele nő. Mint megtudtuk, hazánkban a kőbányai Gyógyszerárugyár másodikként próbálkozik a rugalmas munkaidővel. A Taurus Gumigyár alkalmazta azt először irodáiban. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: vakmerő kísérletről van sző. De ha jó a munkásnak, a gyárnak miért ne! Salamon Gyula ., . ; mikor, hány órát kell ledolgozván, most a gyér- | . k_ Pé|dyóu| több Iabor^ló. mekek mérettáblá- zatét közöljük. riumban a reakcióidőkhöz igazították a ledolgozandó munkaKevés volt a buborék Ha egy film rosszalló kifejezéssel lehet limonádé, akkor egy üdítőital miért ne lehetne? De bár lenne limonádé a pécsi Orange, mert a jóféle citromos limonádé legalább üdít, ellenben a pécsi Orange üdítőital se' nem narancs, se nem üdítő. Legalábbis ezt állapította meg a Pécsi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, amikor a Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat tortyogói üdítőitalüzeme ellen feljelentést kezdeményezett, mert 5520 palack Orange üdítőitalban kevesellte a szárazanyagot és a szénsavat, vagyis híg volt a lé és kevés a buborék. És mert nem az első eset, az intézet ismételten kérte a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályát, tegyen hathatós intézkedéseket Mit mondjunk? Szerintünk nyugodtan feljelentést tehet az alkoholellenes liga is. Ilyen üdítőitalok egyenesen csábítanak az alkoholfogyasztásra. Ha az ember megiszik egy pohár Orange üdítőitalt, rögtön búnak ereszti a fejét és lehajt utána még egy-két liter olaszrizlinget, vagy néhány üveg szénsavas Szalon sört. Ámbár ezekután a fogyasztó a maga részéről meg .s békéi az Orange üdítővel: duplán látja benne a sűrítményt és a buborékot, A világpiac Kenegeiése Nesze a balta, hoc| a zsólc búza, meg egy kis kenőolaj. Az sem baj, ha benzin . ,. Visszatérés a cserekereskedelemhez? Igen, valami ilyesminek lehetünk szemtanúi a válsághangulatba esett tőkés világpiacon. Mondanunk sem kell, a mi üzletkötéseinket is megnehezíti. Többek között ezeket a nehézségeket ecsetelte a parlamentben az újságírók előtt a külkereskedelmi miniszter. Jóllehet, olajszükségletünk döntő hányadát a Szovjetunióból szerezzük be, az olajválság nekünk is gondot okoz, hiszen a világpiac szempontjából nyílt gazdaság vagyunk. Iparunk széleskörűen alkalmazza az olajbázison alapuló műanyagokat és itt is jelentkeznek a beszerzési gondok. Ezekben a termékekben hiány van a tőkés piacokon, és így alakulhatott ki az úgynevezett kompenzációs cserekereskedelem. A magyar külkereskedők korábban úgy vásárolhattak a tőkés cégeknél, mint mi itthon a fűszerüzletben. És most? Most egyes cikkeket sem dollárért, de már az is megtörtént, hogy aranyért sem voltak hajlandók eladni, hanem csak más fontos vegyi termékek ellenében. A CHEMOLIMPEX külkereskedelmi vállalatunk például több fontos — köztük a mosószerek — alapanyagot csak benzin ellenében tud beszerezni. Szép kis árukapcsolás vagy kenegetés! Mi adjunk benzint, amikor a jugoszlávokkal és a csehszlovákokkal nagy pénzekből kőolajvezetéket építünk az Adrián hajózó arab olajnak, hogy a jövőben is legyen benzinünk. Az olajválság és az ahhoz kapcsolódó spekuláció rendkívül megnövelte a világpiaci árakat. A legfontosabb nyerséi alapanyagok ára az elmúlt két esztendőben csaknem két és félszeresére ugrott. (A Reu- ter-index, amely a legfontosabb nyers- és alapanyagok árszintjét szintetizálja, 1972 elején 538,9 értékű volt, 1973 közepén pedig túlszárnyalta az 1000-et!) A külkereskedelmi miniszter példákat is említett: az elmúlt két évben többszörösére nőtt többek között a kőolaj, a gázolaj, a horgany ára. háromszorosára emelkedett a rizs, kétszeresére a búza, a réz, a nyersgumi, a gyapot és sok más termék ára. A magyor mező- gazdaság számára oly fontos fehérjetakarmányok ára egyetlen év alatt a kétszeresére emelkedett! A baj pedig az, hogy a behozott termékek ára gyorsabban nő, mint a mi termékeink kinti eladási ára. Vagyis az általános dráguláson végsősoron veszítünk. Mindeddig hatásosan védekeztünk a tőkés országokban dúló infláció és spekuláció árfelhajtó hatásával szemben, az idei évben azonban ez a feladat nehezebb diónak ígérkezik. Ezért húzta alá külkereskedelmi miniszterünk: az 1974. évi külkereskedelem egyik sarkalatos pontjaként kell kezelnünk az árproblémákat, a piaci munka egyik döntő iránya az ármunka, ügyesebben kell kereskednünk! De persze legyen is mivel. Iparunknak is jobban össze kell szednie magát, hogy korszerűbb, a világpiacon versenyképesebb termékeket dobhassunk piacra. Azt pedig már mondanunk sem kell, a legmesszebbmenő takarékosságot várjuk. Egy morzsányi nyersanyag és energia sem mehet veszendőbe. Miklósvári Zoltán
