Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-09 / 8. szám

t t97í. fonuör 9. DUNÁNTÚLI NAPL'O Hosszú téli esték Állóvíz Kozármislenyben Vannak az életnek fordított játékai. Baranya kultúrotthonai- nak több. mint a fele korszerűt­len; mostoha, rossz anyagi és tárgyi feltételek közt működik, ha működik. Kozármislenyben épp ellenkező a helyzet. Itt jók a feltételek, a közművelődés mégis egy nagy állóvíz, ahol tégóta nem történik semmi. Leg­alábbis a fokiban, a házak zárt edőnyeln túl. Nincs összhang Kora este, január 3-án. Kivi­lágított, szép. korszerű művelő­dési ház. Néhányon a büfé előtt ócsorognak, nvolc-tíz iskoláskorú tizenéves a fűtetlen nagyterem­ben pingpongozik, ahol a szil­veszteri bál óta még nem taka­rítottak. A klubhelyiségben, mely- valaha jobb napokat látott, szé­kek, törött lábú asztalok egymás hegyén-hátán. A sarokban a tv-készülék három éve, mellette a szép nagy zeneszekrény leg­alább öt éve rossz. Az egész ház jéghideg, ügyeletes, gond­nok, vagy valaki népművelő se­hol. A művelődési ház igazgató­nője hosszabb ideje táppénzen, a helyettese továbbképzésen. A faluból kifelé újabb hívo­gató fények: a kocsma. Tiszta és Kulturált söntés: az otthonos piesszóhelyiségben néhány fiatal nézi a tv-t. Itt találkoztunk Kúrát Vitaitól. 20 év körüli, nyílt te­kintetű fiatal, villanyszerelő egy pécsi üzemben. — Hát van is ifjúsági klub, nincs is, . . A KISZ nemrégen alakult újjá, szerdai napokon külön összejövünk, ezek általá­ban jól mennek. Munkaterv? Az nincs, én most vállaltam el a klubot, amig jobb megoldás nem lesz. A művelődési ház gazgatójával valahogy nfncs neg az összhang. Pedig sok mindent szeretnénk csinálni. Fel­nőttek egyáltalán nem látogat­ják a művelődési házat, csak mi. tlem tudom, hol lehet a prob- 'ima. Őszintén szólva: bánt ez q helyzet, hiszen itt ez a szép művelődési ház. Mintegy 50 nagamkorú fiatal él ű faluban, r.s ha volna ott egy kis élet, legalább húszán minden este összejönnének. De hét üldögél­ni otthon is lehet... logos kifogások Kígyós Sándor, o járási mű­velődési központ igazgatója- Valaha itt a járás legjobb fato-szakköre és egy kitűnő iro­dalmi színpad működött A jó indulás után nézetkülönbség tá­madt a .községi tanáccsal. „Ha soortoló, jöhet...” - úgy tűnt, eszerint választják isi az igaz­gatókat. s ez nem mindig vált be. A művelődési ház vezetői egymásnak adták o kilincset. A legutóbbi ellenőrzésünkön kide­rült: a tanácsnak szakmai szem­pontból jogos kifogásai vannak a most már két éve itt működő igazgatónővel szemben. Kétség­telenül neki sincs könnyű hely­zete, hiszen ezekkel a fiatalok- Vol előtte hosszú időn át senki sem foglalkozott megfelelően. Rába-MAN motorok Jugoszláviának és Romániának A terv szerint az idén már 2 milliárd forint értéket produ­kál a győri Magyar Vagon- és Gépgyár 1969-ben felavatott motorgyára. Ez azt jelenti, hogy az év végéig 14 ezer motort és 200 millió forint értékű tarta- lékalkatrészt gyárt. Legtöbb Győrött készülő motort az Ika­rus gyár újtípusú autóbuszaiba építik be, de exportálnak is belőle Jugoszláviába és Romá­niába. Az idén a MÁV is újabb vonatokba szerel be Rába- MAN motort. A nyugat-ma­gyarországi szárnyvonalakon és a Balaton északi partján köz­lekednek majd ezek a motor­vonatok. A Magyar Hajó- és Darugyhár ugyanakkor folyam; bajákhoz rendelt győri motort. Megegyeztünk: mindenben se­gítjük, bármit is kér. De a mun­katervét ez év őszén sem kap­tuk meg ... — Pedig voltak, akik bizonyí­tottak: lehet „népművelni" Ko- zármislenyben is. Az itteni fia­talok jó része is szeretné értel­mesen eltölteni a szabadidejét. Előfordult, hogy az egyik volt igazgató után több kozármisle- nyi fiatal jó ideig átjárt ide, Pécsváradra, a heti klubfoglal­kozásokra. Hiányzott nekik a kö­zösség, o közös szórokozás, mű­velődés. „Miért nem tó ? ••• Márton Józsefné szőke fiatol- asszony, főhivatású népművelő, o kozármislenyi körzeti művelő­dési ház igazgatója. Harmadik hónapja táppénzes állomány­ban van Kellemetlen ilyenkor zavarni, mégis, szeretnénk vele is beszélni, A lakáson kerestük meg, ahová éppen előtte érke­zett vissza pécsi járóbeteg-keze­léséről. Megkérdeztem tőle, mi­ben látja az okát, hogy ilyen sok negatív vélemény alakult ki a munkájával kapcsolatban a tanácson és a fiatalok között is. — Nem értem, miért — vála­szolta. — A fiatalok jó részben nekem köszönhetik, hogy ismét van KISZ-szervezetük ... Csak utóbb néhányon kissé elszemte- lenedtek. Különösen a KISZ-tit­kár, oki ugyan tud nagyon ren­des is lenni, ha akar. Tizenhét éves fiatalember. Megértem, nincs még elég élettapasztala­ta, de egypárszor tényleg tűr­hetetlenül viselkedett, kényte­len voltam rendreutasítani. Ami a tanácsot illeti: ott az elnökkel való személyi ellentét a rossz vélemény oka Meg a kézilabda. Az alapvető szempont Egy ideig játszottam, azután kima­radtam a csapatból ... A tervet leadtam, az ősszel volt ismeret- terjesztő előadás is, három is. azon részt vették a fiatolok. Nem értem, miért nem jó az én mun­kám ... — Valamilyen szakkör, művé­szeti csoport, vagy klubélet? — Hát az nincs . . , — Milyen kiutat látna a jelen­legi helyzetből? — A fiatalok másképpen visel­kedjenek, és nekem meglegyen az önállóságom .. „ Sportolni vagy „népművelői“ Szántó Tibornak, a községi ta­nács elnökének más volt a vé­leménye. — Szerintem minden a vezeté­sen múlik. Valaki vagy csinálja szívvel, rendesen, vagy mondja meg, hogy nem tudja vagy nem akarja ... — A tanács önálló felügyeleti szerv is. Mikor tárgyalta meg a vb a művelődési ház munkáját? — A vb ilyet nem tárgyalt. Az. amit az igazgatónő benyújtott- nem vagyok benne szakember, de szerintem az nem munkaterv. — Most - mint tudják — külön­ben is hosszú ideje táppénzen van. Mi több ízben beszélget­tünk vele, figyelmeztettük. Fel­szereltük az intézményt minden­nel, amit. kértek. A tsz vett a zenekarnak egy ötezer forintos dobot. Eltűnt... Vettünk két zongorát, egy nagyot meg egy kicsit.. Könyörögtem: tegyenek lakatot rá. Nem történt meg. Gondolhatják, pár év alatt hogy nézhet ki. Filmfelvevőt és vetítőt vettünk, de kinek, minek? Re­méltük, megörökítik a falu éle­tét,.. Amit kértek, mindent megadtunk és meqadunk, az anyagiakat ezután is biztosítjuk, csak már legyen valami látszata. Ez a követelmény: ami az ügy­rendben van. Persze így is az a hírem, hogy „fogyasztom" a művelődési igazgatókat. A je­lenlegi már. a nyolcadik... — Úgy hírlik: követelmény, hogy sportoljanak ... — Nem tagadom, szeretném a sportéletet fölfejleszteni. Az előző igazgató is, hát, nem ép­pen sportos alkatú volt, de meq- tanulta a kézilabdát könyvből. Jó! is vezette a meccseket, de nem bírta, hogy közben károm­kodnak a gyerekek. Inkább fel­mondott ... — Jó kézilabdás és jó népmű- | velő. Nagyon ideális a kettő ; együtt, de éz bizony ritkaság . .. — Pedig mindent megtennék: : ‘lakást is adnék, ha ilyen kul­túrotthon igazgatót kaphatnék. • Most épül 4 szolgálati laká­sunk . .. Szerintünk a falusi művelődé­si intézmények élére a fiatalok nyelvén jól értő, művelt, szak­képzett - és némi önkontrollal is rendelkező — népművelők kel­lenek. Nagy élőny persze, ha ezek mellett jól is sportol va­laki. A kozármislenyi meglehetősen bonyolult helyzet mielőbbi meg­oldásra vár. A kiutat helybon kell megtalálniok. Egy tanulsá­got azért hadd jegyezzünk meg: ahol több milliós értekek állnak a művelődés számára kihaszná­latlanul — és évek óta a kellő állami ellenőrzés, számonkérés nélkül — ott előbb-utóbb elsor­vad, állóvízzé, jeges tóvá der­med egy kisebb közösség kul­túrája, közéleti figyelme, ló lenne sokhelyütt elgondolkodni ezen ... Wallinger Endre Béke és Szocializmus A csehszlovák fővárosban kedden folytatták tanácsko­zásukat 67 kommunista és munkáspárt képviselői. A ta­lálkozó célja, hogy értékel­jék o Béke és Szocializmus­nak, a kommunistti és mun­káspártok elméleti és tájé­koztató folyóiratának 1972-— 1973. évi tevékenységét, s meghatározzák további fel­adatait. 1958 márciusa, vagyis a folyóirat megalapí­tása óta sorrendben ez a negyedik ilyen jellegű ta­nácskozás. A vitában felszó­lalók méltatták a folyóirat jelentőségét o nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségével, valamint a békéért és társadalmi haladásért ví­vott harccal összefüggő ak­tuális kérdések megoldásá­ban. A Kisaalériában hétfőn megnyitott kiállítással megkez­dődött a képzőművészeti tárla­tok idei sorozata Pécs-Bara­nyában. Pénteken a Természet- Látás-Alkotás című kiállítás- sorozat második részének meg­nyitásával újabb fontos tárlat vonzza majd a pécsi kiállítás- látogatókat a Déryné utca 9- be. Ez a két kiállítás már ré­sze annak a mintegy harminc képzőművészeti tárlatnak, amely Pécs-Baranya 1974. évi kiállí­tási tervei között szerepel. Ér­demes az idei kiállítások meg­kezdett sorozata kapcsán né­hány pillantást vetni arra, mi­lyen általában képzőművészeti kultúránk hatása a tömegekre; azaz milyen eredményekkel jártak, miiyen érdeklődést von­zottak a korábbi évek képző- művészeti tárlatai. Az 1973-as év adatait még nem összegez­ték, de beszédes számokat kí­nál ebből a szempontból az 1971—72-es év összevetése is. A Megyei Tanács Művelődé­si Osztályának statisztikája sze­Érettségi három év alatt ISO gimnazista Hidason Akar őn három iskolai tanév alatt érettségizni? — hirdethet­né egy tábla a 6-os út mentén, Hidasnál, a baranya—tolnai ha­táron. Az útszéli táblák mást kiabálnak, de a hidasi dolgozók esti gimnáziumának mégis híre ment. A megyehatár kis és nagy fal­vaibái: Cikó, Kakasd, Váralja, Majos, Bonyhád — akad köztük tolnai is, baranyai is —, Szász­vár, Mecseknádasd, Obánya. mintegy 130-an iratkoztok be a múlt év szeptemberében. Lemor­zsolódott 15—20 ember. Helyük­re azonnal jelentkeztek. A leg­többen helybéliek, közel 80-an. Majd a bonyhádi dolgozó gim­nazisták következnek 30-an. A 30—-40 év közöttiek vannak többségben, aztán a kettő és három X-et összekötő évek tu­lajdonosai, végül néhányon a 20 alattiak. Azt mondják, hogy az A-sok bonyhádiak, a B osztály vegyes, a C és D csoport főleg hidasiak. Az első félévben he tente egyszer találkoztak. Most már kétszer, hétfői) és pénteken fél 5-től este 8-ig. Gyalog, ke­rékpárral. busszal, motorral, autóval érkeznek. Csakis munka után. Néhány üzemnév a sok közül: a Budapesti Vegyiművek és a VOSZK hidasi egysége, a pécsi ktsz bútorrészlege, a hi­dasi Téglagyár... Mind szerve­zői az érettségi magánvizsgák­ra előkészítő tanfolyamnak. Ennek, a megyénkben egye­dülálló törekvésnek a szellemi gazdája, pontosabban közvetítő­je Major Mátyás, a művelődési ház vezetője. — Tavaly nyáron a kaposvári felnőttoktatási tájértekezleten hallottam erről a lehetőségről. Egerben mér idén lesz az első érettségi. Az alapozás miatt az első évfolyam tízhónapos. Ugyanennyi a negyedik Is. A többi tanév csak öthónapos. Hat tantárgyba tömörítve o tudás­és műveltségonyag: ezek a ma­gyar irodalom és nyelvtan, ma­tematika, földrajz, történelem, kémia, biológia az I—ll-ban. Harmadik-negyedikben csak a magyar, matematika, történelem marad meg. Ijj a fizika. Az érettségin, 1976 májusában Írás­beliznek magyarból és matema­tikából. Viszont szóbelirnek min­den tantárgyból. Hat tanár fog­lalkozik a felnőtt tanulókkal, he­tente két alkalommal matema­tikából és kémiából korrepetál­nak. Félév volt, de: — Észre se vettük — magya­rázza Piri József 26 éves pécsi hentes. — Nincs jegyre vissza­kérdezés, pláne egyes. Tanu­lunk, társalogva. Aki lusta és hanyag, az magát csapja be. Hiszen májusban bizonyítunk az osztályvizsgán. Nem rettegek. Ismeretlen a jegyek miatti rossz érzés. Azért év végén jól esik a megérdemelt osztályzat. Pécsről buszozik, a legmesz- szebbről A szegedi Élelmiszer- ipari Főiskolára szeretne be­jutni. Erdős Mária 21 éves. A bony­hádi Cipőgyár dolgozója, leg­nagyobb öröme, ha az utcájuk­ban segíthet a házifeladatokat körmölő gyerekeknek. Úgy ér­zi, már ezért is érdemes idejön­ni. Óvónő szeretett volna len­ni. Talán a féltett álmokat, most már nemcsak babusgatja. Há­rom bonyhádi kőművesfiúval, is- kolatársaiva! gyalogol be két- három kilométerről. A szabadsá­gát áldozza fel. Azt valljo, hogy nem a bukás a szégyen, hanem a végleges meghátrálás. A legidősebb gimnazista Starqi Tivadar. 46 éves. Hidason gépkocsi-előadó. 1942-ben vé­gezte el a polgárit. — Kicsit feszélyezve érzem magamat, mint afféle Igazi öregdiák. A beosztásomhoz érettségi szükséges. Sajnálom a* , elmúlt időt, de tán nem későn j fogtam ebbe. Otthon úgy osz- I tóm be az időmet, hogy egy . tantárgyra egy nap jusson, ‘ vagyis, napi egy-másfé! ára. Ahogy o három gyerek engedi. Órán és tanulás közben jegyze­telek. A jegyzet és a könyv alap­ján pedig ismételek. Fischer László villanyszerelő, a bonyhádi MEZÓGtP-nél Na­ponta kiküldetésben. Amúgy me- cseknádasdi és alig 18 éves. Már rohant az esti gimnázium­ba Tolnamözsröl, Sárpilisről és Szekszárdiéi is. A brigádveze­tője is esti gimnazista. — Szabad szombat és vasár­nap nézem át a leckéket. Prob­lémám, hogy nem emeltszintű szakmunkásképzőben végeztem. A földrajzot imádom, de a ma­tek rázós. Igen, a mecseknódas- di bemutatómozi pénteki műsora csábít, de ... A leqfiatalabb va­gyok az esti iskolában. Koráb­ban nem volt önbizalmam. Már kezd lenni. Lehet, hogy lesz érettségi papírom, de a legne­hezebb a tudást bizonyítani. Szeretnék a szakmán belül to­vábblépni. S a többiek? öt kakasdi fia­tal iskola utón szerette meg Hi­dast. Néha gyalogolnak hazáig, 15 kilométert. Takócsné és Ge- lencsérné körül Hidason férjek, fiák, ismerősök bevonásával számtanfeladatokat megoldó társaság alakult ki. A hidasi Jó Szerencsét Tsz egy tanítványá­nak tandíjat fizet. A hat tanár célprémiumot kap, hq a 220. óra utáni osztályvizsgán jól szere­pelnek a diákok. Az üzemek zö­me biztosítja a bejárást, sőt a tanulmányi szabadságot is. Továbblépni, továbbjutni, hogy oz önművelés, a szabod idő kulturált és hasznos eltöl­tése a napi nyolcórázó, sőt, ne­héz munkát végző embereknek is fontos és természetes leqyen. Csuti János rint érdekes tendenciákat tűk- röz a korábbi két év összeha­sonlítása, 1971 és 72 statisz­tikája ugyanis ugrásszerű emel­kedést mutat mind a kiállítá­sok, mind a látogatottság szá­mában. A képzőművészeti ki­állítások száma 135-ről 179-re, látogatóik száma pedig 78 000- rő| 106 000-re növekedett. Vagyis, amíq 1971-ben az ösz- szes kiállítás 45 százaléka, o következő évben már a tárlatok 63 százaléka volt képzőmű­vészeti kiállítás, amit az összes látogató 65 százaléka tékintett meg. ' NEGYVENEZREN A CSONTVARY MÚZEUMBAN Az Időszakos kiállítások mel­lett igen nagy tömegek te­kintik meg minden évben az állandó jellegű képzőművé­szeti kiállításokat is. így pél­dául a Pécsi Modern Magyar Képtár 30 ezer, a siklósi Mo­dern Kerámia Kiállítás 220 ezer, a Mohácsi Galéria 10 ezer, a Villányi Szobrásztelep pedig becslés szerint 30 ezer látoga­tót fogad évente. A Zsolnay Ki­állításnak átépítése előtt éven­te 80 ezer látogatója volt. Ki emelkedő eredménynek számít az is. hogy'a múlt élf októbe­rében megnyitott Csontváry Múzeumnak alig egynegyed év alatt 40 ezer látogatója volt. A villányi szabadtéri szobrász­telep ma már idegenforgalmi | látványosság is. Ide külön busz- járatok hozzák az érdeklődő­ket, akik az elmúlt évben mór- mór időnként zavarták is az Ott folyó munkát. A számadatok szerint Pécsett és Baranyában az állandó és időszakos képzőművészeti kiál­lításokat évente több mint fél­millió néző tekinti meg. Ez olyan hatalmas tömeg, amelyik a közművelődésben résztvevő évi mintegy 4 millió — látoga­tó, olvasó, néző, amatőr művé­szeti együttes tagja stb. — kö­rülbelül egynyolcada. Képzőművészet; kiállításaink területi megoszlását vizsgálva az 1972-es év statisztikája alapján a következőképp ala­kult a helyzet: Tanácsi fenntartású, művelő­dési otthon jellegű intézmé­nyekben a mohácsi, pécsi, sás- di, siklósi és szigetvári járás falvaiban rendezett 125 képző- művészeti kiállítást 21 732 lá­togató tekintette meg. Három i vidéki városunkban (Komló, Mohács. Szigetvár) 14 kiállítást ( 5 248; Pécs városban- 28 kiál - | lítóst 21 000 néző tekintett meg. Eszerint tanácsi művelő­dési házakban összesen 167 kiállítást köze! 48 000-en láttak 1972-ben. ÉRDEKLŐDÉS FALUN A szakszervezeti művelődési intézményekben is több mint 53 ezer kiállítás-látogatót fogadtok, A tanácsi és szakszervezeti mű. velődési otthonokban együtte­sen 1972-ben 106 ezer látoga­tó tekintett meg csaknem 180 kiállítást. A látogatók megoszlása sze­rint városokban nézett kiállí­tást a látogatók 80 százaléka, falvakban 20 százalékuk. Igaz, hogy a falvakban mutatták ba a kiállítások mintegy 70 száza- ; lékát. és a városokban (első- ; sorban Pécsett) rendezték meg I ebben az évben az összes kép- 1 zőművészeti tárlat 30 százalé­kát. a látogatók száma mégis reálisnak, az arány érthetőnek látszik. Ha csak a tanácsi művelő­dési otthonokban megrendezett képzőművészeti kiállítások lá­togatóinak megoszlását vesz- szük figyelembe, akkor a követ­kező képet kapjuk: Pécsett és a három vidéki városban lá­togatta a tárlatokat a nézők 55 százaléka, míg a másik 45 százaléka falvakban tekintette meq a kiállításokat. A falvak arányát meglepően iának mi­nősíthetjük (45 százalék), i s ez I igen örvendetes a falusi lakos- sóq vizuális kultúrájának fej- i lesztése szempontjából. Külö­nösen akkor ha figyelembe ; vesszük hopv az állandó ielle- nű képzőművészeti kiállítások (Siklós, Villány, Mohács) lá- I toqató'nak többsége — a 410 ezerből 260 ezer — vidéken néz kiállítást. Pécs-Baranya képzőművészeti statisztikájából* Félmillió fárlatnéző

Next

/
Oldalképek
Tartalom