Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-12 / 42. szám
!»?*. február ft. DUNANTOL! NAPLÖ 3 Az 1973-as ígéretek nyomában A Carbon gondjai ígéret kőiül csak ai egyik tehesült Ám iáén befejeződik a sumonyi tó-rekonstrukcié Lopunk elmúlt évi példányai között tallózva ezúttal az élelmiszergazdaság terén elhangzott ígéretekét vettük bonckés aiá, „Fóliaváros épül Pécs mel- •'eff. 1973 október—novemberé ben má' hajtatott primőröket ad a pogány! Tavasz Tsz fólia telepe", adja hírű1 a Dunántúli Napló 1973. március 9-i száma A lap november 30 I számából oedig arról értesülünk, hogy felújítják a Tolna és Baranya megyei halastavakat, mely során a sumonyi tórendszer tér meló egységeit az év — 1973 — végéig átadják, A két ígéret közül, mint arra már a címben is utaltunk, csak az egyik teljesült, a novemberi. A pogányiak nekibuzdulása túl szép'volt ahhoz, hogy igaz legyen, Csaknem egy esztendő teit e! az ígéret óta es sajnos meg kell állapítani, hogy Pécs röldségövezetének kialakítása hoz egy lépéssel sem jutottunk közelebb. Ezt az első lépést a oogányi Tavasz Termelőszövetkezet kívánta megtenni. Az idézett cikk megjelenésekor a po- gányíakban nemcsak a szándék volt meg, hanem a pontos és igen konkrét realizálási ter4 vek is készen álltak. Ezek szerint a termelőszövetkezet brigádja már áprilisban megkezdte volna saját kivitelezésben — szentesi modell alapján — az egy hektáros fóliatelep és a szociális objektumok építését. A kertészetet két lépcsőben akarták kialakítani, az első lépcsőben 1973-ban magát a fó- liatelepet, mely 1973 őszén már hajtatott primőröket adna a városnak. A második lépcsőben létesítendő 50 hektáros nagyüzemi kertészet kialakítását 1974-re ígérték. Mindebből azonban nem lett semmi, a munkákat egyáltalán nem kezdték meg, s az elhangzott ígéret óta a pogányi fóliavá- ras ügye körül teljes a csend. Pusztán elhalasztásról van szó, vagy teljesen kútbaesett a fóliaváros terve? Tettük Fel a kérdést Kislak! Lászlónak, a szövetkezet elnökének, — Elhatározott szándékunk volt megcsinálni a kertészetet, ehhez a megyei vezetéstől is megkaptunk minden biztatást és támogatást. Am Időközben nagy dilemma elé kerültünk. A pénzügyi kalkulációk olyan magas beruházási igényt hoztak ki, amely meghaladta erőnket Ehhez tudni keli, hogy kis termelőszövetkezet vagyunk, s tő profilunk a baromfitenyésztés. Ennek megfelelően — már jóval a kertészet létesítésének gondolata előtt — 10 milliós hozzájárulással beléptünk társként a pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalatba. A feldolgozó építése, mint köztudott, ebben az évben indul meg A kérdés most már úgv vetődött fel, hogy vagy a feldolgozó, vagy a kertészet, mindkettőre nem ? FÖ JŐl KÉPZETT ívhegesztőt — hosszú szakmai gyakorlattal — [elveszünk Német nyelvtudóssal rendelkezők előnyben jelentkezni lehet: e „PROSPERITÁS” KS2 munkaügyi osztályán. Budapest !X„, Yiola u. Í5. szám. futja az erőnkből. A problémákat a megyei vezetés elé tártuk, melyik fontosabb és sürgetőbb most a megyének és a városndk, mert ha a fóliaváros, akkor kilépünk a baromfifeldolgozó társulásból, s a pénzünket a kertészetbe fektetjük be. Megértették problémánkat, s a válasz az volt, hogy ne lép jühk ki, mert bár mindkettő na- gyón fontos, a baromfifeldolgozó most a sürgetőbb, a kiviteli tervek elkészültek, az építkezés tavasszal megindul s nagy zavart okozna, ha a tár-' sak most lépnének ki. Hát ezért nem tudtuk beváltani tavalyi ígéretünket,. A Tolna—Baranya megyei halgazdaság 1974. január 1-én Bikalj Állami Gazdaságba olvadt be — az ígéretüket azonban teljesítették. A 20 millió forintos tó rekonstrukciós, programból a sumonyi második lépcső befejezését ígérték 1973. december 31 lg. Ä 8,5 milliós beruházást igénylő munkaiatokat a Sellyéi Víztórsulat végezte, mintegy 40—50 ezer köbméter föld megmozgatásával felújították — megemelték — a régi körgátat. E munkálatok miatt tavaly egyáltalán nem üzemeitek a sumonyi tavak. A társulás vezetői és dolgozói azt az ígéretet tették, hogy a háromlépcsős rekonstrukciót egy év üzemkieséssel megoldják, a 1974-ben már újra termelhetnek a sumonyi tavak. Az ígéret való.a vált. A termelő egységek múlt év december 19-én műszakilag átadták, s azóta az apróbb hiánypótlásokat is elvégezték, illetve most van folyamatban a partvédelmi munka befejezése. A négy tó közül az ütemezésnek megfelelően három fog az idén termelni, ebből két tó fellöltésé máris folyamatban van. Pusztán o téli csapadékhiány okoz gondot, hisz a sumonyi tavakat; fő ként a téli hóolvadásből szokták feltölteni. A tavak 1974-ben 70 százalékos vízkészlettel fognak üzemelni. Tavasszal kezdik a telepítésüket és az idén az géreteknek megfelelően ma ijro árut adnak. Az egyesülés után a vállalat neve Bikali Állami Gazdaság hal és baromfi főágazata lett, központja Dombóvár. Ebben az évben 828 hektár tófelületről 121 vagon halhozamot állítanak elő. ezen kívül 130 ezer — tavakon nevelt — pecsenye- kacsát, és 17 vagon pulykát értékesítenek. A MÉM a közelmúltban a nagyüzemi haltenyésztés orézágós rendszer gazdájává jelölte ki a Bikali Állami Gazdaságot. A többi nagyüzem számára is átvehető rendszer kidolgozását a gazdaság szakemberei ezekben a napokban megkezdték. — Rné — A Carbon cipőüzeme Erb János felvétel» Előtérben a hazai piackutatás A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat vezetői némi aggodalommal Figyelik a nyugati piac szinte naponta változó helyzetét. Érthető, hiszen a vállalat ruházati exportjának fele — kereken 100 millió forint ér- tékű termék nyugati országokba irányul. Különösebb veszély- helyzet azonban még nincs, a partnercégek 1973-hoz képest növelték rendelésüket. Sőt az elmúlt napokban sikerült elsőPest országűtja, a Rákóczi át Mi is lett a Rákóczi útból í Mert most egy éve, hogy elmentek róla a villamosok, s mar csak autó, busz suhan rajta vé gig, s alatta a metró, Arcán, szívében — hogy az utcáknak lelkűk, jellemük van, azt ugye nem kell bizonygatni — mi változás hagyott nyomot? Utána jártam. Dreg lapokat forgattam, emlékeimet idéztem, pohár sör mellett a város tudós mérnökével, városépítészével, Granasztói Pállal beszélgettem, „Nőtt átm Jellemén, karakterén? Hát semmit. Akkor nem is téma. Éppen az! Felnőtt (az építész így mondja: „nőtt út”, vagyis nem tervezett), s mindig, ifjan is, korosodva is megőrizte jellemét, a gyermekkor emlékét. Az idős ember mosolyában is a hajdani gyermekszem csillan. Öhren év, száz év, szekérút, lóvasút, villamos; nagyobb, gazdagabb, külsőben világvárosibb lett, de mégis az maradt, amit gyermekkorából hozott. De milyen is ez a mi Rákóczi utunk? — Az európai nagyvárosok között is kiemelkedő rangot jelentő, reprezentatív, bevezető, állomásról bevezető út — így a várostervező mérnök. — Mint Bécsnek a Mária Hilferstrasse. De annál elevenebb. Mint Rómának a Via Nazíonaie. De ott sok a középület Mint Lenin- grádban a Nyevszkij Proszpekt. De az más, inkább ünnepélyes, A mi Rákóczi utunk semmihez sem hasonlítható. Pályaudvarról bevezető út; világvárosiasan eleven, s mégis őrzi kedves vi- dékiességét. (. Épületei nem mú- emlékjeliegűek: vegyes valami.,.' De itt nem az egységet kel! keresni, mint mondjuk a Népköztársaság útján. Ez nőtt út. Országútból nőtt. Még most is .görbe’, országút eredetét méc egyenetlenségeiben is őr ti”) Az utca személyisége I Utaknak, utcáknak épp olyan j személyiségük van, mint az embereknek. Ha oly egyszerű len- : ne, ha oly könnyen lehetne sza- i bályozással. Ilyenné,, olyanná r alakítani arculatukat! Országút volt. Hívták Hatvani útnak, Egri útnak, majd Kerepesi útnak, 1906-ig az is maradt a neve. " míg Rodostóból haza nem hozták a fejedelem hamvait Már 1858-ban is „megváltozásáról" írtak a lapok. „A Kerepesi út, mely a Rókus határán túl egy falu csöndes képét ölti magára, s végpontján a halottak hazájával, a temetővel végződik, ez idillszerűségé- ből alkalmasint nemsokára ki fog vetkőzni, és városunk e részén Is otthonos leend . . Amit régebben híreltünk, valósulásá- hoz közéig, A tiszai vasúttársaság, mely a pest—‘kassai vonal építését nemsokára folyamatba veendi, a Kerepesi út végén fogja indóházát fölépíteni, s ekkor kétségtelen, hogy az apró házak csakhamar fölcsapják emeletes süvegüket, s a kurta kocsmák egy-egy nagyszállodóvá alakú-’ landnak át. ” Felépült a Keleti, Az 1881-es esztendő a helykeresés éve volt; hol legyen? Csakis a város szívében. A Kerepesi út és a Csömöri út elágazása közti térséget tartották legalkalmasabbnak. Srázháznak hívták akkor ezt a területet. Az omnibusz társaságnak voltak itt az istállói. Köny- nvű volt velük megegyezni: csőd előtt állták. 1882-ben kezdődött meg a munka, de gyorsan meg is akadt. A terület nemcsak hogy egyenetlen, de vizenyős is volt. Cölöpalap-építményre van szükség. Ez meghosszabbítja egy évvel az építkezést. A talajt is ki kellett cserélni — nem is pesti földön, talajon áll a Keleti! —, hónapokon át vagonok ezrei hordták az ország különböző vidékéről a kemény, szilárd alapot adó földet. A befejezés esztendeje 1384. Ezentúl már nemcsak szekerek, gyorskocsik hozzák az utas embert, a mai Rákóczi útra. Érdekes lapozgatni az első utasstatisrtiká- ban. Pontos adatot csak 1898- ból találunk: ebben az esztendőben két millió 600 ezer ember- érkezett a Keletibe, de azt tudjuk, hogy megnyitásának idején naponta 52 érkező vonat futott be üvegkupolája alá. * „Országút”, csakhogy nagyobb, rendezettebb. A Kerepesi út nevezetességét — idézem a múlt század végéről egy kolléga leírását — nem egyedül 'orqalmassága adja. A? üzleti élénksége. Különösen télen pedig különféle látnivalók és az alkalmi árusok sokasága. Az üres telkeken a mutatványosok — télire a Ligetből a városba, a Kerepesi útra húzódnak be — és az üzletek sora nyílik. „Schnell-verkäuferek. Egy nagy állvány, azon mindenféle olcsó j holmi. Az állvány alatt egy dobogón fel-alá járt az árusífó és I hadart Egy ceruza tíz krajcár, j Hozzátett egy radírt, hozzácsapott egy noteszt, egy apró tol!- kést és most már kiabálta, az egész; 5 krajcár.” (Megbántanám a Rákóczi út sok jó, olcsó áruhárát ha rokonítanék?) ízben nagyobb mennyiségű cipőre is nyugati vevőt találni: egy belga vállalat 100 ezer párat rendelt. Ugyanakkor azonban ez alapanyag beszerzés nehézkesebbé, körülményesebbé vált. Ezért a vállalat bizonyos módosításokat hajtott végre a belső termelésszervezésben, A tavalyi profiltisztítási. törekvésekkel ellentétben most bővíteni kénytelen a termékszerkezetet, és gyakoribbak az átállások. Ez kétségtelenül rontja a hatékonyságot, és feszültségeket teremt a munkahelyeken, de enélkül nem lehet alkalmazkodni a bonyolultabb üzleti körülményekhez, A Carbon vezetői az átmeneti nehézségek kivédése .érdekében a belső tartalékok fokozottabb mozgósítását tartják szükségesnek, így többek között az idén végrehajtják a gépi,rekonstrukció második szakaszát, amelynek során az elmúlt években felújított gépparkot nagyhatékonyságú speciális gépekkel egészítik ki, Felkészültek a hazai piackutatás intenzívebbé tételére is, hiszen a belföldi és a szocialista országok, megrendelései nagyobb biztonságot nyújtanak a vállalat gazdálkodásában. A szocialista országokba irányuló 100 millió forint értékű ruhaexport, a Szovjetuniónak gyártandó 400 ezer pár cipő, az NDK által bérmunkában rendelt 150 ezer pár cipőfelsőrész, továbbá a hazai kereskedelem útján értékesítendő 50 millió forint értékű ruhanemű, 200 ezer pár dlvatcipő, 70 millió forint értékű gyermekbútor legyártása nem okoz különösebb gondot a Carbonnál -cBerkics Janes Elmentek a villamosok Mi lett a Rákóczi útból? Mi lett volna? A Rákóczi útról elmentek a villamosok, De elment a lóvasút is. A Rákóczi út megmarad nekünk gyönyörű, semmivel sem összehasonlítható, önmagához mindig hű, a város szívén áthaladó országúinak. Szállodákkal, üzletekkel, áruházakkal, eszpresszókkal. Még ú tízéli, falusi fák rs bontanak lombot — vigyázzunk is e megmaradt, régi metszetre — a kis Rókus-kóp'öl- na körül. Kőbányái György Sikerült a bemutatkozás Befutott a pécsi bőrkonfekcié A kesztyű világpiac időnkénti keresleti bizonytalanságai miatt hozta létre tavaly tavasszal bőrkonfekcíó üzemét a Bécsi Kesztyűgyár. A varrodát és a szabászatot a Mecseki Szénbányáktól átvett pécsbányatelepi üzemépületekben rendezték be, s ma már túl vannak az alapok lerakásán, az új profil, Idei figyelemre méltó termelési értékével — fogalmazhatunk így is — már a kétlábon való járást jelenti a Pécsi Kesztyűgyárnak, azaz a nagyobb termelési brz- i tonságot, A. január elsejétől önálló gyáregységként működő bőrruházat! üzem létszáma 160—170 fő, részben a környékről, részben Péasről járnak |ri Pécsbá- nyára. Az elmúlt évben a konfekció varrásban kezdőknek számító lányok és asszonyok két műszakban 12—13 ezer darab különböző bőrholmit — szoknyákat, kosztümöket, kabátokat, de még sapkákat is — varrtak, a bőrruházat! üzem termelési értéke meghaladta a húszmillió forintot. Konfekcióik felét egy budapesti ruházati nagykereskedelmi vállalaton keresztül értékesítették, 5 már az első évben célul tűrték ki a külföldi bemutatkozást is. Ez sikerült. Kezdetként hatezer darabot szállítottak külföldre; az USA-ba, Angliába Ausrtriába é5 az NSZK-ba. Az idei évre 30 ezer darab bőrkonfekciót, összesen 40—50 millió forintos termelési értéket terveznek. A kereslet a bőrholmik iránt változatlan, de szüntelenül figyelni kell <3 divatra. ezért a Kesztyűgyár a piaci munkát nagy körültekintéssel végezte. Az 1974-es modelleket már a múlt ősszel bemutatták a ruházati kiskereskedelmi vállalatok képviselőinek, akik az ország minden részéből sereglettek Pécsre, Épben a kiskereskedelmi vállalatokat vették célba, mert ők jobban ismerik a piacot, közelebb állnak a vásárlókhoz. A TANNIMPEX-szel is jóidőben összeültek meghatározni, az idei drvatvonalakat A. külkereskedelmi vállalat bonyolításában az idén 22 ezer darab Sórkonfekeiót szánnak exportra, ennek egyrésze bérmunka. Angol, holland, osztrák, amerikai és más megrendelőkkel kötöttek üzleteket Egyébként sok a konkurrens, de a Pécsi Kesztyűgyár álljo a sarat, g bőrruházat terén a nagy tradícióval rendelkező budapesti Május. 1. Ruhagyárral együtt - emlegetik.
