Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-16 / 46. szám

é DUNANTÜLI NAPLÖ T974. (Wbruér 46. NAPTAR — SZÓTAR | A „szűziesétől | az „élet“-ig 1974. február 16. JULIAN­NA. Ennek a rendkívül el­terjedt, kedves névnek a fér­fi megfelelője a „Júlián'; ha latinból származtatjuk, akkor jelentése „fénylő", ha görögből, „fiatalos”, vé­gül, ha a németből eredő­nek tekintjük; „szűzies". Február 17. DONÁT. A ! latinban a „donatus” je­lentése „ajándékba kapott, ajándékozott”, ez a név ’ alapja. Van rá ősi magyar > nevünk is az „Ajándok", amely az Árpád-kori okle­veleken volt olvasható. Február 19. ZSUZSANNA. Eredeti formája az óhéber „Sosana”, amelynek jelen­tése „ártatlan”, Február 20. ALADÁR. ősi magyar eredetű, így hívták j Attila egyik fiát. A török ! „olaj" „csapat”-ot, őszét nyelven az „alder”: pa- ! rancsnok”-ot jelent. ezek lehettek alapszavai. Február 21. ELEONORA Bár a görög „eleos” szó látszik a név alapjának, ami .„irgalmat" jelent, mégis legrégibb formáját, az „Eli- nor”-t az angol középkor írásos emlékeiben találjuk, ezért ez lehet alapja. Február 22. GERZSON. A i Gergely ógörög alakjából, a Georgiosbót származik; je­lentése „ébren őrködő”. Február 23. ALFRED ne- ! vünk ógermán származék. | E nyelvben az „alp" névvel 1 a képzelet-szülte lényeket ■'■illették, akik szépségükkel ‘fiait zúdítottak az emberek­re, akik amolyan tündér-, „vftg/'nímfa-félék voltak. Eh- ner a szóhoz járult hozzá a mai német nyelv „Rat”, azaz „tanács" szava, így a név értelme olyon férfira utal, aki a tanácsban szem­be tud szállni mindenféle hatalommal. Február 24. MÁTYÁS ne­vünk óhéber eredetű és alapformája a „Mathai”, vagy a „Mattitjahu” volt Ezek jelentése annyi, mint „isten ajándéka”. Ebből ered egyébként a Mátra-al- I •ai palócok, a matyók neve ! is; Február 26. SÁNDOR egész Európában a legel­terjedtebb név. Fütöp ma­cedón király volt a „név­adó”, aki nagyratörő tervei végrehajtására szánt fiát „A!exandrosz”-nak, azaz „férfiakat védő”-nek nevez­te el. Nagy Sándor i. e. 356-ban indult el hadaival ctyja terveit végrehajtani és a Szír Darja folyóig jutott el, sőt seregei még Indiába is benyomultak. Birodalma halála után összeomlott, de Keleten mégis megvetette a görög kultúra alapjait (hel­lenizmus). Nem csoda, hogy a név ettől kezdve népsze­rűvé vált, és a szláv Alekszandr, az ongol, német Alexander, az. olasz Ales­sandro, vagy a francia Alexandre formában a mai napig- fennmaradt. Február 27. ÁKOS ne­vünk- eredetére kétféle ma­gyarázat van. Bőd Péter tö- rök-ősmagyar eredetűnek tartja; jelentése: „fehér só­lyom". Mások szerint Acha- tiüs az alapszó, ami viszont az „achot” féldrágakő ne­véből származik. Február 28. ELEMÉR. Le- | hét, hogy ez a nevünk finn i eredetű és az llmer nevű j finn mondái hős nevével i függ össze. Más névkutatók j a. név első felét „élet” je- 1 I ientésűnek vélik, míg az „:emér” régi magyar szó- képző. Használatát Kisfalu­dy élesztette fel Csalódások című vígjátékában, ahol az egyik szereplő ezt a nevet viselte. A növények királya Ginseng Univerzális gyógyszer — Tagit/a a veredenyeket, aktivizálja az idegi-unkctót A külföldön csodaszernek tar­tott ginseng gyökérből első ízben kapott szállítmányt a HERBARIA pécsi gyógynövény szaki)?Jete. A fehér színű gyökér 3 delcás czo- magokban volt kapható. Azért csak volt, meri az 50 csojnag szinte órák alatt elfogyott annak ellenére, hogy adaqonként J07 forintba kerül. Tekintettel a nagy érdeklődésre, az üzlet már rendelt utánoótlást. Minden ősi nyom az istenek küszöbéhez vezet Koreában — vén mese sze­rint — a Hegy istenéhez gyer­mektelen férfi zarándokolt, Kö­nyörögve hozzá, hogv ajándé­kozza meo fiúgyermekkel, mert anélkül széqyen az élete. A Hegy szelleme egy maaot tett a kezébe, melyet az ember el­ültetett, áoolt és védett, míg kihajtott és gyökeret bocsátott a földbe. Ez a gyökér egyre inkább emberi testhez kezdett hasonlítani, s amikor ujinyi vastagra nőtt, a koreai elfo­gyasztotta. Alig egy évre rá a felesége fiúgyermeket szült ne­ki. Az uszuri faiaán nyerjenek. A ginseng termesz­tése és értékesítése Koreában állami monopólium. Az állam évi termelését 130 ezer kilo­grammra becsülik. Számtalan vizsgálat dacára, a gyökérben levő húsznál több hatóanyag izolálása után is, tisztázatlan, hogy melyik elem milyen hatásért felelős. A ku­tatás, mely Ázsia minden nö­vénytudósót foglalkoztatja, to­vább folyik. Ha nem lenne tényleges és biztos hatása, alig volna lehetséges, hogy a legnagyobb kontinens sok százmillió embere ilyen rendít­hetetlen bizalommal tekintsen egy gyökérre, mely számára az életet jelenti. Baranyai Aurél A történet ősrégi és azt pél­dázza. milyen becsben áll ez a furcsa gyökér hazájában: a mana'zsúriai tajqókon, Kína északkeleti csücskében és Ko­rea őserdeiben. A „növények ki­rálya”, mondja a koreai, s sze­mét lehunyva meghajol. Mi, itt Európában, csak híréből ismer­jük a Panax Ginsenq-et, s hal­lottunk valamit a Panax quin- guefoliusról, amit jó üzlet re­ményében Amerikában is meg­honosítottak. A vadon termő ginseng eh terjedési területe Észak-Koreá- ban már teljesen összezsugoro­dott, ezért a mesterséges ter­mesztésre nagyobb gondot kell fordítani, mint ezelőtt néhány száz éve, amikor az első kul­túrákat létrehozták. A ginseng nedves/ helyeket szeret, árnyé­kos erdőt és délkeleti vagy dél­nyugati lejtőket. Persze, a nép a vadon növő gyökeret tekinti a legkülönbnek, az igazinak. Az őshonos ginseng kutatása és gyűjtése még ma is hozzá­vetőlegesen 30 ezer ember szá­mára fontos kereseti ág. Eny- nyien indulnak a Shen-sen ke­resésére az uszuri tajgán. Gya­korlott gyökérásók, tapasztalt növénybúvárok naphosszat ku­tatják az erdőt, hogy rábuk­kanjanak az élet gyökerére. Nehéz, fárasztó munka ez, mert a növény szinte elbújik egv- egy ledőlt faóriás árnyékában, vagy a jól védett lejtős hegyol­. dalon. A kincskeresői! sokszo. I I évekig ápolják a cseperedő | j növényt, óvatosan megszabó ; dítjók a fojtogató gyomoktól, biztosítják heves vihar és eső ' ellen. Kartonjaikon bejegyzik a ; lelőhelyeket és így könnyítik meg ellenőrző útjaikon o va- j dón növő ginsengek újbóli j megtalálását. I É>etr>osszat'bíto j A ginseng gyökere c világ j legérdekesebb drogjai közé j | tartozik. Az ázsiai népek mil- j I liós, százmilliós tömegei, japá j nők és kínaiak, indiaiak és ko- | reaiak minden más gyógyszer | | fölé helyezik. Emberéleteket ol- i tottak ki évszázadok folyamán, hogy a gyökér egyetlen darab- j jót meg tudják szerezni. Sze- 1 repe Kínában és Mondzsúriá- | ban sokkalta nagyobb, mint i annakidején Európában volta I mandragórának. Évszázadok óta minden gyógyászati könyv­ben mint univerzális medici­na szerepelt vérbaj-ellenes és afrodiziákus szerként, különö­sen azonban, mint élethosz- szabbító árkánum, melyért ma j már el sem képzelhető árakat j fizetnek. A hámozott és , megszorított ! gyökér többnyire emberi tesf formájú (mint egy mókás erdei manó), melyet egészben rágva esznek vagy meg reszelve, cuk­rozott elegyként fogyasztanak. Mindenesetre gyorsabban fel­szívódik és erőteljesebben is hat teafőzet formájában. Miben rejlik a ginseng gyó­gyító ereje? Annyi bebizonyo­sodott. hogy a ginseng fogyasz­tása (vagy valamelyik ginseng készítményé) tartós idegfunk­ció aktivizálást jelent, a vér- j edényeket tágítja és Igen je- I lentős szervezeterősítő hatást | képvisel. Koreai klinikákon szí- ] vesen adják szülés utón eró­■ sítőül a kismamáknak. A gin- i seng tehát valóban életgyökér | és tréfáson mondogatja a ko- ] real, hogy oki ginsenget fo- I gyászt, onnok teáját vagy pá ■ íinkáját issza, száz esztendőnél I is tovább él. Melyik hatóanyag? Hogy a növény ki ne pusz­tuljon, s hogy begyűjtése köny- I nyebb és korszerűbb legyen, ! kultúrákban, mesterségesen j termesztik. Hat-tíz év szükséges j ahhoz, hogy (csírázástól o j megfelelő gyökérvastagságig) optimális minőségű drogot Kiaknázzak a Golf-áram energiáját? Mint köztudomású, a Golf-áram az Antillák ten­gerében születik meg; észak felé menet érinti Floridát és Üj-Fundlandot, majd átsze- ! li az Atlanti-óceán északi | részét, hogy megmelegítse | az észak-európai partokat. Florida magasságában az | áramlás sebessége 3 kilo- ! méter óránként; a felszínen j az óránkénti 9 kilométeres i sebességet is eléri. Dr. John : Apel, a NOAA vezetője azt í állítja, hogy Floridánál az j áramlat felső rétegei köny- j nyűszerrel négyzetméteren- | ként 0,8 kilowatt energiát ! fejthetnek ki. A tengervíz-áramlás ossz- j pontenciálja meghaladja a 25 000 megawattot, de Apel doktor javaslata sze­rint ennek csak 4 százalé­kát kellene kihasználni, ami magában véve 1000 mega­watt, tehát egy naqy atom­erőmű energiájával egyen­lő. A terv Florida közelében 200 turbinát irányoz elő 30 és 120 méter közötti mély- séoben, mintegy 20 kilo­méteren keresztül.. Ez ten- I ger alatti kábelek segítsé­gével biztosítaná a part kö­zelében fekvő városok áram­ellátását. Megvalósításának aka­dálya; rendkívül jelentős beruházást igényel. Komolytalan royai Forgattuk a glóbust. ' fiz Mimim taoszorkánymérleg A középkorban a bírák a val­lani nem akaró boszorkányokat sokféle istenítéletnek, víz-, tüz­es tűpróbának tették ki. Teoló­giai nézet szerint a boszorká- ; nyok pihekönnyűek, s ebből ke- , letkezett a mérleg próbája. A boszorkánynak kibontott hajjal, ingre vetkőzve rá kellett ülnie a mérleg egyik serpenyőjére. A bírák számára nem volt taná­csos megtagadni a legcsaló­kább mérések aláírását sem, s a varázslással vádolt emberek sorsa mindenkor megpecsételő­dött. E szörnyűséges garázdálko­dás ellen V. Károly császár lé­pett fel. A hollandiai Utrecht mellett Oudewaterben olyan . mérleget rendelt el, amely a boszorkáknak 50 font súlyt tu­lajdonított. Aki súlyosabb volt, , azt felmentették a boszorkány- ] ság vádja alól. Bizonyítást nyert, hogy a boszorkánymérleg sú- ! lyait 1547. március 2-án össze- j hasonlították a goudai mérleg ' súlyaival, s ellenőrizték. Futó- : tűzként terjedt el Európában a j hú, hogy Oudewaterben ponto­san és csalás nélkül mérnek. ; Százezrek számára jelentette ez | az utolsó reményt arra, hogy ] megmenekülhessenek a denun- j ciátástól, a kínzókamrótól és a | máglyától. Ennélfogva srüntele- j nül áradtak az emberek Oude­waterbe, főként Köln, Münster és Paderborn püspökségeiből. A jövedelmező forgalomból meggazdagodott a város és polgárai is. Az állami mérleg általános bizalmat élvezett és védelmet nyújtott a gyanúsítá­sok ellen; az igazolást minde­nütt tiszteletben tartották. A gyanúsítottak mérése nagy feszültség, félelem és izgalom közepette zajlott, s sok bá­mészkodó volt jelen. Két bíró és a városi írnok felügyelt az ünnepélyes eljárásnál. A nőket előzőleg bába, a férfiakat bor­bély vizsgálta meg. A városhá­zán került sor a hitelesítésre; a városi írnok aláírta az igazo­lást és rányomta a nagy városi pecsétet. Az oudewateri boszorkány­mérlegben az a figyelemremél­tó, hogy egyetlen egy boszor­kányt sem állapított meg. A súlyt mindig pontosan megálla­pították, s 50 font alatti felnőtt ember nyilvánvalóan egyszerűen nem létezett. Természetesen, aki szegény volt, vagy az áldásos létesítményről semmit sem tu­dott, továbbra is életre-halálra ki volt szolgáltatva a fanatikus boszorka nyvadószok na k. Az utolsó boszorkánypróbát Oudewaterben 1754-ben végez- I ték. Voltaire akkor már 60 éves í volt. Valóságos veszély? I A civilizált ember bűnei Az ember idő előtt hal meg. j Mégpedig saját hibájából, a I természet és önmaga ellen el­követett vétkei miatt. Ezt az el­méletet dolgozta ki Konrad Lo­renz 70 éves osztrák etológus (etológia = a környezet hatása a jellemre). Lorenz a müncheni Max Planck Intézet fiziológiai szektorának vezetője. Nemrégi­ben jelent meg a „A civilizált ember nyolc halálos bűne” cí­mű könyve. „Könyvem nem kifejezetten tudományos jellegű, sok felté­telezést tartalmaz — mondta a Newsweeknek adott interjújá­ban Lorenz professzor. — Azt hiszem, eqy tudósnak csak azt volna szabad leírnia, amit száz százalékig ismer. Ez alól csak egy kivétel van; amikor az em­ber hataimas, valóságos ve­széllyel találja magát szemben. Az én könyvem is ilyen kivétel.” Az osztrák etológus vélemé­nye szerint a modern ember nyolc halálos bűnnel sietteti saját pusztulását. TÚLNÉPESEDÉS. Minden szerencsétlenségnek ez a gyökere, bár van néhány olyan fejlődő ország, ahol még elegendő az élettér. „Nem is annyira az élelmiszerhiány je­lent problémát — vélekedik Lo­renz —, hanem inkább az fordul elő az. emberrel, ami a túlzsú­foltságban élő egerekkel is: nö­vekszik az agresszivitásuk és el­kezdik gyilkolni egymást.” Az egerek számára azonban van egy biztonsági szelep: mindig megmarad néhány példány, amely biztosítja a faj tovább­élését. Lorenz attól tart, hogy az ember tökéletesen megsem­misíti önmagát. SZENNYEZŐDÉS. „Mindenki óbban reményke­dik, hoqy történik valami, mi­előtt túlságosan késő lenne” — mondja Lorenz. A valóságban az ember már régen túllépte azt a határt, amelyről nincs többé visszatérés. ELLÉNÓRIZETLÉN FEJLŐDÉS. Az iparilag fejlett országok az egyáltalán nem ellenőrzött fejlődés révén minden jövőbeni lehetőségtől megfosztják magu­kat. „Közeleg o vég” — véli Lo­renz. GENETIKAI DEKADENCIA Motto: Némileg tanmese azok­nak, akik már 23—24 évesek és még mindig nincsenek vezető állás­ban, ezért joggal elége­detlenek. Indulásként kettőt mesélek el a négy közül, mert különben hosszú lenne egyszerre. Első állásom a jog világába vezetett. Egy ügyvédnél végez­tem rendkívül értékes felvilágo­sító munkát havi 25 P-ért. Ö nyaralt, én meg felírtam, ki ke­reste és miért. Nagyon magasröptű elfog­laltság volt. Mégis ráfizetéssel végződött. Volt ugyanis egy olyan csi­nos szakácsnő-féléje, akivel két hónapig őriztük a rezidenciát. Az ügyvéd ugyanis bölcs szokás szerint nyáron egyáltalán nem dolgozott. No, o nagy magány valohogy összevert bennünket és élénk eszmecserékbe bonyolódtunk. Arra emlékszem, hogy egy zöldkockás dirndli (azt hiszem valahogy így hívják) volt rajta, én meg a közelében állva mondtam magamban: — Ejnye, de furcsa kölnit használ ez a nő! (Csajt kéne mondani, de a történet nem modern.) Szávai társalogtunk, de zavart e kölnije. Első négy állásom története Ahogy a hivatalos idő után megyek le o lépcsőkön, egy­szerre rogyadoztok a lábaim. Óránként 800 m-es sebesség­gel vágtáztam hazafelé, minden tíz lépésnél meg kellett állnom és szédelegtem, mint, akit ősz­szel elkapott a légypenész. — Szent isten, mi lesz ve­lem, — mondtam rémülten és kénytelen voltom orvoshoz tá­molyogni. Ravasz bajt szerez­tem. Az ügyvéd lakásának egy részét ciánozták és amit én különös női illatszernek véltem, az ciángáznak bizonyult. Ma azt mondanák táppénz­re mentem, de nem ez a he­lyes kifejezés, mert lejárt már a munkám és egy hónapig téb- láboltam, míg kiverekedtem magam belőle. Tanulságom nem sok maradt, legfeljebb annyi, hogy a munka veszedelmes. Meg az, hogy a nőknek még a cián sem árt, mert a menyecskének semmi baia sem lett. Azóta se tudok ránézni arra a ruhamintára, valahogy meg­utáltam. A második állásom ravaszabb dolog volt. Ezt egy poén ked­véért vesztettem el. Nyolcvan pengőért el akartam menni szociális titkárnak. Fene szép volt, nem a fizetés, a kifejezés. Később rájöttem, hogy aligha­nem végrehajtó lettem volna, mert a szociális titkár feladatai között ez is szerepelt. Egyéb­ként egy sor üres állás akadt a megyében. Volt egy nagyon nagy pro­tekcióm, valami főjegyző. Kö­zeli rokonom osztálytársa és mérhetetlen nagy úr. Én meg, hogy megkapjam ezt az állást, glédába vágtam rnagam. Még arra is rávett az állás utáni mérhetetlen vágyakozás, hogy bementem a templomba az is­ten protekcióját igénybe venni, hátha segít. Illendően kopogtam a főjegy­ző ajtaján és a „szabadra" be- ódalogtom. — Alázatos szolgája! — mondtam az előírásos köszö­nést, amire kioktattak előzőleg. Ketten ültek bőrfotelekben, feltúrt ingujjal, egy-egy korsó sör mellett és rám meredtek. Mellesleg a köszönést nem fo­gadták. A főjegyző rámordít: —- Mondja barátom, hogy tőr be maga ide?! Ijedten néztem körbe magam, mert jámbor beódalgásom egyáltalán nem merítette ki a betörés kritériumát és semmi rendellenességet nem láttam j magamon. Érettségi gálaruhám­ban, kihajtott fehér ingben, kel- j lően lenyalt frizurávol, nagyon j szelíden léptem be. — Tessék mondani, hogy tét- j szik ezt érteni? — dadogtam 1 rémülten. — Pucéran akar talán ide beállítani? — üvöltött. — Tessék mondani mi a baj? — dadogtam ismét. — A nyakkendője hol van? — ordított rám dühödten. Ezzel be is fejeződött második állásom Az alázatoskodós amúgy sem volt kenyerem. Ed­dig magamból kifordulva, he­begtem össze-vissza. Most egy mély sóhajjal kitört belőlem az addig lappangó humorista és bá1- az ordítozás után megkap­tam volna a szociális titkórsá- j got, elmondtam az alábbi poént: — Ha az Istennek jő volt, akkor azt hiszem egy főjegyző­nek is megfelel. Jó napot! Ezzel bevágtam az ajtót és mivel veszteni valóm nem volt, elballagtam. Szőllősy Kálmán Az ember szerelemre irá­nyuló törekvése Lorenz vélemé­nye szerint jótékony hotású, mert monogámiára ösztönöz, ugyanakkor káros is, mert a párválasztásból teljesen mellőzi a genetikai meggondolásokat. A HAGYOMÁNYOK ÖSSZEOMLÁSA. „Hatalmas tévedés haszonta­lannak tartani mindazt, aminek azonnali hasznát nem fogjuk fel. Az emberek gyakran csak akkor ismerik fel a hagyomá­nyok funkcióját, amikor már fel­számolták a hagyományokat. Akkor azonban már késő.” ATOMFEGYVERKEZES. A nukleáris fegyverek prob­lémájának — Lorenz véleménye szerint — rendkívül ésszerű meg­oldása van. „Elegendő, ha fel­hagynak az atombombák rob­bantásával és az atomfegyve­rek gyártásával. De ha tekin­tetbe vesszük, milyen fokot ért el az ember kollektív ostobasá­ga, bizony még ezt is nehéz lesz elérni.” Lorenz mindenesetre kijelen­ti: célja nem az, hogy meg­jósolja a világ végét „Ha azt hinném, hogy a harc teljesen reménytelen, nem is beszélnék róla. A vadkacsákról írnék és fütyülnék az emberre.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom